Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/08/313

Brüsszel, 2008. február 27.

A Bizottság a nemzeti vagyonalapokról és a pénzügyi stabilitásról szóló javaslatokat terjeszt az Európai Tanács elé

Az Európai Bizottság ma a nemzeti vagyonalapokról, valamint az európai és a globális pénzügyi rendszernek a pénzügyi stabilitás fokozottabb ösztönzése érdekében történő kiigazításáról szóló közleményeket fogadott el. A Bizottság ezekkel a közleményekkel járul hozzá az Európai Unió vezetőinek e témakörökben folytatandó megbeszéléseihez, amelyekre az Európai Tanács március 13–14-i tavaszi ülésén kerül sor. A nemzeti vagyonalapok tekintetében a Bizottság azt javasolja az uniós vezetőknek, hogy támogassák az előbbiek átláthatóságának, kiszámíthatóságának és elszámoltathatóságának javítására irányuló közös uniós megközelítést. E közös megközelítés megerősíti majd az európai hangot azon nemzetközi megbeszélések során, amelyek célja többek között az átláthatóság és az irányítás területére vonatkozó szabályokat tartalmazó magatartási kódex létrehozása. A pénzügyi stabilitás tekintetében a Bizottság azt kívánja, hogy az Európai Tanács erősítse meg a pénzügyi piacok átláthatóságának javítására irányuló uniós erőfeszítésekre a jövőben irányadó elveket, illetve a prudenciális ellenőrzést és a kockázatkezelést, továbbá állapítsa meg a meghozandó intézkedések főbb irányvonalait.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kijelentette: „Európának a jövőben is nyitottnak kell maradnia a külföldi befektetések előtt. A nemzeti vagyonalapok nem mumusok: új tőkét hoznak és hozzájárulnak a pénzügyi piacok stabilitásához. Olyan megbízható, hosszú távú befektetéseket kínálhatnak, amelyekre vállalatainknak szükségük van. Ennek biztosítása érdekében az önkéntes magatartási kódexre vonatkozó globális megállapodásra van szükség – ehhez a célhoz járulunk ma hozzá. El kell kerülni, hogy az alapok átláthatatlan módon működjenek, és hogy nem gazdasági célokra használják azokat. Európának közös megközelítést kell elfogadnia az eltérő tagállami válaszlépések helyett, amelyek az egységes piac töredezettségéhez vezethetnek. Mint azt már eddig is egyértelművé tettem, amennyiben önkéntes alapon nem tudunk eredményeket elérni, európai jogszabályra tehetünk javaslatot. Általánosságban a nemzetközi pénzügyi piacokkal kapcsolatban azt kérjük az uniós vezetőktől, hogy határozottan és egyértelműen erősítsék meg: Európa hatékony közös megközelítést fog elfogadni a közelmúltbeli zavarok során felszínre került gyengeségek leküzdése érdekében.”

Nemzeti vagyonalapok

A Bizottság nemzeti vagyonalapokról szóló közleménye a jogos politikai érdekek védelme érdekében – anélkül azonban, hogy a protekcionizmus csapdájába esne – kiegyensúlyozott és arányos uniós közös megközelítést javasol az Európai Unió vezetőinek.

E megközelítés általános célja, hogy a nyitott befektetői környezet fenntartása mellett erősítse a nemzeti vagyonalapok befektetéseinek átláthatóságát, kiszámíthatóságát és elszámoltathatóságát. Ez nagyobb átláthatóságot és az alapok irányításába való jobb betekintést tesz szükségessé, illetve azt, hogy javítsák azoknak az információknak a minőségét, amelyeket a nemzeti vagyonalapok méretükről, befektetési célkitűzéseikről, stratégiájukról és erőforrásaikról közölnek a piacokkal.

Az Európai Uniónak az ezzel kapcsolatos további nemzetközi tevékenység motorjává kell válnia. 2007 októberében a G7 pénzügyminiszterei felkérték a nemzetközi szervezeteket – nevezetesen a Nemzetközi Valutaalapot és az OECD-t –, hogy indítsanak véleménycserét a nemzeti vagyonalapokról. A Nemzetközi Valutaalap a tulajdonos országokkal együttműködve a nemzeti vagyonalapokra vonatkozó magatartási kódexet dolgoz ki. Az OECD meghatározza a fogadó országok legjobb gyakorlatait. Az ezekhez a nemzetközi erőfeszítésekhez nyújtott uniós hozzájárulást a közleményben kifejtett közös megközelítésnek kell képviselnie.

A közlemény az alábbi öt elvet rögzíti:

  • nyitott befektetési környezet melletti elkötelezettség mind az Európai Unión belül, mind máshol, ideértve a nemzeti vagyonalapokat működtető harmadik országokat is;
  • a többoldalú együttműködés támogatása a nemzetközi szervezeteken – többek között a Nemzetközi Valutaalapon és az OECD-n – belül;
  • az uniós és tagállami szinten meglévő eszközök alkalmazása;
  • az EK-Szerződésből fakadó és a nemzetközi kötelezettségek – így például a WTO-keret – tiszteletben tartása;
  • arányosság és átláthatóság.

A közlemény ezt követően meghatározza azokat alapvető irányítási és átláthatósági szabályokat, amelyeket bele kell foglalni a nemzeti vagyonalapokról szóló, a Nemzetközi Valutaalap jelenlegi tevékenységére épülő önkéntes magatartási kódexbe, amely nemzetközi szinten kerül elfogadásra. A nemzetközileg elfogadott önkéntes magatartási kódex a leghatékonyabb és legarányosabb módja az abból származó esetleges kockázatok kezelésének, hogy a nemzeti vagyonalapok némelyikének határokon átnyúló műveletei zavarhatják a piacgazdaságok szokásos működését.

