Navigation path

Left navigation

Additional tools

Számvevőszék: Részesüljenek gyorsabban támogatásban a sürgősségi alapokból az elbocsátott munkavállalók

Court of Auditors - ECA/13/19   25/06/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

Sajtóközlemény

ECA/13/19

Luxembourg, 2013. június 25.

Számvevőszék: Részesüljenek gyorsabban támogatásban a sürgősségi alapokból az elbocsátott munkavállalók

Mivel a globalizáció kapcsán elbocsátásra kerülő munkavállalók számára felállított külön alap csekély uniós többletértéket teremt, ezért azt hatékonyabb rendszerrel kellene felváltani – szögezi le friss jelentésében az uniós kiadások őre, az Európai Számvevőszék.

2007 márciusától 2012 decemberéig az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap több mint 600 millió euróval támogatta a világkereskedelemben bekövetkezett strukturális változások eredményeképpen tömegesen munkanélkülivé váltakat. Amint a Számvevőszék megállapította, a legtöbb támogatásra jogosult munkavállaló személyre szabott, jól összehangolt intézkedések címzettje lehetett. Mindegyik ellenőrzött esetben voltak azonban olyan jövedelemtámogatási intézkedések is, amelyeket a tagállamok amúgy is finanszíroztak volna. Az összes vizsgált esetet figyelembe véve a jövedelemtámogatási intézkedések a megtérített költségek 33%‑át tették ki. Ráadásul nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok annak kimutatására, hogy az Alap milyen eredményesen segítette elő az elbocsátott munkavállalók újra munkába állását.

A Számvevőszék ajánlása szerint a munkavállalók gyorsabban részesülhetnének támogatásban, ha a Globalizációs Alkalmazkodási Alap jelenlegi rendszerét a módosított Európai Szociális Alap lehetőségei váltanák fel.

„Az ellenőrzésünk során összegyűlt bizonyítékok nem arról győztek meg minket, hogy ezt a rendkívül szükséges támogatásfajtát a Globalizációs Alkalmazkodási Alap révén lehetne a legjobban eljuttatni az érintettekhez," jelentette ki Ville Itälä, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. „Eredményesebb megoldás volna ezt a problémakört a Szociális Alap módosítása révén kezelni.”

A Globalizációs Alkalmazkodási Alap azért jött létre, hogy rövid távon, eseti jelleggel reagáljon szükséghelyzetekre. Támogatást nyújt az Alap a képzéshez, az önálló vállalkozáshoz, a gyakorlati tanácsadáshoz (coaching) és az elhelyezkedéshez. Az Alap 50%‑ban vagy 65%‑ban társfinanszírozza az intézkedéseket, a különbséget az érintett tagállam állja.

A szerkesztők figyelmébe:

Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

A 7/2013. sz. különjelentés címe: „Hoztak létre uniós többletértéket az elbocsátott munkavállalók visszailleszkedését célzó EGF-intézkedések?”. A Számvevőszék azt vizsgálta, hogy eredményesen járul‑e hozzá az EGAA az elbocsátott munkavállalók mielőbbi visszatéréséhez a munkaerőpiacra. A Számvevőszék a következő kérdésekre keresett választ: Részesült‑e az összes érintett munkavállaló személyre szabott EGAA-intézkedésekben, és összehangolták‑e az EGAA által társfinanszírozott aktív munkaerő-piaci intézkedéseket más hasonló (vagyis ESZA- és tagállami) intézkedésekkel? Eredményesen segítette‑e az EGAA a visszailleszkedést a munka világába? Olyan jellegűek‑e az EGAA intézkedései, hogy révükön várhatóan uniós többletérték keletkezik? Jó ütemezéssel hajtották‑e végre az EGAA jóváhagyási eljárását? Négy tagállamban, nyolc EGAA-támogatást illetően került sor helyszíni ellenőrzésre (két-két ellenőrzésre Dániában, Németországban, Írországban és Litvániában).

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) az Unió azért hozta létre 2006‑ban, hogy kifejezést adjon szolidaritásának a tömegesen elbocsátásra kerülő munkavállalók iránt. Az EGAA – korlátozott időre szóló és összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag formájában – pénzügyi hozzájárulással segíti elő ezeknek a munkavállalóknak a munka világába történő visszailleszkedését. Ezeknek a csomagoknak olyan aktív munkaerő-piaci intézkedések lehetnek részei, mint a képzés, az önálló vállalkozóknak nyújtott támogatás, a gyakorlati tanácsadás (coaching) és az elhelyezkedési segítség. Gyakran tartalmaznak jövedelempótló támogatást és a munkavállalóknak fizetendő egyéb juttatásokat is.

Az elbocsátott munkavállalókat támogatja az Európai Szociális Alap (ESZA) is, főleg az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos programjai révén. Míg azonban az ESZA célja a hosszú távú strukturális egyensúlyhiány felszámolása, addig az EGAA azért jött létre, hogy rövid távon, eseti jelleggel reagáljon szükséghelyzetekre.

A Számvevőszék megállapítása szerint szinte minden EGAA-támogatásra jogosult munkavállaló személyre szabott, jól összehangolt intézkedések címzettje lehetett; ugyanakkor minden EGAA-intézkedés támogatható lett volna az ESZA keretében is. Egyes tagállamok szívesebben folyamodtak az ESZA‑hoz, mint az EGAA‑hoz. Egy másik megállapítás szerint a visszailleszkedésre nézve nem tűztek ki számszerű célokat, és a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az eredményességi értékelést a munkavállalóknak a munka világába történő visszailleszkedésére vonatkozóan. Az EGAA‑nak köszönhetően akkor keletkezett uniós többletérték, amikor a társfinanszírozást az elbocsátott munkavállalókat szolgáló olyan szolgáltatásokra vagy juttatásokra fordították, amelyek a tagállami munkanélküli-ellátó rendszerekben rendszerint nem járnak.

A Számvevőszék a következőket javasolta:

a) a tagállamok és a Bizottság tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy naprakész és megbízható adatok álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni a célkitűzések megvalósítását, és össze lehessen hasonlítani a különböző intézkedések eredményeit.

b) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság mérlegeljék, hogy tagállami szinten már működő munkavállalói jövedelemtámogatási rendszerek támogatása helyett inkább kizárólag olyan intézkedésekhez nyújtsanak uniós támogatást, amelyek révén várhatóan uniós többletérték keletkezik.

c) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság mérlegeljék, hogy az EGAA jelenlegi rendszerének alternatívájaként inkább az ESZA keretében fennálló lehetőségeket és annak forráselosztását módosítsák úgy, hogy a tömegesen elbocsátásra kerülő munkavállalók gyorsabban részesüljenek támogatásban.

Kapcsolattartó:

Aidas Palubinskas

Sajtótisztviselő, Európai Számvevőszék

Iroda: +352 4398 45410 Mobiltelefon: +352 621 552224

press@eca.europa.eu www.eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website