Navigation path

Left navigation

Additional tools

LIFE Természetvédelem 2005: A Bizottság 20 ország 54 természetvédelmi projektjéhez 69 millió eurót biztosít

European Commission - IP/05/1155   19/09/2005

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL

IP/05/1155
Brüsszel, 2005. szeptember

LIFE Természetvédelem 2005: A Bizottság 20 ország 54 természetvédelmi projektjéhez 69 millió eurót biztosít

Az Európai Bizottság a LIFE Természetvédelem program keretében 54 természetvédelmi projekt finanszírozását hagyta jóvá, amelyek helyszíne 20 tagállam vagy csatlakozó ország. A projektek védett természeti területeket, illetve azok növény- és állatvilágát állítják helyre, fenntartható kezelési struktúrákat hoznak létre, valamint erősítik a lakossági tudatosságot és az érdekelt felekkel folytatott együttműködést. Így még inkább hozzájárulnak a védett területeknek az EU egészét átfogó Natura 2000 hálózata kialakításához. A projektek helyszíne Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és Románia. Összesen 125,7 millió eurós beruházást jelentenek, ebből az EU 69 milliót fedez.

Stavros Dimas környezetvédelmi biztos azt nyilatkozta: „Mindig örömmel tölt el, ha látom, hogy az európai alapok támogatják a természetes fajok és élőhelyek megőrzését célzó helyi, regionális és nemzeti erőfeszítéseket. Magam is felkerestem néhány LIFE Természetvédelem területet, és tapasztaltam, mekkora különbséget jelenthet ez a dinamikus együttműködés.

Ebben az évben a Bizottság a LIFE Természetvédelem program keretében végzett finanszírozásra vonatkozóan 183 javaslatot kapott különböző természetvédelmi testületek, kormányzati hatóságok, nem kormányzati szervezetek (NGO-k), horgász- és vadászszövetségek stb. partnerségeitől. E projektek közül a Bizottság 54-et választott ki, amelyből 9 két vagy több országot érint.

A legtöbb projekt célja a Natura 2000 területek vagy a területek hálózatainak megőrzése vagy helyreállítása, kezelési vagy cselekvési tervek kialakítása és megvalósítása, a vízfolyások állapotának javítása, a területek helyreállítása, a hosszú távú területkezelés alapjainak lefektetése, valamint az invazív fajok eliminálása. Ezenfelül több projekt irányul a veszélyeztetett fajok szaporítására és szabadon engedésére, vagy a halászat járulékos fogásainak csökkentésére.

1992 óta 2500 projekt társfinanszírozására került sor

A Natura 2000 a megőrzés és védelem szempontjából különleges területeknek az egész EU-ra kiterjedő hálózata. Az EU élőhelyvédelmi irányelve[1] alapján alakították ki, és magában foglalja a madárvédelmi irányelv[2] szerint azonosított területeket is. Összességében több mint 18 000 területből áll, és az első 15 EU-tagállam (EU-15) területének körülbelül 17,5%-át jelenti – ez majdnem egy franciaországnyi terület –, az új tagállamokra történő kiterjesztése pedig jelenleg folyik.

A LIFE az EU pénzügyi eszköze, amely környezetvédelmi és természetvédelmi projekteket támogat az EU-ban, valamint néhány tagjelölt, csatlakozó és szomszédos országban. Célkitűzése, hogy meghatározott cselekvések finanszírozása révén hozzájáruljon az EU környezetvédelmi politikájának kialakításához és végrehajtásához. 1992 óta a LIFE körülbelül 2500 projekt társfinanszírozásában vett részt, és ezek révén 1500 millió euróval járult hozzá a környezet védelméhez.

A LIFE Nature kifejezetten a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtását, valamint különösen a Natura 2000 európai hálózatot segíti. E program másik két összetevője, a LIFE Környezetvédelem és a LIFE Harmadik országok, az innovatív környezetvédelmi technikák bemutatására, illetve a Földközi- és a Balti-tengert határoló országokban a környezetvédelmi kapacitásépítésre összpontosít. A LIFE Környezetvédelem és a LIFE Harmadik országok keretében jóváhagyott projekteket illetően lásd a IP/05/1156 és IP/05/1157 sajtóközleményeket.

