Navigation path

Left navigation

Additional tools


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

Sajtóközlemény

ECA/13/22

Luxembourg, 2013. július 15.

„Jelentős költségkülönbségek az Unió által társfinanszírozott közúti beruházási projektek között”

A túl optimista közlekedés-előrejelzések drágább közúti beruházási projekteket eredményeznek

Az EU mintegy 65 milliárd eurót különített el az ERFA‑ból és a Kohéziós Alapból a közutak építésének és felújításának társfinanszírozására a 2000–2013‑as időszakban. A Számvevőszék 24, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és a Kohéziós Alapból (KA) támogatott közúti beruházási projektet ellenőrzött Németországban, Görögországban, Lengyelországban és Spanyolországban abból a szempontból, hogy ésszerű költségek mellett valósították‑e meg céljaikat. Az ellenőrzött projektek összköltsége meghaladta a 3 milliárd eurót.

A Számvevőszék egyik nagyon érdekes megállapítása az volt, hogy jelentős különbségek voltak az Unió által társfinanszírozott közúti beruházási projektek között.

A Számvevőszék kiszámolta az 1000 m2 útfelületre vetített összköltséget, teljes építési költséget és úttestépítési költséget. A Németországban ellenőrzött projekteknél volt a legkisebb az 1000 m2 útfelületre vetített költség, mind a három kategóriában (Németországban 287 043 € volt az átlagos összköltség, míg Spanyolországban 496 208 €, lásd: a jelentés 2. ábrája). Nincs bizonyíték arra nézve, hogy ez a munkaerő-költségekkel magyarázható.

Az ellenőrök által vizsgált minden projektnél eredmény volt, hogy csökkent az az utazási idő és javult a közúti biztonság. Az ellenőrök azonban megállapították, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a költséghatékonyság biztosítására. Az ellenőrzött projektek többségét pontatlan forgalom-előrejelzések jellemezték. Ennek eredményeképp a választott úttípus gyakran nem volt ideális a várható forgalom szempontjából. Az autópályák építését részesítették előnyben, még olyan helyeken is, ahol az autóutak is megoldást nyújtottak volna a közlekedési problémákra. A 19 projektből 14‑nél jegyeztek fel a vártnál kisebb úthasználatot. Az eredeti tervekhez képest az átlagos költségnövekedés 23% volt. A határidő-túllépések átlagosan 9 hónapot, azaz a tervezett idő 41%‑át tették ki az építési szerződésekben szereplőkhöz képest.

„A nagyobb nem mindig jobb is” – nyilatkozta Harald Wögerbauer, a Számvevőszéknek a jelentésért felelős tagja.

„Autópályákat csak akkor szabad uniós pénzekből finanszírozni, ha tényleg egyértelműen szükség van rájuk a forgalom szempontjából. A tervezők és mérnökök megfelelő információval való ellátása segíti őket az útépítési költségek alacsony szinten tartásában."

Az ellenőrök három fő ajánlást tettek. A közúti beruházási projektek uniós társfinanszírozásának feltétele legyen az egyértelmű célok megléte, az utazási idő tervezett megtakarítását, a közúti biztonság javulását, a kapacitásnövekedést és a konkrét gazdasági hatásokat leíró mutatókkal együtt; a kifizetéseket tegyék függővé a legjobb munkamódszerekkel összhangban lévő költséghatékony közútépítési technikák alkalmazásától; a tagállamok pedig biztosítsák az útépítési beruházási projekteknél a nemzetközi versenyt , és közbeszerzési rendszereikben az elsődleges cél a leggazdaságosabb ajánlatok kiválasztása legyen.

A szerkesztők figyelmébe:

Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

Az 5/2013. sz. különjelentésünk címe: „Megfelelően használják‑e fel a közúti beruházásokra fordított uniós kohéziós forrásokat?” A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a kohéziós forrásokból társfinanszírozott közúti beruházási projektek ésszerű költségek mellett érték‑e el céljaikat. Az ellenőrzés Németországban (DE), Görögországban (EL), Lengyelországban (PL) és Spanyolországban (ES) társfinanszírozott közúti beruházási projektekre terjedt ki. Ez a négy tagállam részesedik a legnagyobb mértékben a közúti beruházásokra fordított kohéziós forrásokból a 2000–2013‑as időszak alatt, ami az Unió által a közúti beruházások társfinanszírozására szánt teljes összeg mintegy 62 %‑át jelenti. Az ellenőrzés autópályákra (10 projekt), autóutakra (10 projekt) és közönséges kétsávos főutakra (4 projekt) terjedt ki.

