Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Bizottság nagyratörő növekedési és munkahelyteremtési stratégiát indít az EU-ban

European Commission - IP/05/130   02/02/2005

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL

IP/05/130

Brüsszel, 2005. február 2.

A Bizottság nagyratörő növekedési és munkahelyteremtési stratégiát indít az EU-ban

Az Európai Bizottság ma bemutatta a növekedés és a munkahelyek számának növelésére vonatkozó új EU-s stratégiáját. A stratégia célja az úgynevezett lisszaboni célkitűzések, azaz az EU-ban 2000-ben kidolgozott gazdasági reformprogram felélesztése. Az Európai Bizottság által ma előterjesztett intézkedések 2010-re 3 %-kal növelnék a GDP-t, és több mint 6 millió munkahelyet teremtenének. Ehhez elengedhetetlen a sürgős cselekvés. Öt évvel a lisszaboni stratégia elindítása után a várt eredmények még mindig nem valósulnak meg a megfelelő ütemben. Ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés modellje az EU-ban a jövőben is megmaradjon, az Unió versenyképességének erősítése és a gazdaság fellendítése szükséges. A Bizottság konkrét cselekvési programot dolgozott ki az EU és tagállamai számára a tartós gazdasági növekedés, valamint a több és jobb munkahely létrehozása érdekében. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén (március 22-23.) a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében indítsanak új EU-partnerséget.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke a következőket mondta: „Európának jobban kell teljesítenie. Mai javaslatunkkal Európa hatalmas gazdasági potenciálját kívánjuk felszabadítani. Minderre az általunk nagyra becsült európai társadalmi modell fenntartása érdekében van szükség. Ez az alapja a társadalmi igazságosságnak és annak, hogy a lehetőségek mindenki számára elérhetőek legyenek. Törekvésünkből nem engedhetünk. Az általános lisszaboni célok helyesek voltak, ám végrehajtásuk elégtelennek bizonyult. Az elmúlt öt év tanulsága az, hogy az eredmények megvalósítása érdekében át kell alakítanunk a stratégiát. Hiszem, hogy az új stratégiával megfelelő eszközök állnak rendelkezésünkre céljaink elérésére. Valójában nem a papíron felmutatható tények és számadatok a lényegesek. Az emberek életére gyakorolt hatásról van szó: hogyan fizetünk az oktatásért, a nyugdíjért, a szociális szolgáltatásokért és az egészségügyért. A javaslatokkal nehéz döntéseket és súlyos ítéleteket hoztunk. Hosszú távú célunk továbbra is a fenntartható fejlődés. A Bizottság rendíthetetlen erőfeszítéseket tesz a gazdasági megújulás előmozdítására.”

Günter Verheugen alelnök hozzátette: „Ezúttal sikert kell elérnünk, egyesítenünk erőinket, és biztosítani azt, ami a legfontosabb polgáraink számára: a munkahelyeket. A mai nap üzenete: a megoldások nem születnek varázsütésre. A partnerség szellemében kell munkához látnunk és meghatároznunk a növekedés fellendítéséhez és a munkahelyteremtés fokozásához szükséges politikai keretet. A Bizottság is hozzájárul majd ahhoz, hogy az üzleti életben rendes üzletmenet folyhasson."

Az Európai Bizottság ma bemutatta az úgynevezett lisszaboni stratégia félidős értékelésére tett politikai ajánlásait. Hogy a szavak helyébe a tettek lépjenek, a Bizottság úgy véli, hogy kevesebb, elérhetőbb célokat kell kitűzni, és azokra kell összpontosítani. Az EU a gazdasági körülmények, a bizonytalan nemzetközi helyzet, a lassú tagállami haladás és a politikai összpontosítás fokozatos elhomályosodása együttes hatására távolodott el a lisszaboni stratégia útjától.

Az öregedő európai társadalmak és az Indiához és Kínához hasonló országok támasztotta erősödő nemzetközi verseny kihívásával szemben Európában is fokozni kell a termelékenység növekedését és több embernek kell munkát biztosítani.

