Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/05/1157

Brüsszel, 2005. szeptember 19.

Környezetvédelem: A Bizottság 17 országban 71 millió euróval támogat 89 innovációs projektet

Az Európai Bizottság a 2005-ös „LIFE – környezet” program keretében jóváhagyta 17 ország 89 innovációs projektjének finanszírozását. Ezek a projektek különféle környezetvédelmi problémák széles körének kezelésére szolgáló új módszereket és eljárásokat mutatnak be, hozzájárulva így a környezet minőségének javításához Európában. A projekteket belga, dán, észt, finn, francia, német, görög, magyar, ír, olasz, luxemburgi, holland, portugál, román, spanyol, svéd és egyesült királysági székhelyű “kedvezményezettek”, más néven projekttámogatók vezetik. A teljes beruházási összeg 220 millió euró, amelyből 71 millió eurót nyújt az EU.

Stavros Dimas környezetvédelmi biztos szerint: „A LIFE – környezet program támogatja a környezetvédelmi kérdések megoldására szolgáló egyre hatékonyabb és újszerű technológiák kifejlesztését. Ezek az innovációk hozzájárulnak ahhoz is, hogy az a EU elérje versenyképességi és növekedési céljait.”

Idén a Bizottság nagyszámú állami és magán szervezettől 534 javaslatot kapott a „LIFE – környezet” programon keresztül történő finanszírozásra. A Bizottság ezek közül 89-et választott ki: mindegyik környezetvédelmi problémák megoldására szolgáló úttörő jellegű technológiát alkalmaz.

Ebben az évben a kiválasztott projektek számát (31) és az EU által nyújtandó összeget (27 millió euró, ami az összes támogatás 39%-a) tekintve a hulladékgazdálkodás van az első helyen. A második legnépszerűbb téma a gazdasági tevékenységek környezeti hatásainak csökkentése, 22 projekttel (17 millió euró). Az EU-támogatás közel egy ötödét (14 millió euró) 17 olyan projekt kapja, amelyek a felszín alatti és a felszíni vizek fenntartható gazdálkodásával foglalkozik. Tizenkét projekt foglalkozik a fenntartható területfejlesztéssel és -rendezéssel, ezek mintegy 9 millió eruróval (azaz 10%) részesülnek a rendelkezésre álló EU-finanszírozásból. Végül 7 projekt szól a termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak csökkentéséről (5 millió euró).

A LIFE program

A LIFE program az EU finanszírozási eszköze az EU-ban, valamint néhány csatlakozó, jelölt, vagy szomszédos országban a környezet- és természetvédelmi projektek támogatására. Célja, hogy konkrét tevékenységek finanszírozásával hozzájáruljon az EU környezetvédelmi politikájának fejlesztéséhez és megvalósításához. 1992 óta a LIFE keretében mintegy 2500 projekt társfinanszírozására került sor, ami 1500 millió eurós hozzájárulást jelent a környezet védelméhez.

Az újszerű kísérleti és demonstrációs projekteket finanszírozó „LIFE – környezet” a LIFE program 3 tematikus összetevőjének egyike. A másik 2 összetevő a „LIFE – természet” és a „LIFE – harmadik országok”. A „LIFE – természet” főleg a vadon élő madarak védelméről, illetve a természetes élőhelyek védelméről szóló EU irányelv végrehajtásával foglalkozik, különösen az ez utóbbi irányelvvel létrehozott természetvédelmi területek Natura 2000 hálózatával. A „LIFE – harmadik országok” a Földközi-tenger és a Balti-tenger körüli országokat segíti környezetvédelmi képességük növelésében. A „LIFE – természet” és a „LIFE – harmadik országok” keretében jóváhagyott projekteket lásd az IP/05/1155 és IP/05/1156 sajtóközleményekben.

