Navigation path

Left navigation

Additional tools

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

SAJTÓKÖZLEMÉNY

ECA/12/48

Luxembourg, 2012. november 27.

Az uniós számvevők szerint „az új tagállamokban a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatásának elosztását újra kell gondolni”

Az Európai Számvevőszék közzétette az új tagállamok mezőgazdasági termelői részére nyújtott jövedelemtámogatásról szóló első különjelentését (16/2012. sz. különjelentés). A különjelentés olyan reformot sürget, amely biztosítaná, hogy a jövedelemtámogatást azoknak az aktív mezőgazdasági termelőknek nyújtsák, akik konkrét és rendszeres mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Elsősorban az állami földterületeket kezelő és mezőgazdasági tevékenységgel máskülönben nem foglalkozó közintézményeket kell kizárni az uniós agrártámogatásból, továbbá a nem hasznosított, illetve nem mezőgazdasági tevékenység céljára használt földterületek után folyósított kifizetéseket kell megszüntetni.

Az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) azért hozták létre, hogy jövedelemtámogatást nyújtson a 2004‑ben, illetve 2007‑ben csatlakozott uniós tagállamok mezőgazdasági termelői részére. A SAPS‑ot jelenleg 10 uniós tagállam alkalmazza, a rendszer kiadásai 2011‑ben 5 milliárd eurót tettek ki. Az Európai Számvevőszék jelentése elsősorban a SAPS kedvezményezettjeit és a támogatható földterületeket, valamint azt vizsgálta, hogy a rendszer hogyan járult hozzá a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatásának célkitűzéséhez.

A számvevőszéki ellenőrzés általános következtetése szerint a rendszer alkalmazása számos megkérdőjelezhető elemet hordoz magában:

A rendszer kedvezményezettjeinek definícióját nem megfelelően fogalmazták meg: az mezőgazdasági tevékenységet nem, vagy csak elenyésző mértékben végző kedvezményezettek számára is lehetővé tette a támogatást. Egyes esetekben ingatlanfejlesztő vállalatok, repülőterek, vadászegyesületek, horgászklubok és síklubok is részesültek támogatásban.

Ezenkívül az érintett országok némelyikében állami földterületeket kezelő és mezőgazdasági tevékenységgel máskülönben nem foglalkozó közintézményeknek is folyósítottak jogszerű támogatást (vagyis támogatták ezek jövedelmét). Magyarországon a SAPS-támogatások legnagyobb kedvezményezettje maga az állam (2010‑ben 82 000 ha földterület után 14 millió EUR összegű támogatást kapott).

A SAPS-kifizetésekre jogosult teljes mezőgazdasági területet a tagállamok nem megbízható módon határozták meg, a Bizottság ennek ellenére jóváhagyta azt. Ez hatással volt az egyes termelőknek fizetett támogatás hektáronkénti összegére, amely esetenként a helyes összegnél magasabb vagy alacsonyabb volt. Egyes országok megfelelő indoklás nélkül módosították a teljes mezőgazdasági területre vonatkozó adatot, így teljes mértékben felhasználhatták a rájuk eső pénzügyi keretösszegeket.

Az érintett tagállamok erőfeszítései ellenére támogatásban részesülhettek olyan parcellák is, amelyeket nem mezőgazdasági tevékenységre használtak.

A SAPS-támogatás rendszerének kialakításában eredendő ellentmondásosság rejlik: a kifizetések egyfelől az egyes mezőgazdasági termelők jövedelmét hivatottak támogatni, másfelől azonban azokat a rendelkezésre álló földterület alapján a gazdaságok kapják.

A SAPS‑rendszer leginkább a nagyméretű gazdaságokat részesíti előnyben: összességében a kedvezményezettek 0,2%-a több mint 100 000 EUR támogatást kap, és így nekik jut a kifizetések teljes összegének 24%‑a.

Végül pedig noha a SAPS-rendszert átmeneti rendszerként hozták létre, a legtöbb tagállam jelenleg még nincs felkészülve az EU-15 tagállamaiban már jelenleg is alkalmazott, támogatási jogosultságokon alapuló rendszer 2014‑re tervezett bevezetésére. Ez a jövőben jelentős kifizetési késedelmeket okozhat.

A Számvevőszék célzottabb és eredményorientált szakpolitikai megközelítést javasol, amelynek révén a jövedelemtámogatást – kizárva a közintézményeket – azoknak az aktív mezőgazdasági termelőknek juttathatják, akik konkrét és rendszeres mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A földterület támogathatóságának kritériumai legyenek egyértelműen megfogalmazva, és csak olyan parcellákat lehessen támogatni, amelyek esetében megkövetelik a konkrét és rendszeres mezőgazdasági tevékenység végzését. A támogatások egyenletesebb elosztására van szükség a termelők között. Ezt vagy a magasabb egyedi kifizetések maximális értékének meghatározása, vagy pedig a különböző régiókban található egyes gazdaságok sajátos körülményeinek figyelembevétele révén kell elérni. A Bizottság orvosolja az agrárágazat strukturális hiányosságait, támogassa aktívan a tagállamokat és kísérje szorosabban figyelemmel a jövőbeni, jogosultságokon alapuló támogatási rendszer bevezetésére történő felkészülést.

A 2013 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslatok csak részben veszik figyelembe a Számvevőszék észrevételeit (a Számvevőszék 1/2012. sz. véleménye egyes, a közös agrárpolitikára vonatkozó rendeletjavaslatokról a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan). A javaslatok megvitatása és elfogadása során a Parlament és a Tanács megfontolhatnák e javaslatoknak a Számvevőszék ajánlásai mentén történő módosítását.

Kapcsolattartó:

Aidas Palubinskas

Sajtótisztviselő

Európai Számvevőszék Iroda: +352 4398 45410 Mobil: +352 621 552224

press@eca.europa.eu www.eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website