Navigation path

Left navigation

Additional tools

Borágazat: A mélyreható reform egyensúlyt teremt a piacon, növeli a versenyképességet, megvédi a vidéki térségeket és egyszerűbbé teszi a szabályokat mind a termelők, mind a fogyasztók érdekében

European Commission - IP/06/824   22/06/2006

Other available languages: EN FR DE DA ES IT PT EL SL

IP/06/824

Brüsszel, 2006. június 22.

Borágazat: A mélyreható reform egyensúlyt teremt a piacon, növeli a versenyképességet, megvédi a vidéki térségeket és egyszerűbbé teszi a szabályokat mind a termelők, mind a fogyasztók érdekében

Az Európai Bizottság ma a borpiac közös szervezésének gyökeres megreformálása mellett foglalt állást. Tervének célja az európai uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, az e borokat megillető piaci részesedés visszaszerzése, egyensúly teremtése a kínálat és a kereslet között, valamint a szabályozás egyszerűsítése, megőrizve ugyanakkor az EU-s bortermelés legjobb hagyományait, megerősítve a vidéki térségek társadalmi szerkezetét, és figyelembe véve e térségek természeti adottságait. A Bizottság a reform megvalósításának négy lehetséges útját vette fontolóra, és végül egyértelműen egy radikális, kifejezetten a borágazatra vonatkozó reform-modell mellett döntött. A reform végrehajtására vagy egy egylépcsős, vagy egy kétlépcsős megközelítést alkalmaznának. A kétlépcsős megközelítés szerint először a kínálat és a kereslet egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedésekre kerülne sor, majd azokra, amelyek a versenyképesség növelésére irányulnak, beleértve a telepítési jogok rendszerének felszámolását is. A termelők számára nagyvonalú ösztönzőket ajánlanának fel a gazdaságtalan szőlőültetvények kivágásának előmozdítására, a korszerűtlenné vált piactámogatási intézkedéseket – mint például a lepárlást – megszüntetnék, a címkézési rendszert és a borászati eljárásokra vonatkozó szabályozást pedig naprakésszé tennék és egyszerűsítenék. A pénzeszközök egy részét a borágazat igényeihez igazított vidékfejlesztési intézkedésekhez csoportosítanák át, és a tagállamok számára egy nemzeti pénzügyi alapot biztosítanának a nemzeti szinten meghatározott intézkedések finanszírozására. Az „egylépcsős” változat szerint vagy hagynák, hogy a telepítési jogokra vonatkozó korlátozások rendszerének hatálya 2010. augusztus 1-jén lejárjon, vagy azonnal eltörölnék ezt a rendszert; ezzel egyidejűleg a jelenlegi kivágási program is megszűnne. A Bizottság úgy tervezi, hogy az elképzelések alapos megvitatását követően, 2006 decemberében vagy 2007 januárjában jogalkotási javaslatokat terjeszt be a reformra vonatkozóan.

„Az európai borok a legjobbak a világon” – mondta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „Borágazatunk jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik, és nekünk ezt a potenciált aktívan ki kell használnunk. Történelmi hagyományaink és az EU-ban termelt rengeteg kiváló minőségű bor dacára az ágazat komoly problémákkal küzd. A fogyasztás csökkent, az Újvilágból behozott borok pedig egyre nagyobb teret hódítanak a piacunkon. Mi itt Európában túl sok olyan bort termelünk, amelynek nincs piaca. Túl sok pénzt költünk arra, hogy megszabaduljunk a feleslegektől, ahelyett, hogy ezeket az összegeket a minőség és a versenyképesség javítására fordítanánk.

A túlbonyolított szabályok hátrányt jelentenek termelőink számára, és elbizonytalanítják fogyasztóinkat. Nem a körülbelül 1,2 milliárd eurós költségvetés megnyirbálását szorgalmazom, hanem azt, hogy ezt a pénzt értelmesebb módon használjuk fel. Ez nagyszerű lehetőség arra, hogy visszahelyezzük az EU borágazatát a csúcsra, ahova tartozik – nem szabad elszalasztanunk.”

Az EU-s borágazat:

Az EU-ban több mint 1,5 millió bortermelő gazdaság található, amelyek 3,4 millió hektárra, vagyis az EU mezőgazdasági földterületeinek 2 %-ára terjednek ki. A bortermelés 2004-ben a mezőgazdasági termelés 5,4 %-át adta az EU-ban, és több mint 10 %-át Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Portugáliában, Luxemburgban és Szlovéniában.

Az EU új borászati politikájának célkitűzései:

Az uniós bortermelők versenyképességének növelése; az EU-s minőségi borok – mint a világ legjobb borai – hírnevének megszilárdítása; a régi piacok visszaszerzése és új piacok meghódítása;

Olyan borászati rendszer létrehozása, amely világos, egyszerű és hatékony szabályok alapján működik, és e szabályok révén biztosítja az egyensúlyt a kereslet és a kínálat között.

Olyan borászati rendszer létrehozása, amely megőrzi az EU-s bortermelés legjobb hagyományait, megerősíti számos vidéki térség társadalmi szerkezetét, és tiszteletben tartja a környezetet.

