Navigation path

Left navigation

Additional tools

Beszéd Vítor Caldeira úr, az Európai Számvevőszék elnöke

Court of Auditors - ECA/13/38   05/11/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

– Eltérés esetén az elhangzott szöveg érvényes –

– Eltérés esetén az elhangzott szöveg érvényes –


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK BESZÉD

Brüsszel, 2013. november 5.

ECA/13/38

Beszéd
Vítor Caldeira úr, az Európai Számvevőszék elnöke

A 2012-es éves jelentések bemutatása

AZ EURÓPAI PARLAMENT
KÖLTSÉGVETÉS-ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGA ELŐTT

Brüsszel, 2013. november 5.

Eltérés esetén az elhangzott szöveg érvényes.

Tisztelt Theurer elnök úr, tisztelt Képviselők!

Szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy bemutathatom Önök előtt az Európai Számvevőszéknek a 2012-es uniós költségvetés végrehajtásáról, illetve az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentéseit.

Az európai polgároknak jogukban áll tudni, hogyan és mire költik a pénzüket, illetve hogy megfelelően használják-e fel azt. Joguk van megtudni azt is, hogy pénzük értéket hoz-e létre, különösen napjainkban, amikor ekkora nyomás nehezedik a közpénzekkel való gazdálkodásra.

Az uniós pénzeszközöket elsődlegesen a Bizottság kezeli. A Bizottságnak az uniós beszámolóban és az egyéb jelentésekben tájékoztatást kell nyújtania e pénzösszegek felhasználásáról, a pénzügyi műveletek szabályszerűségéről és az elért eredményekről.

A Számvevőszék feladata, hogy – a Szerződés, valamint a szakmai ellenőrzési standardok és bevált gyakorlatok alapján – független értékelést adjon az uniós pénzgazdálkodás e három eleméről.

A Számvevőszék az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó értékelésének eredményeit éves jelentésében mutatja be: ezzel segíti az Európai Parlament munkáját a zárszámadási eljárás során.

A Számvevőszék éves jelentésének 1. fejezete megbízhatósági nyilatkozatot tartalmaz a beszámoló megbízhatóságáról és az e beszámoló alapjául szolgáló pénzügyi műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A 2–9. fejezetek konkrét értékeléseket adnak a bevételekről, illetve a főbb kiadási területekről. A jelentést záró 10. fejezet pedig az uniós költségvetés révén elért eredményeket mutatja be.

Nos, hogyan értékeli a Számvevőszék a 2012-es évre vonatkozó uniós pénzgazdálkodást?

Az általános kép nagy vonalakban megegyezik a tavalyi éves jelentésben foglaltakkal. Van azonban néhány konkrét pont az idei éves jelentésben, amelyekre fel szeretném hívni a bizottság tagjainak figyelmét. Ezek a pontok a következők:

  • a kifizetések jogszerűsége és szabályszerűsége;

  • pénzügyi korrekciók és visszafizettetések;

  • az uniós pénzügyekre nehezedő nyomás;

  • valamint annak szükségessége, hogy az elkövetkező pénzügyi keret időszakában teljesítményközpontú kultúrát hozzunk létre.

Hadd kezdjem mindjárt az általános képpel:

  • Az uniós beszámoló – csakúgy, mint 2007 óta minden évben – idén is megbízható. Az uniós beszámoló alapjául szolgáló bevételek és kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek, a kifizetéseket azonban továbbra is lényeges hibaszint jellemzi.

  • Ami az uniós költségvetés révén elért eredményeket illeti, a Bizottság helyzetéből adódóan nem tud elegendő, releváns és megbízható információval szolgálni az uniós szakpolitikák eredményeiről ahhoz, hogy az a zárszámadási eljárás során felhasználható legyen.

A kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó számvevőszéki vélemény nagyjából a tavalyihoz hasonló, mivel az általa tükrözött valóság maga nem változott nagymértékben.

A Számvevőszék elutasító véleményét azokra az ellenőrzési bizonyítékokra alapozza, amelyet a felügyeleti és kontrollrendszerek értékelése, valamint a tranzakciókat tartalmazó minták tesztelése során szerez.

A korábbi évekhez hasonlóan a Számvevőszék által megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek csupán részben eredményesek a kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének az uniós kiadások felmerülésekor történő biztosításában.

A tranzakciókat tartalmazó minták tesztelése alapján, a Számvevőszék becslése szerint az uniós beszámoló alapjául szolgáló, költségként elszámolt kifizetések esetében a legvalószínűbb hibaarány 4,8%. A Számvevőszék 95%-os bizonyossággal állítja, hogy a kifizetéseket jellemző hibaarány 3% és 6% között van.

Ezek a hibák nem korlátozódnak a költségvetés egyes területeire. Az operatív kiadásokkal kapcsolatos valamennyi szakpolitika-csoportot lényeges hibaszint jellemzi. Az igazgatási kiadások területe az egyetlen olyan terület, amelyet nem jellemez lényeges hibaszint.