A jelenlegi LIFE program (LIFE III) 2006 végén fejeződik be. A Bizottság egy új programot javasolt „LIFE+” néven, amely 2007 és 2013 között működne 2,19 milliárd eurós költségvetéssel. A javaslatot jelenleg tárgyalja a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament.

További információk

A „LIFE – környezet” keretében finanszírozott 88 projekt összegzését lásd a mellékletben. Részletesebb információ a projektekről a következő címen érhető el:
http://ec.europa.eu/environment/life/project/index.htm .

MELLÉKLET

A „LIFE – környezet” alá tartozó 2005-ös projektek áttekintése országonként

Belgium – 2 projekt

Mindkét projekt vízgazdálkodással foglalkozik. Az első keretében a rovarirtószerek biztonságos használatára vonatkozó legjobb gyakorlaton alapuló vezetési útmutatásokat alkalmaznak a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése céljából.

A második projekt bemutatja, hogy a „helyszíni fémkicsapatás” néven ismert eljárás fenntartható megoldás a színesfémekkel szennyezett felszín alatti vizek tisztítására.

Dánia – 6 projekt

Kettő vízgazdálkodási projekt. Az egyik a mezőgazdasági tevékenységekből származó nitrogén- és foszforkibocsátások csökkentését célozza az Odense folyó völgyében, az EU vízügyi keretirányelvével[1] összhangban.

A második a felszíni és felszín alatti vizek integrált védelmével foglalkozik 3 mezőgazdasági régióban a Jutland-félsziget közép-keleti részén.

Két projekt irányul gazdasági tevékenységek környezeti hatásainak orvoslására. Az első egy kísérleti tanulmány hulladéklerakókból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csökkentését célzó újszerű „biológiai takaró” használatának kipróbálására.

A második projekt célja, hogy bemutassa egy hűtőközegként széndioxidot használó, szupermarketekben és hasonló helyeken alkalmazható hűtőrendszer prototípusának környezetvédelmi, munkabiztonsági és kereskedelmi előnyeit.

A hulladékgazdálkodás területén az egyik projekt az égetésből származó szennyvíziszap betongyártásban történő újrahasználatát célozza. A második azt vizsgálja, hogy az ipari és a kommunális szennyvizekből származó iszap alkalmas-e arra, hogy nyersanyagként felhasználják kőgyapotgyártó üzemekben Dániában, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban.

Észtország – 1 projekt

A projekt célja, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a gazdasági tevékenységek környezeti hatásait. Be kívánja mutatni, hogy a sertéstrágya maradéktalanul feldolgozható energiatermelési célra, illetve másodlagos nyersanyaggá (víz és trágya), olyan új technológiával, amely a trágya erjesztését, a biogáz átalakítását „zöld” energiává és hőenergiává, és az újrahasznosítható és újra nem hasznosítható komponensek teljes szétválasztását alkalmazza.

Finnország – 2 projekt

Mindkét projekt hulladékgazdálkodással foglalkozik. Az egyik elektromos és elektronikus berendezésekből keletkező hulladéknak az EU jogszabályok[2] szerinti újrahasznosítási lehetőségeit vizsgálja, kiemelten a vidéki területeken.

A második a helsinki háztartásokat, iskolákat és óvodákat célozza meg azzal a szándékkal, hogy növeljék a tudatosságot és biztosítsák, hogy a keletkezett hulladék mennyisége ne haladja meg a 2003-as szinteket.

Franciaország – 11 projekt

Egy vízgazdálkodási projekt a rovarirtószerekből származó vízszennyezést hivatott csökkenteni azzal, hogy a permetezőberendezéseknél a rovarirtószer mennyiségének jobb szabályozásával javítja a növényvédelmi gyakorlatot. A tapasztalatokat megosztják olasz és spanyol partnerekkel.

Három projekt tiszta technológiákat céloz meg. Az egyik a repülőgép-gyártási és űrhajózási iparágakban használt komplex alakított táblák vegyszeres maratásának mechanikai – és környezetbarát – alternatíváját mutatja be.

