Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az Európai Számvevőszék szerint „a települési hulladékgazdálkodási infrastruktúrákat támogató strukturális intézkedések eredményességét csorbította a támogató intézkedések elégtelen végrehajtása”

Court of Auditors - ECA/13/2   31/01/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

SAJTÓKÖZLEMÉNY

ECA/13/02

Luxembourg, 2013. január 31.

Az Európai Számvevőszék szerint „a települési hulladékgazdálkodási infrastruktúrákat támogató strukturális intézkedések eredményességét csorbította a támogató intézkedések elégtelen végrehajtása”

2010‑ben a számítások szerint minden uniós polgár éves szinten átlagosan kb. 500 kg települési hulladékot termelt, amelyet a káros környezeti hatások elkerülése érdekében megfelelő módon kell gyűjteni, kezelni, illetve ártalmatlanítani. A megfelelő hulladékkezelés ugyanakkor a meglévő források hatékonyabb felhasználását is eredményezheti, mivel a kezelésen átesett települési hulladék egyben nyersanyagforrást is jelent. Az Európai Unió ezért irányelvek formájában közös normákat és célokat vezetett be a települési hulladék kezelésére vonatkozóan, és egyes régiókban társfinanszírozza a hulladékgazdálkodási infrastruktúrák működését. A hulladékkezelési infrastruktúrához adott uniós hozzájárulás igen jelentős: a strukturális intézkedésekre előirányzott összeg a 2000–2013‑as időszaskban 10,8 milliárd eurót tett ki.

A számvevőszéki ellenőrök szerint a települési hulladékgazdálkodási infrastruktúrákat támogató strukturális intézkedések eredményessége korlátozott maradt. Kielégítő teljesítményt egyedül a keletkezés helyén történő megfelelő szelektív hulladékgyűjtésen alapuló projektek mutattak fel. Azok a régiók, amelyek gazdasági elemeket is tartalmazó támogató intézkedéseket hajtottak végre (pl. tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok, közigazgatási eljárások újratervezése vagy pénzügyi ösztönző/visszatartó tényezők bevezetése) elérték az uniós hulladékgazdálkodási politika céljait. A többi régióban felhasznált uniós támogatás csak kisebb mértékben javította a hulladékgazdálkodást. Uniós támogatásban azonban e támogató intézkedések végrehajtása nélkül is lehetett részesülni.

A Számvevőszék megállapítása szerint lényeges hiányosságok mutatkoztak az uniós célok elérésével kapcsolatos beszámolásban, ami a Bizottság számára megnehezítette a teljesítmény nyomon követését. Igaz, hogy majdnem mindegyik kiválasztott régióban javult a hulladékgazdálkodás, ám az egy főre jutó hulladéktermelés a nyolc vizsgált régióból hatban növekedett. A mintában szereplő régióknak mindössze egynegyedében növelték jelentősen a szelektív hulladékgyűjtés arányát, csökkentették a lerakókba szállított hulladék mennyiségét és teljesítették általában az uniós célszámokat. A települési hulladékot általában mindenfajta előzetes kezelés nélkül, vagy nem megfelelő kezelést követően helyezték el.

„Európa lakossága egyre többet fogyaszt és egyre több hulladékot termel. A hulladékokról szóló uniós irányelv előírja, hogy a tagállamokban végzett hulladékkezelés, illetve -elhelyezés ne jelentsen kockázatot a vízre, a levegőre és a talajra, és ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot” – mondta Ovidiu Ispir, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – „Amint jelentésünkből is látható, ez a követelmény nem teljesül”.

A szerkesztők figyelmébe:

Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

„A települési hulladékgazdálkodási infrastrukturális projekteket finanszírozó strukturális intézkedések eredményesen segítik-e a tagállamokat az uniós hulladékgazdálkodási politika céljainak elérésében?” c., 20/2012. sz. különjelentésünk közvetlenül vizsgálta a mintában szereplő 26 hulladékgazdálkodási infrastruktúra teljesítményét, és ellenőrizte, hogy elértéke ezek az uniós hulladékgazdálkodási politika céljait; továbbá azt is megvizsgálta, hogy az érintett infrastruktúráknak helyet adó nyolc régióban, hogyan hajtották végre a támogató intézkedéseket. A vizsgálat a Bizottság szerepére is kiterjedt.

