Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Bizottság jelentős fellendülési tervet dolgozott ki a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hogy fellendítse a keresletet, és helyreállítsa az európai gazdaságba vetett bizalmat

European Commission - IP/08/1771   26/11/2008

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/08/1771

Brüsszel, 2008. november 26

A Bizottság jelentős fellendülési tervet dolgozott ki a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hogy fellendítse a keresletet, és helyreállítsa az európai gazdaságba vetett bizalmat

Az Európai Bizottság ma mutatta be azt az átfogó tervet, amely a jelenlegi gazdasági válságból kíván kiutat találni. A fellendülési terv két, egymást erősítő fő elemből áll. Az első ilyen elemet azok a rövid távú intézkedések jelentik, amelyek a kereslet ösztönzésére, a munkahelyek megőrzésére és a bizalom helyreállítására irányulnak. A második elemet az „okos beruházások” képezik, amelyek célja, hogy hosszú távon magasabb növekedést és fenntartható jólétet biztosítsanak. E terv egy aktuális, célzott és átmeneti költségvetési ösztönzőt ír elő körülbelül 200 milliárd euró, azaz az EU GDP-jének 1,5%-át jelentő összegben, felhasználva mind a nemzeti költségvetéseket (megközelítőleg 170 milliárd euró, a GDP 1,2%-a). mind az EU és az Európai Beruházási Bank költségvetését (megközelítőleg 30 milliárd euró, a GDP 0,3%-a). Az egyes tagállamokat felkérik, hogy tegyenek olyan jelentős intézkedéseket, amelyek saját polgáraik és Európa többi országa számára egyaránt hasznosak. A fellendülési terv megerősíti és felgyorsítja a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia értelmében már folyamatban lévő reformokat. A terv részét képezi az a nemzeti és uniós szintű kiterjedt fellépés is, amely a háztartásoknak és az iparnak kíván segítséget nyújtani, és a legkiszolgáltatottabbak támogatására összpontosít. Konkrét lépésekre tesz javaslatot a vállalkozás, a kutatás és az innováció elősegítésére, ideértve a gépjármű- és építőipart is. A fellendülési terv célja azon erőfeszítések növelése, amelyek az éghajlatváltozási kérdések megoldására irányulnak, és egyúttal – például az energiahatékony épületekbe és technológiákba való stratégiai befektetések révén – megteremtik az olyannyira szükséges munkahelyeket.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a következőket nyilatkozta: „A kivételes idők kivételes intézkedéseket kívánnak. Polgáraink munkahelye és jólléte forog kockán. Európának a pénzügyi piacok példa nélkül álló összehangolását ki kell terjesztenie a reálgazdaságra. A fellendülési terv nagyszabású és merész, azonban stratégiai fontosságú és fenntartható is egyben. A Bizottság október 29-i javaslataira épít, amelyek elsőként próbáltak túlmutatni a pénzügyi ágazatban fennálló válságkezelésen és kezelni a reálgazdasági problémákat. Örömmel látom, hogy e javaslatok ösztönözték a tagállamok által azóta bejelentett fellépéseket.”

Az elnök hozzáfűzte: „ A fellendülési terv rövid távon milliók munkahelyét képes megőrizni. A válságot olyan lehetőséggé tudja kovácsolni, hogy a jövőben a gazdaság környezetkímélő módon tudjon növekedni, valamint több és jobb munkahely teremtődjön. Az aktuális, célzott és átmeneti költségvetési ösztönző segítségével gazdaságunk visszazökken a stabilitási és növekedési paktum keretében megszokott kerékvágásba.

A jövő szakértelmébe és technológiáiba való okos beruházásoknak köszönhetően a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretében Európa nagyobb lendülettel válhat a 21. század dinamikus, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságává. Amennyiben Európa határozottan hajtja végre e fellendülési tervet, akkor képesek leszünk visszatérni a fenntartható fejlődés útjára, és vissza tudjuk fizetni a rövid távra felvett állami hiteleket. Ha nem lépünk most, akkor a vásárlóerő és az adóbevételek csökkenése, a növekvő munkanélküliség és az egyre nagyobb költségvetési hiány jelentette ördögi recessziós körbe kerülhetünk.”

