Navigation path

Left navigation

Additional tools

Ellenőrzésünk nyomán az Unió újragondolja a természeti katasztrófákat követően nyújtott „átmeneti szállásra” vonatkozó szabályokat

Court of Auditors - ECA/13/5   25/02/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

SAJTÓKÖZLEMÉNY

ECA/13/5

Luxembourg, 2013. január 25.

Ellenőrzésünk nyomán az Unió újragondolja a természeti katasztrófákat követően nyújtott „átmeneti szállásra” vonatkozó szabályokat

A Számvevőszék jelentése nyomán az Európai Bizottság egyértelműbbé szándékozik tenni a természeti katasztrófákat követően nyújtott átmeneti szállás finanszírozására vonatkozó szabályokat. A jelentés az azt követő eseményeket vizsgálta, hogy 2009 áprilisában földrengés sújtotta az olaszországi Abruzzo régiót és fővárosát, L’Aquilát, a becslések szerint több mint 10 milliárd eurós közvetlen kárt okozva. 2009 novemberében az Európai Unió 0,5 milliárd euróval járult hozzá az olaszországi szükségintézkedésekhez az Európai Unió Szolidáris Alapjából (EUSZA).

A finanszírozandó intézkedések között szerepelt az energia-, ivóvíz-, szennyvíz-, közlekedési, távközlési, egészségügyi és oktatási infrastruktúrák működésének haladéktalan helyreállítása, továbbá átmeneti szállás és mentőszolgálat biztosítása a lakosság azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében. A földrengést követően 67 500 ember vált hajléktalanná.

Az EUSZA-hozzájárulás kb. 30%‑át (144 millió eurót) olyan műveletekre irányozták elő, amelyek az EUSZA-rendelet értelmében teljes mértékben támogathatóak voltak. A CASE projekt (olasz betűszó: „Complessi Antisismici Sostenibili Ecocompatibili, „földrengésbiztos és a környezet szempontjából fenntartható társasházak”) azonban, bár igazodik a tényleges szükségletekhez, nem felelt meg az EUSZA-rendelet egyes rendelkezéseinek. A projekt keretében ugyanis nem átmeneti szállást biztosítottak, hanem új, állandó épületeket emeltek. A CASE projekt használta fel a támogatás 70%‑át, 350 millió eurót. Végrehajtási stratégiájának köszönhetően a CASE projekt a földrengés által érintett lakosság közül 15 000 ember lakhatási szükségleteit látta el, mégsem mondhatni, hogy sikerült volna időben és elégséges kapacitással reagálni a lakosság tényleges szükségleteire. A CASE házak sokkal többe kerültek, mint a szokásos házak kerültek volna.

Az EUSZA-rendelet kimondja, hogy az Alapot csak a legsürgősebb szükségintézkedésekhez lehet igénybe venni, amilyen például az átmeneti elszállásolás. Tényleges újjáépítés finanszírozását a rendelet nem irányozza elő. Az EUSZA révén kizárólag a legsürgősebb szükségletek támogathatóak, míg a hosszabb távra vonatkozó újjáépítést más eszközökkel kell megvalósítani. A Számvevőszék véleménye szerint ezért a tartós és fenntartható szállást biztosító CASE projekt eltért az EUSZA célkitűzéseitől. Ezen túlmenően a CASE lakások a jövőben várhatóan számottevő bevételt fognak generálni, noha az EUSZA-rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket ilyen eshetőségre.

Voltak hiányosságok az előzetes tervezésben, pedig az Abruzzo régió Európa földrengésektől leggyakrabban sújtott területei közé tartozik. Örülök, hogy a Bizottság az Unió Szolidaritási Alapjáról szóló rendelet küszöbön álló felülvizsgálata alkalmával nemcsak egyértelműbbé fogja tenni az »átmeneti szállás« fogalmát, hanem bátorítani fogja a leginkább veszélyeztetett tagállamokat, hogy valódi készültségi terveket dolgozzanak ki nyilatkozta Ville Itälä, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Ez rendkívüli mértékben javára fog válni a természeti katasztrófákra való uniós reagálásnak.”