Ezt az általános képet a Bizottság jelentései is alátámasztják. A Bizottság elismeri, hogy a költségvetés több területén is felmerülnek hibák, és hogy az általános hibaszint minden valószínűség szerint lényeges. A kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében 14 bizottsági főigazgató él fenntartással éves tevékenységi jelentésében és a bizottsági összefoglaló jelentés a hibakockázattal érintett összegeket az összes kifizetés 1,9–2,6%-ára becsüli (amely adatról maga a Bizottság is elismeri, hogy valószínűleg kevesebb a valós értéknél).

Amint az az 1. fejezetből kiderül, a Számvevőszék becslése szerint az átfogó legvalószínűbb hibaarány a 2011-es 3,9%-ról 2012-ben 4,8%-ra nőtt.

A számvevőszéki becslés szerint a legvalószínűbb hibaarány a Mezőgazdaság, a Regionális politika, a Vidékfejlesztés, valamint a Foglalkoztatás és szociális ügyek esetében növekedést mutat 2011-hez viszonyítva.

A Vidékfejlesztés a hibák által leginkább érintett kiadási terület (itt a becsült hibaarány 7,9%), ezt követi a Regionális politika (6,8%-os becsült hibaaránnyal).

A becsült hibaarány növekedése jellemzi még a Kutatás és egyéb belső politikák, valamint a Külső kapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés szakpolitika-csoportot is.

Utóbbiak esetében a növekedés részben két módszertani újításnak tudható be, amelyeket a Számvevőszék a 2012-es ellenőrzésekhez vezetett be.

A Számvevőszék tranzakciómintái ezen területeket tekintve már nem tartalmazzák az év során eszközölt előlegfizetéseket. Más szóval csak időközi és zárókifizetéseket, valamint olyan előlegeket foglalnak magukban, amelyekkel az év során el is számoltak.

Ez a változás megfelel az eredményszemléletű számvitel elvének, és így reményeink szerint helyesebb képet nyújt az Unió valós pénzgazdálkodásáról.

A másik módszertani jobbítás a közbeszerzési szabályok alkalmazásával kapcsolatos súlyos hiányosságok kezelését érinti. 2012-től kezdve az uniós intézményeket és szerveket a tagállami hatóságokkal, illetve az egyéb nemzetközi szervezetekkel megegyezően kezeljük.

Ezek az újítások összehasonlíthatóbbá teszik az egyes szakpolitika-csoportokat, és így idővel általános értelemben növelik az összehasonlíthatóságot. 2011-hez képest 2012-ben ezek együttesen 0,3 százalékponttal növelik a legvalószínűbb általános hibaarány számvevőszéki becsült értékét.

Tisztelt Elnök úr, tisztelt Képviselők!

A Számvevőszék 2012-es éves jelentése számos példával szemlélteti az észlelt hibákat és alapos elemzéseket is tartalmaz. Ezek együttesen betekintést nyújtanak arról, hogy hol és hogyan merülnek fel hibák és azok miért lényegesek. Hadd mutassak be néhány példát a jelentésekben szereplő elemzésekből:

  • Először is a becsült hibaarány több mint kétharmada a nem elszámolható költségekre, illetve a beszerzési szabályokkal kapcsolatos komoly hiányosságokra vezethető vissza.

  • Másodszor, a legmagasabb hibaarányok azokhoz a területekhez kapcsolódnak, ahol a legnagyobb összegek kerülnek kifizetésre, azaz a regionális politika, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, és a gazdasági és szociális ügyek területéhez.

  • Harmadszor, a Számvevőszék tranzakciótesztjei kimutatják, hogy ezekben a szakpolitika-csoportokban nagy (35% és 63% közötti) a hibás tranzakciók százalékos aránya.

  • Negyedszer, a számvevőszéki tranzakciótesztek arra is rámutatnak, hogy a Számvevőszék által a megosztott irányítású területeken észlelt hibák több mint felét a tagállami hatóságok még a költségnyilatkozatok Bizottság felé történő benyújtása előtt javítani tudták volna.

A Számvevőszék megállapításai arra azonban nem utalnak, hogy a hibák csupán egyes tagállamokra korlátozódnának. Az ellenőrzött felügyeleti és kontrollrendszerek számvevőszéki értékeléséből kiderült, hogy hiányosságok valójában a tagállami és regionális hatóságok széles körénél jelentkeznek.

A hibák továbbá nem is kizárólag a tagállamokkal közösen irányított kiadásokat érintik. A Számvevőszék számításai szerint a megosztott irányítású területeken a becsült hibaarány 5,3%, míg az operatív kiadások összes többi formája esetében 4,3% volt.

A Számvevőszék által észlelt hibák lényegesnek tekinthetők, mivel olyan esetekre vezethetők vissza, ahol az uniós pénzösszegek nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kerültek felhasználásra, vagyis nem voltak összhangban a Parlament és a Tanács mint jogalkotó és költségvetési hatóság kívánságaival.