A második célja tiszta technológia kifejlesztése textilkikészítési folyamatok számára, elektroflokkuláció alapján.

A harmadik projekt általános célja a terrakotta alapú kerámiai termékek szárítási folyamata során kibocsátott CO2 mennyiségének 30%-os csökkentése.

Hat projekt hulladékgazdálkodással foglalkozik. Az első újszerű ólommentes ipari összeszerelő sorok tervezéséhez, fejlesztéséhez és validálásához, valamint az elektromos és elektronikus berendezésekből keletkező hulladékról szóló2, és egyes veszélyes anyagok ilyen berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló (RoHS)[3] irányelveknek megfelelő új ólommentes ötvözetek megbízhatóságának tanulmányozásához járul hozzá.

A második projekt egy, az elhasználódott repülőgépek kezelésére szolgáló eljárást dolgoz ki. A forgalomból kivont repülőgépek növekvő száma (évente mintegy 250) ellenére sincs elismert eljárás a repülőgépek biztonságos és környezetvédelmi szempontból felelős módon történő leszerelésére.

A harmadik projekt, melynek helyszíne Deux-Sèvres megye, hulladék csökkentését célozza úgy, hogy ösztönzőket vezet be a lakosság és a gazdasági szereplők számára a fogyasztási ciklus minden fázisában.

A negyedik bemutatja egy szennyvíztisztító üzemben a keletkező iszap mennyiségének csökkentését szolgáló ultrahangos technológia bevezetésének műszaki megvalósíthatóságát.

Az ötödik mobil telefonokhoz, laptopokhoz, fényképezőgépekhez, kamerákhoz stb. használt lítium elemek/akkumulátorok újrahasznosítására alkalmas újszerű technológia megvalósíthatóságát mutatja be.

A hatodik projekt keretében az ólmot helyettesítik más ötvözetekkel, „zöld” elektronikus eszközöket előállítandó a repülési a katonai távközlési rendszerek számára. Ez lehetővé teszi az elektronikus berendezéseknél az ólom használatát 2006. július. 1-jei hatállyal betiltó RoHS irányelv3 előírásainak betartását.

Az utolsó francia projekt a levegőtisztaság védelmével foglalkozik és olyan mintavevő összeállítását célozza, amely újfajta elven méri a levegőben lévő polleneket. A pollenszemcsék morfológiai alapon történő mennyiségi mérése helyett ezek antigén/allergén hatását mérik on-line rendszerben.

Németország – 6 projekt

Két projekt vízgazdálkodással foglalkozik. Az első integrált elven csökkenti a mezőgazdasági diffúz szennyezést a vízügyi keretirányelvnek1 megfelelően.

A második főleg a szennyvíztisztítási technológiák továbbfejlesztésére koncentrál, a kommunális szennyvízből származó iszap szerves összetevőit újszerű technológiával biogáz előállítására alkalmas oldható formába alakítja át.

Két projekt foglalkozik tiszta technológiákkal, elősegítendő a gazdasági tevékenységek környezeti hatásának csökkentését. Az egyik bemutatja az alumínium motorblokkok öntéséhez használt új szervetlen kötőanyag műszaki és környezeti hatékonyságát. Az eljárás várhatóan mintegy 30%-kal csökkenti az energiaköltségeket és tetemesen csökkenti a hulladékot.

A második a fonalgyártásban használt gyapjú előkezelésére vonatkozik. A fő cél a szervezetbe bekerülni képes szerves halogenidek (AOX) kibocsátásának a megszüntetése és a tisztítási folyamatban használt vegyszerek jelentős csökkentése, fenntartható plazmás előkezelő eljárás révén.

Egy projekt foglalkozik hulladékgazdálkodással és megelőzéssel, az európai elektronikai iparban az ólommentes forrasztásról szóló oktatási program összeállításával.