A szerkesztők figyelmébe:

Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

„A 2009‑es abruzzói földrengést követően az Európai Unió Szolidaritási Alapja által nyújtott támogatás: Az intézkedések helytállósága és költsége” c., 24/2012. sz. különjelentésünk azt vizsgálta, hogy i. a végrehajtási megállapodásban foglalt kiadások összhangban voltak‑e az EUSZA-rendelettel, ii. megfelelő volt‑e a CASE projekt megtervezése és gyors volt‑e a végrehajtása, valamint azt, hogy iii. a CASE projekt végrehajtása a lehető leggazdaságosabban történt‑e.

Az ellenőrzés leginkább a CASE projektre összpontosított, hiszen az használta fel az EUSZA‑ból nyújtott támogatás legnagyobb részét (494 millió euróból 350 milliót). A 2011 novemberétől 2012 februárjáig tartó időszakban végzett ellenőrzés által vizsgált mintában öt közbeszerzési eljárás, valamint 12, épületek építésére, illetve beltéri felszerelések, beton, tartóoszlopok és földrengés-szigetelők szállítására irányuló szerződés szerepelt. A minta a CASE projekt szerződéses összegeinek 35%‑át fedte le (lásd: a jelentés II. melléklete). A dokumentumok elemzése kiegészült az olasz polgári védelmi főosztályon, a projekthelyszíneken, valamint a földrengés sújtotta övezetbeli érintett feleknél folytatott megbeszélésekkel és az ott gyűjtött észrevételekkel.

A Számvevőszék megállapítása szerint a támogatott projektek a CASE projekt kivételével az EUSZA-rendelet értelmében támogathatóak voltak. Mindegyik projekt a végrehajtási megállapodásnak megfelelően valósult meg, és a földrengés által érintett lakosság számos azonnali szükségletét kielégítette. Teljesen érthető, hogy az olasz hatóságok a CASE lakások építésének stratégiáját választották, de a projektnek nem sikerült a tél beállta előtt megoldania a lakóhelyét elhagyni kényszerült összes lakos szállásgondját. A CASE lakások szükségtelenül költségesnek bizonyultak és túl kevés embernek nyújtottak szállást, emellett hiányosságok voltak a projekt tervezésében, valamint a projekt végrehajtása során a gazdaságosság biztosításában. Az EUSZA-rendelet kimondja, hogy az Alapot csak alapvető szükségintézkedésekhez lehet igénybe venni, amilyen például az átmeneti elszállásolás. Tényleges újjáépítés vagy bevételgeneráló projektek finanszírozását a rendelet nem irányozza elő. Ezenkívül az EUSZA Alapból csak a legsürgősebb szükségletek támogathatók, míg a hosszabb távra vonatkozó újjáépítést más eszközökkel kell megvalósítani. A Számvevőszék véleménye szerint ezért a tartós és fenntartható szállást biztosító CASE projekt eltért az EUSZA célkitűzéseitől. Ezen túlmenően a CASE lakások a jövőben várhatóan számottevő bevételt fognak generálni, noha az EUSZA-rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket ilyen eshetőségre.

Az abruzzói tapasztalatok tanulságainak levonása, valamint az adott vészhelyzetnek és hatásainak kellő figyelembevétele érdekében a Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság: i. mérlegelje az EUSZA-rendeletnek a katasztrófareagálási stratégiák közelmúltbeli fejleményeihez való igazítását, ii. a gyors és költséghatékony segítségnyújtás érdekében ösztönözze a tagállamokat vészhelyzeti készültségük javítására, továbbá iii. ösztönözze azt, hogy kellő figyelmet fordítsanak a gazdaságosságra a vészhelyzeti projektek tervezése és végrehajtása során.

Kapcsolattartó:

Aidas Palubinskas

Sajtótisztviselő, Európai Számvevőszék

Iroda: +352 4398 45410 Mobile: +352 621 552224

press@eca.europa.eu www.eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website