A jelenlegi LIFE program („LIFE III”) 2006 végén fejeződik be. A Bizottság javaslatot tett a „LIFE +” elnevezésű új programra, amely 2007-től 2013-ig tartana, 2190 millió eurós költségvetéssel. Ennek végleges elfogadása és költségvetése jelenleg függőben van a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament között.

További információ
A LIFE Természetvédelem keretében finanszírozott projektek összefoglalását lásd a mellékletben. Az egyes projektekről bővebb információ érhető el az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/environment/life/project/index.htm
A Natura 2000 hálózatról bővebb információt itt találhat:

http://ec.europa.eu/environment/nature/home.htm

MELLÉKLET

A 2005. évi LIFE Természetvédelem projektek országonkénti áttekintése

Ausztria – 2 projekt

A túzok (Otis tarda) Bécstől északra és keletre három területen fordul elő. Az évek során a védelmük és kezelésük érdekében tett erőfeszítéseknek köszönhetően az összesített állomány körülbelül 140 madárból áll. Az élőhelyek és a fészkek védelmét célzó munka eredményeként kialakuló éves növekedés nagy része azonban elvész, amikor némelyikük elektromos vezetékeknek repül – 2003-ban a felnőtt állomány 20%-a pusztult el ilyen ütközések miatt. Az első projekt ezt a kérdést kezeli azáltal, hogy 43 km-nyi vezetéket a föld alá temetnek, míg további 125 km-nyit jól látható figyelmeztető eszközökkel látnak el.

A második projekt Stájerországban, a Gesäuse nemzeti parkban több helyreállító tevékenységgel foglalkozik, beleértve egy gát és a betonból készült töltések eltávolítását az Enns folyó és mellékfolyói mentén, valamint az elhagyott hegyi legelőkön a legeltetés újbóli bevezetését.

Belgium – 6 projekt

Egy holland és egy belga természetvédelmi NGO közös projektjének célkitűzése, hogy a Dommel folyó mentén (Belgiumban Limburg, illetve Hollandiában Noord-Brabant tartomány) helyreállítsa a degradálódott élőhelyeket, és a fragmentált területeket 60 hektárnyi föld megszerzésével és helyreállításával összekösse.

A második projekt három katonai kiképző területre vonatkozik Vallóniában (Marche-en-Famenne, Elsenborn, Camp Lagland), és a katonai felhasználást fogja a természetvédelemmel ötvözni, 380 ha száraz fenyér kiirtása, illetve a lápokban és mocsarakban a vízszint emelése révén.

Két projekt lápokat és lucfenyővel beültetett nedves fenyéreket fog helyreállítani a Plateau de Tailles-on, az Ardennek középső részén, valamint Gedinne környékén (Croix Scaille), az Ardennek nyugati részén.

Geel és Mol között (Észak-Belgium) a Grote Nete folyó mentén található alföldek különféle élőhelyeknek adnak otthont. Ezek azonban fragmentáltak, és a közelben végzett intenzív területhasználat hatásai miatt terhelés nehezedik rájuk. Ez az ötödik belga LIFE Természetvédelem projekt 70 hektárnyi földet fog megszerezni és helyreállítani, hogy nagyobb összefüggő területeket alakítson ki.

A hatodik projekt határokon átnyúló jellegű: a Belgium, Luxemburg és Németország (Rajna-vidék–Pfalz) határ menti területein található nemzeti parkok igazgatását fogja össze. Programot fog létrehozni a vidrák megfigyelése érdekében, és nyilvántartást készít a vándorló vidrák által használt vízfolyások mentén található fizikai akadályokról (pl. forgalmas útkereszteződések, kábelcsatornák...). A projekt ezen akadályok módosítását, illetve a folyómedrek helyreállítását célozza.

Dánia – 3 projekt

Az első projekt Dániában tíznél több területen kíván dagadólápokat helyreállítani, elsősorban Jylland területén. A projekt keretében csatornákat fognak lezárni, hogy megakadályozzák a víz elfolyását a lápokból.

A második projekt az Euphydryas aurinia nevű ritka lepkefajt veszi célba, amelynek egyedszáma Dániában lecsökkent, mivel füves élőhelyeit vagy már egyáltalán nem használták a gazdák, és így túlnőttek, vagy éppen ellenkezőleg, túl intenzíven használták.

