Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az EU bővítési folyamata: A Nyugat-Balkán és Törökország előrehaladásának éve

European Commission - IP/09/1519   14/10/2009

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/09/1519

Brüsszel, 2009. október 14

Az EU bővítési folyamata: A Nyugat-Balkán és Törökország előrehaladásának éve

A Bizottság ma fogadta el az EU bővítéséről szóló éves stratégiáját. A közlemény kiemeli, hogy a Nyugat-Balkán és Törökország mekkora haladást tett az európai integráció irányába a globális gazdasági válság nehéz évében, és megnevezi a következő hónapokban és években előttük álló legfontosabb kihívásokat. Az elért előrehaladás fényében a Bizottság úgy döntött, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal . A régió számára nagyon fontos lépés, hogy a nyugat-balkáni vízumliberalizáció kérdésében lényeges előrelépések történnek majd 2010-ben.

A 2009-es év a berlini fal leomlásának 20. évfordulója, és egyben a közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozásának 5. évfordulója. Az EU-csatlakozás lehetősége még mindig erősen ösztönzi a politikai és gazdasági reformokat, valamint megszilárdítja a békét és a stabilitást. Az EU stratégiai érdeke, hogy – az elfogadott elvek és feltételek alapján – fenntartsa e lendületet.

Az EU bővítési folyamata jelenleg mély és általános visszaesés közepette zajlik, és ez a visszaesés az EU-ra és a bővítési folyamatban érintett országokra egyaránt hatással volt. A bilate rális viták nem tarthatják vissza a csatlakozási folyamatot, azokat az érintett feleknek kell rendezniük.

Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság jelentős haladást tudhat maga mögött, és nagymértékben eleget tett a csatlakozási partnerség fő kihívásainak. A Bizottság úgy véli, hogy az ország megfelelően teljesíti az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban meghatározott politikai feltételeket, ezért úgy határozott, hogy javasolja a csatlakozási tárgyalások me gkezdését.

A bővítési csomag ismertetésekor Olli Rehn bővítési biztos a következőket mondta: „A ma bemutatott bővítési stratégia a Nyugat-Balkán és Törökország európai jövője melletti elkötelezettségünket tükrözi. A gazdasági válság közepette, e nehéz időkben Albánia és Montenegró csatlakozási kérelme azt mutatja, hogy Uniónk vonzereje töretlen, mint ahogy a stabilitás, biztonság és jólét előmozdításában játszott szerepünk is. Izland csatlakozási kérelmével új dimenziót kap bővítési menetrendünk.”

Kézzel fogható előnyöket jelent Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia állampolgárai számára, hogy 2010 elejétől vízummentesen utazhatnak. A Bizottság 2010 közepén fogja előterjeszteni javaslatát Albánia és Bosznia-Hercegovina vonatkozásában, amennyiben ezek az országok teljesítik a rögzített feltételeket.

Törökországgal kapcsolatban Rehn biztos így folytatta:

„Törökország politikai reformtörekvései láthatóan megújultak. A csatlakozási tárgyalások előrehaladása ettől a lendülettől függ, különös tekintettel az alapvető szabadságok és a jogállamiság megszilárdulására. Üdvözöljük a közelmúltban tartott konzultációkat egy fontos kurd kezdeményezésről, amelyet reményeim szerint konkrét tettek követnek majd valamennyi török jogainak biztosítása érdekében.”

„Bizakodó vagyok a Törökország és Örményország által a közöttük fennálló viszony rendezésére tett történelmi lépéseket illetően. Most arra kell törekedni, hogy e folyamat a lehető leghamarabb teljes körű rendezést eredményezzen.”

Horvátország jól hal adt a csatlakozási tárgyalások során rögzített referenciaértékek teljesítésében. Miután Szlovénia és Horvátország között politikai megállapodás született a határkérdés tisztázásáról, hivatalosan újrakezdték a csatlakozási tárgyalásokat. Horvátországnak folytatnia kell majd reformtörekvéseit, különösen az igazságügy és a közigazgatás, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a kisebbségi jogok terén. Ha Horvátország az összes hátralévő referenciaértéket időben teljesíti, jövőre le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat.

Montenegró 2008 decemberében folyamodott EU-tagságért, és a Bizottság jelenleg dolgozza ki a Tanács által kért erre vonatkozó véleményt. A parlamenti választások szinte az összes nemzetközi előírásnak megfeleltek. Az adminisztratív kapacitások és a jogállamiság megerősítése azonban továbbra is komoly kihívást jelent.

Albánia áprilisban nyújtotta be csatlakozási kérelmét. A Bizottság készen áll arra, hogy elkészítse ezzel kapcsolatos véleményét, ha erre felkérést kap a Tanácstól. A parlamenti választások a legtöbb nemzetközi előírásnak megfeleltek. Ugyanakkor továbbra is fontos kihívást jelent a jogállamiság és az állami intézmények megfelelő működésének biztosítása.

Bosznia-Hercegovinának sürgősen fel kell gyorsítania a legfontosabb reformokat. Az ország Európai jövője megköveteli, hogy a vezetőknek egységes elképzelésük legyen az ország által követendő általános irányokról, kellő politikai eltökéltséget tanúsítsanak az európai integrációval kapcsolatos követelmények teljesítéséhez, valamint teljesítsék a Főképviselő Hivatalának bezárásához előírt feltételeket.

Szerbia az EU-hoz való közeledés melletti elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot azzal, hogy jó eredményeket ért el az EU-val kötött ideiglenes megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása terén, és kulcsfontosságú reformokba kezdett. Az ICTY-vel fenntartott együttműködés tükrében a Bizottság úgy látja, hogy most már az EU is végrehajthatja az ideiglenes megállapodást. Szerbiának konstruktívabb hozzáállást kell tanúsítania a Koszovóval kapcsolatos kérdésekben.

Koszovóban 1 sikerült megőrizni a stabilitást, ám az továbbra is ingatag. Az EU jogállamiság-missziója, az EULEX Koszovó egész területén jelen van, és teljes mértékben működőképes. Koszovó előtt komoly kihívások állnak, köztük a jogállamiság biztosítása, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazgatási kapacitások megerősítése, valamint a szerb és egyéb kisebbségek védelme.

Egy különálló dokumentumban a Bizottság azt javasolja, hogy vigyük Koszovó polgárait közelebb az EU-hoz többek közt azáltal, hogy az esetleges vízumliberalizációt szem előtt tartva vízumpárbeszédet kezdünk, ha Koszovó elvégzi a szükséges reformokat és teljesíti a feltételeket.

A Bizottság azt is javasolja, hogy bővítsük ki a Koszovóra jelenleg alkalmazott preferenciális kereskedelmi rendszert („autonóm kereskedelmi intézkedések”), valamint tárgyalási irányelveket fog javasolni egy kereskedelmi megállapodáshoz, amint Koszovó teljesíti a vonatkozó követelményeket.

1 :

Az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerint.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website