IP/08/1922

Brüsszel, 2008. december 10

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga: a Bizottság értékeli a tagállami alkalmazást

A Bizottság ma jelentést fogadott el az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról. A jelentés következtetései szerint az irányelv általános átültetése a nemzeti jogrendekbe csalódást okozott. A jelentés felvázolja azokat a lépéseket, amelyeket a Bizottság tenni fog annak biztosítására, hogy a tagállamok javítsák jogszabályaikat és igazgatási gyakorlatukat annak érdekében, hogy ne sérüljenek az uniós polgárok jogai.

Jacques Barrot alelnök, a jogérvényesülésért, szabadságért és biztonságért felelős biztos így nyilatkozott: „A személyek szabad mozgása a belső piac alapvető szabadságainak egyike, mely az uniós polgárok, a tagállamok és az európai gazdaság versenyképessége számára egyaránt előnyöket biztosít. Az uniós jogszabályok végrehajtásának e területen tapasztalható hiányosságai azt eredményezhetik, hogy az európai integráció legalapvetőbb elvei sérülnek. Ezért a Bizottság erőteljesebb lépéseket fog tenni annak biztosítására, hogy az EU polgárai és családjaik teljes mértékben és eredményesen élhessenek az irányelv által biztosított jogaikkal. A Bizottság a Szerződésből eredő valamennyi hatáskörével élni fog ezen eredmények elérése érdekében: szükség esetén jogsértési eljárásokat indít, iránymutatást nyújt a tagállamok számára, és biztosítja, hogy az uniós polgárokat tájékoztassák jogaikról.”

A 2004/38/EK irányelv egységes jogi eszközt biztosít az Unió polgárai és családtagjaik szabad mozgásához és tartózkodásához. Az irányelv egyszerű adminisztratív formai követelményeket rögzít, és a fogadó tagállamban eltöltött öt év után huzamos tartózkodási jogot biztosít az uniós polgárok és családtagjaik részére. Az irányelv bizonyos feltételek mellett a regisztrált élettársakra is kiterjeszti a családegyesítéssel kapcsolatos jogokat.

A tagállamoknak hatályba kellett léptetniük azokat a törvényi és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek 2006. április 30-ig megfeleljenek. A Bizottság egyik feladata, hogy biztosítsa az uniós jogszabályok nemzeti illetve helyi szinten történő hatékony végrehajtását az EU polgárainak érdekeit szem előtt tartva. Most, két és fél év elteltével ideje számba venni, hogy a tagállamok eleget tettek-e ennek a kötelezettségnek.

Minden tagállamban nemzeti jogszabályokat fogadtak el az uniós polgárok és családtagjaik EU-n belüli szabad mozgásra és letelepedésre vonatkozó jogainak védelmére.

Bár néhány területen a nemzeti jogszabályok előnyösebb elbánásban részesítik az uniós polgárokat és családjukat az uniós jogszabályokban előírtaknál, egyik tagállam sem ültette át hatékonyan és helyesen az irányelvet teljes egészében. Az irányelvnek egy olyan cikke sincsen, amelyet az összes tagállam hatékonyan és helyesen ültetett volna át.

Az irányelv általános átültetése eddig meglehetősen kiábrándító eredménnyel járt.

Csak Ciprus, Görögország, Finnország, Portugália, Málta, Luxemburg és Spanyolország vette át helyesen az irányelv rendelkezéseinek több mint 85%-át.

Ausztria, Dánia, Észtország, Szlovénia és Szlovákia ugyanakkor az irányelv rendelkezéseinek csak kevesebb, mint 60%-át alkalmazta helyesen.

Ezt enyhíti az a tény, hogy az irányelv helytelenül átültetett rendelkezéseit a nemzeti bíróságok és hatóságok úgy tűnik – legalábbis számos esetben – helyesen alkalmazták annak ellenére, hogy nem állnak rendelkezésre írott és világos iránymutatások a bírósági és közigazgatási mérlegelési jogkör gyakorlásához ezen a területen.

Azok a problémák, amelyek az EU polgárainak Unión belüli szabad mozgására vonatkozó alapjogaik gyakorlása ismétlődő megsértéséhez vezetnek, főképp a következőkkel kapcsolatosak:

• a harmadik országokból származó családtagok belépési és tartózkodási joga (a beutazóvízumokkal, illetve a határátlépéssel kapcsolatos problémák, a tartózkodási joghoz kapcsolódó, az irányelvben nem szereplő feltételek, valamint a tartózkodási kártyák késedelmes kibocsátása),
• az Unió polgárai számára előírt követelmény, mely szerint az irányelvben nem szereplő további dokumentumokat kell benyújtaniuk a tartózkodási kérelmekkel.

A tagállamok felelőssége, hogy biztosítsák az uniós polgárok jogait és az e jogokról való tájékoztatásukat.

A Bizottság továbbra is együttműködik technikai szinten a tagállamokkal. A jelentés máris számos olyan kérdést azonosított, amelyben további vitára és pontosításra van szükség, különös tekintettel a bűnözés és a joggal való visszaélés kérdésére.

A Bizottság 2009 első felében kibocsátandó iránymutatásokkal igyekszik tájékoztatást és segítséget nyújtani számos olyan kérdésben, amelyeket problematikusnak talált az átültetés vagy az alkalmazás szempontjából.

A Bizottság ösztönözni és támogatni fogja a tagállamokat abban is, hogy figyelemfelkeltő kampányokat indítsanak az uniós polgárok tájékoztatása érdekében azon jogaikról, melyek az irányelvből fakadnak.

Jacques Barrot alelnök tevékenységeiről az alábbi internetcímen talál bővebb információt:

http://ec.europa.eu/commission_barroso/barrot/welcome/default_hu.htm