Pénzügyi szempontból az idei év LIFE Természetvédelem projektjei közül a harmadik projekt a legnagyobb. Ennek 15 milliós teljes költségvetéséhez a LIFE 8 millió euróval járul hozzá. Ez a projekt egy a lazacfélék családjába tartozó halfajt, a hegyesorrú marénát (Coregonus oxyrhynchus) célozza, amely veszélyesen közel került a kihaláshoz. A világon az egyetlen ténylegesen életképes populáció Jylland délnyugati részének folyóiban található, ahonnan a Watt-tengerbe vándorol ikráit lerakni. A faj tengeri élőhelye biztos, de a folyók morfológiájának változása, valamint az e területen végzett, majdnem kereskedelmi méretű hálós halászat az egyedszámának csökkenéséhez vezetett.

Finnország – 2 projekt

A vattajai 1200 hektáros katonai kiképző terület a Botteni-öbölben (Ostrobothnia) Finnország egyik legfontosabb dűneterületének helyszíne. Az első projekt keretében beépítik a Natura 2000 követelményeket a képzési tevékenységekbe, helyreállítják a károsodott dűnéket, valamint ismét bevezetik a legeltetést a túlnőtt réteken és legelőkön. A terület rekreációs használatát korlátozni fogják, egyrészt a látogatók kijelölt utakra irányításával, másrészt a legérzékenyebb területek esetében a belépés megakadályozásával.

A kis lilik (Anser erythropus) igen veszélyeztetett. A második projektet a WWF Finnország vezeti, 9 norvégiai, észtországi, magyarországi és görögországi partner részvételével. Azonosítani fogja a legfontosabb lappföldi költőterületeket és gondoskodik biztonságukról, továbbá az eddig ismeretlen táplálkozó/pihenőhelyek megismerése érdekében nyomon követi a vonuló madarakat, valamint Észtországban helyreállítja a pihenőhelyeket, illetve Magyarországon a biztonságos táplálkozó területeket.

Franciaország – 4 projekt

A négy projekt közül három a ritka madarak védelmével foglalkozik. Mindhárom projektet NGO-k vezetik, mint például az LPO és a Bretagne Vivante. A cél a jelenlegi populációk stabilizálása vagy egyedszámuk növelése, valamint a fajok helyzetének javítása. Kezelési intézkedéseket is be fognak vezetni.

A Corbières keleti részén (Languedoc-Roussillon régió) ez 13 madárfajt érint.

A második projekt célpontja Bretagne-ban a rózsás csér (Sterna dougallii).

A harmadik egy ideiglenes projekt, amely a fehérkarmú vércse Aude-ban (Franciaország) és Extremadurában (Spanyolország) található populációinak megerősítését és védelmét célozza, az NGO-k közötti francia-spanyol nemzetközi együttműködés segítségével.

A negyedik projektet szintén egy NGO vezeti, és a Rhone-Alpok régióban a mongselgues-i fenyérek, tőzegesek és denevérek védelmével foglalkozik.

Németország – 7 projekt

Hamm közelében (Észak-Rajna-Vesztfália) a Lippe folyó mentén 10 km hosszan visszaállítják a természetes árvizeket, ami 600 hektárt érint.

A második projekt célpontjai a Rosenheim közelében (Bajorország) lévő mocsarak és nedves rétek. Egy 1100 hektáros területen belül 450 hektárnyi dagadólápot fognak helyreállítani, az elvezető csatornák lezárásával és a túlnőtt fák és cserjék kiirtásával.

A harmadik projekt a Fekete-erdő déli részén, a 2000 hektáros Hotzenwald területén különböző élőhelyeket céloz meg (Nardus szőrfűgyepek, hegyi kaszálórétek, fenyérek, erdők és dagadólápok).

A negyedik projekt egy Európában igen ritka élőhelytípussal foglalkozik: a kontinentális sós mocsarakkal, amelyek sós források körül fordulnak elő. A projekt a brandeburgi régióban 5 kontinentális sósmocsár-alterülettel foglalkozik.

A Koblenztől keletre (Rajna-vidék–Pfalz) található Eifel-hegyvidéken végzett projekt középpontjában a Nardus szőrfűgyepek és fenyérek állnak. Az ökoturizmust fejlesztik és ösztönzik.

