Navigation path

Left navigation

Additional tools


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK BESZÉD

Luxembourg, 2013. december 10.

ECA/13/45

Beszéd – Vítor Caldeira úr,

az Európai Számvevőszék elnöke

A 2012-es éves jelentés bemutatása az Európai Unió Tanácsa
(Gazdasági és Pénzügyek) előtt

Brüsszel, 2013. december 10.


– Eltérés esetén az elhangzott szöveg érvényes.

Tisztelt Elnök úr!

Tisztelt Miniszterek!

Tisztelt Šemeta biztos úr!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatom az Európai Unió Tanácsa előtt az Európai Számvevőszék éves jelentését a 2012-es uniós költségvetés végrehajtásáról.

Az európai polgároknak jogukban áll tudni, hogyan és mire költik a pénzüket, illetve hogy megfelelően használják-e fel azt. Joguk van megtudni azt is, hogy pénzük értéket hoz-e létre, különösen napjainkban, amikor ilyen nagy nyomás nehezedik a közpénzekkel való gazdálkodásra.

A Számvevőszék éves jelentése áttekintést nyújt az Unió intézményei és polgárai számára mindarról, ami az uniós pénzgazdálkodás állapotáról ismeretes.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012-es összkép nagyrészt megegyezik az előző évekéivel. A Számvevőszék 2012-es éves jelentése tömören így összegezhető:

  • Tudjuk, hogy mire költik az uniós pénzeket; a Bizottság által elkészített uniós beszámoló – mint 2007 óta minden évben – ezúttal is megbízható.

  • Tudjuk azt is, hogy nem minden pénzeszközt használnak fel megfelelően – a Számvevőszék következtetése szerint az uniós költségvetésből történő kifizetéseket lényeges hibák jellemzik.

  • Arról azonban, hogy összesen mekkora érték származik az Unió költségvetéséből az uniós polgárok számára, nem tudunk eleget. Az uniós költségvetéssel kapcsolatos irányítási és beszámolási rendszerek még nem képesek megfelelő, releváns és megbízható információkkal szolgálni az uniós kiadások révén elért eredményekről.

A kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét illetően a Számvevőszék becslése szerint az uniós beszámoló alapjául szolgáló, költségként elszámolt kifizetések esetében a legvalószínűbb hibaarány 4,8%.

A 2012-es éves jelentés rávilágít ezeknek a hibáknak a jellegére, előfordulási helyeire, és arra, hogy miért állnak fenn továbbra is. Külön szeretném felhívni figyelmüket három kérdéskörre a jelentésünkben.

Először is: világosan kell látni, hogy mit takarnak a Számvevőszék által feltárt hibák. Arról van szó, hogy az uniós pénzösszegek nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, vagyis nem a Parlament és a Tanács mint jogalkotó és költségvetési hatóság kívánságaival összhangban kerültek felhasználásra. Más szóval: ezekben az esetekben az uniós pénzösszegeket nem lett volna szabad kifizetni.

A valóságban a becsült hibaarány több mint kétharmada egyrészt nem elszámolható költségekre, másrészt a közbeszerzési szabályokkal kapcsolatos komoly hiányosságokra vezethető vissza.

Másodszor: szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a hibák nem korlátozódnak a költségvetés egyes területeire. Az operatív kiadásokkal kapcsolatos valamennyi szakpolitika-csoportot lényeges hibaszint jellemzi. Az igazgatási kiadások területe az egyetlen olyan terület, amelyet nem jellemez lényeges hibaszint.

Az operatív kiadások valamennyi területére vonatkozó általános legvalószínűbb hibaarány számvevőszéki becslése szerint 2011-hez képest 2012-ben növekedés történt, összességében 3,9%-ról 4,8%-ra.

Harmadszor: a korábbi évekhez hasonlóan a Számvevőszék által becsült hibaarány magasabb a tagállamokkal közös irányítású területeken. Éves jelentésünkben ezúttal – bizonyos módszertani fejlesztéseinknek köszönhetően –megalapozott összehasonlítást tehettünk a különböző irányítási módok között.

