Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE ES IT EL MT PL

IP/06/469

Brüsszel, 2006. április 6

Az EU klímaváltozással kapcsolatos politikái, avagy a Bizottság felszólítja a tagállamokat kötelességük teljesítésére

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy szabálysértési eljárást indít egyes tagállamok ellen a klímaváltozással kapcsolatos négy uniós jogszabály megsértése ügyében. A cél az ENSZ éghajlatváltozásról szóló egyezményében és a Kiotói Jegyzőkönyvben szereplő, az EU-ra és tagállamaira háruló különböző bejelentési kötelezettségek betartatása. A Bizottság jogi úton megvalósuló kezdeményezéseinek részeként az eljárás az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét kívánja teljes mértékben működőképessé tenni. A 2004. decemberi határidő ellenére öt tagállam még nem lépett be az Uniót lefedő, a kibocsátás-kereskedelem nyomonkövetésére szolgáló elektronikus jegyzékek rendszerébe.

„Az EU a klímaváltozás ellen folytatott küzdelem terén olyan nemzetközi szintű feladatokat vállalt fel, melyek sikeres végrehajtásának feltétele a ránk háruló bejelentési kötelezettségek maradéktalan betartása” – nyilatkozta Stavros Dimas környezetvédelmi biztos. „Ennek jelentősségét tovább növelik a mostanában induló, a jövő feladatai megvitatására irányuló világméretű eszmecserék. A kibocsátás-kereskedelmi rendszer sikeres működését az jelentené, ha az Unióban a kibocsátást költséghatékonyan lehetne csökkenteni. Több tagállam azonban egyelőre nem csatlakozott az EU-t lefedő jegyzék-rendszerhez, a területükön található társaságok így nem tudnak teljes mértékben részt venni a kibocsátás-kereskedelemben. Arra szólítom fel tehát a tagállamokat, hogy minél előbb tegyék meg a megfelelő lépéseket a probléma kezelésére.”

Az EU jegyzékrendszeréhez kapcsolódó nemzeti jegyzékek hiánya

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő 11 500 létesítményhez a kibocsátási engedély nem nyomtatott formában jut el, hanem a tagállamok által felállított elektronikus jegyzékek számláin kerül nyilvántartásra. Az egyes jegyzékek olyan kapcsolati rendszert alkotnak, mely lehetővé teszi, hogy a társaságok közvetlenül tudjanak kereskedni egymással. A jegyzékrendszer úgy követi nyomon az engedélyek tulajdonlásában beálló változásokat, ahogyan egy bankrendszer követi a pénz útját egyik tulajdonostól a másikig. Minden műveletet az ún. közösségi független ügyeleti jegyzőkönyvbe is nyilvántartásba vesznek, így az uniós szintű adminisztrációt végző illetékes minden tranzakciót ellenőrizhet, és kiszűrheti a szabálytalanságokat.

Ahhoz, hogy egy tagállam csatlakozhasson a jegyzékrendszerhez, meghatározott szabványok szerint létre kell hoznia saját nemzeti jegyzékét elektronikus adatbázis formában, valamint ki kell alakítania a kommunikáció csatornáit.

A jegyzékrendszert létrehozó rendelet[1] értelmében ennek 2004. december 31-ig meg kellett volna valósulnia.

Az engedélyekről szóló nemzeti tervek késedelmes beérkezése és elbírálása miatt a Bizottság csak most tudja elkezdeni a fentiekre vonatkozó szabálysértési eljárásokat. Először Ciprus, Görögország, Luxemburg, Málta és Lengyelország részére küldött írásbeli figyelmeztetést. Bár a fenti országokban működő társaságok bármelyike folytathat határidős kereskedelmet az engedélyekkel, azonnali ügyletek végrehajtására azonban a kapcsolódás létrejöttéig nem nyílik lehetősége.

A politikai döntésekről, a módszerekről és a kibocsátásra vonatkozó tervekről szóló információk benyújtásának hiánya

Az ENSZ éghajlatváltozásról szóló egyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében az EU-ra és tagállamaira rendszeres beszámolási kötelezettség hárul az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásáról, valamint az azok csökkentésére irányuló politikákról és módszerekről, a fejlődés ellenőrizhetővé tétele érdekében. A bejelentési kötelezettségekre vonatkozó előírásokat a 208/2004/EK határozat tartalmazza. A Bizottság Ausztriának, Ciprusnak, Luxemburgnak, Máltának és Lengyelországnak nemrégiben küldte el a második, s egyben utolsó írásbeli figyelmeztetést, lévén, hogy 2005. március 15-ig nem tájékoztatták az alkalmazott politikai döntésekről, módszerekről és az azok kiváltotta hatásokról, és nem ismertették az üvegházhatást előidéző gázok jövőbeni kibocsátásával kapcsolatos értékeléseket sem. Az első figyelmeztetés elküldésének időpontja 2005 októbere volt.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról szóló információ benyújtásának hiánya

Ugyanez a határozat azt is előírja, hogy a tagállamok kötelesek minden év január 15-ig bejelenteni az év során, illetve az előző évben termelt üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat. Ciprus, Olaszország, Málta és Spanyolország 2004-re vonatkozóan a benyújtandó információk egyikét sem küldte meg. A Bizottságtól ezért megkapták az első írásbeli figyelmeztetést.