A problémák:

Az EU-n belüli borfogyasztás folyamatosan csökken, noha a minőségi borok értékesítésének volumene nő. Az elmúlt tíz évben a behozatal évente 10 százalékkal nőtt, miközben a kivitel csak lassan emelkedik. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a túltermelés mértéke 2010/11-re eléri az éves bortermelés 15 %-át.

A piactámogatási intézkedések – mint például a lepárlás – állandó elhelyezési lehetőséget biztosítanak az eladhatatlan felesleg számára. A „krízislepárlást” egyre gyakrabban alkalmazzák minőségi borok esetében is.

A borkészítési eljárások adaptálására vonatkozó jelenlegi szabályok nehézkesek és csökkentik a versenyképességet.

A címkézési szabályok bonyolultak és rugalmatlanok, bizonytalanságot keltenek a fogyasztók körében, és akadályozzák az EU-s borok forgalmazását.

Az előnyben részesített megoldás: A borászati rendszer mélyreható reformja

A reformintézkedések a következőket foglalnák magukban:

Újraindulna a kivágási program, és a kivágási támogatás szintjét úgy állapítanák meg, hogy a nem versenyképes termelők számára ösztönzést jelentsen az ágazat elhagyására. A támogatás évente csökkenne, így ösztönözve a termelőket arra, hogy már az első évtől bekapcsolódjanak a kivágási programba.

A cél 400 000 hektár szőlőültetvény kivágása öt év alatt, legfeljebb 2,4 milliárd euro összegű támogatás igénybevételével. A kivágás önkéntes alapon történne.

A telepítési jogok rendszerét meghosszabbítanák 2013-ig, amikor is végleg megszűnne. A legkevésbé versenyképes termelők komoly ösztönzést kapnának arra, hogy jogaikat eladják, míg az ágazatban maradók nagyobb hangsúlyt fektetnének a versenyképességre, hiszen a telepítési jogokkal összefüggő költség a továbbiakban nem akadályozná a terjeszkedésüket.

A korábban szőlővel beültetett területek jogosulttá válnának a mezőgazdasági üzemek egységes támogatási rendszerének keretében nyújtott támogtásokra, és a támogatások kifizetése bizonyos környezetvédelmi minimumkövetelmények teljesítéséhez lenne kötve.

A piacszabályozási eszközök – mint például a melléktermékek lepárlásához, az élelmezési célú alkohol lepárlásához, a magántároláshoz és a mustfelhasználáshoz nyújtott támogatás – alkalmazása megszűnne. A krízislepárlás megszűnne, vagy helyébe egy másik, a nemzeti pénzügyi alap felhasználásával finanszírozott biztonsági háló lépne.

Az említett nemzeti alapot minden termelő tagállam számára biztosítanák, ebből az adott ország helyzetének leginkább megfelelő intézkedéseket lehetne finanszírozni.

Pénzeszközöket csoportosítanának át a borágazatot érintő vidékfejlesztési intézkedések – mint például egy személyenként évi 18 000 eurós támogatást biztosító korengedményes nyugdíjazási rendszer vagy bizonyos agrár-környezetvédelmi programok – finanszírozására.

A reformintézkedések nyomán világosabb, egyszerűbb, átláthatóbb minőségpolitika bontakozna ki, ezen belül a borokat a következő két osztályba sorolnák: földrajzi jelzéssel ellátott bor és földrajzi jelzés nélküli bor.

Egyszerűbb címkézési szabályokra van szükség, amelyek segítenek a fogyasztóknak az eligazodásban, és könnyebbé teszik a termelők számára, hogy felvegyék a versenyt a konkurenciával. A szabályok egyszerűsítése után megengedett lesz a szőlőfajtának és a szüret évének a feltüntetése a földrajzi jelzés nélküli borokon, amit a jelenleg hatályban lévő szabályok nem tesznek lehetővé.

Az új borkészítési eljárások jóváhagyásáért a továbbiakban a Bizottság lenne felelős. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által elfogadott borkészítési eljárásokat a Bizottság is elismerné.

Tilos lenne a bor alkoholtartalmát cukor felhasználásával növelni.

A közlemény foglalkozik e mélyreható reform „egylépcsős” változatával is, amely nagyon gyors és drasztikus kiigazításokat követelne meg a borágazatban.

Ez utóbbi forgatókönyv szerint vagy hagynák lejárni a telepítési jogokra vonatkozó korlátozások rendszerének hatályát 2010. augusztus 1-je után, vagy azonnal eltörölnék ezt a rendszert. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi kivágási program is megszűnne. A mezőgazdasági termelő költségén kivágott szőlőültetvény területének minden egyes hektárja részévé válna az egységes támogatási rendszer keretében támogatásra jogosult földterületeknek.

Választási lehetőségek, amelyek nem kínálnak megfelelő megoldást:

A jelenlegi helyezet fenntartása: a csupán „kozmetikai” jellegű, kisebb változtatások nem lennének gazdaságilag vagy politikailag fenntarthatók.

A piac teljes körű deregulációja: A drasztikus változások komoly negatív gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnának az érintett borvidékekre.

A KAP reformját modellező reform: A termeléstől függetlenített támogatás lehetséges összege nagyon alacsony lenne, és számos termelő esetében valószínűleg nem ellentételezné megfelelő mértékben a kieső piactámogatást.

További háttérinformációkért lásd: MEMO/06/245 . http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website