Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az uniós számvevők szerint, noha a Számvevőszék ellenjegyezte a beszámolót, minden fontosabb kiadási területet továbbra is hibák jellemeznek.

Court of Auditors - ECA/13/36   05/11/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

SAJTÓKÖZLEMÉNY

ECA/13/36

Luxembourg, 2013. november 5.

Az uniós számvevők szerint, noha a Számvevőszék ellenjegyezte a beszámolót, minden fontosabb kiadási területet továbbra is hibák jellemeznek.

Az Európai Számvevőszék a mai napon tette közzé a 2012-es pénzügyi év uniós költségvetésére vonatkozó éves jelentését. A Számvevőszék mint független ellenőr ellenjegyezte az Európai Unió 2012-es beszámolóját, csakúgy, mint a 2007-es pénzügyi év óta minden évben. Az uniós költségvetés legtöbb kiadási területét tekintve azonban a jelentés azt állapítja meg, hogy továbbra sem tartják be teljes mértékben a hatályos jogszabályokat.

A Számvevőszék felhívja a jogalkotókat az uniós kiadási jogszabályok újragondolására, és a jogszabályi keretek egyszerűsítését javasolja. A 2014–2020-es programozási időszak, úgy tűnik, továbbra is kiadásorientált marad – azaz úgy tervezték meg, hogy az uniós költségvetés elkülönítését és elköltését tartja szem előtt – nem pedig az elérni kívánt értékre összpontosít.

Vítor Caldeira, a Számvevőszék elnöke szerint „az európai polgároknak jogukban áll tudni, mire költik a pénzüket, illetve hogy megfelelően használják-e fel azt. Joguk van megtudni azt is, hogy pénzük értéket hoz-e létre, különösen napjainkban, amikor ekkora nyomás nehezedik a közpénzekkel való gazdálkodásra.”

A Számvevőszék becslése szerint 2012-ben az Európai Unió költségvetésének egészét tekintve a kiadásokra vonatkozó hibaarány 4,8% (míg 2011-ben ez az arány 3,9% volt). 2012-ben valamennyi operatív kiadási területet lényeges hibaszint jellemez. A becsült hibaarány nem az esetleges csalás vagy pazarlás mértékét jelzi. Azon becsült pénzösszegeket jelenti, amelyek kifizetésének nem kellett volna megtörténnie, mivel felhasználásuk nem a vonatkozó jogszabályok szerint történt. A típushibák között szerepelnek pl.: nem támogatható kedvezményezetteknek, illetve projektekre folyósított kifizetések, vagy szolgáltatások, áruk beszerzése, illetve beruházások a közbeszerzési szabályok megfelelő alkalmazása nélkül.

2012-ben az Unió 138,6 milliárd eurót költött, és ennek az összegnek közel 80%-át a Bizottság a tagállamokkal közösen kezeli. A Számvevőszék kifogásolta a tagállami hatóságokkal kapcsolatban, hogy gyakran elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibákat még a költségnyilatkozatok benyújtása előtt észleljék és javítsák. A jelenlegi, 2007–2013-as kiadási időszakban érvényes jogszabályok csak csekély mértékben ösztönzik a tagállamokat a pénzügyi irányítási rendszerek eredményesebb használatára. A kohéziós kiadások tekintetében például a hibás költségigénylések egyszerűen visszavonhatók és helyettesíthetők anélkül, hogy az adott tagállam pénzt veszítene az uniós költségvetésből.

A Számvevőszék ellenőri megállapításai és véleményei az uniós pénzgazdálkodás javítására irányulnak. A Számvevőszék ezért azt javasolja, hogy a 2014–2020-as pénzügyi keret irányítási és kontrollrendszereire vonatkozó jogszabályok véglegesítésekor megállapításait és véleményeit teljes mértékben vegyék figyelembe.

A szerkesztők figyelmébe:

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független ellenőrző intézménye. A Számvevőszék ellenőrzési jelentései és véleményei az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Munkánk eredménye alapján – elsősorban az éves zárszámadási eljárás keretében – elszámoltathatóak az uniós költségvetés kezelésének felelősei. Ez elsősorban a Bizottságra, de a többi uniós intézményre és szervre is vonatkozik. A megosztott irányítás keretében fontos szerep jut a tagállamoknak is.

A Számvevőszék tranzakciókból vett minták tesztelése útján ad statisztikai alapú becsléseket arról, hogy a bevételeket, illetve a kiadások egészét és a különböző kiadási területeket (szakpolitika-csoportokat) milyen hibaszint jellemzi.

A Számvevőszék véleménye szerint az Európai Unió összevont beszámolója minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió 2012. december 31-i pénzügyi helyzetét, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét, valamint a nettó eszközállomány változásait.

A 2012. évi beszámolóban szereplő uniós bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek. A 2012. évi beszámolóban szereplő kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek részben eredményesen biztosítják a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét. Az operatív kiadásokkal kapcsolatos minden szakpolitika-csoportot lényeges hibaszint jellemez. A Számvevőszék becslése szerint a beszámoló alapjául szolgáló, költségként elszámolt kifizetések tekintetében a legvalószínűbb hibaarány 4,8%.

A fenti okok miatt a Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi.

Az uniós költségvetés egészét tekintve a kiadásokra vonatkozó becsült hibaarány 2012-ben ismét növekedett (3,9%-ról 4,8%-ra). A növekedés részben a Számvevőszék megváltozott mintavételi koncepciójának tudható be (0,3 százalékpont). A becsült hibaarány 2009 óta minden évben nőtt, noha az azt megelőző három évben csökkenés volt tapasztalható.

Továbbra is a Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy a hibák által leginkább érintett kiadási terület (itt a becsült hibaarány 7,9%), ezt követi a Regionális politika, energiaügy és közlekedés (6,8%-os becsült hibaaránnyal).

A becsült hibaarány leginkább a Foglalkoztatás és szociális ügyek, a Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások, valamint a Regionális politika, energiaügy és közlekedés kiadási területeken nőtt.

A megosztott irányítású területeken (pl. a mezőgazdaság és a kohézió területén) a hibás tranzakciók döntő része esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibákat kiszűrjék és javítsák.

A kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti lényeges különbség, valamint a jelenlegi programozási időszak elejére jellemző nagy összegű fel nem használt pénzügyi keretek 2 év és 3 hónapnak megfelelő fel nem használt kötelezettségvállalás felhalmozódását eredményezték (2012 végén ez az összeg 217 milliárd euró volt). Mindez nyomást gyakorol a költségvetésből történő kifizetésekre. Ennek a helyzetnek a megoldásához elengedhetetlen, hogy a Bizottság a kifizetési igényeket közép- és hosszú távon is megtervezze.

Az uniós költségvetés sok területére összetett jogi keret vonatkozik, és nem irányul kellő figyelem a teljesítményre. A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó, a mezőgazdaság és a kohézió területét érintő javaslatok alapvetően továbbra is inputalapúak (kiadásorientáltak) maradnak, és ezért még mindig inkább a szabályoknak való megfelelés, mintsem a teljesítmény áll a középpontjukban.

Kapcsolattartó:

Aidas Palubinskas

Sajtótisztviselő, Európai Számvevőszék

Iroda: +352 4398 45410 Mobiltelefon: +352 621 552224

press@eca.europa.eu www.eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website