A számvevőszéki ellenőrzés elsősorban a települési hulladékgazdálkodási infrastruktúrák uniós társfinanszírozására irányult, és azt vizsgálta, hogy a támogatások eredményesen segítették‑e a tagállamokat az uniós hulladékgazdálkodási politika céljainak elérésében.

A Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy noha majdnem mindegyik kiválasztott régióban javult a hulladékgazdálkodás, a támogató intézkedések elégtelen végrehajtása azonban csorbította a települési hulladékgazdálkodási infrastruktúrákat támogató strukturális intézkedések eredményességét. a) A társfinanszírozásban részesülő infrastruktúrák teljesítményét nagymértékben befolyásolta, hogy milyen hulladékgyűjtési stratégiát alkalmaztak. Ami a hulladéklerakókat illeti: a hulladékot megfelelő kezelés nélkül helyezték el, és általában nem különítettek el kellő összegeket a bezárásra, illetve az utógondozásra; b) Az arról szóló jelentések értékét, hogy menyiben sikerült elérni az uniós célokat, csökkentette az adatok kétes megbízhatósága, és ez a Bizottság monitoringtevékenységét is megnehezítette. Igaz, hogy majdnem mindegyik kiválasztott régióban javult a hulladékgazdálkodás, ám az egy főre jutó hulladéktermelés a nyolc vizsgált régióból hatban növekedett. Az uniós célszámok eléréséhez hozzájáruló két régióban a hulladéklerakás csökkenéséhez az vezetett, hogy elkülönítve végezték a biológiai szerves hulladék gyűjtését, és kiterjesztették a hulladéklerakókra kivetett adók alkalmazását. A hulladékot általában megfelelő kezelés nélkül helyezték el a lerakókban; c) A tájékoztató, közigazgatási és gazdasági jellegű támogató intézkedések elégtelen végrehajtása miatt az uniós finanszírozás eredményességét nem sikerült maximalizálni. Uniós támogatásban azonban e támogató intézkedések végrehajtása nélkül is lehetett részesülni. A Számvevőszék hiányosságokra mutatott rá a hulladékokra vonatkozó uniós szabályozási keretrendszerben és iránymutatásokban is.

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi: a) a tagállamok összpontosítsanak a keletkezés helyén már szétválogatott hulladékot feldolgozó hulladékgazdálkodási infrastruktúrákra; b) a tagállamok hozzanak létre megbízható és teljes körű hulladékgazdálkodási adatbázisokat, és a Bizottság vizsgálja meg a tagállamoktól kapott statisztikai adatok megbízhatóságát. A Bizottság, a Parlament és a Tanács fontolja meg, hogy az Unió pénzügyi támogatását függővé tegyék‑e az uniós hulladékgazdálkodási politika céljainak elérésétől. c) A tagállamok fordítsanak nagyobb figyelmet a lakossági elfogadottságra és részvételre, valósítsák meg a szelektív gyűjtést – amennyiben az költséghatékony, a biológiai szerves hulladékokét is –, és a hulladékkeletkezés megelőzését, valamint az újrafeldolgozást ösztönzendő adóztassák a hulladéklerakókat, és a „szennyező fizet” elvet figyelmen kívül hagyóknál csökkentsék arányosan a támogatásokat. d) A Bizottság az uniós pénzügyi támogatás folyósítását tegye függővé attól, hogy a tagállamok végrehajtjáke a támogató intézkedéseket, továbbá javasoljon hulladékkeletkezés-megelőzési célszámokat és határozza meg egyértelműen, hogy mi értendő az elhelyezés előtti kezelés alatt.

A Bizottság írja elő a tagállamok számára, hogy még az uniós pénzügyi támogatás folyósítása előtt szerezzenek érvényt ezeknek az ajánlásoknak.

Kapcsolattartó:

Aidas Palubinskas

Sajtótisztviselő, Európai Számvevőszék

Iroda: +352 4398 45410 Mobiltelefon: +352 621 552224

press@eca.europa.eu www.eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website