Navigation path

Left navigation

Additional tools


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

SAJTÓKÖZLEMÉNY

ECA/13/25

Luxembourg, 2013. szeptember 17.

Az Európai Számvevőszék szerint a vidéki gazdaság diverzifikálására szolgáló uniós támogatás nem volt elég költséghatékony

A tagállamok sok esetben nem a diverzifikációs projektek helytállóságának értékelésére összpontosítottak, hanem az motiválta őket, hogy el kellett költeniük a rendelkezésre álló költségvetést. Néhány tagállamban, ha volt elegendő költségvetési keret, az összes támogatható projektet finanszírozták, függetlenül attól, hogy a projekt eredményesség és hatékonyság szempontjából milyen értékelést kapott. A programozási időszak későbbi részében viszont, amikor a források már szűkösebbé váltak, ezeknél jobb projekteket is visszautasítottak.

A vidéki gazdaság diverzifikációját célzó uniós vidékfejlesztési kiadások célja olyan vidéki problémák kezelése, mint az elnéptelenedés, a gazdasági lehetőségek szűkössége és a munkanélküliség. Ennek keretében forrásokat nyújtanak a vidéki lakosság és vállalkozások számára a növekedés, foglalkoztatás és fenntartható fejlődés támogatása céljából. Ezekre az intézkedésekre a 2007–2013-as időszakra az uniós költségvetésből 5 milliárd eurót különítettek el és ezenkívül címzetten 2 milliárd eurót irányoztak elő a tagállamok nemzeti forrásaiból. Az ellenőrzés a Bizottság felelősségi körére és hat tagállamra terjedt ki (Cseh Köztársaság, Franciaország – Aquitania, Olaszország – Campania, Lengyelország, Svédország (Västra Götaland) és Egyesült Királyság – Anglia (Yorkshire and the Humber).

Nem összpontosítottak megfelelően a munkahelyteremtésre mint átfogó prioritásra. A nyomon követésre és értékelésre szolgáló módszerek nem tették lehetővé az intézkedések által létrehozott vagy megőrzött munkahelyek valódi számának megállapítását. A projektek ellenőrzött mintája azt mutatja, hogy azok csak szerény sikereket értek el a foglalkoztatás megcélzott növelését illetően.

Az uniós ellenőrök megállapítása szerint a projektek sok esetben uniós támogatás nélkül is megvalósultak volna, vagyis a korlátozott mértékben rendelkezése álló uniós forrásokat nem használták fel hatékonyan. A tagállamok költség-ésszerűségi ellenőrzései nem csökkentették eléggé a túlköltekezés kockázatát, valamint olyan esetekre is fény derült, ahol túlzott adminisztratív terhet róttak a pályázókra, vagy késedelmesen került sor kifizetésekre.

„Az, hogy az ellenőrzött tagállamok és régiók nem tették világossá, hogy mit szeretnének elérni, inkább keresletvezérelt, mint célvezérelt stratégiára utal. A gyakorlatban ez oda vezetett, hogy szinte bármilyen projekt megfelelhetett a kitűzött céloknak,” nyilatkozta Jan Kinšt, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.

A szerkesztők figyelmébe:

Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

A 6/2013. sz. különjelentés címe „A tagállamok és a Bizottság optimálisan használták fel a forrásokat a vidéki gazdaság diverzifikációjával kapcsolatos intézkedések megvalósításakor?”. A Számvevőszék azt értékelte, hogy az intézkedéseket úgy tervezték-e meg és úgy hajtották-e végre, hogy azok eredményesen járuljanak hozzá a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és hogy a leghatékonyabb és legeredményesebb projekteket választották-e ki támogatásra. Ezenkívül a Számvevőszék azt is értékelte, hogy a rendelkezésre álló monitoring- és értékelési információk megbízható, teljes körű, időben történő tájékoztatást nyújtottak-e az intézkedések végeredményeiről.