A hatodik projekt egy rendszerből kivont katonai kiképző területre irányul Cuxhafen közelében, amely tölgyes foltokkal váltakozó füves élőhelyek által benőtt parti dűnékből áll. A projekt keretében többféle nagytestű növényevőt fognak betelepíteni (Heck marha, bölény, Konik póni), hogy 350 hektárnyi fás legelőn legeljenek.

Az utolsó projekt transznacionális, és a Baltikum körül 34 területen foglalkozik a part menti rétekkel – elsősorban Dániában, de Svédországban, Schleswig-Holsteinben (Németország) és Észtországban is –, beleértve a Koppenhága melletti Saltholm szigetét, amely évtizedeken keresztül a város polgáraiból létrejött szövetkezet kezelésében állt.

Görögország – 1 projekt

A projekt középpontjában a görög vizeken végzett halászat és az Európai Unión belül a legnagyobb, kritikusan veszélyeztetett földközi-tengeri barátfóka (Monachus monachus) populáció védelme közötti összeütközések állnak. A projektet a MOM nevű NGO végzi, szorosan együttműködve a helyi halászokkal.

Magyarország – 2 projekt

Egy projekt a Duna medre mentén, illetve a délnyugati területen elszórva elhelyezkedő, 6, összesen 720 hektárt kitevő területtel foglalkozik, amelyek mindegyikén különböző füves területek találhatók. A projekt célja megfelelő mezőgazdasági-környezetvédelmi rendszerek kidolgozása a különböző füves élőhelytípusokra vonatkozóan.

A másik projekt egy Romániával közösen végzett, határon átnyúló projekt, amelynek tárgya a kék vércse (Falco vespertinus). A projekt az Oroszországon kívül élő európai populáció 90%-át érinti, és Magyarország Dunától keletre eső részére, valamint Románia Satu Mare megyéjére terjed ki.

Írország – 1 projekt

Az Ír Köztársaságban számos, prioritást élvező európai erdős élőhelytípus jelentős példái megtalálhatók. Az Ír Erdészeti Tanács kilenc területen, 560 hektáron javasolja az erdők minőségének helyreállítását, négyéves időszak alatt. A hangsúlyt a lakossági tudatosságra és az oktatásra fogják helyezni.

Olaszország – 4 projekt

Két projektnek a dél-olaszországi Puglia tartomány ad helyet: Az első a Fortore folyót célozza, amely három tartományon keresztül az Appenninekből az Adriai-tengerbe folyik. Kezelési tervet fog készíteni a KJT (közösségi jelentőségű terület, a Natura 2000 keretében) területre vonatkozóan.

Ezt a részt a folyó vízgyűjtő területén illetékes hatóság fogja elvégezni – ez az első eset Olaszországban, hogy egy ilyen hatóság Natura 2000 kezelési tervet készít. A helyi gazdálkodók körében ösztönözni fogják az inkább ökológiai szempontokon alapuló gazdálkodást. A második projekt célja a Torre Guaceto nevű Natura 2000 területen található parti élőhelyek védelme. A területen egy tengeri védett terület található, amelyet különösen az intenzív mezőgazdasági tevékenységek veszélyeztetnek.

A szintén Dél-Olaszországban, de a Matera tartományban zajló projekt a veszélyeztetett ragadozó madarak védelmével foglalkozik. Matera és Montescaglioso városokban helyreállítják a régi épületek tetején található fészkelőhelyeket, és növelik ezek számát. Egyéb intézkedések mellett a projekt módosított építkezési szabályzat elfogadására törekszik, amelynek célja a fészkek károsodásának elkerülése és a vércsék számára biztosított jobb lehetőségek támogatása.

Végezetül Toscanában egy projekt biztosítani és javítani kívánja a Migliarino–San Rossore–Massaciuccoli regionális park parti ökoszisztémáinak természetvédelmi helyzetét, mivel ezeket az invazív egzotikus növények, valamint a túlzott látogatottság hatásai veszélyeztetik. A látogatókat néhány kijelölt útvonalra terelik.

Lettország – 1 projekt

Ez a projekt Litvániát és Észtországot is érinti. A Natura 2000 hálózat keretében védett tengeri területekre vonatkozó munka alapjait kívánja lefektetni. Oroszország is részt vesz benne, hogy szakismereteket nyerjen a tengeri védett területekről. Tizenhárom helyszínt érint, a Baltikum keleti részén, Kalinyingrád és a Finn-öböl között. A projektben 19 partner vesz részt együttesen – kormányzati szervek, NGO-k és kutatóintézetek. A hajókat a Lett Honvédelmi Minisztérium fogja biztosítani.