Lényegesnek tekinthetők azért is, mert a hibák mögött olyan pénzösszegek rejlenek, amelyeket nem kellett volna kifizetni. Néha azonban van lehetőség az ilyen pénzösszegek visszafizettetésére. Ezzel pedig már át is tértünk a pénzügyi korrekciók és visszatérítések témájára.

2012-es éves jelentésében a Számvevőszék számos bekezdésben tárgyalja ezt a témát. Egy összetett témáról van szó, amelyet a Számvevőszék és a Bizottság két különböző, de egymást kiegészítő perspektívából közelít meg.

A Bizottság arra törekszik, hogy megvédje a költségvetést a szabálytalanságok hatásaitól; a Számvevőszék pedig köteles beszámolni arról, hogy a tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e.

A 2012-es éves jelentésben a Számvevőszék feltárja, hogy a pénzügyi korrekciók és visszafizettetések milyen hatással járnak a tagállamokra, a kedvezményezettekre és a megbízhatósági nyilatkozatra nézve.

A pénzügyi korrekciók hatása az érvényben lévő szabályozástól függ. A mezőgazdaság esetében a legtöbb pénzügyi korrekció nem jár visszafizettetéssel a kedvezményezettek részéről, míg a kohéziós kiadásokat tekintve legtöbbször átalánykorrekcióra kerül sor, amely projektszinten nem jelent részletes korrekciót.

Voltaképpen tehát a pénzügyi korrekciók többségét a tagállami adófizetők fizetik meg.

A Számvevőszék külön kiemeli ezt a pontot, mivel az éves jelentést a nemzeti parlamenteknek és a nemzeti hatóságoknak is címezzük.

Tisztelt Elnök úr, tisztelt Képviselők!

Az uniós pénzgazdálkodás javítására törekedve kénytelenek vagyunk a közpénzekkel való gazdálkodásra mind uniós, mind tagállami szinten egyre jobban nehezedő nyomást is figyelembe venni.

A Számvevőszék 2012-es éves jelentésében külön figyelemmel tér ki az uniós költségvetésből történő kifizetésekre nehezedő egyre növekvő nyomás jeleire.

Mint Önök is tudják, a Bizottság már 2012-ben is nehezen tudta teljesíteni az összes kifizetési kérelmet.

A kifizetéseket érintő nyomást a fennálló kötelezettségvállalások összegének növekedése szintén érzékeltette. 2012 végére ez az összeg több mint kétévnyi, uniós költségvetésben szereplő kifizetés összegének felelt meg.

A Bizottságnak továbbá az Unió mérlegében szereplő kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetéseket is finanszíroznia kell. A 2012-es pénzügyi év végén a fennálló kötelezettségvállalások és a mérlegben szereplő, finanszírozásra váró kötelezettségek együttesen közel 313 milliárd eurót tettek ki.

A Számvevőszék véleménye szerint a Bizottságnak hosszú távú, a jövőbeni kifizetési igényeket tükröző cash-flow-előrejelzést kellene készítenie és közzétennie.

Tisztelt Elnök úr, tisztelt Képviselők!

Egy előadás minőségéért nem biztos, hogy mindig a színészeket kell elmarasztalni, hiszen előfordulhat, hogy a szövegkönyvvel van gond.

A kiadásokkal kapcsolatos jelenlegi jogi keretek nem elegendőek a kiadás hatékonyabbá tételének elősegítéséhez.

Az új pénzügyi keret lehetőséget nyújt a változtatásra. A Számvevőszék osztja a Bizottság azon véleményét, hogy szükség van egy teljesítményközpontú kultúra létrehozására.

Ez azt jelenti, hogy orvosolni kell a Számvevőszék által a teljesítménnyel kapcsolatos jelenlegi irányítási és beszámolási rendszerben talált hiányosságokat, melyek például a következők:

  • az egyes kiadási programokban nem alkalmaznak következesen SMART célkitűzéseket és megfelelő mutatókat;

  • a teljesítményadatok nem elég jók;

  • túl gyakran fordul elő, hogy az Unió által finanszírozott projektek nem fenntarthatóak.

Az Uniónak orvosolnia kell ezeket a problémákat ahhoz, hogy a támogatási programok új generációja többletértékkel gazdagíthassa Európát, illetve annak polgárait, és mi több, ezt érzékelhetően tegye.

A Számvevőszék azt javasolja, hogy az elkövetkezendő programozási időszakban összpontosítsunk a teljesítményre. Ehhez egyértelmű célok, megfelelő mutatók és várható eredmények kitűzésére van szükség.

Tisztelt Theurer elnök úr, tisztelt Képviselők!

Az elkövetkezendő években az uniós intézményeknek együtt kell működniük az Unió teljesítményének és elszámolhatóságának javítása érdekében.

A Számvevőszék éves jelentései révén jelentős mértékben járul hozzá – most és a jövőben – e kollektív törekvés sikeréhez. Bizakodva várjuk, hogy szerepet vállalhassunk ebben a Parlament és a többi uniós intézmény oldalán.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website