Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/08/1003

Brüsszel, 2008. június 25.

„Gondolkozz először kicsiben!” – európai kisvállalkozói törvény

Az Európai Unióban a legtöbb munkahelyet a kis- és középvállalkozások (kkv-k), azaz a 250 vagy annál kevesebb főt foglalkoztató vállalatok hozzák létre. Jelentőségük kulcsfontosságú a jövőbeli fejlődés szempontjából, mégis nagyon gyakran ütköznek óriási bürokratikus gátakba és akadályokba. Az európai kkv-k megérdemlik, hogy magasabb szintű támogatásban részesüljenek, miáltal hosszú távú fenntartható növekedési és munkahelyteremtő képességük teljes egészében érvényesülhetne. E cél elérése érdekében az Európai Bizottság ma bemutatta a tíz vezérelven alapuló európai kisvállalkozói törvényt, valamint javaslatokat fogalmazott meg a Bizottság és a tagállamok által meghozandó szakpolitikai intézkedésekre.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kijelentette: „A mai napon bemutatott kisvállalkozói törvény egy lépés a vállalkozók Európájának irányába, amelyben a 23 millió európai kkv-nak kevesebb adminisztrációval és több sikerrel kell majd számolnia. A törvény célja, hogy segítse a kisvállalkozások virágzását, és hogy a legjobbakat olyan rajtpozícióba helyezze, ahonnan sikerrel indulhatnak a világ meghódítására. A kisvállalkozói törvény meghatározó mérföldkő a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia megvalósításának útján. Mit fog jelenteni mindez? Figyelmesebb közigazgatást, kevesebb késedelmesen kifizetett számlát, jobb hozzáférést a pénzügyekkel, az innovációval és a képzésekkel kapcsolatos támogatásokhoz, alacsonyabb HÉÁ-t a helyben nyújtott szolgáltatásokra, valamint jobb hozzáférést a közbeszerzési megrendelésekhez. A csomag részeként a kkv-k hozzáférést kapnak az európai magántársaságok statútumához, hogy csökkenjen a bürokrácia és javuljon az átláthatóság.”

Günter Verhaugen, a Bizottság vállalkozás- és iparpolitikáért felelős alelnöke a következőket mondta: „A vállalkozók és a vállalkozások rendkívül fontosak társadalmaink számára. Ma és a jövőben méginkább a kis- és középvállalkozások szakmai képzési és foglalkoztatási lehetőségeket nyújtanak. A kkv-kal való törődés tehát a jelen és a jövő európai munkahelyeivel való törődést jelent. Itt az ideje ezért annak, hogy a „kkv-barát” politika meghatározó politikává váljon az EU-ban. A kisvállalkozói törvényt a „Gondolkozz először kicsiben!” elv mentén dolgozták ki, és általa az EU és tagállamai teljes súlyukkal a kisvállalkozások mögé sorakoznak fel. Együtt megcsináljuk.”

Charlie McCreevy, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos kijelentette: „A kisvállalkozások szerte Európában bizalommal tekinthetnek az új eszközre, amellyel vállalkozhatnak az egységes piacon. Az európai magántársaság átlátható, rugalmas és hiteles mindenhol. Azt várom tehát a Tanácstól és az Európai Parlamenttől, hogy gyorsan megegyezésre jussanak a Bizottság javaslatáról.

Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöke hozzátette: „A Bizottság elemzése megerősíti az EBB saját konzultációjának következtetéseit: a kis- és középvállalkozások jóléte és növekedése kulcsfontosságú lesz Európa jövőbeli versenyképessége szempontjából. A piac önmagában nem képes elégséges és megfelelően árazott finanszírozási forrást biztosítani a kkv-k, különösen a gyorsan növekvő, innovatív vállalkozások számára. Az EBB-csoport ezért azon lesz, hogy finanszírozási megoldásainak bővítésén keresztül lefedje a piaci réseket.”
A Bizottság az EU és a tagállamok közötti olyan egyedülálló partnerségre tesz javaslatot, amely visszatükrözi az EU gazdaságában a kkv-k által betöltött központi szerep elismerésére irányuló politikai szándékot, és amely első alkalommal biztosít átfogó kereteket az EU és tagállamai részére. A kisvállalkozói törvény szorosan kapcsolódik az Európai Beruházási Bank Csoport által nemrégiben bejelentett tervekhez, amelyek a kkv-k támogatására kidolgozott eszközök egyszerűsítésére, megújítására és sokrétűbbé tételére irányulnak.

A kisvállalkozói törvény középpontjában az a meggyőződés áll, hogy a kkv-k számára a legjobb keretfeltételek megteremtése elsősorban és leginkább attól függ, hogy a társadalom mennyire ismeri el a vállalkozókat, idértve a kézműiparosokat, mikrovállalkozásokat, családi vállalkozásokat és a szociális gazdasági vállalkozásokat is, továbbá hogy sikerül-e vonzóvá tenni a saját vállalkozás indításának lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy meg kell változtatni a vállalkozók szerepéről és a kockázatvállalásról az EU-ban kialakult inkább negatív képet.

A európai kisvállalkozói törvény 10 olyan elvet fektet le, amelyeket a legmagasabb politikai szinten kell elfogadni, és olyan konkrét intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek megkönnyítik majd a kisvállalkozások életét. A vállalkozásokkal és képviselőikkel folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a kkv-kat különösképpen érintő négy területen új jogszabályokra tesz javaslatot.