A Kiotói Jegyzőkönyvben előírt nemzetközi kibocsátás-kereskedelem előkészítésének hiánya

2008–2012 között, a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszaka során felállításra kerül egy olyan nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi rendszer, mely lehetővé teszi a kiotói célkitűzéseket követő országok számára, hogy önállóan bonyolíthassák egymás között a kibocsátási keretek adásvételét. A cél a kibocsátások mérséklése során felmerülő költségek csökkentése.

A 2005/166/EK határozat az EU-15-ök számára előírja, hogy 2006. január 15-ig be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz azon információkat, melyekre – a 2008–2012-re vonatkozó kiotói célkitűzéseknek megfelelően – a jövőben engedélyezett teljes kibocsátási mennyiség – az ún. „kibocsátható mennyiség” – meghatározásához van szükség. (A 2004-ben csatlakozott tíz tagállam számára ez a határidő 2006. június 15.) A „kibocsátható mennyiséget” az ENSZ állapítja meg a tagállamok által benyújtott információk alapján.

A kibocsátható mennyiség meghatározása után a vele egyenértékű „kijelölt mennyiségi egységeket” (KME) felveszik a tagállami jegyzékbe, ezáltal 2008-tól a tagállamok részt tudnak venni a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben. Egy KME 1 tonna szén-dioxidnak felel meg. A kibocsátható mennyiség megállapítása annak is feltétele, hogy a tagállam részt tudjon venni a Kiotói Jegyzőkönyv más rugalmas mechanizmusaiban, például a „tiszta fejlesztési mechanizmusban” és az „együttes alkalmazásban”, melyek célja, hogy a tagállamoknak lehetőségük nyíljon befektetni harmadik országok kibocsátásának csökkentésére irányuló projektekbe, s ezáltal további kibocsátási kereteket nyerjenek.

Németország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország elmulasztotta benyújtani azon információkat, melyek a kibocsátható mennyiségek meghatározásához szükségesek, ezért a Bizottság nemrégiben elküldte számukra első írásbeli figyelmeztetését.

Jogi eljárás

A Szerződés 226. cikke felhatalmazza a Bizottságot az olyan tagállamok ellen irányuló jogi lépések megtételére, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségeiknek.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi jogszabályok olyan megsértéséről van szó, amely indokolja a jogsértési eljárás megindítását, „hivatalos figyelmeztető levelet” (első írásbeli figyelmeztetést) küld az érintett tagállamnak. Ebben felkéri a tagállamot, hogy meghatározott határidőn (általában két hónapon) belül tegye meg észrevételeit.

Az érintett tagállam válasza vagy válaszának elmaradása függvényében a Bizottság dönthet úgy, hogy „indokolással ellátott véleményt” (második és egyben utolsó írásbeli figyelmeztetést) küld a tagállamnak. Ebben világosan és határozottan kifejti, hogy véleménye szerint miért áll fenn a közösségi jog megsértése, és felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn (általában két hónapon) belül tegyen eleget kötelezettségeinek.

Ha valamely tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleményben foglaltaknak, a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Ha a Bíróság úgy találja, hogy a Szerződést megsértették, a jogsértő tagállamot felszólítja, hogy tegye meg a megfelelés eléréséhez szükséges intézkedéseket.

A Szerződés 228. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy eljárjon az olyan tagállamokkal szemben, amelyek az Európai Bíróság egy korábbi ítéletének nem tettek eleget. A cikk értelmében a Bizottság felkérheti a Bíróságot arra is, hogy az érintett tagállamra pénzbüntetést szabjon ki.
Az EU éghajlatváltozással kapcsolatos politikáiról bővebben az alábbi internetes oldalon olvashat:

http://ec.europa.eu/environment/climat/home_en.htm
Jogsértésekkel kapcsolatos általános naprakész statisztikák az alábbi oldalon találhatók:

http://ec.europa.eu/secretariat_general/sgb/droit_com/index_en.htm#infractions


[1] 2216/2004/EK rendelet


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website