Az ellenőrzés megállapítása szerint a vidéki gazdaságok diverzifikálására szolgáló bizottsági és tagállami intézkedések pénzfelhasználása csak korlátozott mértékben tekinthető optimálisnak, mivel a támogatás nem irányult szisztematikusan azokra a projektekre, amelyek leginkább szolgálták volna az intézkedések céljainak megvalósulását.

Ez annak volt betudható, hogy a vidékfejlesztési programokon belül nem volt mindig világosan meghatározva, hogy mikor van szükség beavatkozásra, és nem voltak mindig konkrét célok; olyan tág támogathatósági feltételeket írtak ki, amelyek nem szűkítették le a projektek körét a diverzifikációt leginkább megvalósítókra, és a bírálati kritériumok sem a legeredményesebb projektek kiválasztását szolgálták, vagy nem is alkalmaztak ilyeneket. Túl gyakran – leginkább a programozási időszak elején – fordult elő, hogy a projektek kiválasztását nem annyira a projektek minősége motiválta, mint inkább az, hogy el kellett költeni a rendelkezésre álló költségvetést. Néhány tagállamban, ha volt elegendő költségvetési keret, az összes támogatható projektet finanszírozták, függetlenül attól, hogy milyen értékelést kapott a projekt.

A Számvevőszék ezért a következőket javasolta:

Vidékfejlesztési programjaik keretében a tagállamok tegyék világossá, hogyan és miért segítik majd a nem mezőgazdasági tevékenységekbe való beruházást célzó közpénzek például azon piaci hiányosságok leküzdését, amelyek a foglalkoztatást és növekedést gátló akadályokból adódnak. A tagállamok ezután fogalmazzanak meg konkrét és mérhető célkitűzéseket e szükségletekkel összefüggésben. A Bizottság csak olyan vidékfejlesztési programokat hagyjon jóvá, amelyek jól megindokolt és átfogó stratégiák révén világosan leírják, hogy a szakpolitikai beavatkozások hogyan járulnak hozzá a növekedési feltételek és foglalkoztatási lehetőségek megteremtésének mint stratégiai célnak a megvalósításához.

A tagállamok fogalmazzanak meg és alkalmazzanak folyamatosan olyan bírálati kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a leginkább hatékony és fenntartható, a tagállamok konkrét céljaival összhangban lévő projekteket válasszák ki. A Bizottság gondoskodjon arról, hogy ezeket a kritériumokat helyesen és folyamatosan – és ne csak költségvetési kerethiány esetén – alkalmazzák.

A Bizottság és a tagállamok mozdítsák elő a talált pénz és a kiszorítás kockázatának enyhítése tekintetében bevált gyakorlatok bevezetését. A Bizottság ösztönözze a tagállamokat annak a gyakorlatnak az alkalmazására, amely szerint a beruházási kiadások csak a támogatás jóváhagyásának napjától támogathatók.

A Bizottság hasson oda, hogy a tagállamok a költségek ésszerűségének ellenőrzésére eredményes rendszerekkel rendelkezzenek.

A Bizottság és a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy a következő programozási időszakban releváns és megbízható információk álljanak rendelkezésre az intézkedés hatékony lebonyolításához és az eredmények figyelemmel kíséréséhez, továbbá annak bemutatásához, hogy a nyújtott támogatás milyen mértékben járul hozzá az uniós prioritások megvalósításához. A munkahelyteremtési célok legyenek reálisak; a létrejött munkahelyek számát kövessék pontosan nyomon; az intézkedéseket irányítsák jobban a programozási időszak alatt, különösen akkor, ha kiderül, hogy a kitűzött célok nem fognak teljesülni.

A Bizottság és a tagállamok törekedjenek jobban az adminisztratív terhek csökkentésére és annak biztosítására, hogy a kifizetések ésszerű időn belül valósulnak meg.

Kapcsolattartó:

Aidas Palubinskas

Sajtótisztviselő, Európai Számvevőszék

Iroda: +352 4398 45410 Mobiltelefon: +352 621 552224

press@eca.europa.eu www.eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website