Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/08/1729

Brüsszel, 2008. november 18.

A munkavállalók szabad mozgása serkenti az európai gazdaságot

A ma közzétett európai bizottsági jelentés szerint a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országokból érkező munkavállalók pozitív hatást fejtettek ki a tagállamok gazdaságaira és nem okoztak súlyos zavarokat a munkaerőpiacokon. Az EU-8-ak országaiból, illetve a Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalók jelentős mértékben hozzájárultak a fenntartható gazdasági növekedéshez, anélkül hogy kiszorították volna a helyi munkaerőt vagy lenyomták volna béreiket. A munkaerőpiacok méretével és az EU-n kívüli országokból érkező beáramlással összevetve a munkaerő-áramlás alacsony szintre korlátozódott az EU egészét és az egyes országokat tekintve is.

„A másik országban történő munkavállalás az EU-ban élők egyik alapvető szabadsága. A mobilis munkavállalók oda mennek, ahol munkát találnak és ez a gazdaság érdekét szolgálja” – jelentette ki Vladimír Špidla, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos. „Felkérem a tagállamokat, hogy a ma bemutatott jelentésünk tényei alapján vizsgálják meg, szükség van-e még a szabad mozgás ideiglenes korlátozásaira” – fűzte hozzá a biztos. „A korlátozások feloldása nemcsak gazdasági szempontból lenne indokolt, hanem egyben segítene visszaszorítani olyan jelenségeket is, mint a feketemunka vagy a színlelt vállalkozások.”

A ma bemutatott jelentés megállapítja, hogy a Bulgáriából, Romániából és az EU-8-ak országaiból érkező munkavállalók a munkaerő-piaci hiányok megszüntetésén keresztül jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt évek fenntartható gazdasági növekedéséhez, anélkül hogy jelentős többletterhet okoztak volna a jóléti államoknak. Ezzel együtt még a legjelentősebb beáramló munkaerővel szembesülő országok vonatkozásában is megalapozatlannak tűnik az az állítás, hogy az új tagállamok munkavállalói kiszorították volna a helybelieket, vagy számottevően lenyomták volna béreiket, ugyanakkor egyes területeken átmeneti jelleggel jelentkeztek bizonyos kiigazítási problémák.

A tagállami népességi statisztikák és a munkaerő-piaci felmérések adatai azt mutatják, hogy a 2004-ben csatlakozott országok (EU-10) állampolgárai közül az EU-15-ök országaiban élők átlagos aránya a 2003-as 0,2%-ról 0,5%-ra emelkedett 2007 végére. Ugyanezen időszak alatt az EU-15-ök országaiban élő bolgároknak és románoknak a lakosságon belüli hányada 0,2%-ról 0,5%-ra emelkedett. A 2004-ben csatlakozott új tagállamokból – főként Lengyelországból, Litvániából és Szlovákiából – érkező munkavállalók nagy része Írországba és az Egyesült Királyságba ment, míg a románok számára Spanyolország és Olaszország volt a legnépszerűbb célország. Írország kivételével ugyanakkor a bővítést követően az új tagállamokból a régiekbe irányuló munkaerő-áramlást messze meghaladta a nem uniós állampolgárok közelmúltbeli bevándorlási hulláma. A feltárt eredmények alapján kijelenthető, hogy az uniós munkavállalók közül sokan csak ideiglenes jelleggel mennek egy másik országba, de nem szándékoznak tartósan ott maradni.

A mostani gazdasági fejlemények miatt valószínűsíthető, hogy a munkaerő-kereslet visszaesése nyomán mérséklődik az EU-n belüli munkaerő-áramlás is. A gazdasági lassulás egyes országokban máris számottevően visszafogta a munkaerő-felvételt, és ezzel együtt fokozta a visszafelé áramlást. Ez azt igazolja, hogy a szabad munkaerő-áramlás természeténél fogva önszabályozó, és mindkét irányban biztosítja a szükséges rugalmasságot: a munkavállalók oda mennek, ahol szükség van a munkaerőre, és a foglalkoztatás feltételeinek kedvezőtlenebbé válásával sokan távoznak közülük.

A bővítés utáni európai uniós munkaerő-áramlásról részletesebb elemzés található a Bizottság „Foglalkoztatás Európában 2008” című jelentésében (MEMO/08/719)

Háttér

Bulgária és Románia Csatlakozási Szerződése értelmében az átmeneti intézkedések – amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy időlegesen korlátozzák a munkavállalók szabad hozzáférését a munkaerőpiacaikhoz – ún. első szakasza 2008. december 31-én véget ér. Ezen időpontig a tagállamoknak dönteniük kell arról, hogy feloldják-e nemzeti korlátozásaikat. 2007 januárjában az EU-25-ök országai közül 15 léptetett életbe korlátozásokat (kivételt képez: Finnország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia). [Sem Bulgária, sem Románia nem léptetett életbe kölcsönös korlátozásokat az ellenkező irányú munkaerő-áramlás tekintetében.] (az egyes országokra vonatkozó részletekért lásd a MEMO/08/718)

Az átmeneti intézkedések ún. második szakasza 2009 áprilisában fog véget érni az EU-8 országai esetében. A mostani gyakorlat szerint négy tagállam (Németország, Ausztria, Belgium és Dánia) korlátozza különböző mértékben az EU-8 tagállamaiból érkező munkavállalók hozzáférését (lásd MEMO/08/718). 2009. április 30-át követően csak akkor van lehetőség a korlátozások fenntartására, ha a munkaerőpiacon komoly zavarok keletkeznek (vagy ennek veszélye fenyeget).

További információk:

A munkavállalók szabad mozgásának az Európai Unió bővítésével összefüggő hatásairól készült jelentés

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=508&langId=en

Az EU-8-akra vonatkozó átmeneti intézkedések első szakaszáról készült jelentés

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0048:FIN:HU:PDF

Kapcsolódó MEMO-dokumentumok

MEMO/06/64

MEMO/06/513

Kapcsolódó főigazgatósági honlap:

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=466&langId=hu


Side Bar