A legfontosabb aggodalmak közé tartozik, hogy néhány nemzeti vagyonalap átláthatatlan módon működik, anélkül, hogy közzétenné például eszközeinek értékét, befektetési célkitűzéseit, illetve kockázatkezelési rendszerének jellegét. Az is aggodalmat kelt, hogy a tulajdonos államok a szokásos kereskedelmi érdekek helyett stratégiai érdekeik előmozdítására használhatják a vagyonalapokat, ily módon egyidejűleg torzítják a piacokat és esetleg biztonsági problémákat okoznak az Európai Unió és tagállamai számára.

A Bizottság által előterjeszteni kívánt közös megközelítés célja, hogy elkerüljék az összehangolatlan nemzeti válaszlépéseket, amelyek a belső piac töredezettségéhez vezetnének, és kárt okoznának az európai gazdaság egészének. A közös megközelítés annak az uniós kereskedelmi célnak az előmozdításához is hozzá fog járulni, hogy a harmadik országok piacait megnyissák az Európai Unió befektetői előtt. Ezt nehezítené, ha az Unió azt a látszatot keltené, hogy Európán belül indokolatlan akadályokat támaszt. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy támogassa ezt a megközelítést, illetve annak alapján ösztönözze a fogadó országokat, hogy tartsák nyitva a piacaikat és adjanak a befektetésekhez való hozzáférésre vonatkozó világos iránymutatásokat, valamint a tulajdonos országokat, hogy 2008 végéig lehetőleg jussanak megállapodásra a magatartási kódexről.

A pénzügyi stabilitás

A 2007 októberi Gazdasági és Pénzügyi Tanács megállapodott az európai és globális pénzügyi szabályozás és felügyelet megerősítésére vonatkozó menetrendről annak érdekében, hogy megszüntessék az egyesült államokbeli másodlagos jelzáloghitel-piacon tapasztalt válság nyomán támadt közelmúltbeli pénzügyi zavarok során napvilágra került hiányosságokat. A menetrend a következő négy kulcsfontosságú tevékenységi területre épül: az átláthatóság javítása; a pénzügyi termékek értékelése; a prudenciális követelmények megerősítése; valamint a piacok működésének javítása.

A pénzügyi stabilitásról szóló mai bizottsági közlemény felkéri az uniós vezetőket, hogy a tavaszi Európai Tanács alkalmával erre a menetrendre építsenek, illetve az Unió számára a belső és a nemzetközi fórumokon irányadó elvek állam- és kormányfői szintű megerősítésével „lépjenek tovább”.

Ezek az elvek a következők: a kockázatkezelésért az egyes pénzügyi intézmények és befektetők viselik az elsődleges felelősséget; a nemzeti szabályozási és felügyeleti kereteknek alkalmasnak kell lenniük a pénzügyi termékek gyors változásának és megújulásának kezelésére; erősíteni kell a szabályozó hatóságok Unión belüli és világméretű együttműködését.

A Bizottság felkéri továbbá az Európai Tanácsot, hogy a belső politika tekintetében és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogassa az intézkedések irányvonalait. Ezek közé tartozik:

  • a hitelminősítő ügynökségek által adott információk javítása, az előbbiek önkéntes eljárásának hiánya esetén szabályozó intézkedések meghozatalával;
  • a számviteli és értékelési szabályok frissítése annak érdekében, hogy teljes körű információt tegyenek elérhetővé arra vonatkozóan, hogy a mérlegen kívüli befektetési eszközök mekkora veszélyt jelentenek a bankok és egyéb pénzintézetek számára;
  • a pénzügyi intézmények ösztönzése, hogy gyorsan és teljes körűen tegyék közzé a veszteségeiket;
  • a pénzügyi stabilitásra vonatkozó korai figyelmeztető rendszer javítása;
  • a pénzügyi felügyeletek uniós hálózatai hatékonyságának előmozdítása, valamint a több országra kiterjedő tevékenységet folytató csoportok határozott és hatékony felügyeletének biztosítása;
  • a potenciális válság rendszerszerű hatásainak értékelésére vonatkozó közös keret kidolgozása.

A Bizottság politikai megállapodást kíván kötni a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy 2009 áprilisáig végrehajtsák a szükséges jogszabályi változtatásokat.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a fent említett területeken ugyan feltétlenül cselekvésre van szükség, azonban az európai gazdaság viszonylag jól reagál a pénzügyi piacok zavaraira, az Egyesült Államok gazdasági növekedésének lelassulására, illetve a magas energia- és nyersanyagárakra. Annak ellenére, hogy a közelmúltban némiképp lefelé módosították a Bizottság középtávú gazdasági előrejelzését, az Unió várt gazdasági növekedése továbbra is 2%-os. A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia reformjai rugalmasabbá tették az európai gazdaságokat. A lisszaboni stratégia következő ciklusa, amelyet az Európai Tanács várhatóan jóváhagy, további biztosítékot nyújt majd a nemzetközi piacok jövőbeni zavaraival szemben.

Mindkét közlemény további részletei megtalálhatók a 08/123. sz., illetve a 08/126. sz. emlékeztetőben, amelyek szövegét a lehető leggyorsabban elérhetővé teszik az alábbi internetes címen: http://ec.europa.eu/commission_barroso/president/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website