IP/08/1422

Brüsszel, 2008. szeptember 29.

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába

Európa vezető szerepet tölthetne be az internet következő generációjára való átállásban. Az Európai Bizottság ma felvázolta azokat a főbb lépéseket, amelyek lehetővé tennék, hogy Európa megfelelő választ adjon a következő években egyre intenzívebbé váló információs forradalom újabb hullámára; ez a jelenség az olyan trendek egyre szélesebb körű terjedésének tudható be, mint a közösségi hálózatok, az online üzleti szolgáltatásokra való döntő mértékű átállás, a GPS-alapú nomád szolgáltatások és a mobil televíziózás, valamint az intelligens azonosító címkék térhódítása. A jelentés rámutat, hogy Európa kedvező helyzetben van a fent említett trendek kiaknázásához, hiszen jelentős szakpolitikai támogatást kapnak a nyitott és a versenyt ösztönző távközlési hálózatok, valamint a magánélet védelme és a biztonság. A Bizottság ma nyilvános konzultációt indított azzal kapcsolatban, hogy milyen szakpolitikai és magánszektorbeli válaszokat kellene adni ezekre a lehetőségekre. A Bizottság jelentése ezen kívül kitér az új szélessávú teljesítményindexre (BPI), amelynek segítségével össze lehet hasonlítani az olyan kulcsfontosságú intézkedések vonatkozásában megvalósított nemzeti teljesítményt, mint a szélessávú hozzáférés sebessége, ára, az ágazatban megvalósuló verseny és a lefedettség. Svédország és Hollandia vezeti a szélessávú hozzáférés európai versenyét, amely kiegészíti a távközlési szabályozó hatóságok által hagyományosan alkalmazott, a szélessávú internet használatának elterjedtségére vonatkozó indexet.

„A jövő internete gyökeresen megváltoztatja majd társadalmunkat” – mondta el Viviane Reding, információs társadalomért és médiáért felelős biztos. „A Web 3.0 annyit jelent, hogy bárhol és bármikor gyors, megbízható és biztonságos hálózatokon keresztül intézhetjük üzleti ügyeinket, tölthetünk le szórakoztató tartalmat és vehetünk részt a közösségi hálózatok életében. El fog tehát tűnni a mobil és a vezetékes kapcsolat közötti különbség. Ez azt vetíti előre, hogy a digitális univerzum 2015-ig várhatóan megtízszereződik. Európában pedig rendelkezésre állnak az átalakulás vezetéséhez szükséges ismeretek és hálózati kapacitás. Gondoskodnunk kell arról, hogy a Web 3.0 Európában jöjjön létre és használata is elterjedjen.”

Az európai internet-használók egyre gyorsabb és egyre jobb ár-érték arányú internetkapcsolatokhoz jutnak: 2007 végén ötven százalékuk több mint 2 megabit/másodperc (MBps) sebességű szélessávú hozzáféréssel rendelkezett, ez a sebesség az egy évvel korábbi kétszerese és alkalmas az internetes televíziózásra. Az EU 27 tagállamában a vidéki lakosság 70%-a számára elérhető a szélessávú hozzáférés, ami azt jelenti, hogy csökken a 93%-os teljes lefedettséghez képest meglévő hátrány. Az elmúlt évben az EU-25-ökben a vidéki területek szélessávú hozzáféréssel való lefedettsége 8 százalékponttal nőtt.

Mindez azt jelenti, hogy az új generációs internethasználat egyre elterjedtebb és egyértelmű, hogy az európai gazdaságra is hatást gyakorolhat. Az európaiak negyede 2007-ben használt web 2.0-es oldalakat, és a közösségi hálózatokon alapuló üzleti alkalmazások is fejlődésnek indultak. Az internetalapú vállalati szoftverek is várhatóan 15%-os növekedést mutatnak fel a 2006–2011 közötti időszakban.

Az új technológiai alkalmazásokhoz teljes internetes lefedettségre van szükség. A „tárgyak internete” kifejezés azt jelenti, hogy a gépek, járművek, berendezések, szenzorok és egyéb készülékek közötti vezeték nélküli interakció az interneten keresztül valósul meg. Már lehetőség van elektronikus menetjegyek használatára, és a mobil eszközök képesek lesznek az egymás közötti információcserére, amelynek köszönhetően fizethetünk vagy információhoz juthatunk. Az előrejelzések szerint 2015-re több mint egy milliárd telefon lesz képes ilyen technológiák alkalmazására.

Ez pedig hatalmas lehetőséget jelent az uniós vállalkozások számára, amennyiben elegendő beruházás valósul meg a nagysebességű szélessávú hozzáférés területén és támogatást kap az innováció és a kutatás. A bizottsági közlemény szerint az EU-nak ösztönöznie kell a következő generációs szélessávú hozzáférést érintő befektetéseket, például meg kell erősíteni a helyi hatóságok részvételét, mert ez utóbbiak az infrastrukturális beruházások keretében elősegítik a gyorsabb szélessávú kapcsolódást lehetővé tevő optikai kábelek törzsvezetékeihez való hozzáférést (vagy új törzsvezetékek telepítését), az internetes hozzáférés piacán fenntartják a versenyhelyzetet, megakadályozzák a fogyasztók szabad választásának tisztességtelen korlátozását, hozzájárulnak az internethasználattal kapcsolatos fogyasztói bizalom megőrzéséhez és finanszírozzák a jövő internetével kapcsolatos kutatásokat.

A közleményben szerepel egy új szélessávú teljesítményindex (BPI), amely az Európában elérhető internet-hozzáférést a verseny, a lefedettség, a sebesség és a minőség szempontjából hasonlítja össze (lásd a mellékletet). Ebből jól látszik, hogy a nyitott és versenyalapú beruházási környezetnek köszönhetően az EU már most kedvező helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja a szélessávú hozzáférésben rejlő lehetőségeket. Az index a gyorsabb szélessávú hozzáférés fejlődését érintő főbb tényezők alapján rangsorolja az EU tagállamai által a nagysebességű internet területén elért eredményeket, és segít megvilágítani a fejlesztési prioritásokat.

Az index alapján az EU-ban egyértelműen Svédország és Hollandia vezeti a rangsort a fejlett szolgáltatások igénybevételére képes, megfelelő ismeretekkel rendelkező állampolgároknak és vállalkozásoknak, valamint a versenybarát környezetnek köszönhetően. Az elégtelen verseny ugyanakkor visszafogja a fejlett technológiákra irányuló beruházási kedvet és magas árakat eredményez. Az olyan társadalmi tényezők, mint az informatikai ismeretek hiánya, a számítógéppel való alacsony felszereltség és az információs és kommunikációs technológiák esetében tapasztalható alacsony költési hajlandóság is nagymértékben akadályozza a további fejlődést.

A jövő hálózatairól és az internetről szóló bizottsági közlemény a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm

A „tárgyak internetével” kapcsolatos nyilvános konzultációhoz keresse fel a következő weboldalt:

http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=IOTconsultation

Melléklet

A 100 főre vetített szélessávú penetráció az EU-ban

[ ]
Forrás: Hírközlési bizottság

Az internet sebessége az EU-ban
(2008. szeptember)

[ ]

Forrás: Idate

[ ]

Forrás: Van Dijk

[ ]

Forrás: Idate

Szélessávú teljesítményindex
(2008. szeptember)

[ ]