A Bizottság konkrét cselekvési programot terjesztett elő, melynek lényege a következő:

Európa vonzóbbá tétele a beruházások és a munkahelyteremtés számára

  • Ki kell terjeszteni az egységes belső piacot olyan, a fogyasztók számára közvetlen jelentőséggel bíró területekre, melyek valós növekedést képesek felmutatni és munkahelyeket tudnak létrehozni (kiegyensúlyozott megállapodás a szolgáltatások, szabályozott szakmák, energetika, közbeszerzés, pénzügyi szolgáltatások, kiegyensúlyozott megállapodás a REACH nevű új vegyianyag-keretrendszerről, amely figyelembe veszi a versenyképesség és innováció hatását és a kis- és középvállalkozásokat).
  • Nyílt és versenyképes piacokat kell biztosítani Európában és Európán kívül: az állami támogatásokat átirányítani a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokba, a kis- és középvállalkozások számára kedvező üzleti környezetet kell létrehozni, hozzáférést kell biztosítani a harmadik piacokhoz, valamint egyszerűsíteni kell az európai és a nemzeti szabályozást egyaránt.
  • Az európai és a nemzeti szabályozást javítani kell az igazgatási költségterhek csökkentése érdekében.
  • Az európai infrastruktúrát bővíteni és javítani kell.
  • Tovább kell szorgalmazni a közösségi szabadalom létrehozását, és haladást kell elérni az összevont vállalati adóalappal kapcsolatban.

Tudás és innováció a növekedésért

  • A kutatási és fejlesztési kiadások esetében el kell érni a célul kitűzött GDP 3 %-ának megfelelő összeget.
  • Szorgalmazni kell az informatikai és hírközlési technológiák (ICT) alkalmazását.
  • Elő kell segíteni a regionális központokat, egyetemeket és vállalkozásokat összekapcsoló innovációs pólusok fejlődését.
  • Az állami és a magánszektor közötti partnerségi együttműködés révén fel kell lendíteni az európai technológiai kezdeményezéseket.
  • Támogatni kell az energiahatékony és alacsony kibocsátású környezetbarát innovációkat.
  • Erős európai ipari bázist kell létrehozni az állami és magánszektor közötti partnerségek igénybevételével.
  • A Bizottság javasolja az úgynevezett Európai Technológiai Intézet létrehozását, mely Európába vonzaná a legjobb elméket, gondolatokat és vállalkozásokat.

Több és jobb munkahely teremtése

  • Több embert kell bevonni a foglalkoztatásba, különösen a fiatalkori munkanélküliség csökkentését (Európai Ifjúsági Kezdeményezés) és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését célzó intézkedésekkel.
  • A munkavállalói mobilitás akadályainak elhárításával növelni kell a dolgozók és a vállalatok alkalmazkodási készségét és a munkaerőpiacok rugalmasságát.
  • Növelni kell az emberi tőkébe való beruházást az oktatás javítása és készségfejlesztés révén, az EU strukturális alapjának és kohéziós alapjának átalakításával.

Partnerség: Az Unió és a tagállamok közösen viselik a felelősséget a foglalkoztatás, a makrogazdasági politika és a strukturális reformok átfogó politikai területein: tehát szükség van a partnerségre. A cselekvési program egyértelmű különbséget tesz a tagállami és a közösségi szintű intézkedések között: a belső piaci program tapasztalatai alapján meghatározza a feladatköröket, kitűzi a határidőket, és méri az elért haladást. A kormányoknak külön felelőst kell kijelölniük a lisszaboni stratégia végrehajtására.

Egyszerűsödnek a megvalósítás mechanizmusai: a széles körű konzultációt követően egységes nemzeti cselekvési program és egységes nemzeti végrehajtási jelentés lesz.

A törekvésnek ára van: az Unió csak akkor tudja megvalósítani beruházási és szociális kohéziós célkitűzéseit, ha a tagállamok készek az EU-nak olyan költségvetést biztosítani, amely tükrözi a döntő fontosságú gazdasági és szociális prioritásokat és a közös elkötelezettségeket.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website