Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/07/29

Brüsszel, 2007. január 10.

A Bizottság új energiaügyi és éghajlat-változási integrált javaslatcsomagja a kibocsátások XXI. századra tervezett csökkentése céljából

Az Európai Bizottság ma új átfogó európai energiapolitikai intézkedéscsomagot terjeszt elő, amellyel az éghajlatváltozás megfékezését, az uniós energiabiztonság növelését és az uniós versenyképesség fokozását tűzi ki céljául. A javaslatcsomag szigorú célértékeket határoz meg az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és a megújuló energiák tekintetében, ezenkívül meg kívánja teremteni az energia tényleges belső piacát, és igyekszik szigorítani a hatályos szabályozást. A Bizottságnak meggyőződése, hogy a 2012 utáni keretszabályozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttével a fejlett országok 2020-ig akár 30 %-kal csökkenthetik kibocsátásukat. A Bizottság javasolja az Európai Uniónak, hogy nyomatékosítsa elkötelezettségét, és vállalja, hogy 2020-ig legalább 20 %-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amelyet elsősorban bizonyos energiapolitikai intézkedések meghozatalával valósíthat meg.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke a következőket mondta: „Fordulópont ez az Európai Unió életében. Az energiapolitika már az Európai Közösségek megalakulásakor is fontos szerepet játszott, és ezúttal ismét főszerephez jut. Az Unió valamennyi tagállamának kihívást jelent az éghajlatváltozás, a fokozódó importfüggőség és az energiaárak emelkedése. Amennyiben Európa fenntartható, biztonságos és versenyképes energiaszolgáltatást kíván nyújtani, közösen kell cselekednie. A Bizottság javaslatai azt mutatják, hogy elkötelezettek vagyunk a vezető szerep, valamint az éghajlatváltozás nyomán kialakítandó új hosszú távú európai energiapolitika iránt. Most kell cselekednünk, ha mi akarjuk alakítani a holnap világát."

Andris Piebalgs energiaügyi biztos így fogalmazott: „Ha most helyesen döntünk, Európa irányíthatja a világban bekövetkező új ipari forradalmat, a szénszegény gazdaság kialakulását. Azt, hogy mi állunk-e a fejlődés élén, vagy másokat kell-e követnünk, számos tényező határozza meg: fontos, hogy képesek vagyunk-e működő belső piacot létrehozni, tiszta és hatékony energiamixet kialakítani és helyes döntéseket hozni a kutatás és fejlesztés vonatkozásában."

Stavros Dimas környezetvédelmi biztos kijelentette: „Az éghajlatváltozás a bolygónkat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély. Az éghajlatváltozással szemben mindenképpen fel kell lépni. A mai napon szigorú, de reális célértékekben állapodtunk meg, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egész világon megfékezzük az éghajlatváltozást és annak legsúlyosabb következményeit. Felszólítom a fejlett világ többi részét, hogy kövesse lépéseinket, hozzánk hasonlóan csökkentse energiafogyasztását és kibocsátását, és segítse felgyorsítani a kibocsátások globális csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodás létrehozását."

Mindez komoly kihívást jelent Európának. Földünk hőmérséklete ebben az évszázadban több mint 50 % valószínűséggel több mint 5 fokot növekszik. A jelenlegi előrejelzések szerint az energia- és közlekedési politikákkal az uniós kibocsátások 2030-ig nemhogy csökkennének, hanem mintegy 5 %-kal emelkedni fognak. Amennyiben a jelenlegi irányzatok és politikák nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: míg jelenleg teljes energiafogyasztása 50 %-át fedezi importból, ez 2030-ra a 65 %-ot is elérheti. Ezenkívül befejezetlen marad a belső energiapiac, így sem az uniós polgárok, sem az uniós gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni az energiapiaci liberalizáció előnyeit.

A Bizottság mai csomagja három fő pillérre támaszkodva keresi a megoldást e kihívásokra:

1. Az energia tényleges belső piacának létrehozása

Az Unióban élő lakossági és a vállalati energiafelhasználóknak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, és az energiaszektorban hatalmas beruházásokat kell ösztönözni. Az egységes piacra nemcsak a versenyképesség, de a fenntarthatóság és a biztonság érdekében is szükség van.

A versenyszektorban és a belső piaccal kapcsolatosan készített felmérések tanúsága szerint e célok érdekében további lépéseket kell tenni: világosan el kell határolni egymástól az energia termelését és elosztását (see IP/07/26). Erősebb, az európai piacot szem előtt tartó független szabályozási ellenőrzésre is szükség van, nemzeti intézkedéseket kell hozni az Európai Unió infrastruktúrájának legalább 10 %-os összekapcsolására, ehhez meg kell határozni a nagyobb akadályokat és koordinátorok kell kinevezni.