A hatodik projekt a környezeti hatásokat kívánja csökkenteni az acéliparban, ahol jelenleg veszélyes savakat használnak a hideghengerelt lemezek revétlenítésére. Nagynyomású vákuumtechnológián alapuló új, vegyszermentes eljárást kívánnak bevezetni.

Görögország – 4 projekt

Az első projekt területfejlesztésről és –rendezésről szól, amelynek keretében bevonják a lakosságot és más szereplőket egy ambiciózus tervbe, melynek célja, hogy 2020-ig megtörténjen az Elefsina öböl városi területének társadalmi-környezeti rehabilitációja.

A második, a levegőtisztaság védelmére vonatkozó projekt egy integrált rendszer kifejlesztését irányozza elő a légszennyezés értékelésére, mérésére és kezelésére Kozani prefektúrában (Nyugat-Macedónia), ahol az ország legnagyobb lignittüzelésű erőműve található.

A harmadik termékek és szolgáltatások környezeti hatásaira vonatkozik és fenntartható építőipari koncepciót valósít meg integrált termékpolitikai szemlélettel és az összes érdekelt bevonásával.

Az utolsó projekt vízgazdálkodási, célja környezetbarát technológiák eszköztárának kifejlesztése a mezőgazdasági földekről származó nem pontszerű szennyezőforrások minimálisra csökkentése céljából. A technológiák beépülnek az Evrotas folyó völgyének és partvidéki területének szabályozási tervébe.

Magyarország – 1 projekt

A vízgazdálkodási projekt felméri a felszín alatti vizek arzénszennyezettségének nagyságrendjét Magyarország déli részén. Kidolgoznak egy kísérleti szabályozási tervet, amely tartalmaz egy új arzénmentesítési technológiát is.

Írország – 2 projekt

Mindkettő hulladékgazdálkodási projekt. Az egyik a gépjárműiparban az alkatrészek és részegységek tervezéséhez fejleszt ki demonstrációs eszközt, amely tartalmazza a környezetvédelmi előírások betartásának követelményeit is, különös tekintettel az elhasználódott járművekről szóló irányelvre[4].

A második gumiabroncsból származó hulladékanyagok leselejtezett raklapokból származó fűrészelési maradékkal és faforgáccsal való együttes újrafelhasználása útján készített raklapelemek környezeti és versenyképességi előnyeit mutatja be.

Olaszország – 15 projekt

Öt projekt gazdasági tevékenységek környezeti hatásainak a lehető legkisebbre csökkentését célozza meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és lehető legjobb technikák kifejlesztése révén. Az első projektben energia-előállítási bemutatóhelyet alakítanak ki, ahol biomasszából bioszenet gyártó új technológiát alkalmaznak.

A második városi szilárd hulladékot gyűjtő hulladéklerakóból kibocsátott széndioxid befogására szolgáló eljárásokat tesztel, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget teremtsenek a technológia szélesebb körű használatára is.

A harmadik bemutatja a levegő nedvességtartalmának szabályozási módját légköri nyomáson és hűtés nélkül, amely eljárás jelentősen csökkenti az ipar számos területén széles körben használt hűtőberendezések energiafogyasztását.

A negyedik cserzőtechnológiákban keletkezett hulladék visszanyerésével és újrahasználatával foglalkozik, a szennyvíz tisztítása és újrahasználata, valamint a hasznos anyagok kinyerése révén.

Az ötödik egy demonstrációs üzem építésével a textilipari kis- és középvállalkozók által referenciaként használtható lehető legjobb technikák eddigi alkalmazhatóságát értékeli.

Két további projekt termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak csökkentésével foglalkozik. Az első kerámiatesteken a díszítőelemek és motívumok felviteléhez használt veszélyes anyagok kiküszöbölését célozza.

