Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai uniós energiahatékonyság: A beruházási célokat nem sikerült megvalósítani, az átlagos megtérülési idő több mint 50 év (szélsőséges esetben akár 150 év is lehet).

Cour des comptes - ECA/12/55   14/01/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

SAJTÓKÖZLEMÉNY

ECA/12/55

Luxemburg, 2013. január 14.

Európai uniós energiahatékonyság: A beruházási célokat nem sikerült megvalósítani, az átlagos megtérülési idő több mint 50 év (szélsőséges esetben akár 150 év is lehet).

Az elmúlt évtizedek energiahatékonysági politikáinak mozgatórugói az energiafogyasztás növekvő költsége, a fosszilis energiahordozók készleteinek kimerülése és az emberi tevékenységnek a globális éghajlatváltozásra gyakorolt hatása. Az Európai Unió a kohéziós forrásokon keresztül 2000 óta közel 5 milliárd EUR összegben társfinanszírozta a tagállamok energiahatékonysági intézkedéseit. Az Európai Bizottság és a tagállamok közösen felelnek az alapok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáért.

Az Európai Számvevőszék azt értékelte, hogy a kohéziós politika energiahatékonysági beruházásai költséghatékonyak voltak‑e.

A Számvevőszék megàllapította, hogy a tagállami hatóságok által finanszírozásra kiválasztott projektek nem rendelkeztek költséghatékonysági szempontból ésszerű célokkal, pl. nem határozták meg az egységnyi energiamegtakarítás eléréséhez szükséges költséget.

A célok az energiamegtakarítás és a kényelem javítása voltak, de a projekteket nem az energiamegtakarítás által eredményezett pénzügyi előnyök és ezáltal a felmerülő költségek ellentételezésének mértéke alapján választották ki, hanem az épületeket jellemzően akkor tekintették finanszírozásra „alkalmasnak”, ha felújításra volt szükségük és a dokumentációjuk megfelelt a követelményeknek.

„Az általunk ellenőrzött projektek egyikénél sem mérték fel a szükségleteket, sőt a beruházási összegekre vonatkoztatott energiamegtakarítási lehetőségek elemzése sem történt meg” – nyilatkozta Harald Wögerbauer, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. „A tagállamok főleg középületek felújítására használták ezeket a forrásokat, míg az energiahatékonyság legfeljebb másodlagos szempont volt.

A beruházások tervezett megtérülési ideje átlagosan 50, egyes esetekben akár 150 év is volt.

Ez azt jelenti, hogy ezeket a forrásokat nem ésszerű módon használták fel, mert a felújított épületek vagy épületrészek élettartama ennél rövidebb, így az energiahatékonyság szempontjából ezek nagymértékben veszteségnek tekinthetők.”

A szerkesztők figyelmébe:

Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

„Az energiahatékonyságot célzó kohéziós beruházások költséghatékonysága” című 21/2012. sz. számvevőszéki különjelentés azt ellenőrizte, hogy a kohéziós politika energiahatékonysági beruházásai költséghatékonyak voltak‑e. Ennek megválaszolásához a Számvevőszék azt vizsgálta, hogy i. olyan feltételeket szabtak‑e a programozás és finanszírozás terén, amelyek lehetővé teszik költséghatékony energiahatékonysági beruházások végrehajtását, valamint ii. költséghatékonyak voltak‑e a középületekre vonatkozó energiahatékonysági projektek.

Az ellenőrzést a Cseh Köztársaságban, Olaszországban és Litvániában folytattuk le, mivel ezek az országok kapták a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a 2007–2013‑as programozási időszak során a legnagyobb hozzájárulást az energiahatékonysági intézkedésekhez, és 2009‑ig ezek a tagállamok fordították a legtöbb forrást ilyen jellegű projektekre. Az ellenőrzés négy operatív program és egy 24, középületre vonatkozó energiahatékonysági beruházási projektből álló minta vizsgálatára terjedt ki.

Az ellenőrzés megállapította, hogy nem támasztottak olyan feltételeket a programozás és finanszírozás terén, amelyek lehetővé tennék a költséghatékony energiahatékonysági beruházások végrehajtását, és a középületekre vonatkozó vizsgált energiahatékonysági projektek nem voltak költséghatékonyak. Ennek oka, hogy az ellenőrzött operatív programokat nem előzte meg megfelelő igényfelmérés, amelyek keretében meghatározták volna azokat a konkrét területeket, ahol energiamegtakarítást lehetett volna elérni, valamint a megtakarítások elérésének költséghatékony lehetőségeit sem tárták fel, ezáltal a választott intézkedéseket és azok költségeit sem indokolták meg.

A költséghatékonyság elve, azaz az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legkedvezőbb arány nem játszott meghatározó szerepet, amikor a tagállamok forrásokat különítettek el az energiahatékonysági intézkedésekre és konkrét projektekre. Ráadásul ez a Bizottság által végzett, az operatív programok jóváhagyását megelőző értékelésnek sem képezte részét.

Bár minden ellenőrzött projekt megvalósította a tervezett tárgyi eredményeket (pl. ablakok és ajtók cseréje, falak és tetőfelületek szigetelése), ezek költségei a potenciális energiamegtakarításhoz képest magasak voltak. Az energiahatékonyságnál fontosabb tényező volt a középületek felújításának szükségessége. Bár az ellenőrzött projektek célja az energiamegtakarítás és a kényelem növelése volt, aránytalanul magas beruházási költséggel valósították meg az energiamegtakarítást. A beruházások átlagos tervezett megtérülési ideje 50 év körül volt, ami a felújított épületelemeknek, sőt maguknak az épületeknek az élettartamához viszonyítva is túl hosszú idő.

Az energetikai auditok elvégzése vagy nem volt kötelező (Olaszország, Litvánia), vagy ahol kötelező volt (Cseh Köztársaság), ott az energetikai auditok által javasolt beruházási megoldások túl költségesek voltak. A 24 ellenőrzött projekt közül 18 esetében nem lehetett ellenőrizni a tényleges energiamegtakarítást, mivel nem valósult meg annak megbízható módon történő mérése.

Az energiahatékonysági beruházások jobbítása érdekében az Európai Számvevőszék javasolja, hogy Bizottság az energiahatékonysági intézkedéseknek a kohéziós forrásokból történő finanszírozásakor végezzen megfelelő igényfelmérést, a támogatásokat rendszeresen kövesse nyomon és használjon összehasonlítható teljesítménymutatókat, valamint alkalmazzon átlátható projekt-kiválasztási kritériumokat és az egységnyi energiamegtakarítás költségére vonatkozó előírásokat, továbbá határozza meg az elfogadható leghosszabb egyszerű megtérülési időt.

Kapcsolattartó:

Aidas Palubinskas

sajtótisztviselő, Európai Számvevőszék

Iroda: Mobiltelefon:+352 4398 45410 +352 621 552224

press@eca.europa.eu www.eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site