Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

BESZÉD

ECA/12/45

Brüsszel, 2012. november 6.

Beszéd – Vítor Caldeira úr, az Európai Számvevőszék elnöke

A 2011-es éves jelentések bemutatása

AZ EURÓPAI PARLAMENT

KÖLTSÉGVETÉS-ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGA ELŐTT

Eltérés esetén az elhangzott szöveg érvényes.

Tisztelt Theurer elnök úr, tisztelt Képviselők!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatom az Önök bizottsága előtt az Európai Számvevőszéknek a 2011-es uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentését.

A 2011‑re vonatkozó következtetéseink nem lesznek meglepőek, hiszen az uniós források kezelésének jelenlegi rendszere már több éve érvényben van. A 2011. évi beszámoló valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, illetve gazdasági és pénzforgalmi eseményeinek eredményeiről a tárgyévre nézve. A bevételek és a kifizetési kötelezettségvállalások lényegi hibától mentesek voltak. A kifizetéseket azonban lényeges hibák jellemezték, a becsült hibaarány az uniós költségvetés egészét tekintve 3,9% volt. A becsült hibaarány szintje tehát a 2010. évi 3,7%‑hoz hasonló maradt.

Az idei éves jelentés fő mondanivalója összecseng a korábbi években írottakkal, de üzenetünk az idén még fontosabb, mint valaha. Ma, amikor Európában komoly nyomás nehezedik az államháztartásokra, az uniós pénzek kiadása történhetne még hatékonyabban és még célzottabb módon.

Egyszerűen szólva, a Számvevőszék számos esetben állapította meg azt, hogy az uniós pénzeket nem célirányosan vagy nem optimálisan használják fel. Jelentésünkben több példát sorolunk fel erre:

  • támogatásigényléskor „állandó legelőként” jelentettek be olyan földterületet, amelyet valójában részben sűrű erdő borít;

  • a kifejezetten az elektronikai ágazatban dolgozóknak szánt képzésen más ágazatok dolgozói vettek részt;

  • olyan épület költségeinek megtérítésére került sor, amely a bejelentettekkel ellentétben nem mezőgazdasági célokat szolgált;

  • túlzott mértékű igénylést nyújtottak be kutatási projektek személyi költségeire;

  • berendezések beszerzése során a fejlesztési támogatás kedvezményezettjei nem tartották be a származási helyre vonatkozó szabályt;

  • nem alkalmazták helyesen az optimális pénzfelhasználást biztosítani hivatott közbeszerzési eljárásokat.

Amint ezekből a példákból is látható, a Számvevőszék egymástól eltérő kiadási programokhoz és rendszerekhez kapcsolódó kifizetésekben talált hibákat. A Számvevőszék azt is megállapította, hogy a megvizsgált kontrollrendszerek összességükben csak részben működtek eredményesen. Más szóval, a kontrollrendszerek nem aknázták ki lehetőségeiket a hibák megelőzése, feltárása és kiigazítása terén.

Elannyira nem, hogy a Számvevőszék következtetése szerint 2011-ben csak két terület – más szóval „szakpolitika-csoport” – volt mentes a lényeges hibáktól. Itt a „Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés”, illetve az „Igazgatási és egyéb kiadások” területéről van szó.

A többi öt szakpolitika-csoportot lényeges hibák jellemezték, különösen a vidékfejlesztés és a regionális politika területét illetően. A Számvevőszék által becsült hibaarány a „Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy” szakpolitika-csoport (vagyis a hibák által leginkább érintett kiadási terület) kiadásait illetően 7,7 % volt. 6,0 %-os szinten magas maradt a „Regionális politika, energiaügy és közlekedés” szakpolitika-csoport becsült hibaaránya is.

Ezek azok a területek, amelyeken véleményünk szerint a tagállamok nem tesznek meg mindent tőlük elvárhatót. A tagállami hatóságoknak elkötelezettebben kell fellépniük az uniós pénzek kezelése és ellenőrzése terén, mivel az uniós polgárok pénzügyi érdekeit illetően a tagállami hatóságok képezik az első – és egyben a legfontosabb – védelmi vonalat.