A második eljárásokat fejleszt ki a mezőgazdasági termelésben a géntechnológiával módosított szervezetekből álló termékek okozta szennyezés azonosítására és figyelemmel kísérésére, és szabványokat határoz meg az élelmiszerláncban és az élelmiszer-termelésben a géntechnológiával nem módosított termékek különválasztására és megóvására.

Három projekt vonatkozik a fenntartható területfejlesztésre és -rendezésre. Az egyik egyesíti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) más környezetvédelmi ellenőrző rendszerekkel, hogy integrált környezetgazdálkodási elvet alakítsanak ki négy kísérleti városban.

Két másik projektben környezetbarát szállítási rendszereket dolgoznak ki, az egyik Lucca történelmi központjában egy környezetbarát városi áruelosztó központot állít fel, míg a másik eszközöket dolgoz ki a városi területeken történő áruszállítás integrált tervezésére és szabályozására.

Két projekt a vízgazdálkodás javítását célozza új víztisztítási technológiák kifejlesztésével. Az egyik egy prototípust fejleszt ki a szennyvíztisztítás új, környezetbarát módszerének bemutatására.

A második a csapadékvíz kezelésével foglalkozik, mielőtt az bekerülne a befogadó vízrendszerekbe, például lefolyókba, folyókba és öblökbe.

Az utolsó három projekt központi témája a hulladékgazdálkodás. Kettő kerámia- és márványipari iszap kezelésével foglalkozik.

A harmadik olajsajtoló üzem kilépő szennyvizeinek újrahasznosításával foglalkozó korábbi „LIFE – környezet” projekt eredményeinek finomítását és kiterjesztését célozza.

Luxembourg – 1 projekt

A projekt egy új szárítórendszert valósít meg fatáblákhoz, minek eredményeként jelentősen csökken az illékony szerves vegyületek, a CO2 és a szénmonoxid kibocsátása ezek gyártása és felhasználása közben.

Hollandia – 7 projekt

Három holland projekt foglalkozik hulladékgazdálkodással. Az első egy zárt előfőző technológiát tesztel, amely környezetbarátabb, mint a burgonyatermékek gyártására általánosan használt forróvizes előfőző eljárás.

A második a hulladékégetésből visszamaradó hamut alakítja át jó minőségű másodlagos nyersanyaggá, amelyre nagy kereslet van a betoniparban, a kalciumszilikát-téglát gyártó és a fémkohászati iparban.

A harmadik régi tetőszigetelő bitumenlemezek újrahasznosításának megvalósíthatóságát mutatja be.

A negyedik projekt a fenntartható városi fejlődéssel foglalkozik és kikötői ipari területek körzetében legalább 25%-kal csökkenteni fogja a zajt és az okozott kényelmetlenségeket, zajtérkép és zajcsökkentő rendszer, valamint egy ehhez kapcsolódó, a helyes gyakorlatot leíró útmutató elkészítése révén, a zajról szóló irányelvvel[5] összhangban.

Az ötödik projekt fő célja a nagyfeszültségű áramvezetékek környezeti hatásainak csökkentése. Új típusú, kis mágneses térerejű nagyfeszültségű áramvezetéket építenek.

A hatodik projekt CO2-alapú hűtőrendszer segítségével üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével foglalkozik, konkrétan hűtőszekrényekben használt fluorozott szénhidrogénekkel (HFC).

Az utolsó projekt a fenntartható vízgazdálkodásra vonatkozik, különösen a kertészeti szektorban, és egy növényfigyelő rendszer segítségével jelentősen csökkenti a rovarirtószerek használatának szükeségességét.

Portugália – 2 projekt

Mindkét projekt hulladékgazdálkodással foglalkozik. Az egyik célja a vegyes műanyag, gumi és üdítőitalos kartonok újrahasznosítási arányának növelése, és ezek felhasználása autóutak építésekor.

A második sütőolaj újrahasználatát célozza biodízel előállítása céljából, Oeiras városi gépjárműparkja számára.