Az ellenőrzés megállapította, hogy az összes ellenőrzött projekt növelte az úthálózat kapacitását és javította minőségét, aminek eredményeként utazási időt lehet megtakarítani és nőtt a közúti biztonság. Ugyanakkor a gazdaságfejlesztési célok nem voltak mérhetőek, és a projekteknek a helyi vagy országos gazdaságra gyakorolt hatásairól nem áll rendelkezésre információ. A tényleges költségeken és használaton alapuló költség-haszon aránnyal számított tényleges gazdasági életképesség a projektek fele esetében határozottan kisebb, mint ami a jelentősen kisebb költségekkel, illetve nagyobb forgalommal számoló tervezési feltételezésekből adódna.

A Számvevőszék megállapította továbbá, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a projektek költséghatékonyságának biztosítására. a) Az ellenőrzött projektek többségét pontatlan forgalom-előrejelzések jellemezték. A 19 olyan projektből, ahol erről elegendő információ állt rendelkezésre, csupán négynél volt összhangban a forgalom nagysága az előrejelzésekkel. b) A választott úttípus nem volt ideális a várható forgalom szempontjából: az autóutaknál sokkal költségesebb autópályák (autópályáknál 1 km átlagos összköltsége mintegy 11 millió euró, míg autóutak esetében ez 6,2 millió euró, azaz 43%‑kal olcsóbbak) építését részesítették előnybe, még olyan szakaszokon is, ahol az autóutak is ki tudták volna elégíteni az igényeket. c) A projektek megvalósítása közben az ellenőrzött projektek megdrágultak és késedelmek jellemezték őket: az eredeti szerződéses árhoz képest az átlagos költségnövekedés 23 % volt, a határidő-túllépések pedig átlagosan 9 hónapot, azaz a tervezett idő 41 %‑át tették ki.

Tekintettel az ellenőrzés eredményeire, a Számvevőszék a következőket ajánlja:

a) A Bizottság elemezze az úttestépítési költségek tagállamonkénti különbségeit, hogy feltárja a jelentős áreltérések okait, és biztosítsa azt, hogy a jövőben a legjobb munkamódszereket használják.

b) A közúti beruházási projektek uniós társfinanszírozásának feltétele legyen az egyértelmű célok megléte, az utazási idő tervezett megtakarítását, a közúti biztonság javulását, a kapacitásnövekedést és a

gazdasági hatásokat leíró mutatókkal együtt. A társfinanszírozás függjön az olyan ésszerű és költséghatékony műszaki megoldások használatától, melyek összhangban vannak az elismert legjobb munkamódszerekkel, valamint a tagállamok részéről olyan intézkedésektől, amelyek biztosítják a nemzetközi versenyt a tagállami, illetve regionális építési piacokon és azt, hogy a közbeszerzési rendszerekben elsődleges cél a leggazdaságosabb ajánlatok kiválasztása legyen.

c) A Bizottság segítse elő a közúti beruházási projektekkel kapcsolatos, megbízható forgalom-előrejelzéseken alapuló optimális műszaki megoldásokra vonatkozó legjobb munkamódszereknek a tagállami útkezelő hatóságok közötti cseréjét.

d) A Bizottság vegye fontolóra európai szintű egységköltségek adatbázisának létrehozását az új projektek költségbecsléseit készítő mérnökök számára, hogy a kedvezményezettek csökkenteni tudják a közbeszerzési árakat.

Kapcsolattartó:

Aidas Palubinskas

Sajtótisztviselő, Európai Számvevőszék

Iroda: +352 4398 45410 Mobiltelefon: +352 621 552224

press@eca.europa.eu www.eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website