IP/06/1364

Brüsszel, 2006. október 12.

A Bizottság az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fontos információk átadására szólítja fel a tagállamokat

Az Európai Bizottság jogsértési eljárás indítását vagy folytatását határozta el számos olyan tagállammal szemben, amelyek nem bocsátják a Bizottság rendelkezésére az EU éghajlatváltozás elleni küzdelméhez szükséges fontos információkat. A Bizottság az Európai Bíróságon lép fel Luxemburg ellen, amely nem adott elégséges tájékoztatást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló politikáival és intézkedéseivel, valamint a kibocsátás-előrejelzésével kapcsolatban. Hét tagállam kap figyelmeztetést azért, mert nem adtak tájékoztatást a kibocsátási célértékeikkel kapcsolatos fontos műszaki információkról, míg nyolc tagállam első írásbeli figyelmeztetésben részesül az EU kibocsátáskvóta-kereskedelmi rendszere (ETS) szerinti nemzeti kiosztási terv benyújtásának elmulasztásáért.

Stavros Dimas környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A tagállamok megbízható beszámolói kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megnyerhessük az éghajlatváltozás elleni harcot. Elvárom az érintett tagállamoktól, hogy a második időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervüket és az egyéb hiányzó információkat a lehető leghamarabb benyújtsák. A kibocsátás-kereskedelmi piac szilárd alapjainak megteremtése érdekében fontos, hogy a nemzeti kibocsátási folyamatok jóval a 2008 januárjában elkezdődő újabb kereskedelmi időszak előtt lezáruljanak.”

Jelentés a politikákról, az intézkedésekről és a kibocsátás-előrejelzésekről

A Bizottság az Európai Bíróságon lép fel Luxemburg ellen, mert a tagállam elmulasztott beszámolni az éghajlatváltozással foglalkozó politikáiról és intézkedéseiről, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának előrejelzéséről.

A Bizottság a tagállamok beszámolója alapján értékeli az EU a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott kibocsátási célértékek felé haladó, jelenlegi és várható fejlődését. Az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről szóló EU-határozat^[1] szerint a tagállamok 2005. március 15-ig lettek volna kötelesek az információt a Bizottság rendelkezésére bocsátani. A Bizottság figyelmeztetései ellenére Luxemburg nem adott tájékoztatást. A Bizottság ezért bírósághoz fordul.

’Kibocsátható mennyiség’-jelentések

Hét tagállam nem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére a Kiotói Jegyzőkönyv szerint tonnában megadott engedélyezett kibocsátási szint – a ’kibocsátható mennyiség’ – megállapításához szükséges összes fontos műszaki adatot^[2].

Az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről szóló EU határozat^[3] szerint az EU-15 tagállamok 2006. január 15-ig, az EU-10 tagállamok pedig 2006. június 15-ig kötelesek az információt a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

Franciaország, Észtország, Görögország, Lengyelország és Litvánia első írásbeli figyelmeztetést kap. Németország és Luxemburg 2006 áprilisában már kapott első írásbeli figyelmeztetést, most utolsó írásbeli figyelmeztetésben részesül.

A kibocsátható mennyiségekről szóló jelentésekben a tagállamoknak be kellett számolniuk többek között az üvegházhatású gázok éves kibocsátásáról, azok forrásáról a bázisévük óta, valamint a fluorozott gázok kibocsátásában bekövetkezett változások méréséhez kiválasztott bázisévről. A tagállamoknak emellett a Kiotói Jegyzőkönyv alapján megállapított módszertan alapján javaslatot kell tenniük az általuk kibocsátható mennyiségre.

Nemzeti kiosztási tervek

A Bizottság első írásbeli figyelmezetésben részesít nyolc tagállamot, amelyek elmulasztották leadni az EU kibocsátáskvóta-kereskedelmi rendszerének második időszakára vonatkozó nemzeti kiosztási tervet (NKT). A leadás határideje a kibocsátás-kereskedelemről szóló irányelv^[4] értelmében 2006. június 30. volt.

Az érintett tagállamok a következők: Ausztria, Cseh Köztársaság, Dánia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia. Ezek a tagállamok ugyan dolgoznak az NKT-n, de még nem küldték el a dokumentumot a Bizottságnak.

A kormányok az NKT-ban – az összkibocsátás határértékét megszabva - meghatározzák az engedélyezett kibocsátási egységek teljes mennyiségét, és az egységeket szétosztják az ETS-ben szereplő egyes vállalatok között. A megszabott határérték miatt a 2008-2012-re vonatkozó NKT-k fontos szerepet játszanak azon tagállami stratégiákban, amelyek a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott kibocsátási célértékek ugyanerre az időszakra előírt teljesítését célozzák.

Miután a tagállamok leadták a teljes NKT-t, a Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére a dokumentumok értékelésére.

A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy minden NKT ügyében az év végéig döntés szülessen annak érdekében, hogy adottak legyenek a 2008-2012 időszakra vonatkozó kereskedelem feltételei, és a piaci szereplők már jóval a 2008. január 1-jén kezdődő következő kereskedelmi időszak előtt megismerhessék azokat. Ehhez a NKT-t a lehető leghamarabb le kell adni azon tagállamoknak, amelyek eddig ezt nem tették meg.

A jogi eljárás

A Szerződés 226. cikke feljogosítja a Bizottságot, hogy jogi lépéseket tegyen azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségeiknek.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi jogszabályok olyan megsértéséről lehet szó, amely indokolja a jogsértési eljárás megindítását, „felszólító levelet” (első írásbeli figyelmeztetést) küld az érintett tagállamnak. Ebben felkéri, hogy meghatározott határidőn, általában két hónapon belül tegye meg észrevételeit.

Az érintett tagállam válaszát vagy annak elmaradását követően a Bizottság úgy dönthet, hogy „indokolással ellátott véleményt” (utolsó írásbeli figyelmeztetést) küld a tagállamnak. Ebben világosan és határozottan kifejti, hogy mit tekint a közösségi jog megsértésének, és felszólítja a tagállamot, hogy adott határidőn, általában két hónapon belül tegyen eleget kötelezettségeinek.

Ha a tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleménynek, a Bizottság úgy határozhat, hogy eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt. Amennyiben a Bíróság megállapítja a Szerződés megsértését, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

Általában a jogsértési eljárásokról a következő internetcímen található naprakész statisztika:

http://ec.europa.eu/community_law/eulaw/index_en.htm#infractions

Az Európai Bíróság döntései az alábbi címen olvashatók:

http://curia.europa.eu/en/indexaz/index.htm

^[1] Az Európai Parlament és a Tanács 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról.

^[2] A Kiotói Jegyzőkönyv és az EU tehermegosztási megállapodás határozta meg azt az értéket, amennyivel az egyes tagállamok üvegházhatású gáz-kibocsátását a bázisév (általában 1990) és a 2008-2012 közötti időszak között csökkenteni kell, vagy amennyivel a kibocsátás növekedhet. A bázisév kibocsátási szintjeit és a 2008-2012 közötti időszakban megengedett legmagasabb kibocsátási szinteket (a ’kibocsátható mennyiség’) tonnában kell megadni.

^[3] A Bizottság 2005/166/EK határozata az Európai Parlament és a Tanács 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló végrehajtási szabályok megállapításáról

^[4] Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.