Számításaink szerint a becsült hibaarány a megosztott irányítású területek kiadásai esetében 5,3%, míg az operatív kiadások minden más formája esetében 4,3%.

A hibára leginkább hajlamos területek azonban a közös irányítású területek. Továbbra is a vidékfejlesztés a leginkább hibára hajlamos kiadási terület (itt a becsült hibaarány 7,9%), ezt követi a regionális politika (6,8%).

A Számvevőszék megállapításai arra azonban nem utalnak, hogy a hibák a megosztott irányítású területeken csupán egyes tagállamokra korlátozódnának. A 2012-ben és a megelőző években ellenőrzött felügyeleti és kontrollrendszerek számvevőszéki értékelése arra utalt, hogy hiányosságok valójában a tagállami és regionális hatóságok széles körénél jelentkeznek.

Az uniós pénzeszközök kezeléséért felelős tagállami és regionális hatóságok többet tehetnének a hibák megelőzéséért. A számvevőszéki tranzakciótesztek arra is rámutatnak, hogy a Számvevőszék által észlelt hibák több mint felét a tagállami hatóságok még a költségnyilatkozatok Bizottság felé történő benyújtása előtt ki tudták volna javítani.

A Bizottság tehet és tesz is lépéseket az uniós költségvetés védelmében, pénzügyi korrekciók alkalmazása révén. Az ehhez szükséges rendszer azonban igen összetett, és a pénzügyi korrekcióknak a tagállamokra és a kedvezményezettekre gyakorolt hatása az éppen hatályos szabályozástól függ.

Például a mezőgazdaság esetében a legtöbb pénzügyi korrekció nem jár azzal, hogy a tagállamok visszatéríttetnék a kedvezményezettekkel a kifizetéseket, a kohéziós kiadásokat tekintve pedig legtöbbször átalánykorrekcióra kerül sor, ez pedig projektszinten nem jelent részletes korrekciót.

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Miniszterek!

A fő probléma az, hogy az uniós kiadási programok jelenlegi jogi keretei nem ösztönzik eléggé a hatékonyabb forrásfelhasználást. Ez az új pénzügyi keret időszakában változtatás után kiált.

Most lehetőség nyílik erre, épp akkor, amikor a változtatás igénye egyre nő. Egyre nagyobb nyomás nehezedik a közpénzekkel való gazdálkodásra mind uniós, mind tagállami szinten, ezért a Számvevőszék szerint az uniós kiadási programoknak mindkét szinten jobban középpontba kell állítaniuk a teljesítményt.

Ennek érdekében minden kiadási programnál minden megfelelő szinten egyértelmű célkitűzésekre, releváns mutatókra és a várt eredmények meghatározására van szükség. Amint jelentésünk 10. fejezetében olvasható, a Számvevőszék véleménye szerint erre egyelőre nem kerül sor olyan egységes módon, hogy az megfelelő alapot nyújthatna a teljesítménymenedzsmenthez és a teljesítményről történő beszámoláshoz.

A jövőbeli hatékonyabb uniós forrásfelhasználáshoz fontos lesz az is, hogy tagállami szinten egyszerűsítsék az irányítási és kontrollrendszereket, és biztosítsák, hogy azok már az új programozási időszak kezdetétől fogva eredményesen működjenek.

Röviden: ahhoz, hogy a támogatási programok új generációja többletértékkel gazdagíthassa Európát, illetve annak polgárait, s mi több, ezt érzékelhetően tegye, az Uniónak teljesítményorientált kultúrát kell kialakítania.

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Miniszterek!

Az elkövetkező években az uniós intézményeknek együtt kell működniük az Unió teljesítményének és elszámolhatóságának javítása érdekében.

A Számvevőszék bizakodva várja, hogy az uniós polgárok javát szolgálva szerepet vállalhassunk e cél elérésében e Tanács, a Parlament és a Bizottság oldalán.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website