Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Elegendő képzésben részesülnek-e az európai pedagógusok?

Commission Européenne - IP/09/1808   24/11/2009

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/09/1808

Brüsszel, 2009. november 24.

Elegendő képzésben részesülnek-e az európai pedagógusok?

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és az Európai Bizottság a mai napon mutatja be „A pedagógusok szakmai fejlődése: Európa nemzetközi viszonylatban” című jelentését. A jelentés végső következtetése szerint a tanárok csak akkor tudják a lehető legteljesebb mértékben hasznát venni a képzési lehetőségeknek, amennyiben hatékony visszajelzést kapnak munkájukat illetően. A képzések sokszínűsége, valamint az iskolákban uralkodó jobb munkahelyi légkör is kulcsfontosságú feltétele a sikeres szakmai fejlődésnek. A jelentés szerint tíz pedagógus közül majdnem kilenc vesz részt valamilyen jellegű munkahelyi szakmai képzésen, és csaknem a felük szívesen járna még több képzésre. A jelentés – mely az ez évi, 23 részt vevő államban végzett nemzetközi tanítási-tanulási felmérésen (Teaching and Learning International Survey, TALIS) alapul – első ízben ismertet nemzetközi szinten összehasonlítható adatokat a pedagógusok szakmai fejlődését illetően.

A jelentés közzétételekor Maroš Šefčovič, az oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztos hozzátette: „Az Európai Unióban több mint hatmillió pedagógus dolgozik, és társadalmaink jövője szempontjából létfontosságú, hogy diákjaikat tanulásra tudják ösztönözni. A kiváló minőségű oktatás elengedhetetlen feltétele, hogy pedagógusaink nem csak pályakezdőként, hanem egész karrierjük során a legjobb lehetőségeket kapják képességeik fejlesztésére. Arra ösztönözzük őket, hogy szem előtt tartsák szakmai fejlődésüket: ezzel is növeljük a pedagógusi szakma megbecsültségét és vonzerejét.”

Angel Gurría, az OECD főtitkára hozzátette: „A pedagógus az oktatás éltető eleme; a tanárok szakmai fejlődése elengedhetetlen ahhoz, hogy az oktatási rendszerek jó minőségét meg lehessen őrizni. A TALIS-felmérésnek az említett jelentésben olvasható eredményei arra utalnak, hogy a pedagógusok nagy kedvet éreznek magukban ahhoz, hogy tanuljanak és folyamatosan fejlesszék magukat. Ugyanakkor megmutatkozik annak igénye is, hogy a munkahelyi szakmai képzések jobban igazodjanak a pedagógusok szükségleteihez.”

Kulcsfontosságú üzenetek

A pedagógusok szakmai fejlődése: Európa nemzetközi viszonylatban” című jelentés fő megállapítása szerint a szakmai fejlődés fontos helyet foglal el a tanárok életében, következésképpen ösztönzőleg hathat az oktatás színvonalának emelésére. A pedagógusok szerint azonban a képzések „gyakran ütköznek a munkarenddel”, és ez az egyik fő akadálya a szakmai fejlődést megcélzó tevékenységekben való részvételnek. Javítana a helyzeten, ha a tanárok szakmai továbbképzése jobban be lenne építve a munkavégzésbe, illetve az iskola működésébe.  

Összességében véve az eredmények arra utalnak, hogy a pedagógusi teljesítményre adott visszajelzésre hangsúlyt fektető oktatáspolitika szorosan összefügg a tanárok szakmai fejlődésével és annak a teljesítményre kifejtett hatásával. Az iskolai légkörnek szintén jelentős szerepe van. Azok a pedagógusok, akik elégedettek a munkahelyükkel és jól érzik magukat az iskolában, pozitívan állnak a szakmai fejlődés kérdéséhez. A fenti eredmények azt sugallják a politikai döntéshozóknak, hogy az értékelésre, a visszajelzésre helyezett fokozott hangsúly és a jó iskolai légkör hozzájárulhat az iskolák „tanuló szervezetekként” való fejlődéséhez, elősegítheti a folyamatos szakmai továbbképzést, és ily módon emelheti az oktatás színvonalát.

