Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/08/1696

Brüsszel, 2008. november 13.

Az energiaellátás jövőjének biztosítása: a Bizottság előterjesztette az energiabiztonságra, az energiaszolidaritásra és az energiahatékonyságra vonatkozó javaslatait

Az Európai Bizottság ma nagyszabású energiapolitikai csomagot terjesztett elő, amely új lendületet ad az európai energiabiztonság megvalósításának, alátámasztva az éghajlatváltozással kapcsolatos „20-20-20-as" kötelezettségvállalásokat tartalmazó javaslatokat, amelyek elfogadására valószínűleg decemberig sor kerül. A Bizottság a tagállamok közötti energiaszolidaritás kialakítása érdekében új stratégiát javasol, és kezdeményezi egy, az energiahálózatokkal kapcsolatos új szakpolitika kidolgozását a hatékonyabb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiahálózatok terén megvalósított beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság javaslatot terjeszt elő egy új uniós energiabiztonsági és energiaszolidaritási cselekvési tervre vonatkozóan, amely öt olyan területet jelöl meg, amelyek esetében további intézkedésekre van szükség a fenntartható energiaellátás biztosításához. A Bizottság azokkal a kihívásokkal is foglalkozik, amelyekkel Európának 2020 és 2050 között kell majd megbirkóznia. Ezenkívül kidolgozott egy, az energiahatékonysággal kapcsolatos javaslatokat tartalmazó csomagot is, amelynek célja az energiatakarékosság előmozdítása olyan kulcsfontosságú területeken hozott intézkedések által, mint például az épületekre és az energiafogyasztó termékekre vonatkozó energiahatékonysági jogszabályok megerősítése, illetve az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok, valamint a fűtési és a légkondicionáló rendszerekről szóló vizsgálati jegyzőkönyvek szerepének növelése.

A Bizottság által az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatával összefüggésben kidolgozott intézkedéscsomag ismertetése alkalmával José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke a következőket mondta: „Az energiaárak az elmúlt évben átlagosan 15%-kal emelkedtek az Európai Unióban. Az Európában felhasznált energia 54%-a behozatalból származik, ami uniós polgáronként 700 eurós költséget jelent. Energiahatékonyságunk növelésével és a behozataltól való függőségünk csökkentésével sürgősen megoldást kell találnunk erre a problémára. Beruházásokat kell megvalósítanunk, és diverzifikálnunk kell az energiaágazatot. A ma elfogadott javaslatok határozottan kifejezésre juttatják a Bizottság azon óhaját, hogy garantálni lehessen a biztonságos és fenntartható energiaellátást, és minden bizonnyal hozzásegítenek bennünket az éghajlatváltozással kapcsolatos, döntő fontosságú 20-20-20-as célkitűzéseink megvalósításához.”

Andris Pielbags energiaügyi biztos az új beruházások, a költségmegtakarítások és a munkahelyteremtés terén megnyíló lehetőségeket hangsúlyozta: „Az Európai Unió tagállamai között minden eddiginél szorosabb együttműködés alakult ki az éghajlatváltozás hatásaival, a magas energiaárakkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos problémák megoldása érdekében. De tovább kell mennünk ennél, messzebb kell tekintenünk, és még határozottabb lépéseket kell tennünk ahhoz, hogy elkerülhessük az energiaellátás jövőbeli zavarait. Ez azt jelenti, hogy beruházásokra van szükség. Az energiával kapcsolatos beruházások - ideértve az energiahatékonyság javítását szolgálókat is - megadják azt a lökést a gazdaságunknak, amelyre annak ezekben a bizonytalan időkben szüksége van.”

Benita Ferrero-Waldner, az Európai Unió külkapcsolatokért és a szomszédságpolitikáért felelős biztosa kijelentette: „Az EU energiabiztonsága szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk az energiaügyre az Unió nemzetközi kapcsolataiban. Kulcsfontosságú, hogy erős és megbízható partnerségeket építsünk ki a szállító és a tranzitországokkal, valamint az egyéb főbb energiafogyasztókkal, így az energiaügy terén való egymásrautaltsággal összefüggő, ma javasolt új generációs intézkedések fontos előrelépést jelentenek. A ma előterjesztett felülvizsgálat ezenkívül olyan fellépéseket is javasol, amelyek célja az EU azon képességének megerősítése, hogy támogatások mobilizálásával segíteni tudja a harmadik országokból származó energia szállításához szükséges létfontosságú infrastruktúrát."

Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata keretében megjelölt elsőszámú feladat azoknak az intézkedéseknek az elfogadása és gyors végrehajtása, amelyek az Európai Tanács által meghatározott uniós energiapolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálják. E célkitűzések arra irányulnak, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a megújuló energiaforrásokból származó energia 20%-os részesedést érjen el a végfelhasználói energiafogyasztáson belül, és 20%-kal csökkenjen a jövőbeli energiaszükséglet. A Tanácsnak és a Parlamentnek az elkövetkező hetekben kell határoznia a Bizottság által 2008 januárjában javasolt éghajlat-változási csomag jóváhagyásáról. A tisztább, változatosabb forrásokból származó és hatékonyabb energia kedvező hatást gyakorol majd Európa energiaellátására és gazdaságára. Ezenkívül az új szabályok állandóbb, kiszámíthatóbb és átláthatóbb környezetet biztosítanak az energiaágazat terén megvalósítandó új beruházások számára.