Számos esetben a kontrollmechanizmusok hiányos működésére derült fény. Például a regionális politika terén a hibát tartalmazó vizsgált tranzakciók 60%‑ánál a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibák legalább egy részét még a visszaigényléseknek a Bizottsághoz történő benyújtása előtt kiszűrjék és javítsák.

Hiányosságok mutatkoztak a vidékfejlesztés terén is: a Számvevőszék megállapítása szerint a helyszíni vizsgálatokat nem minden esetben a megfelelő módon hajtották végre. Az imént említettem egy olyan esetet, amikor egy nem mezőgazdasági célokat szolgáló épület költségeit térítették meg: itt is olyan hibáról volt szó, amelyet a kifizető ügynökség által végzett helyszíni ellenőrzés dacára sem javítottak ki.

Ez is arra mutat, hogy a jelenlegi rendszerek eredményesebb alkalmazásával lehetséges volna csökkenteni a hibák számát. De a kontrollrendszereket magukat – csakúgy, mint a kiadási rendszereket – is lehetne tökéletesíteni.

Az Európai Unió azonban nem várhat tovább. Most lehet – és most kell – cselekednünk. A tagállamoknak jobb szabályozásban kell megállapodniuk, majd ténylegesen be is kell tartatniuk azt.

A maga részéről az Európai Bizottságnak fokoznia kell a tagállamok fölött gyakorolt felügyeletét. Ehhez azonban az kell, hogy a tagállamok megbízhatóan tájékoztassák a Bizottságot az uniós pénzek kiadásáról, illetve a tagállamok pénzügyi korrekcióiról és visszafizettetéseiről.

Eddig az uniós pénzösszegeknek a tagállamok által kezelt 80 százalékáról beszéltünk, de 20 százalékot közvetlenül a Bizottság kezel: így a kutatás alapvető fontosságú területét is. A Bizottságnak követendő példát kellene mutatnia azzal, hogy a pénzeszközök kezelése során hogyan tartja be az uniós támogatások feltételeit.

A Számvevőszék megállapítása szerint azonban a „Kutatás és egyéb belső politikák” területén lényeges hibák fordultak elő. Becslésünk szerint a hibaarány 2011-ben 3% volt.

A kutatás területén feltárt hibák és kontrollrendszerekkel kapcsolatos hiányosságok közül sok hasonló típusú volt, mint a megosztott irányítással működő területeken. A legfőbb hibaforrás a kedvezményezettek általi túlzott mértékű költségelszámolás volt a kutatási keretprogramokból finanszírozott projektek esetében.

A szabályok szerint az ilyen költségelszámolásokhoz független könyvvizsgáló által kiadott könyvvizsgálói igazolást kell csatolni. A pozitív könyvvizsgálói igazolással ellátott, a Számvevőszék által ellenőrzött projektek több mint 80%-ában hibára derült fény.

A Számvevőszék a – nagyrészt a Bizottság közvetlen irányítása alá tartozó – „Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés” közbenső és záró kifizetéseiben is talált lényeges hibát, akárcsak az Európai Fejlesztési Alapok kifizetéseiben.

A Bizottság olyan módon is ellátja az uniós költségvetés végrehajtásáért viselt felelősségét, hogy beszámol a pénzgazdálkodásról. Ez a beszámolás elsősorban a tranzakciók szabályszerűségére és a nyújtott teljesítményre irányul.

A Számvevőszék észrevételezi, hogy a bizottsági főigazgatók megítélése szerint kockázatosnak tekinthető összegek nagysága a 2010-es 0,4 milliárd euróról 2011-re 2,0 milliárd euróra nőtt. Ebben a becsült értékben az fejeződik ki, hogy a vidékfejlesztés, a kohézió és a kutatás területén a Bizottság nagy hibakockázatot észlel.

A Számvevőszék szerint azonban előfordulhat, hogy a kockázatosnak tekinthető összegek nagyságát alábecsülték, mivel a becslés alapját képező ún. „fennmaradó hibaarány” 2011-ben még nem volt megbízható mutatója annak, hogy a kontrolleljárások alkalmazását követően milyen mértékben jellemzik a tranzakciókat továbbra is lényeges hibák.

A Bizottság teljesítményre vonatkozó beszámolóiról a Számvevőszék az éves jelentésnek „Az uniós költségvetés révén elért eredmények” c. fejezetében szól.