A pedagógusok szakmai fejlődése: Európa nemzetközi viszonylatban című tematikus jelentést a hollandiai Twentei Egyetem egy kutatócsoportja készítette el. A csoport munkáját dr. Jaap Scheerens felügyelte, aki egyben a jelentés szerkesztője is.

A jelentés eredményeiről részletesebben az ehhez a sajtóanyaghoz csatolt függelék nyújt tájékoztatást.

TALIS - nemze tközi tanítási-tanulási felmérés

A TALIS az OECD új, nemzetközi tanítási-tanulási felmérése . Ez az első olyan nemzetközi felmérés, amely a tanulási környezetet és a pedagógusok iskolai munkakörülményeit veszi górcső alá: a tanárokat és teljesítményüket érintő kérdéseket vizsgálja – iskolaigazgatók és maguk a tanárok véleménye alapján. Célja az oktatási rendszerek nemzetközi összehasonlításához szükséges jelentős információs hiányosságok pótlása.

A felmérést az Európai Bizottság támogatásával az alábbi 23 részt vevő országban végezték: Ausztrália, Ausztria, Belgium (flamand közösség), Brazília, Bulgária, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Malajzia, Málta, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.

Minden országban körülbelül 200 iskolát választottak ki véletlenszerűen; az iskolákban felkérték az igazgatót egy kérdőív kitöltésére, 20 véletlenszerűen kiválasztott tanár pedig egy másikat töltött ki.

További információk:

Európai Bizottság: IP/09/926 sajtóközlemény, 2009. június 16., Gátolja a tanári hatékonyságot az ösztönző intézkedések hiánya és a tanulók rossz magaviselete

OECD: OECD nemzetközi tanítási-tanulási felmérés (TALIS)

European Commission (Európai Bizottság): Tanárképzés

Európai Bizottság: IP/09/1145 sajtóközlemény, 2009. július 16., Kulcsfontosságú adatok az európai oktatásról: hosszabb képzési idő, kevesebb diák és tanár

A jelentés: http://ec.europa.eu/education/school-education/doc1962_en.htm

APPENDIX

Key messages from " Teachers’ Professional Development: Europe in international comparison":

  • While 89% of teachers report that they had taken part in "structured professional development activity" over the last 18 months, it is a source of concern that more than 25% of teachers in Denmark, Iceland and the Slovak Republic report they have participated in no professional development at all during this period.

  • When teachers participate in various professional learning activities and spend more days on professional development, they experience a greater impact of professional development on their work.

  • Feedback as part of overall school policy is strongly linked to teachers' professional development and its perceived impact. Moreover, by promoting a positive school climate, school principals can create a supportive environment for teacher learning.

  • More than half the teachers surveyed reported that they wanted more professional development than they received. Among EU teachers, the extent of unmet demand is highest in Portugal, Spain (Spanish teachers also have the highest participation rates) and Bulgaria. Female teachers and younger teachers are most likely to report unmet demand.

  • Conflict with work schedule is the main reason for not engaging in more professional development. In Portugal, Estonia and Spain this is the case for more than 50% of teachers. However, the lack of suitable development activities is also a significant factor.

  • Teachers report the greatest need for development in teaching students with special learning needs, which might be a reflection of the trend towards inclusive rather than segregated education and the growing emphasis on equity. Other areas of particular need are IT teaching skills and student discipline and behaviour.

  • It is striking how positively teachers view the impact of all development activities. However, fewer teachers participate in those types of development (qualification programmes, collaborative research) which they deem to have the highest impact. These activities are the most time intensive and also those for which teachers are more likely to have to pay the full or partial cost.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site