Litvánia – 2 projekt

Egy litván NGO vezeti a Lengyelországban és Brandenburgban (Németország) található partnerekkel folytatott projektet. Ennek célja a mocsári teknős (Emys orbicularis), valamint a Bombina bombina (vöröshasú unka) és a Triturus cristatus (tarajos gőte) kétéltűfajok védelme. A projekt Litvánia délkeleti részét, a Bielowieza Nemzeti Parkot, Mazuriát, a Poznan-Odera régiót és Uckermarkot fedi le, amelyek a mocsári teknős elterjedési területének északi határát jelentik.

A Kur-földnyelv és az általa körülzárt lagúna a Baltikum legkülönlegesebb tájai közé tartozik. A látogatók körében igen népszerű, de ez olyan problémákat okoz, mint a dűnés élőhelyek eróziója. A második projekt, a Kur Nemzeti Park, a Vilniusi Egyetem valamint egy természetvédelmi NGO közötti partnerség a látogatók mozgását kijelölt utak és kerítések révén fogja szabályozni. Tanulmányozni fogják a halászat hatását a tengeri madarakra, ajánlásokat tesznek, valamint helyreállítanak 1600 ha degradálódott dűnét és füves területet.

Luxemburg – 1 projekt

Az Our folyó Luxemburg északkeleti részén a veszélyeztetett gyöngykagyló jelentős populációinak ad még otthont, de a szaporodási ráták alacsonyak, és az egyedek általában öregek. Egy természetvédelmi NGO és a környezetvédelmi minisztérium közös projektje a cseh technológiák alapján fogságban történő szaporítást végző központot fog építeni.

Hollandia – 1 projekt

A projekt homoki gyepekre, homoki buckaközökre és homoki fenyérekre terjed ki a Watt-tengeri Terschelling, Texel és Vlieland szigeten, és a szárazföldi parton (Noord-Holland, Zuid-Holland, Zeeland) öt helyszínen. Ezek az élőhelyek eltűnőben vannak a túlnövés, az eutrofizáció és a kiszáradás miatt. A dűnés partok fontos tengerparti nyaralási úti célok, ezért a projekt nagy hangsúlyt helyez a kommunikációra és az ismeretterjesztésre, valamint 1100 ha dűnét állít helyre, és további 1550 ha-on ismét bevezeti a legeltetést.

Lengyelország – 1 projekt

A Németországgal végzett közös projekt a verébfélék családjába tartozó egyik veszélyeztetett madárfajra, az Acrocephalus paludicola-ra összpontosít, amely az élőhelyek területének csökkenése és degradációja miatt Észak-Németországban és Lengyelországban korábbi elterjedési területének nagy részéről eltűnt. A kedvezményezett, egy lengyel NGO (Lengyel Társaság a Madarak Védelméért – OTOP) partnerség keretében fog különféle NGO-kkal és nemzeti parkokkal együtt dolgozni a populáció kipusztulásának megelőzése érdekében, a tudatosság növelése, a degradált élőhelyek helyreállítása és kiterjesztése, valamint hosszú távú kezelő mechanizmusok bevezetése révén.

Románia – 5 projekt

Az öt romániai projekt közül négy a vadon élő fajokkal foglalkozik.

Egy projekt a parlagi vipera (Vipera ursini rakosiensis) kicsiny visszamaradt erdélyi populációjával foglalkozik. Ez a hüllő majdnem kipusztult – a világon más populációk kizárólag Magyarországon léteznek, ám ezek mindegyike szintén kicsi és veszélyeztetett.

A második projekt Vrancea megyében a nagytestű ragadozókkal, így a farkassal (Canis lupus), a barnamedvével (Ursus arctos) és a hiúzzal (Lynx lynx) foglalkozik.

Madárfajokra két projekt vonatkozik, ezek egyike a Prut alsó árterületén élő vízimadárfajokat célozza, a másik pedig a Duna-deltában a borzas gödény (Pelecanus crispus) populációival foglalkozik, amely a LIFE finanszírozás szempontjából prioritást élvező faj.

