Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az uniós számvevők szerint megfelelően alakul az európai bankfelügyelet létrehozása

Court of Auditors - ECA/14/30   02/07/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Sajtóközlemény

ECA/14/30
Luxembourg, 2014. július 2.

Az uniós számvevők szerint megfelelően alakul az európai bankfelügyelet létrehozása

Az Európai Számvevőszék által ma közzétett jelentés szerint a bankszektorra vonatkozó jogszabályok bizottsági reformja és az Európai Bankhatóság létrehozása fontos kezdeti lépései voltak a pénzügyi válságra adott reakciónak. Az Európai Bankhatóság szűkös erőforrásai és korlátozott jogköre ellenére lefektette a bankszektor új szabályozási és felügyeleti rendszerének elemeit. A határokon átnyúló bankfelügyelet, az uniós bankok ellenálló képességének értékelése és a fogyasztóvédelem előmozdítása terén azonban hiányosságok mutatkoznak.

A pénzügyi válság sokkhullámként söpört végig az uniós bankszektoron, gazdasági és államadósság-válságot okozva, de az Unió fellépése következtében a helyzet stabilizálódott”, nyilatkozata Milan Martin Cvikl, a jelentést felelős számvevőszéki tag, „Az Európai Bankhatóság azonban nem rendelkezik hatáskörrel a felügyeleti konvergencia terén hozott határozatok végrehajtatására, továbbá csak korlátozott jogi felhatalmazással és személyzeti állománnyal rendelkezett a 2011-es stressz-tesztek végrehajtásához. Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló megállapodással és a bankunió más elemeinek elfogadásával megnyílt a lehetőség további fontos intézkedések meghozatalára.”

A pénzügyi és gazdasági válságra adott reakcióként sürgős beavatkozásra volt szükség a pénzügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítására, amelyet később szabályozási és felügyeleti reformok követtek. A Számvevőszék az ehhez vezető folyamatot vizsgálta, a 2011-től 2013 elejéig terjedő időszakra koncentrálva. Megállapította, hogy a Bizottság és az Európai Bankhatóság széles körű szabályozási tervvel reagált a pénzügyi válságra. Kevés idő állt azonban rendelkezésre az érdekeltekkel folytatott konzultációra és nem került sor több ágazatra kiterjedő hatásvizsgálat elvégzésére.

Az Európai Bankhatóság a tagállami felügyeleti hatóságok munkáját támogatva és koordinálva járult hozzá a bankok határokon átnyúló felügyeletéhez. A bankok napi felügyeletét azonban a tagállami felügyeleti hatóságok végezték, és az Európai Bankhatóság nem rendelkezett közvetlen hozzáféréssel a pénzügyi intézményekhez. A felügyeleti kollégiumokon keresztül megvalósuló felügyeleti konvergencia csak korlátozott volt, és a kollégiumok túl sok időt töltöttek saját eljárásaik megtárgyalásával a kockázatokra való összpontosítás helyett. Az Európai Bankhatóság nem rendelkezik jogkörrel a felügyeleti konvergenciával kapcsolatos határozok meghozatalára és végrehajtatásra, valamint a tagállami felügyeleti hatóságok közötti viták rendezésére.

Az Európai Bankhatóság korlátozott jogi felhatalmazással és munkaerő-állománnyal rendelkezett a 2011-es stressz-tesztek végrehajtásához, amelyet uniós szintű pénzügyi védőháló nélkül végeztek el. Bár a stressz-tesztek hasznosak voltak abból a szempontból, hogy számos bank újratőkésítéséhez vezettek, de egyúttal rámutattak az ilyen intézkedések korlátaira is, amennyiben azok nem járnak együtt az eszközportfólió minőségének értékelésével.

Az uniós ellenőrök több ajánlást tettek a felügyeleti kollégiumok eredményességének és a banki stressz-tesztek megbízhatóságának javítására, valamint a bankunió és az eredményes bankfelügyelet sikerének biztosítására.

A szerkesztők figyelmébe:

Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

„Az európai bankfelügyelet rendszerének kialakítása – az EBH és a pénzügyi környezet változásai” című, 5/2014. számú különjelentés azt értékelte, hogy a Bizottság és az Európai Bankhatóság (EBH) megfelelően látták-e el a banki ágazat új szabályozási és felügyeleti rendszerének kialakításával kapcsolatos feladataikat, valamint megvizsgálta az újonnan kialakított rendszer működését.

A Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság és az EBH széles körű szabályozási tervvel reagált a válságra. A Bizottság általában időben elvégezte a bankszektor jogszabálytervezeteinek elkészítését. A G20-akkal és a Bázeli Bizottsággal kötött megállapodásokból eredő szigorú határidők és a politikai tárgyalások okozta késedelmek miatt azonban a külső érdekelt felek számára a nyilvános konzultáció keretében történő véleményezésre kevesebb idő állt rendelkezésre. Ez azt is jelentette, hogy az EBH számára is rövidebbek voltak a technikai standardok kidolgozására vonatkozó határidők, valamint az EBH nem tudta módszeresen véleményezni a jogalkotási folyamathoz kapcsolódó megbízatásokat és a határidőket. Annak ellenére, hogy az elmúlt évében számos jogalkotási javaslat készült (és továbbiak állnak előkészítés alatt) a teljes javaslatcsomag hatásáról nem készült ágazatokat átfogó értékelés.

Az EBH a tagállami felügyeleti hatóságok munkájának támogatásával és koordinálásával hozzájárult a bankok határokon átnyúló felügyeletének javításához. A bankfelügyeleti feladatok terén játszott szerepe azonban számos területen korlátozott volt. A bankok napi felügyelete továbbra is a tagállami felügyeleti hatóságok jogkörébe tartozik, és az EBH nem látja el a pénzügyi vállalkozások közvetlen felügyeletét. A felügyeleti kollégiumok csak korlátozott felügyeleti konvergenciát valósítanak meg és túl sok időt töltöttek az eljárások megtárgyalásával ahelyett, hogy a kockázatokra összpontosítanának.

Az EBH nem rendelkezik felhatalmazással a felügyeleti konvergenciával kapcsolatos határozatok meghozatalára és betartatására, sem a tagállami felügyeleti hatóságok közötti viták rendezésére. Bár az EBH jelentős erőfeszítéseket tett a tagállami felügyeleti hatóságok közötti viták rendezésében, a közvetítés terén csak korlátozott jogkörrel rendelkezik. Az EBH feladata volt a 2011-es stressz-teszt támogatása és koordinálása, de sem megfelelő személyzettel, sem a szükséges jogkörrel nem rendelkezett ahhoz, hogy a stressz-teszt megbízhatóságáról gondoskodjon. Ezenkívül a stressz-teszt elvégzésekor nem volt még uniós szintű pénzügyi védőháló. Bár a 2011-es stressz-teszt abból a szempontból hasznos volt, hogy számos bank feltőkésítését vonta maga után, de ugyanakkor arra is fény derült, hogy az ilyen tesztek csak korlátozottan eredményesek, ha nem kombinálják őket az eszközportfólió minőségének értékelésével.

2014 őszétől kezdve az Európai Központi Bank (EKB) jogköre lesz az euróövezet és más, a rendszerben önként részt venni kívánó országok bankjainak a felügyelete. Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) az EKB és a tagállami felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre épül, amelynek keretében az EKB vállal általános felelősséget az SSM működéséért. Szabályozói szerepében az EBH megbízatással rendelkezik technikai standardok kidolgozására és szakmai ismereteit a jövőben is hasznosan fel tudná használni e feladatkörben. Kérdések merülnek fel azonban a hatóság jövőbeni bankfelügyeleti szerepére vonatkozóan, mivel az a tagállami felügyeleti hatóságok koordinálására és támogatására korlátozódik, és nem foglal magában jogosultságokat arra, hogy konkrét döntéseket hozzon a tagállami felügyeleti hatóságokra vonatkozóan. Ezért kockázatok merülnek fel az EBH és az EKB szerepével és feladataival, illetve az azok közti átfedésekkel kapcsolatban.

Az ajánlások között szerepel, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a sikeres uniós szintű bankfelügyelet az EBH, az EKB és a – mind az SSM-en belüli és kívüli – tagállamok felügyeleti hatóságai közötti szerepek és elszámoltathatóság egyértelmű felosztását igényli. Egyes területeken a feladatok közötti átfedések elkerülése, valamint az EKB, a tagállami felügyeleti hatóságok és az EBH közötti felelősségek egyértelmű felosztása érdekében az uniós ellenőrök azt javasolják, hogy a szerepeket és feladatokat részletesebben tisztázzák jogszabályokban vagy egyetértési megállapodásokban. A Számvevőszék azt ajánlja továbbá, hogy dolgozzanak ki eljárásokat a különböző szervezetek közötti szoros és gyakori együttműködés, valamint információcsere biztosítására, és fordítsanak különös figyelmet az SSM teljes megvalósítása előtti átmeneti időszakra.

A jelentésért felelős számvevőszéki taggal készített rövid videóinterjú a következő címen tekinthető meg: https://www.youtube.com/user/EUAuditorsECA


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website