A Bizottság két új módon is beszámol a teljesítményről: az Unió pénzügyeiről szóló, újonnan bevezetett eredményalapú értékelő jelentésben, illetve a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseiben.

Amint azt már korábban, egy ez évi véleményünkben is kifejtettük, a 2012 februárjában közzétett első értékelési jelentés kevés új értéket tud felmutatni, ezért a Számvevőszék azt javasolja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság vizsgálják meg, miként tudnák jobban felhasználni az értékelő jelentést az uniós kiadások optimálisabbá tétele érdekében.

A Bizottságnak javítania kellene az éves tevékenységi jelentések minőségén is. A Mezőgazdasági és vidékfejlesztési, a Regionális politikai, illetve a Fejlesztési és együttműködési főigazgatóság éves tevékenységi jelentéseit áttekintve a Számvevőszék megállapította, hogy a teljesítménymutatóknak a szakpolitikai célokkal kapcsolatos relevanciája lehetne egyértelműbb. Emellett a három főigazgatóság egyike sem számolt be a gazdaságosságról és a hatékonyságról.

„Az uniós költségvetés révén elért eredmények” c. fejezet felsorolja azt is, hogy a teljesítményről való beszámolás tökéletesítésére nézve mely tanulságok vonhatók le a Számvevőszék 2011‑es különjelentéseiből. A Számvevőszék többek között javasolja, hogy a Bizottság:

  • megbízható igényfelmérés alkalmazásával összpontosítson az elérendő eredményekre és hatásokra;

  • szakpolitikai céljait úgy határozza meg, hogy kimutathassa, miben nyilvánul meg az uniós értéknövelő hatás;

  • működjön együtt a tagállamokkal a benyújtott adatok minőségének és időszerűségének javítása érdekében.

Tisztelt Theurer elnök úr, tisztelt Képviselők!

Az Unió pénzgazdálkodása jelenleg még nem felel meg az elvárásoknak. Sok olyan probléma, amelyet régebben észleltünk, kisebb mértékben ugyan, de továbbra is fennáll.

Ezek a gondok ma fontosabbak, mint valaha. Márpedig ma, amikor a következő pénzügyi keretre vonatkozó jogalkotási javaslatok kerülnek megvitatásra, jó alkalom nyílik arra, hogy e gondok kiváltó okaival is foglalkozzunk. 2010 óta a Számvevőszék szót emel a finanszírozási programok egyszerűsítéséért is: világosabb célokért, könnyebben mérhető eredményekért, költséghatékonyabb kontrollmechanizmusokért.

2011-es éves jelentésünk is számos konkrét ajánlással szolgál, akárcsak az egyes javaslatokat illetően kibocsátott véleményeink. E véleményeink a pénzgazdálkodás és az elszámoltathatóság kapcsán esetleg felmerülő új kihívásokról is tesznek észrevételeket.

A kockázatnak leginkább kitett kiadási területekre vonatkozó közös stratégiai kerettel kapcsolatos javaslatokat illetően a Számvevőszék szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére, a pénzügyi korrekciós mechanizmusok javítására és a pénzügyi eszközök megfelelő ellenőrzési és kontrollmechanizmusainak biztosítására van szükség.

Tisztelt Theurer elnök úr, tisztelt Képviselők!

Jelenleg nehéz idők járnak. A tagállamoknak az uniós közpénzek felhasználására nézve jobb szabályozásban kell megállapodniuk, majd a Bizottsággal együtt megfelelően be is kell tartatniuk azt. Csak így biztosítható, hogy az uniós költségvetés hatékonyabban és eredményesebben tudja szavatolni az unió polgárai számára a nagyobb uniós értéknövelő hatást. Éves jelentésünknek ez a fő üzenete: megtisztel, hogy bemutathattam ezt ma Önöknek.

Mondandóm lényege tehát, hogy növelni kell az uniós pénzekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot. E cél elérésére kell törekednie minden uniós intézménynek, és a Számvevőszék is ezt a célt helyezte stratégiájának középpontjába az elkövetkező évekre nézve.

Köszönöm szíves figyelmüket.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site