A GDP 1,5%-át jelentő költségvetési ösztönző

A fellendülési terv keretében valamennyi politikai eszközt felhasználjuk. Tartalmaz egy összehangolt költségvetési ösztönzőt, amelynek összege megközelítőleg 200 milliárd euró, illetve a GDP 1,5%-a, felhasználva – a tagállami költségvetésekben végrehajtott intézkedésként megközelítőleg 170 milliárd eurót (a GDP 1,2%-a), valamint az EU és az Európai Beruházási Bank költségvetésében végrehajtott uniós szintű intézkedésként megközelítőleg 30 milliárd eurót (a GDP 0,3%-a). Az ösztönző a stabilitási és növekedési paktum keretei között marad, kihasználva eközben a paktum kínálta teljes rugalmasságot. A hasonló ösztönző csomagokat elindító tagállamok számára ez kétféle haszonnal jár: saját gazdaságukban ösztönzik a keresletet, valamint a többi tagállamban is ösztönözve a keresletet a saját exportőreiknek jelentős lökést adnak majd. Az összehangolt fellépés megsokszorozó hatással lesz, és elkerülhetővé válnak általa azok a problémák, amelyek a feldarabolt megközelítésből erednek.

Ezen ösztönzőhöz való uniós hozzájárulás részeként a terv javasolja a strukturális és szociális alapok szerinti, [6,3 milliárd euró összegig terjedő] kifizetések felgyorsítását. A 2009–2010-es időszakra a Bizottság további 5 milliárd eurót mozgósít az energiahálózati kapcsolatok és a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez.

Az Európai Beruházási Bank az Eu-n belüli éves intervencióit körülbelül15 milliárd euróval növeli 2009-ben, és hasonló összeggel 2010-ben.

A munkahelyek védelme és munkahelyteremtés

Az elsődleges cél az, hogy az európai polgárokat megóvjuk a pénzügyi válság legsúlyosabb hatásaitól. Legyen szó az alkalmazottakról, a háztartásokról vagy a vállalkozókról, a polgárokat sújtja a válság legelőször.

A Bizottság javasolja az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás kritériumainak egyszerűsítését, a költségek újratervezését, valamint a 2009 elejei előlegkifizetések felgyorsítását, hogy a tagállamok hamarabb hozzáférhessenek az 1,8 milliárd euróig terjedő összeghez annak érdekében, hogy megerősítsék aktív munkaerőpiaci politikájukat, a támogatást a legkiszolgáltatottabbakra összpontosítsák, fokozzák a szakértelem növelésére irányuló tevékenységüket, és amennyiben szükséges, ebben az időszakban a közösségi projektfinanszírozást válasszák.

Egyéb intézkedések mellett 4,5 millió euróig terjedő kohéziós támogatást is előbbre hoznak annak érdekében, hogy a jelentős beruházási projektek végrehajtása felgyorsuljon, ami szintén hozzájárul a munkahelyek teremtéséhez, illetve megőrzéséhez.

Felülvizsgálják az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAF), hogy lehetővé váljon számára a gyorsabb fellépés, valamint mozgásterének kibővítése, miáltal nemcsak a munkahelyeket képes megőrizni, hanem segítséget tud nyújtani az embereknek abban, hogy új munkahelyet találjanak. Az EGAF költségvetését is felülvizsgálják.

A munkaerő-kereslet kialakítása érdekében a terv felkéri a tagállamokat, hogy fontolják meg az alacsonyabb bérekre kiszabott társadalombiztosítási járulékok csökkentését, valamint felkéri a Tanácsot, hogy a 2009-es tavaszi Európai Tanács ülése előtt fogadja el az egyes munkaigényes szolgáltatásokra alkalmazott állandó kedvezményes hozzáadottértékadó-mértékről szóló irányelvjavaslatot.

Okos beruházások

A tiszta technológiáknak az innováció támogatásán keresztül történő felvirágoztatása érdekében a fellendülési terv olyan részletes javaslatokat foglal magában, amelyek – közösségi, EBB és nemzeti finanszírozás felhasználásával – a közszektor és a magánszektor között kialakítandó partnerségekre vonatkoznak: ide tartozik a környezetbarát autókra irányuló európai kezdeményezés, amely kombinált finanszírozása legalább 5 milliárd euró, az energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés 1 milliárd euró összegben, valamint a „jövő gyárai” kezdeményezés, amely várhatóan 1,2 milliárd eurót tesz majd ki.

A fellendülési terv az „okos beruházásokra” helyezi a hangsúlyt. Az oktatásba és az (át)képzésbe való nagyobb beruházás az embereknek segít megtartani munkahelyüket, visszakerülni a munkaerőpiacra, növelve így a termelékenységet. Az infrastruktúrába és az energiahatékonyságba történő beruházások biztosítják a foglalkoztatottságot az építőiparban dolgozók számára, energiát takarítanak meg, és növelik a hatékonyságot. A környezetbarát autókba való beruházás segít megőrizni bolygónkat, emellett vezető helyzetbe hozza az európai vállalatokat egy nagyon erős versenypiacon.

