Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

KAP-reform: az uniós borreform utolsó szakasza augusztus 1-jén lép hatályba

Commission Européenne - IP/09/1214   31/07/2009

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/09/1214

Brüsszel, 2009. július 31.

KAP-reform: az uniós borreform utolsó szakasza augusztus 1-jén lép hatályba

A mezőgazdasági miniszterek 2007. decemberi megállapodása alapján megkezdett európai uniós borreform 1 utolsó szakasza augusztus 1-jén lép hatályba. A nagyszabású reform, amelynek első szakasza tavaly augusztus 1-jén vette kezdetét, várhatóan egyensúlyt teremt a borpiacon, fokozatosan megszünteti a pazarló és költséges piaci intervenciós intézkedéseket, valamint lehetővé teszi a költségvetés pozitívabb, proaktívabb intézkedésekre történő felhasználását, ami fokozni fogja az európai borok versenyképességét. A reform biztosítja a borágazat gyors szerkezetátalakítását, mivel olyan önkéntes alapú, három évre szóló szőlőtőke-kivágási programot tartalmaz, amely alternatívát kínál a nem versenyképes termelők számára és gondoskodik a felesleges bormennyiség piacról való kivonásáról. A krízislepárláshoz és a szeszesital-piac ellátását szolgáló alkohol lepárlásához nyújtott támogatások fokozatosan megszűnnek, az így rendelkezésre álló – nemzeti pénzügyi keretek között szétosztott – pénzösszeget pedig a bor harmadik országbeli piacokon történő népszerűsítésére, a szőlőültetvények és pincészetek szerkezetátalakítására, valamint a korszerűsítésükbe történő beruházásokra lehet majd fordítani. A reform a borvidékeken hozzájárul a környezet védelméhez, oltalmat nyújt a hagyományos és régóta alkalmazott minőségpolitikáknak, továbbá egyszerűsíti a címkézési szabályokat, ami mind a termelők, mind a fogyasztók hasznára válik. Ezenkívül 2016. január 1-jétől uniós szinten megszűnik a telepítési jogok szigorú rendszere, amelyet a tagállamok – belátásuk szerint – 2018 decemberéig érvényben tarthatnak.

Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos így nyilatkozott: „A tagállamok és a termelők számára ez egyedülálló alkalom arra, hogy kiaknázzák az új borágazati rendszerben rejlő lehetőségeket, és a kiválóság tekintetében tovább öregbítsék Európa nemzetközi hírnevét. Meggyőződésem, hogy ez fordulópontot jelent az uniós borágazat történetében. Felhívnám ugyanakkor a tagállamok figyelmét arra, hogy késlekedés nélkül kezdjék meg a rendelkezésre álló új pénzeszközök felhasználását. A nemzeti keretekben lévő pénzt október 15-ig fel kell használni, különben elveszi k.”

A reform második szakasza többek között az alábbi három témakörben állapít meg szabályokat:

  • oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ), hagyományos kifejezések, címkézés és a borok kiszerelése,

  • borkészítési eljárások,

  • szőlőkataszter, kötelező nyilatkozatok és a borpiac figyelemmel kísérését szolgáló adatgyűjtés, a borászati termékek szállítmányait kísérő dokumentumok, valamint a borágazati nyilvántartások vezetése.

A címkézésre és kiszerelésre vonatkozó új szabályok ja vítani fogják a kommunikációt a fogyasztók irányába. Az OEM/OFJ és a hagyományos kifejezések tekintetében a rendelet megállapítja az oltalomra vonatkozó szabályokat. A rendelet ezenkívül az oltalom iránti kérelmek elbírálására, a kifogás emelésére, az oltalom törlésére és módosítására vonatkozó eljárásokról is rendelkezik. A jogszabály védelmet biztosít a régóta alkalmazott nemzeti minőségpolitikáknak. Ezen túlmenően bizonyos hagyományos kifejezések és palackformák továbbra is védettek lesznek. Az évjárat és a szőlőfajták feltüntetésére ezentúl az OEM/OFJ nélküli borok esetében is lesz lehetőség.

A borkészítési eljárásokról elfogadott rendelet az innováció előmozdítása mellett arról is gondoskodik, hogy a közösségi borkészítés legjobb hagyományai oltalmat élvezzenek.

Rugalmasabbá vált új borászati eljárások elfogadására vagy a már meglévő eljárások módosítására irányuló eljárás. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által megengedett borászati eljárásokat – az alkoholtartalom- és savtartalom-növelés kivételével – ezentúl nem a Tanács, hanem a Bizottság értékeli, és amennyiben szükséges a szóban forgó eljárásokat felveszi az EU által jóváhagyott eljárások jegyzékére.

A borreform első szakaszát már végrehajtották. Ez a szakasz a nemzeti pénzügyi kereteken alapuló nemzeti támogatási programokra, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre, a termelési potenciálra – többek között a szőlőtőke-kivágási programra – és a borágazati ellenőrzésekre vonatkozik.

A nemzeti keretekben 2009-re elkülönített, de október 15-ig fel nem használt pénzeszközök elvesznek. Eddig a rendelkezésre álló összegek alig valamivel több mint 30%-át fizették ki az idei évre. Az EU minden egyes bortermelő tagállama számára uniós pénzalapot különített el, amely lehetővé teszi e tagállamok számára bizonyos helyi igények kielégítésére irányuló célzott intézkedések finanszírozását. A tagállamok a következő intézkedések közül választhatnak:

  • egységes támogatási rendszer (közvetlen kifizetések a termelőknek), harmadik országok piacain végzett promóció, zöld szüret, kockázati alapok, szüreti biztosítás és beruházások, a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, melléktermék-lepárlás, a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás, krízislepárlás és a sűrített szőlőmust használatához nyújtott támogatás. A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárláshoz, a krízislepárláshoz és a sűrített szőlőmust használatához nyújtott támogatás a nemzeti keretekből nyújtható legkésőbb 2012. július 31-ig.

A támogatási intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetés évről évre növekszik: 2009-ben 794 millió euróról indul, 2013-ban azonban már 1,231 milliárd euróra fog emelkedni.

Az önkéntes szőlőtőke-kivágási program három éves időszakra szól, és összesen mintegy 175 000 hektárnyi területet érint. A 2009 és 2011 közötti években végrehajtandó szőlőtőke-kivágási intézkedésre az időszak egyes éveire 464 millió, 334 millió, illetve 276 millió eurót különítettek el. A nagy túljelentkezés miatt idén azok a termelők kaptak prioritást, akik egész szőlőültetvényüket kivágják, utánuk pedig az 55 évnél idősebb termelők következnek.

http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/index_en.htm

1 :

A 479/2008/EK tanácsi rendelettel hirdették ki (HL L 148., 2008.6.6., 1. o.).


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site