Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE DA NL EL CS ET LT LV MT PL SK SL

IP/06/907

Brüsszel, 2005. július 3.

A Bizottság jogi lépéseket tesz a madarak és az élőhelyek védelmének javítása érdekében, valamint az Unióban a biodiverzitás csökkenésének megállításáért

A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek helyes végrehajtása alapvető ahhoz, hogy elérjük az Unió azon célját, hogy Európában 2010-ig megállítsuk a biológiai sokféleség hanyatlását. Az Európai Bizottság által elvégzett vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a tagállamok jelentős részében nem helyesen hajtják végre ezt a két jogszabályt. Ezért a Bizottság szabálysértési eljárást indított 13 tagállam ellen a madárvédelmi irányelv megsértése miatt, valamint további 8 tagállam ellen az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtása kapcsán. A két irányelv célja az Unió egész területén biztosítani a madarak, és általában az állatok, valamit élőhelyeik magas szintű védelmét. Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság által az uniós jogszabályok végrehajtásának hiányosságai miatt kezdeményezett jogsértési eljárások nagy része e két irányelvhez kapcsolódik. Intézkedéseivel a Bizottság jelentősen javítani szeretne ezen a helyzeten.

“A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv a két legfontosabb eszköz a biodiverzitás megőrzéséhez az EU-ban.” – mondta Stavros Dimas, környezetvédelemért felelős biztos. “Egyedül e két irányelv helyes és mielőbbi végrehajtása állíthatja meg a biológiai sokféleség csökkenését 2010-ig. A tagállamoknak mielőbb cselekedniük kell annak érdekében, hogy területükön biztosítsák a madarak és az élőhelyek hathatós védelmét.”

Madárvédelem: 13 tagállam kapott első figyelmeztető levelet.

A Bizottság a következő tagállamoknak küldött figyelmeztetést: a Cseh Köztársaságnak, Ciprusnak, Dániának, Észtországnak, az Egyesült Királyságnak, Görögországnak, Hollandiának, Lengyelországnak, Lettországnak, Litvániának, Luxembourgnak, Magyarországnak és Szlovákiának.

Az 1979-es madárvédelmi irányelv[1] minden természetesen előforduló madárfaj védelméről, állományának kezeléséről és ellenőrzéséről rendelkezik. Tartalmaz a madarak élőhelyeinek védelmét célzó intézkedéseket is. A tagállamok számára előírja, hogy különleges madárvédelmi területeket jelöljenek ki 194 veszélyeztetett, és valamennyi vonuló madárfaj számára. Az irányelv megtiltja az olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a madarakat: ilyen a szándékos leölés, a befogás, a fészekrombolás, a tojásrablás, valamint az élő vagy elpusztult madarakkal való kereskedés (néhány indokolt kivételtől eltekintve).

A 13 érintett tagállamban eltérő mértékű a nemzeti jogszabályok hiányossága. Előfordul, hogy a nemzeti jogszabály nem biztosít megfelelő védelmet a madártojások vagy a fiókák számára. Máshol olyan körülmények között is engedélyezik a vadászatot, amelyek nincsenek összhangban az irányelvben előírt feltételekkel, vagy nem megfelelőek a madarak élőhelyeinek védelmére hozott intézkedések.

A vadon élő növények és állatok, valamint élőhelyeik védelme: 8 tagállam részesült első figyelmeztetésben jogszabályai meg nem felelése miatt.

Az élőhelyvédelmi irányelv kapcsán 8 tagállam kapott figyelmeztető levelet a Bizottságtól: a Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Görögország, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Szlovénia.

Az élőhelyvédelmi irányelvet[2] 1992-ben fogadták el. A madárvédelmi irányelv által biztosított védelmet kiterjeszti a ritka, veszélyeztetett vagy endemikus fajok sokkal szélesebb körére, többek között vagy 450 állatfajra és 500 féle növényre. Körülbelül 200 ritka és jellemző élőhelytípus is részesül védelemben. Az irányelv célja a biodiverzitás megőrzése; ennek eszköze a különleges természetvédelmi területek egész Európát lefedő hálózatának, vagyis a Natura 2000 hálózatnak a létrehozása, amely az első ilyen hálózat a világon, és egyben az EU hozzájárulása az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye keretében létesítendő világszintű természetvédelmi hálózathoz.

Az irányelvnek való meg nem felelés ebben az esetben is tagállamonként eltérő okokra vezethető vissza: például a különleges természetvédelmi területeket érintő tevékenység vagy beruházás esetén a tagállam nem követel meg kompenzációs intézkedést, vagy bizonyos fajok nem részesülnek kellően szigorú védelemben.

Más természetvédelmi ügyek

A korábban említetteken túl a Bizottság számos határozatot hozott a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv egyes tagállamokbeli alkalmazásával kapcsolatban folyamatban lévő ügyekben.