Románia – 1 projekt

Romániában egy levegőtisztaság-védelmi projekt keretében meghatározzák Bukarestben és környékén a légszennyező forrásokat és információkat szolgáltatnak a hatóságok és a lakosság számára a légszennyezettségi szintekről.

Spanyolország – 16 projekt

Három projekt foglalkozik vízgazdálkodással. Az egyik egy integrált vízgazdálkodási modellt határoz meg a galvanizáló iparágban keletkező folyékony hulladékok kezelésére.

A második egyesített öntözési és trágyázási eljárásokat fejleszt ki azzal a céllal, hogy csökkentse a talaj és a felszín alatti vizek szennyezettségét, és növelje a termelékenységet.

A harmadik egy automatikus öntözőrendszer használatát mutatja be az El Vicario öntözési közösségben (Guadiana).

Három projekt szól területfejlesztésről és -rendezésről. Az első a fenntartható mobilitás elősegítését célozza 6 ipari parkban vezetési rendszerek létrehozása és a tömegközlekedés, kerékpározás és közös autóhasználat támogatása révén.

A második a talajvédelemmel foglalkozik a Földközi-tenger nagyfokú eróziónak kitett területein. Bemutatja a mostoha körülményekkel megbirkózni képes újfajta mandulafák művelésének előnyeit.

A harmadik a hegyvidéki szőlőművelés fenntartható gazdálkodási rendszerét definiálja, csökkentendő e tevékenység környezeti hatásait a tájra, a talajra és a vizekre.

Négy projekt foglalkozik tiszta technológiákkal. Az első csökkenti az élelmiszer-feldolgozó üzemekben a jellemzően nagy mennyiségű vizet fogyasztó és erősen szennyezett szennyvizet keletkeztető tisztítási műveletek során fellépő környezeti hatásokat úgy, hogy a hagyományos vegyi fertőtlenítő szerek helyett ózont használ.

A második a hulladéklerakók biogázainak felhasználása műszaki, gazdasági és környezetvédelmi életképességét mutatja be, az energiakinyerés mikroturbinák segítségével történik, és a hidrogénszulfid és a sziloxánok biológiai eltávolításával jár.

A harmadik keretében egy kísérleti üzemet építenek, hogy csökkentsék a levegőbe kibocsátott illékony szerves vegyületek (VOC) mennyiségét. A felületkezeléshez oldószereket használó gyár számára kidolgozott rendszer lehetővé teszi a kibocsátott illékony szerves vegyületek szintjének az illékony szerves vegyületekről szóló irányelvben[6] előírt határérték egy ötödére csökkentését.

A negyedik projekt azt mutatja be, hogy a napelemekből származó energia hatékonyan tárolható hidrogénként, üzemanyagcellás motorokban, világításhoz vagy hűtéshez való későbbi felhasználás céljából.

Hat projekt foglalkozik hulladékgazdálkodással. Az első csökkenti a sertéstelepeken keletkezett trágya környezeti hatásait Los Serranos régiójában (Valencia körzet). A hulladék lebontásában és szerves trágyává való átalakításában rovarok játszanak szerepet.

A második célja, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó közös szabályzat elkészítésével csökkentse a textiliparból származó hulladék mennyiségét.

A harmadik keretében egy kísérleti üzemet építenek Baenában (Andalúzia) az olívaolaj gyártási folyamatában keletkező folyékony hulladéknak értéknövelő melléktermékekké való átalakítása céljából.

A negyedik projekt a kommunális szennyvizet tisztító telepekben keletkezett iszap környezeti hatásait csökkenti alkalmas vezetési és újrahasznosítási eljárások segítségével.

Az ötödik célja a halászati iparágban keletkezett hulladék negatív környezeti hatásainak a lehető legkisebbre csökkentése, az iparágban keletkező hulladék újrahasznosítására és csökkentésére szolgáló hatékony és integrált hulladékgazdálkodási és feldolgozási módszerek ajánlásával.

