Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/07/1843

Brüsszel, 2007. december 5.

Erős európai szomszédságpolitika – további erőfeszítésekre van szükség

Az Európai Uniónak további erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy megvalósulhassanak az európai szomszédságpolitika (ESZP) megerősítése érdekében tett kezdeményezések. Benita Ferrero-Waldner, a külkapcsolatokért és a szomszédságpolitikáért felelős biztos új közleménye felsorolja, milyen lépéseket kell megtenniük a tagállamoknak és a Bizottságnak, mindenekelőtt a kereskedelemmel, a mobilitással és az Unióval szomszédos országok befagyott konfliktusainak kezelésével kapcsolatban. Számos intézkedés várható 2008-ban a szomszédos országok ágazati reformjainak támogatása érdekében. Jövő tavasszal újabb közlemény fogja tárgyalni a szomszédságpolitikai partnerek teljesítményét, az egyes partnerekre vonatkozóan előrehaladási jelentéseket is nyújtva.

Benita Ferrero-Waldner biztos a következőket nyilatkozta: „A szomszédságpolitika megvalósítási szakaszában járunk. E kezdeményezés közös szándékból fakad, és megvalósításához mindkét félnek cselekednie kell, az Uniónak és szomszédainak egyaránt. A mai közlemény kiemeli, mely területeken várunk a Bizottságtól és a tagállamoktól további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy partnereinknek tett ígéreteink megvalósuljanak, és a reformjaikhoz kapcsolódóan általunk felajánlott ösztönzők konkrétak, hihetőek, és szükségleteik szempontjából relevánsak legyenek”.

A közlemény a következő célokat tűzi ki 2008-ra és az azt követő időszakra:

  • Nagyobb fokú politikai elkötelezettség a gazdasági integráció elősegítése és a piacra jutás javítása mellett. A közlemény felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a folyamatban levő mezőgazdasági tárgyalásokat, különösen a teljes liberalizáció alól kivont termékek számának korlátozására vonatkozóan.
  • A jogszerű rövid idejű tartózkodások megkönnyítése, valamint ambiciózusabb és hosszabb távra szóló előrelépés az irányított migráció területén. A Bizottság sürgeti a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy fogadják el 2006-ban előterjesztett, vízumokra vonatkozó intézkedéscsomagját, és használják ki teljes mértékben a jelenlegi szabályok által biztosított lehetőségeket az utazás megkönnyítésére.
  • További közös szerepvállalás az ESZP partnereivel a befagyott konfliktusok kezelésében, felhasználva az Unió rendelkezésére álló összes eszközt a konfliktus sújtotta, illetve konfliktus utáni helyzetben lévő területek stabilizálása érdekében.
  • A partnerországok ágazati reformjainak fokozott uniós támogatása, különösen a következő területeken: energia, éghajlatváltozás, halászat, közlekedés, tengerpolitika, kutatás, információs társadalom, oktatás, foglalkoztatás és szociálpolitika.

Az európai szomszédságpolitika megerősítése érdekében végrehajtandó lépéseket javasló közlemény óta e javaslatok közül már több megvalósult:

  • A Bizottság a mai napon határozott arról, hogy ez év végéig leköti az első 50 millió eurót a szomszédsági beruházási eszköz számára. Néhány tagállam már jelezte szándékát, hogy hozzájárulásával támogatja az eszközt. Az eszköz 2008-ban kezdi meg működését.
  • Sor került az új kormányzási keret alapján nyújtott első juttatásokra amelynek célja kiegészítő támogatást nyújtani a cselekvési tervük kormányzásra vonatkozó prioritásainak végrehajtása terén a legjobb eredményt elért partnerországoknak. A támogatás első kedvezményezettjei Marokkó (28 millió euro) és Ukrajna (22 millió euro).
  • Útnak indították a fekete-tengeri szinergia kezdeményezést, amely a keleti szomszédságpolitika számára regionális dimenziót nyújt.
  • A szomszéd országok uniós programokban és ügynökségekben való részvételét lehetővé tevő tárgyalások folynak Izraellel, Marokkóval és Ukrajnával. Az Izraellel megkötésre kerülő jegyzőkönyv küszöbön álló aláírása után Izrael lesz az első olyan ESZP-partner, aki részt vehet a versenyképességi és innovációs programban.
  • A déli és keleti szomszédos országokat a reformok érdekében tömörítő partnerség, az európai szomszédságpolitika már számos kézzelfogható, konkrét eredményt könyvelhet el[1]. Lehetővé tette, hogy az Unió lényegesen szorosabbra fűzze kapcsolatait több közeli szomszédjával (az uniós ajánlat címzettjei: Algéria, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Moldova, Marokkó, a Palesztin Hatóság, Szíria, Tunézia és Ukrajna)[2] a differenciált megközelítés elve alapján, amelynek értelmében az Unióval szorosabb együttműködésre törekvő országok erre lehetőséget kapnak.

Az európai szomszédságpolitika túllép a hagyományos politikai együttműködés keretein azáltal, hogy a gazdasági integráció bizonyos elemeire, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődést élénkítő reformok támogatására is kiterjed. E reformok elérésére a közösen elfogadott cselekvési tervek szolgálnak eszközül, 3-5 évre kitűzött pontos kötelezettségvállalásokkal, amelyek célja a gazdasági modernizáció elősegítése, a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának megerősítése, valamint az alapvető külpolitikai célkitűzésekben való együttműködés.
ENP Stockshots:

http://ec.europa.eu/avservices/video/video_prod_en.cfm?ref=054745
Az európai szomszédságpolitikáról az alábbi honlapon érhetők el további információk:
http://ec.europa.eu/world/enp/index_en.htm


[1] Lásd: MEMO/07/548

[2] Nem terjed ki az EFTA-/EGT-országokra (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra (Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és a Koszovót is magában foglaló Szerbia ), valamint Oroszországra.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website