Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT PT EL PL

IP/06/340

Brüsszel, 2006. március 21.

[ ]

„Szélessávú hozzáférést mindenkinek!”: A Bizottság beveti teljes szakpolitikai eszköztárát, hogy áthidalja a szélessávú hozzáférésben támadt szakadékot

Az európai növekedés és foglalkoztatás elősegítése szempontjából a Bizottság döntőnek tartja Európa minél nagyobb szélessávú lefedettségét. Ezért az uniós távközlési jogszabályokat, valamint a strukturális és a vidékfejlesztési politika eszközeit együttesen mozgósítani kell – az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat messzemenően tiszteletben tartva –, hogy a gyors adatátvitelű, „szélessávú” internethez minden uniós polgár hozzáférhessen, különösen az Unió kevésbé fejlett térségeiben. Ez a végkövetkeztetése annak a közleménynek, amelyet A szélessávú hozzáférésben támadt szakadék áthidalása címmel adott ki a Bizottság, és amelyről együtt számolt be az információs társadalomért és médiáért felelős biztos, a versenypolitikai biztos, a regionális politikáért felelős biztos és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos.

„A szélessávú internetkapcsolat előfeltétele az elektronikus üzletnek, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak a gazdaság összes területén. A szélessávú hozzáférésnek nyilván a verseny és a piacok nyíltsága kedvez leginkább”, jelentette ki Viviane Reding, az információs társadalomért és médiáért felelős biztos. „A szélessávú kapcsolatnak azonban nem szabad a nagyvárosokra korlátozódnia. Ha az EU és 25 tagállama ügyesen bánik a szakpolitikai eszközökkel, minden bizonnyal nem elérhetetlen, hogy 2010-re a szélessávú kapcsolat minden európaihoz eljusson. Ehhez azonban máris cselekedni kell.”

Neelie Kroes versenypolitikai biztos nyomatékosította az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok jelentőségét e tekintetben: „Vidéken és félreeső térségekben a szélessávú hozzáférés elterjedését piachibák hátráltathatják. Ilyenkor a nyílt hálózatok kiépítését indokolt lehet jól célzott, például magán-állami partnerség formájában adott támogatásokkal segíteni. Meg kell azonban bizonyosodnunk arról, hogy az állami támogatás nem szorítja ki a magánkezdeményezést, és nem is torzítja a versenyt a közérdeket meghaladó mértékben.

„Valódi piachibák esetén az EU strukturális alapja életbevágó szerepet játszik a szélessávú infrastruktúrába és szolgáltatásokba való befektetés élénkítésében, a versenyszellemre és az innovációra való ösztönzésben és Európa összes térségének a tudásalapú gazdaságba való bekapcsolásában”, tette hozzá Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos hangsúlyozta: „Új vidékfejlesztési politikánknak köszönhetően a pénzt egyre inkább arra használják fel, hogy új üzleti lehetőségeket teremtsenek vidéken. Ebből különösen sokat szánnak a szélessávú hozzáférésre, valamint az információs és távközlési technológiákra, hiszen e téren már finanszírozunk projekteket a LEADER kezdeményezés keretében – Észak-Skóciától Dél-Spanyolországig. Most a vidékfejlesztési programjainknak a középpontjába is ezeket szeretnénk állítani. A vidékfejlesztési alap 2007–2013 között 70 milliárd eurót tesz ki, amihez még hozzáadódnak a nemzeti pénzforrások. Nemzeti vidékfejlesztési programjukban a tagállamok okvetlenül használják ki a szélessávú hozzáférés adta lehetőségeket.”

Az egymással versenyben álló infrastruktúráknak és a távközlési jogszabályok hatékonyságának tudható be elsősorban, hogy az utóbbi három évben Európa-szerte gyorsan elterjedt a szélessávú kapcsolat. A szélessávú hozzáféréssel való lefedettség 2005 végén a lakosság arányában 13 %-osra, a háztartások arányában pedig 25 %-osra tehető, ami EU-szerte 60 millió kapcsolatnak felel meg. A gyors növekedés ellenére a szélessávú hozzáférés még nem érte el az EU bizonyos kevésbé fejlett térségeit a megtérülés alacsony és bizonytalan volta miatt. 2005-ben a 15 régi tagállam félreeső és vidéki térségeiben található vállalkozások és háztartások 60 %-a rendelkezett szélessávú hozzáféréssel, míg a városokban ugyanez az arány 90 %-os volt, a szakadék azonban az új tagállamokban ennél nagyobb. A szélessávú kapcsolat sebessége vidéken gyakran alacsonyabb, ami nehézkessé teszi az elektronikus üzlethez, kormányzathoz és egészségügyhöz, valamint a multimédiás tartalmakkal kapcsolatos alkalmazásokhoz szükséges nagyméretű adathalmazok átvitelét. A szélessávú kapcsolat átlagos átviteli sebessége vidéken 512 kbit/s alatti, míg városban eléri, sőt gyakran már meghaladja az 1 Mbit/s-ot, ami adatgazdag szolgáltatásokhoz is elegendő.

Az uniós távközlési jogszabályok révén a regionális és helyi piacok a legköltséghatékonyabb szélessávú szolgáltatóknak nyílnak meg. Az EU nagyvárosi központjain kívül azonban a ritka népsűrűségből és a távolságból adódó gyenge kereslet alacsonyabb megtérülési arányt is jelent, ami a kereskedelmi szolgáltatók kedvét szegheti. Magán-állami partnerségre van tehát szükség ahhoz, hogy a szélessávú technológiákat olyan összeállításban vezessék be, amely leginkább tükrözi a helyi igényeket, és amelytől elérhető áron várhatók előnyök. Az EU strukturális és vidékfejlesztési alapja segítheti a helyi hatóságokat abban, hogy a szélessávú kapcsolat körül helyi szolgáltatásokat építsenek ki, míg az állami támogatási intézkedések arról gondoskodnak, hogy az ország pénzforrásainak felhasználásával nyújtott állami támogatások ne torzítsák a versenyt. A Bizottság már az elmúlt évben több olyan projektet elfogadott, amely a szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos, több esetben arra a megállapításra jutva, hogy az állami támogatás összeegyeztethető az idevágó szabályokkal (az Egyesült Királyság, Spanyolország, Ausztria és Írország vonatkozásában), vagy hogy a projekt nem igényel állami támogatást (két francia vonatkozású határozatban).

A szélessávú adattovábbítás európai elterjedésének gyorsítása érdekében a Bizottság most két cselekvési irányt jelöl ki:

  • a szélessávú kapcsolattal összefüggő nemzeti stratégiák megerősítése, egyértelmű célkitűzések kijelölésével, az egyes régiók igényeihez igazodva, stratégiai szempontból megvizsgálva azt is, hogy a kevésbé fejlett vagy vidéki térségekben hogyan használhatók fel az uniós és nemzeti pénzforrások;
  • a legjobb gyakorlatok megosztásának felélénkítése, többek között olyan weblap létrehozásával, amely a helyi hatóságok és az iparágbeliek közös találkozóhelyeként lehetővé teszi az információcserét és a tapasztalatgyűjtést. A Bizottság ezenkívül széleskörű konferenciát fog tartani 2007 elején Szélessávú hozzáférést mindenkinek! címmel, a szélessávú szolgáltatások előnyeinek a népszerűsítésére a vidéki közösségek körében.

Lásd még: MEMO/06/132
http://ec.europa.eu/information_society/industry/comms/broadband/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website