A Bizottság lezárta a spanyolországi Ciudad Real repülőterével kapcsolatos ügyet, amit azon az alapon indított el, hogy a projekthez nem készült megfelelő környezeti hatásvizsgálat. Azóta a környezeti hatásvizsgálatot elvégezték, és számos intézkedést fogadtak el a repülőtér környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése vagy ellensúlyozása céljából. A védelem és a fejlődés összeegyeztetése elengedhetetlen a biodiverzitás csökkenésének megállításához.

A Bizottság első írásos figyelmeztetésben részesítette Görögországot, miután az Európai Bíróság 2006. március 16-i ítéletében elmarasztalta Görögországot amiatt, hogy a méloszi vipera számára nem hozott létre szigorú védelmi rendszert (C-518/04 számú ügy). A méloszi vipera csak Görögországban előforduló endemikus faj. Görögországnak két hónap állt rendelkezésére, hogy az ítéletnek való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről tájékoztassa a Bizottságot. Ez az idő lejárt, de a Bizottság nem kapott választ a görög hatóságoktól.

Az élőhelyvédelmi irányelvnek való meg nem felelés miatt a Bizottság utolsó írásos figyelmeztetést küldött Írországnak. A hiányosságok között szerepel, hogy a területhasználat és egyéb, a Natura 2000 területeket érintő ügyek tekintetében nem rendelkeztek kellőképp a döntéshozatalról, gyengék a jogérvényesítő intézkedések azokban az esetekben, amelyekben védett élőhelyek szenvedtek kárt illegális tevékenységek következtében, valamint nincsenek megfelelő rendelkezések annak biztosítására, hogy a tarvágás (az olyan fakitermelés, amely során minden fát kivágnak) és a tűlevelű haszonerdők telepítése ne érintse károsan az érzékeny fajokat, például a veszélyeztetett édesvízi gyöngykagylót.

Az Ausztria elleni eljárásban a Bizottság elküldte az utolsó figyelmeztetést, ugyanis a Natura 2000 területek hálózatába való felvételre Ausztria nem javasolt elegendő természetvédelmi területet. 11 évvel az után, hogy a tagállamok számára előírták, hogy az élőhelyvédelmi irányelv értelmében állítsák össze a Natura 2000 hálózatban való részvételre javasolt természetvédelmi területek jegyzékét, Ausztria jegyzéke még mindig messze nem teljes. Összesen 15 olyan élőhelytípus és 10 olyan faj van, amely számára a jelenlegi jegyzék nem biztosít megfelelő védelmet.

A területek kijelölésével kapcsolatban Franciaország is csak 2004 decemberében reagált a Bizottság utolsó figyelmeztetésére: 87 új természetvédelmi területet jelölt ki, és 119 meglévőt terjesztett ki az élőhelyvédelmi irányelv értelmében. Miután az EB 2002 novemberében olyan értelmű ítéletet hozott, hogy Franciaország nem jelölt ki kellő számú különleges madárvédelmi területet a madárvédelmi irányelv szerint, Franciaország 177 új és 32 bővítendő területre tett javaslatot. Mindkét ügyben zajlik még a francia javaslatok bizottsági vizsgálata.

A jogi eljárás

A Szerződés 226. cikke feljogosítja a Bizottságot, hogy jogi lépéseket tegyen azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségeiknek.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi jogszabályok olyan megsértéséről lehet szó, amely indokolja a jogsértési eljárás megindítását, „felszólító levelet” (első írásbeli figyelmeztetést) küld az érintett tagállamnak. Ebben felkéri, hogy meghatározott határidőn, általában két hónapon belül tegye meg észrevételeit.

Az érintett tagállam válaszát vagy annak elmaradását követően a Bizottság úgy dönthet, hogy „indokolással ellátott véleményt” (utolsó írásbeli figyelmeztetést) küld a tagállamnak. Ebben világosan és határozottan kifejti, hogy mit tekint a közösségi jog megsértésének, és felszólítja a tagállamot, hogy adott határidőn, általában két hónapon belül tegyen eleget kötelezettségeinek.

Ha a tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleménynek, a Bizottság úgy határozhat, hogy eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt. Amennyiben a Bíróság megállapítja a Szerződés megsértését, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

A Szerződés 228. cikke abban az esetben is felhatalmazza a Bizottságot a tagállammal szembeni eljárás megindítására, ha az nem tett eleget az Európai Bíróság egy korábbi ítéletének. Ez a cikk azt is lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az érintett tagállammal szemben pénzbüntetés kiszabására kérje fel a Bíróságot.
Az uniós természetvédelmi politikáról bővebb tájékoztatás a következő honlapon olvasható:

http://ec.europa.eu/environment/nature/home.htm
Általában a jogsértési eljárásokról a következő internetcímen található naprakész statisztika:

http://ec.europa.eu/secretariat_general/sgb/droit_com/index_en.htm#infractions


[1] 79/409/EGK irányelv a vadon élő madarak védelméről

[2] 92/43/EGK irányelv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website