A fellendülési terv a kisvállalkozói intézkedéscsomagra épít, hogy további segítséget nyújtson valamennyi kkv számára, többek között eltörölve a mikrovállalkozásokra háruló éves beszámolókészítési kötelezettséget, egyszerűbbé téve a közbeszerzéshez való hozzáférést, és biztosítva azt, hogy a hatóságok egy hónapon belül kötelesek a számlákat kifizetni.

A terv további kezdeményezéseket tartalmaz az állami támogatási szabályok oly módon történő alkalmazására vonatkozóan, amely a válsághelyzet megoldásához a lehető legnagyobb rugalmasságot nyújtja, miközben egyenlő feltételeket biztosít. Az új lépések közé tartozik a határozathozatal felgyorsítását célzó egyszerűsítési csomag, a kockázati tőke biztonsági küszöbértékének 2,5 millió euróra való ideiglenes emelése, és a tagállamok mozgásterének – szintén átmeneti – kibővítése a vállalkozásoknak nyújtott hitelekre biztosított garancia terén.

Kiegyensúlyozott és differenciált megközelítés

A költségvetési ösztönzőre vonatkozó javaslat azt kívánja biztosítani, hogy valamennyi tagállam szerepet vállaljon, elkerülve közben az „egységes recept” alapján való megközelítést, amely az egyes tagállamok kiindulási helyzetéből adódóan nem lenne működőképes (lásd a Bizottság őszi gazdasági előrejelzéséről szóló IP/08/1617 dokumentumot). Azon tagállamok rendelkeznek a legnagyobb mozgástérrel, amelyek a kedvező időszakot a stabil költségvetési egyensúly kialakítására használták.

Az ösztönzés kiegyensúlyozott: egyrészt megfelelően hatékony ahhoz, hogy korlátozza a munkanélküliséget, és a kis- és középvállalkozások millióit átsegítse a válságon; másrészt elkerüli a tartós eladósodást, amely hosszú távon alááshatja az európai gazdasági alapot, és a jövőben tömeges munkanélküliséghez vezethet.

Az ösztönzőt korlátozott időszakra tervezik, azt követően a tagállamoknak vissza kellene fordítaniuk költségvetési egyenlegük romlását. A tagállamokat felkérik, hogy pontosan határozzák meg, milyen módon kívánják ezt végrehajtani a 2008 végén előterjesztendő, korszerűsített stabilitási és konvergenciaprogramok keretében.

Strukturális reformok

A fellendülés felgyorsítása és megerősítése, valamint a jövőbeni válságok elkerülése érdekében a Bizottság fellendülési terve ambiciózus strukturális reformokról is rendelkezik, amelyeket az egyes tagállamok igényeihez igazítottak. E reformok némelyike a kereslet fellendítése tekintetében kiegészíti a költségvetési ösztönzőt, például azáltal, hogy a piacok működésének javításán keresztül támogatja a vásárlóerőt. A megfelelő strukturális reformok az okos beruházásokkal együtt segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy – a lisszaboni stratégiának megfelelő, már folyamatban lévő előrelépésekre építve – javítsák versenyképességüket és erős pozícióba hozzák magukat, hogy képesek legyenek a kölcsönök visszafizetésére, és kiépíthessék a fenntartható fejlődés alapjait.

A terv megerősíti az eszközöket, amelyek azt biztosítják, hogy a tagállamok teljesíthessék a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia szerinti kötelezettségeiket. A Bizottság által az éves lisszaboni csomagjának részeként december 16-án közzétett „országfejezetek” értékelik az egyes tagállamokban fennálló helyzetet, és országspecifikus javaslatokat tartalmaznak, amelyekhez a Bizottság a tavaszi Európai Tanács hozzájárulását kéri majd. Ez azt jelenti, hogy az uniós vezetők közös megállapodásra jutnak azzal kapcsolatban, hogy a fellendülési terv végrehajtása érdekében az egyes tagállamoknak mit kell tenniük, miközben egyúttal biztosítják a középtávú pénzügyi fenntarthatóságot, különösen azáltal, hogy a versenyképesség fokozása céljából felgyorsítják a lisszaboni reformokat.

A terv végrehajtása

Az Európai Tanács december 11–12-i ülésén a Bizottság felkéri az állam- és kormányfőket, hogy támogassák a fellendülési tervet, és mutassanak elkötelezettséget egy szorosan összehangolt közös fellépés mellett. Európa számára így lehetővé válna, hogy világszinten vezető szerepet játsszon a reálgazdaságot támogató döntő hatású intézkedések terén, mint ahogy a pénzügyi piacon betöltött vezető szerepének köszönhetően megállapodás született a november 15-i washingtoni G20 csúcstalálkozón is.

További részletekért lásd a MEMO/08/735 dokumentumot.

A fellendülési terv teljes szövegét a lehető leghamarabb elérhetővé tesszük az alábbi honlapon:

http://ec.europa.eu/commission_barroso/president/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website