Az utolsó projekt nagy tisztaságú (>90%) fémötvözetek elválasztására szolgáló új, nagyteljesítményű technológia műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát mutatja be. A technológia, amely használható az elhasználódott járművekből származó vas, alumínium és nehézfémek elválasztására, lehetővé teszi a fémek újrahasználatát a gépjárműiparban új motorok gyártásához.

Svédország – 2 projekt

A két projekt célja gazdasági tevékenységek környezeti hatásainak orvoslása. Az első az ART®-n (továbbfejlesztett reaktortechnológia) alapuló újszerű folyamatos reaktortechnológia, amely folyamatos termelésre használható a vegyiparban.

A második projekt dimetiléterrel (DME) működő nehézjárművek használatának tesztelésével és bemutatásával csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A DME előállítása CO2 szempontjából majdnem semleges, és így ígéretes alternatíva a kőolajalapú üzemanyagokkal szemben.

Egyesült Királyság – 10 projekt

Négy egyesült királysági projekt hulladékgazdálkodással foglalkozik. Az első célja a használt gumiabroncsokból anyagok visszanyerésére szolgáló továbbfejlesztett ultra-nagynyomású vízsugaras technológia használatának bemutatása.

A második újszerű technológiákat mutat be a legtöbb üveggyártó technológiában jelenleg használhatatlan és ezért végül a hulladéklerakókba kerülő üveghulladékok újrahasznosítására.

Egy hulladékkiküszöbölési projekt bemutatja, hogy egy enzimes hidrolízis néven ismert technológia biztonságos és környezetbarát mód a kommunális szennyvízből származó iszap kezelésére újrahasználat céljából.

A negyedik projekt célja a nem steril klinikai hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének csökkentése és azok felhasználásának elősegítése újrafelhasznált anyagból készülő termékek nyersanyagaként..

Két projekt célozza gazdasági tevékenységek környezeti hatásainak orvoslását. Ez egyik a szennyvíz aerób lebontására újfajta reaktort használó vízvisszaforgatás hatékonyságát mutatja be.

A másik projekt célja elhagyott és feltehetően szennyezett területek újrahasznosítása biomasszaként használható energianövények termesztésére, a károsodott termőterület helyreállítása és megújuló energiaforrásokból hő és energia előállítása.

Két projekt foglalkozik vízgazdálkodási kérdésekkel. Az egyik egy új feldolgozó technológiát mutat be, amellyel a ragasztóanyagok, fatermékek, konzerváló anyagok stb. gyártásában használt formaldehidet lehet átalakítani nem mérgező cukrokká. A cél a Severn folyótorkolatába folyó szennyvízben a formaldehid 100%-os csökkentése.

A másik projekt célja a felszíni vizeknek a mezőgazdaság által történő nitrátszennyezésének orvoslása, a nitrátszennyezés legalább 85%-os költséghatékony csökkentésével.

Egy projekt a minőségi városi környezet fejlesztését és védelmét tűzte ki célként a hajózási útvonalak használói és más érdekeltek számára.

Az utolsó projekt termékek és szolgáltatások környezeti hatásaival foglalkozik, főleg melegházaknak más épületekbe, például irodaházakba való beépítésének lehetőségeit illetően. Kimutatja környezetvédelmileg fenntartható melegház- és épületrendszerek tervezésének, építésének és üzemeltetésének előnyeit, valamint az ezekben folyó kertészeti művelés környezeti hatásainak csökkentési lehetőségeit.


[1] Az európai parlament és a tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

[2] Az európai parlament és a tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól

[3] Az európai parlament és a tanács 2003. január 27-i 2002/95/EK irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról

[4] Az európai parlament és a tanács 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről

[5] Az európai parlament és a tanács 2002. június 25-i 2002/49/EK irányelve a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

[6] A tanács 1999. március 11-i 1999/13/EK irányelve a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website