2. A szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása

A Bizottság meg kívánja őrizni az EU világban betöltött vezető szerepét a megújuló energiák területén, ezért javasolja, hogy kötelező célkitűzésként 2020-ig teljes energiamixének 20 %-át fedezze megújuló energiaforrásokból. Ehhez a megújuló energiaforrások mindhárom ágazatában – a villamos energia, a bioüzemanyagok és a fűtés és hűtés területén is – lendületes növekedésre van szükség. A megújuló energiaforrások növelése mellett a bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 %-os arányt el kell érniük. Ezenkívül 2007-ben jogszabálycsomag készül a megújuló energiaforrásokról, amely részletes intézkedéseket tartalmaz a bioüzemanyagok és a hűtés és fűtés céljára használt megújuló energiák piaci behatolásának megkönnyítésére.

Kutatásokat kell végezni a tiszta energia költségeinek csökkentésére és annak érdekében, hogy az uniós ipar a gyorsan növekvő szénszegény technológiai ágazat élvonalába kerülhessen. Ezért a Bizottság stratégiai fontosságúnak tartja egy új európai energiatechnológiai terv kidolgozását. Az Európai Unió továbbá a következő hét évben legalább 50 %-kal növeli az energiakutatásra fordított éves kiadásait.

Az atomerőművekben előállított villamos energia jelenleg a teljes uniós energiafogyasztás 14 %-át és az uniós villamos energia 30 %-át teszi ki. A bizottsági javaslatok hangsúlyozzák, hogy a nukleáris villamos energia alkalmazásáról valamennyi tagállam önállóan dönt. Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy csökkenti atomenergia-fogyasztását, a Bizottság javasolja, hogy azt egyéb szénszegény energiaforrásokkal helyettesítse, máskülönben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése még nagyobb feladat lesz.

3. Energiahatékonyság

A Bizottság ismételten rámutat arra, hogy 2020-ig 20 %-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást. Amennyiben ez megvalósul, az EU 2020-ban a mainál mintegy 13 %-kal kevesebb energiát használna, és évente 100 milliárd eurót és mintegy 780 tonna CO2-t takarítana meg.

A Bizottság javasolja az alacsony fogyasztású közlekedési eszközök mielőbbi bevezetését; az előírások szigorítását, a készülékek jobb címkézését; az EU-ban lévő épületek energiahatékonyságának javítását, valamint a hő- és villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás hatékonyságának javítását. A Bizottság továbbá új nemzetközi energiahatékonysági megállapodás létrehozását javasolja.

A fenti javaslatok megvalósításához a három pillér mellett következetes és hiteles külpolitikára van szükség.

Egységes uniós fellépés a nemzetközi energiapolitika terén

Az Európai Unió egyedül nem képes megvalósítani az energiacsökkentési és az éghajlat-változási célkitűzéseket. Elengedhetetlen az együttműködés mind a fejlett, mind a fejlődő országokkal, az energiafogyasztókkal és energiatermelőkkel. Az Európai Unió hatékony szolidaritási mechanizmusokat dolgoz ki az esetleges energiaellátási válságok kezelésére, és közös külső energiapolitika kialakításán dolgozik annak érdekében, hogy a harmadik országokkal folytatott párbeszédben egységesen tudjon felszólalni. Olyan valódi energiapolitikai partnerségek kialakítására törekszik a szolgáltatókkal, amelyek az átláthatóságon, az előreláthatóságon és a kölcsönösségen alapulnak.

A Bizottság a 2006-ban készült zöld könyvről folytatott konzultációs eljárás tanulságai alapján már tett néhány lépést a következetesebb külső energiapolitika irányába, például energiabiztonsági kapcsolattartói hálózatot hozott létre. A Bizottság számos konkrét intézkedést javasol a nemzetközi megállapodások – az Energia Charta Egyezmény, a Kiotó utáni éghajlat-változási rendszer és a világ többi országára kiterjesztett kibocsátás-kereskedelem – megerősítésére, valamint a harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodások körének további bővítésére, hogy az energiapolitika szerves része legyen az EU valamennyi külkapcsolatának, különösen az európai szomszédságpolitikának. Kiemelt új kezdeményezésként a Bizottság többek között átfogó Afrika-Európa partnerség kialakítását és nemzetközi energiahatékonysági megállapodás létrehozását javasolja.

Sürgősen konkrét lépésekre van szükség. A javasolt új európai energiapolitika alapja az ágazati vizsgálat, a stratégiai felülvizsgálat és a cselekvési terv. Az elvektől a konkrét jogalkotási javaslatok felé kell elmozdulni. A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén jóváhagyja az energiaügyi és éghajlat-változási javaslatokat, majd e megbeszélések alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

Valamennyi dokumentum elérhető az alábbi címeken:

http://europa.eu/press_room/presspacks/energy/index_en.htm

http://europa.eu/press_room/presspacks/energy/index_de.htm

http://europa.eu/press_room/presspacks/energy/index_fr.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website