Az ötödik projekt középpontjában az élőhelyek állnak, Románia teljes területén. Célja az erdők, az alpesi és szubalpesi élőhelyek megőrzése. Ösztönzi az ökoturizmusra irányuló törekvéseket a helyi közösségekben, és a helyi lakosok számára képzést nyújt, hogy természeti idegenvezetőkké váljanak. Emellett javaslatokat dolgoz ki a földterületek magántulajdonosainak támogatására, akik a Natura 2000 céljainak megfelelően kívánják erdeiket kezelni, és e javaslatokat benyújtja az illetékes hatóságoknak.

Szlovákia – 2 projekt

Egy projekt a túzok (Otis tarda) egy kis, Pozsony és a magyar határ között található populációját célozza.

A másik projekt az ország nyugati részén található Zahorie vizes területekre irányul. A helyszínek jelentős része egy katonai kiképző területen belül található. A projekt keretében helyreállító munkákat fognak végezni, például lezárják vagy feltöltik az elvezető csatornákat, irtást végeznek a túlnőtt réteken, valamint javítják a mocsarak hidrológiai viszonyait.

Spanyolország – 4 projekt

Észak-Spanyolországban az Aiako Harria SCI (Guipuzcoa, Baszkföld) területén levő atlanti acidofil parti erdeire (Fagus sylvatica) és a galíciai-portugál tölgyerdőkre (Quercus robur és Quercus pyrenaica) négy helyi hatóság – a vízügyi hatóság, az erdészeti hatóság, a biológiai sokféleséggel foglalkozó alapítvány, valamint a regionális természetvédelmi hatóság – partnersége által végzett projekt vonatkozik. A fenntartható erdőgazdálkodásra irányuló tervet közösen fogják végrehajtani.

Egy másik projekt négy kétéltű fajt érint, amelyek az élőhelyvédelmi irányelv alapján védettek. A Valencia régióban található teljes elterjedési területüket lefedi.

Észak-Spanyolországban egy harmadik projekt keretében – amely az Ebro folyó vízgyűjtő medencéjének a Navarra régión belül található szakaszán élő nyérc (Mustela lutreola) populációinak növelését célozza – javaslatot tettek egy vízgyűjtő medence kezelésére irányuló megközelítésre.

A negyedik projekt a Baleár-szigetek Menorca nevű tagján a mediterrán átmeneti tavak megőrzésével foglalkozik. Az eredeti cél e sérülékeny élőhely dinamikájának és fejlődésének jobb megismerése, valamint a hosszú távú megőrzéséhez szükséges technikai és jogi eszközök kialakítása.

Svédország – 2 projekt

Östergötland megye egy projektet fog elvégezni a fás legelők helyreállítása érdekében, amelyeken az Osmoderma eremita veszélyeztetett bogárfajnak otthont adó, nagy, öreg tölgyfák találhatók.

A másik projekt a Svédország északi részén található Moälven folyóra vonatkozik. Ennek célja a lazac ikrázó helyeinek helyreállítása, és hallépcsők elhelyezése révén a folyó újbóli megnyitása a vándorlás előtt. Ezek a tevékenységek a gyöngykagyló javát is szolgálják.

Egyesült Királyság – 3 projekt

Az első projekt a Dél-Angliában található Avon folyót érintő helyreállító program. Célja a folyóvizes élőhelyek, valamint az ezekhez kapcsolódó fajok feltételeinek helyreállítása a folyó mentén található hat demonstrációs területen.

A második projekt a halcsontfarkú réce által veszélyeztetett kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala) európai populációjának védelmét szolgáló létfontosságú védelmi tevékenység. Az ötéves program az Egyesült Királyságból kiirtja a halcsontfarkú récét, és tanáccsal szolgál a tekintetben, hogyan irtsák ki ezt a fajt Európa többi részéről.

A harmadik projekt a szigeteken költő madarakat a ragadozók véletlen behurcolása után fenyegető veszélyekkel foglalkozik. A helyi lakosok, a komptársaságok és a látogatók segítségével a Nyugat-Skócia partjainál található Canna szigetet megtisztítják a patkányoktól, és hatékony megfigyelő rendszereket vezetnek be annak érdekében, hogy a sziget a patkányoktól mentes maradjon.


[1] A 92/43/EGK irányelv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről.

[2] A Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website