Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/05/1225

Brüsszel, 2005. október 5.

Új iparpolitika: feltételek megteremtése a feldolgozóipar fejlődése számára

A globalizációra és az erős nemzetközi versenyre tekintettel az Európai Bizottság ma új, integráltabb iparpolitikát indított annak érdekében, hogy az elkövetkező években jobb keretfeltételeket biztosítson a feldolgozóipar ágazatai számára. A feldolgozóipar nagy jelentősséggel bír az EU számára. Több mint 34 millió embert foglalkoztat, az EU exportjának háromnegyedét és a magánszektora K+F kiadásainak több mint 80%-át teszi ki. Az EU új iparpolitikája a tagállami szintű munkát egészíti majd ki az ipar erős és dinamikus alapjainak támogatása érdekében. Hét új, több ágazatot egyszerre érintő – a versenyképességről, az energiaügyről és környezetvédelemről, a szellemi tulajdonjogokról, a hatékonyabb szabályozásról, az ipari kutatásról és újításról, a piacra jutásról, a szakismeretekről és a strukturális változás irányításáról szóló – kezdeményezést foglal magában, amelyek az ipar ágazatai széles körét részesítik majd előnyökben. A Bizottság továbbá hét új kezdeményezést terjeszt elő, amelyek különleges ágazatokat céloznak, mint például a gyógyszeripart, a védelmi ipart és az információs és kommunikációs technológiákat. Összpontosít továbbá a szakismeretek fejlesztésébe való befektetésre és az emberek változásra való felkészítésére. Az új iparpolitika célja, hogy az alkalmazkodóképesség és a strukturális változás támogatása révén fokozza az EU feldolgozóipara versenyképességét, figyelembe véve különösen a Kína és Ázsia miatt fennálló, egyre erősebb versenyhelyzetet. Fontos gyakorlati lépés ez az új lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség megvalósítása terén. További részletek találhatók a következő dokumentumban: MEMO/05/352.

Günter Verheugen, a Bizottság vállalkozás- és iparpolitikáért felelős alelnöke a következőket mondta: „A feldolgozóiparnak alapvető fontosságú szerepet kell vállalnia Európa jövőbeli jóléte biztosításában. Nincs visszaút a múlt protekcionizmusához és a szubvenciókhoz. A politikusok nem teremtenek munkahelyeket. Megteremthetjük azonban a megfelelő keretet az ipar fejlődéséhez. A ma stratégiája egy sor új, kifejezetten erre a célra kialakított kezdeményezést foglal magában, amelyek iparunkat a beruházások és a munkahelyteremtés számára vonzóvá teszik.”

A Bizottság a különböző ágazatok által a szakpolitika elé állított kihívásokat az EU feldolgozóipara és építőipara 27 ágazatának szisztematikus átvilágítása révén és az általuk tapasztalt kihívások fényében vizsgálta át.

E kihívások megválaszolására a Bizottság új kezdeményezések sorát javasolja:

I. Hét új fő, több ágazatot egyszerre érintő kezdeményezés[1]:

  • 1. A szellemi tulajdonjogokról és a hamisításról szóló kezdeményezés (2006-os kezdettel)
  • 2. A versenyképességgel, energiaüggyel és környezetvédelemmel foglalkozó magas szintű csoport (2005 végén kezdi meg munkáját)
  • 3. A versenyképesség és a piacra jutás külső vonzatai (2006 tavasza)
  • 4. A jogalkotás új egyszerűsítési programja (2005 októbere)
  • 5. Az ágazati szakismeretek fejlesztése (2006)
  • 6. A strukturális változás irányítása a feldolgozóiparban (2005 vége)
  • 7. Az ipari kutatás és újítás integrált európai megközelítése (2005 éve)

II. Hét új, ágazatspecifikus kezdeményezés és intézkedés:

  • 1. Új gyógyszeripari fórum felállítása (első ülés 2006-ban)
  • 2. Az élettudományok és a biotechnológiai stratégia félidős értékelése (2006–2007)
  • 3. A vegyiparral és a védelmi iparral foglalkozó új magas szintű csoportok (2007)
  • 4. Európai Űrprogram
  • 5. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) versenyképességével foglalkozó munkacsoport (2005/2006)
  • 6. Gépipari szakpolitikai párbeszéd (2005/2006)
  • 7. Versenyképességi felmérések sora, beleértve az IKT-t, az élelmiszeripart, valamint a divatüzletágat és a formatervezést.

Az új feldolgozóipari politika elindításával a Bizottság az ipar erős alapjaihoz való hozzájárulása mellett tett kötelezettségvállalásának tesz eleget. Ennek elérése céljából meghozza a szükséges intézkedéseket a feldolgozóipar keretfeltételeinek fejlesztése és a különféle szakpolitikai területek következetességének biztosítása érdekében. A Bizottság hangsúlyozza a különösen a hatékonyabb rendelkezésre – mint az európai ipar versenyképességének fokozását szolgáló fontos eszközre – összpontosító különböző szakpolitikák közötti összetartás és szinergia fontosságát.

A Bizottság új szemléletmódja fokozott összetartást és integrációt biztosít majd a szakpolitikák között, és ezáltal erőteljesebb hatást gyakorol a versenyképességre. A Bizottság szélesebb körű egyetértés elérésére törekszik majd a szakpolitikák terén, mégpedig oly módon, hogy a fontos érdekelteket, a szociális partnereket és a tagállamokat a szakpolitikák kialakításának korai szakaszában bevonja a munkába. A kezdeményezéseknek tagállami szinten kell kiegészíteniük a munkát oly módon, hogy választ adnak a feldolgozóipar különféle ágazatai előtt álló, alapvető kihívásokra.

Az EU feldolgozóipara önálló ágazatainak többsége a többi iparosodott gazdaságban található megfelelő ágazattal összehasonlítva jó teljesítményt nyújtott. Egészében véve azonban az EU, gazdaságának ipari szerkezete miatt, nincs abban a helyzetben, hogy a folytatódó globalizációs folyamattal szemben állni tudja a versenyt. Az EU kereskedelme még mindig a középszintű vagy a csúcstechnológia alsó szintjét képviselő technológiákkal és az alacsonyan képzett vagy középfokú végzettségű munkaerővel jellemezhető ágazatokban koncentrálódik. Emiatt van kitéve az EU a feltörekvő gazdaságok gyártóival szembeni versenynek. Ennélfogva az alkalmazkodóképességre és a strukturális változásra elengedhetetlenül szükség van, ha az EU Kína, India és a többi gyorsan növekvő gazdaság világgazdaságba való integrációjából származó előnyöket a lehető legnagyobb mértékben ki akarja használni.

Az új iparpolitikáról szóló teljes szöveg a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/industry/index_en.htm


[1] A javasolt, több ágazatot érintő kezdeményezések végrehajtása önálló bizottsági határozatok tárgyát képezi majd. A végrehajtás magában foglalja a versenyképességgel, energiaüggyel és környezetvédelemmel foglalkozó magas szintű csoport megbízását; a csoport társelnökségét az érintett bizottsági biztos látja majd el.


Side Bar