  • Elsőként az új, állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet egyszerűsíteni fogja az eljárásokat és csökkenteni fogja a költségeket. Növelni fogja a kkv-k támogatásainak intenzitását, és megkönnyíti a kkv-k számára, hogy a képzési, kutatás-fejlesztési, környezetvédelemi támogatásokból és a támogatások egyéb formáiból részesüljenek.
  • Másodsorban az európai magántársaságok új statútuma lehetővé teszi az „európai magántársaság” (Société privée européenne, SPE) alapítását, amely valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján működhet. Kidolgozásának az volt a célja, hogy csökkentsék a jelenleg a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-kra nehezedő terhet, hiszen azoknak különböző cégformában kell létrehozniuk leányvállalataikat minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet kívánnak folytatni. A gyakorlatban az SPE azt jelentené, hogy a kkv-k a vállalataikat ugyanolyan formában hozhatnák létre függetlenül attól, hogy saját tagállamukban, vagy egy másikban folytatnak-e tevékenységet. Az SPE-forma választása a vállalkozónak időt és pénzt takarít meg a jogi tanácsadás, a menedzsment és az adminisztráció tekintetében.
  • Harmadsorban a HÉÁ-ra vonatkozó új javaslat lehetővé fogja tenni a tagállamok részére, hogy csökkentett HÉA-kulcsokat vessenek ki a helyben nyújtott szolgáltatásokra, ideértve a munkaigényes szolgáltatásokat is, amelyeket főként kis- és középvállalkozások nyújtanak.
  • Végezetül a késedelmes fizetésekről szóló irányelv módosítását 2009-re tervezik, hogy segítsék annak megvalósulását, hogy a kkv-k felé fennálló tartozásokat az előírt 30 napos határidőn belül kiegyenlítik.

10 elvnek kell vezérelnie a szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását az EU és a tagállamok szintjén. Ide tartozik például az, hogy az üzleti kudarc esetén biztosítani kell a lehetőséget az újrakezdéshez, könnyíteni kell a finanszírozáshoz jutást, és lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat lehetőségekké alakítsák át.

Az adminisztrációs terhek 2012-ig történő 25%-os csökkentésére vonatkozó, továbbra is fennálló kötelezettségvállalás mellett el kell érni, hogy egy új vállalkozás létrehozásához szükséges idő ne legyen hosszabb, mint egy hét, az üzlet elindításához szükséges jogosítványok és engedélyek beszerzése ne vegyen igénybe többet egy hónapnál, az egyablakos ügyintézés rendszereinek pedig segíteniük kell az induló vállalkozásokat és a munkaerőfelvételt.

A Bizottság egy éven belüli konkrét dátumokat tervez alkalmazni a vállalkozásokat érintő rendeletek/határozatok hatályba léptetéséhez, amennyiben ezt gyakorlati szempontok indokolják. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy fontolják meg hasonló intézkedések alkalmazását.

A kisvállalkozói törvényhez tartozik egy ambiciózus intézkedéscsomag, amelynek célja, hogy a kkv-k az egységes piac minden előnyét élvezhessék, és hogy kiterjesszék tevékenységüket a nemzetközi piacokra, aminek érdekében több forrást irányít a kisvállalkozások finanszírozási lehetőségeire, kutatás-fejlesztésre és innovációra. Az intézkedések révén a kkv-k számára könnyebbé válik a szabályok kidolgozásában való részvétel, a közbeszerzési szerződések elnyerése, valamint a környezetvédelmi kihívásoknak az üzleti lehetőségekké alakítása.

Végezetül a kisvállalkozói törvény új megoldásokat vázol fel a vállalkozásindítás iránti érdeklődés fokozására és a vállalkozóibb szemlélet kialakítására, különösen a fiatalok körében. A vállalkozásindítás iránt érdeklődő fiatalok számára most már rendelkezésre áll az a lehetőség, hogy valamennyi időt töltsenek el egy külföldi kkv-nál a frissen elindított „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program keretében. Ez segít készségeik fejlesztésében és hozzájárul az európai kkv-k közötti kapcsolatépítéshez. Hasonló mobilitási programok kidolgozása van folyamatban gyakornokok részére is.

A kisvállalkozói törvény szorosan illeszkedik a növekedési és foglalkoztatási stratégiához. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a lisszaboni ciklus 2008-as megújítása keretében nemzeti reformprogramjaikba építsék be a kisvállalkozói törvényt is.

Háttér

Jóllehet az EU vállalatainak 99%-a kkv (legfeljebb 250 főt foglalkoztató és legfeljebb 50 millió EUR árbevételű vállalat), a jogszabályok nagy része és a közigazgatási eljárások nem tesznek különbséget a vállalati méret alapján. Ennek következtében a 23 millió kkv-nak gyakran ugyanazon adminisztratív kötelezettségeknek kell eleget tennie, mint a 41.000 európai nagyvállalatnak. Az elmúlt években a kkv-k hozták létre az új munkahelyek 80%-át az EU-ban.

További információk

http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/sba_en.htm

Az Európai Beruházási Bank által folytatott konzultációról készült jelentés:

http://www.eib.org/attachments/strategies/sme-consultation-2007-2008-en.pdf


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website