IP/07/1766

Brüsszel, 2007. november 26.

Környezetvédelem: Az árvízkockázat-kezelésről szóló irányelv hatályba lép

A árvízkockázat-kezelésről szóló, ma hatályba lépő új irányelvnek az a célja, hogy csökkentse az árvízkockázatot és mérsékelje az árvizek káros következményeit az Európai Unióban. Az irányelv megköveteli, hogy az árvízkockázat kezeléséről az országhatárokon túlmutatóan tárgyaljanak, valamint kötelezettségvállalalásra ösztönöz az átláthatóság javítása és az állampolgárok bevonása érdekében. A tagállamoknak most már kötelező feladatuk meghatározni a folyók vízgyűjtő medencéjét és a hozzá kapcsolódó árvízveszélyes part menti területeket, továbbá árvízkockázati térképeket és kezelési terveket kidolgozni ezekre a területekre.

Stavros Dimas környezetvédelmi biztos kifejtette: „Fontos, hogy a tagállamok megelőzzék az árvizeket és megvédjék azokat a területeket, amelyek ki vannak téve ilyen veszélyeknek. Szintén életbevágó felkészíteni az európai állampolgárt arra, hogy megbírkózzék az esetleges árvízi jelenségekkel. E jelentős új jogszabály kötelezi a tagállamokat az árvízkockázatok felmérésére, a veszélyeztetett területeken lakók tájékoztatására és bevonására a tervezési folyamatba."

Az árvizek következményei Európában

Bár az árvizek természetes szerepet játszanak az ökoszisztémák működésének felfrissítésében, szerteágazó környezeti károkat is okozhatnak. Az árvízzel szállított szennyezés bekerülhet ivóvíznyerőhelyekre, és a nagy árvizek pusztító hatással lehetnek az érzékeny ökoszisztémákra.

Európában 1998 óta 100 jelentős árvíz pusztított, többek között 2002 nyarán a Duna és az Elba folyó mentén. Az egymást követő, 2005-ös és 2007-es árvizek megerősítették: Európa egyre inkább ki van téve ennek a jelenségnek, ezért cselekvésre van szükség. Európában 1998 óta több mint 700 ember lelte halálát árvízben, és több mint félmillió ember kényszerült otthona elhagyására; több mint 25 milliárd eurós kár írható e természeti jelenség számlájára.

Bár természeti jelnségről van szó, az emberi beavatkozás, például a földhasznosítás és az éghajlatváltozás megnövelheti az árvízkockázat veszélyét. Megfelelő megelőző intézkedésekkel az árvizek gyakorisága csökkenthető, hatásuk minimálisra szorítható.

Háromszakaszos folyamat

Ez az új irányelv^[1] fontos kiegészítő eleme az európai uniós vízügyi szabályozásnak, és gondos kidolgozása biztosítja összeegyeztethetőségét a vízügyi keretirányelvvel. Mindenfajta árvízre alkalmazandó, függetlenül attól, hogy folyókból vagy tavakból ered, városi vagy partmenti területeken fordul elő, vagy vihar okozta áradásról vagy szökőárról van-e szó.

A tagállami átültetés három lépésben fog történni; a kezdőszakaszt a vízgyűjtők és a hozzájuk kapcsolódó part menti területek előzetes árvízkockázati értékelése jelenti, amit 2011-ig kell elvégezni.

A folyamat az árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek kidolgozásával folytatódik, 2013-ig. A térképeknek be kell azonosítaniuk a kis. közepes és nagy kockázatú területeket, beleértve azokat is, ahol az árvíz bekövetkezése szélsőséges természeti jelenségnek minősülne. A térképeknek magukban kell foglalniuk olyan részleteket is, mint a várható vízmagasság, az esetleg érintett gazdasági tevékenységek, a veszélyeztetett lakosok száma és az esetleges környezeti károk.

Végül a tagállamoknak 2015-ig árvízkezelési terveket kell kidolgozniuk. Ezeknek a terveknek tartamazniuk kell az árvíz előfordulásának valószínűségét csökkentő és az árvízkárokat mérséklő intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek a nem fenntartható területhasználati gyakorlatok elkerülésére kell összpontosítaniuk, például az árvízveszélyes területeken való építkezés megakadályozásával. A terveknek arra is ki kell terjedniük, hogy miként lehet megóvni az árvizeknek kitett területeket az árvízkockázattól, és hogyan mérsékelhető az árvíz hatása a természetes árterületek és vizes élőhelyek helyreállításával. Az árvízkockázat-kezelési terveknek egy másik igen fontos vetületét képezi a nyilvánosság felkészítése az árvízveszélyre.

Az árvízkockázat-értékelést természetesen felül kell vizsgálni és ki kell igazítani az éghajlatváltozás hatásainak és az árvizek erősségének és gyakoriságának hosszú távú figyelembevételével.

Az átláthatóság és az állampolgároknak a bevonása az új irányelv fontos elemei közé tartozik. A tagállamoknak nyilvánosan hozzáférhető előzetes árvízkockázati értékelést, térképeket és kezelési terveket kell készíteniük. Az árvízkockázat-kezelési terveket a nyilvánosságnak a vízügyi irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben való részvételével összehangolva kell előkészíteni.

Az irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy összehangolják tevékenységeiket azokkal a tagállamokkal vagy az unión kívüli olyan országokkal, amelyekkel közös vízgyűjtőn osztoznak, és megköveteli, hogy ne hajtsanak végre olyan intézkedéseket, amelyek területükön kívül megnövelhetik az árvízkockázatot, kivéve ha ezen intézkedésekről megállapodás született az érintett országokkal.
Az árvízkockázat kezeléséről és a többi vízügyi uniós politikáról a következő internetcímen olvasható további tájékoztatás:
http://ec.europa.eu/environment/water/flood_risk/index.htm

^[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK (2007. október 23.) irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.)