A második legfontosabb feladat az európai energiaellátás terén tapasztalható fokozódó bizonytalansággal kapcsolatos problémák rendezése. Európa a megújuló energiaforrásból származó energiával kapcsolatos célok elérése után is rá lesz szorulva a behozatalra, méghozzá valószínűleg a mostaninál is nagyobb mértékben. Az EU-nak az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzés megvalósításához tovább kell fejlesztenie a szakpolitikáit. Meg kell erősíteni továbbá az EU azon képességét, hogy együttes fellépéssel reagáljon az esetleges válságokra.

Az új uniós energiabiztonsági és energiaszolidaritási cselekvési tervben a Bizottság öt olyan területet jelöl meg, ahol több intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy a jövőben biztonságosabb és fenntarthatóbb legyen az EU energiaellátása, valamint hogy az EU egészében elhárítható legyen a válság kockázata. Hatékonyabb támogatásban kell részesíteni a megfelelő infrastruktúra kiépítésére irányuló projekteket. Az EU-nak jobban ki kell használnia a saját energiaforrásait, a megújuló és a fosszilis energiaforrásokat egyaránt. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szolidaritásra, beleértve az uniós válságkezelési mechanizmusokat, a kőolajtartalékokat és a földgázellátásban bekövetkező esetleges zavarok kezelésére szolgáló különféle mechanizmusokat is. Sürgősen további erőfeszítéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiaügyre az EU nemzetközi kapcsolataiban, például a szállító, tranzit- és fogyasztó országokkal létesített, a kölcsönös egymásra utaltságon alapuló kapcsolatok által; ez előmozdítja majd az EU energiapolitikai céljainak megvalósítását és növeli a nemzetközi energiaügyi fejleményekre gyakorolt uniós befolyást. E tekintetben különösen nagy jelentősége lesz az energiaügyi külkapcsolatok vonatkozásában a tagállamok által egymás között, illetve a tagállamok és a Bizottság között megvalósuló szorosabb együttműködésnek.

Ezzel egyidejűleg a Bizottság számos kiegészítő dokumentumot is előterjesztett, amelyek részletesebben is kifejtik a fent említett cselekvési irányvonalakat. Ezek között első helyen áll az energiahatékonyság kérdése. Az energiahatékonysággal kapcsolatos javaslatokat tartalmazó csomag célja az energiatakarékosság különböző területeken történő előmozdítása, például az épületekre és az energiafogyasztó termékekre vonatkozó kulcsfontosságú energiahatékonysági jogszabályok megerősítése, illetve az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok, valamint a fűtési és a légkondicionáló rendszerekről szóló vizsgálati jegyzőkönyvek szerepének növelése által. Az energiaellátás hatékonyságának fokozása érdekében a Bizottság iránymutatásokat fogadott el a nagy hatékonysággal működő kapcsolt energiatermelő létesítményekből származó villamosenergia-termelés elterjedésének elősegítése érdekében. A Bizottság 2009-ben alapos értékelésnek kívánja alávetni a 2006. évi európai energiahatékonysági cselekvési tervet.

A csomag fontos elemét képezi a beruházások problémaköre is. Az elavulóban lévő infrastruktúra kiváltásához és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, illetve megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelésre való áttéréshez az európai hálózatokba történő többmilliárd eurós beruházásra van szükség. Az energiahálózatokról szóló zöld könyv hat, az uniós energiabiztonság szempontjából döntő fontosságú stratégiai kezdeményezést jelöl meg: a balti hálózat-összekapcsolási tervet, a földközi-tengeri energiagyűrűt, megfelelő észak-déli földgáz- és villamosenergia-hálózatok kiépítését Közép- és Dél-Kelet-Európa részvételével, az északi-tengeri szélerőmű-hálózatot, a déli földgázfolyosót, valamint az Európa számára biztosítandó megfelelő cseppfolyósítottföldgáz-ellátást.

Előzmények

Az első stratégiai felülvizsgálat eredményeként az Európai Tanács 2007 márciusában elfogadta az európai energiapolitikai célkitűzésekről szóló megállapodást. Azóta a Bizottság számos intézkedésre tett javaslatot e célok megvalósítása érdekében, beleértve az uniós energiapiac szélesebb körben történő megnyitására vonatkozó javaslatcsomagot, amelynek elfogadása a küszöbön áll, a tiszta energiatechnológia alkalmazásának előmozdítását célzó stratégiai energiatechnológiai tervet, a fogyasztási cikkek energiafogyasztásának javítására irányuló új intézkedéseket, valamint a megújuló energiaforrásokból származó energiával és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatos új kötelező célkitűzésekre vonatkozó javaslatokat is.

Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy 2009 elején terjessze be az energiapolitika stratégiai felülvizsgálatának frissített változatát. A ma elfogadott javaslatok ennek a felkérésnek tesznek eleget.

Az energiapolitika stratégiai felülvizsgálata és a kapcsolódó dokumentumok elérhetők az Europa honlapon


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website