Navigation path

Left navigation

Additional tools

EURÓPAI TANÁCS – KÖVETKEZTETÉSEK Brüsszel, 27-28/06/2013

European Council - DOC/13/5   28/06/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA

D/13/5

Brüsszel, 28/06/2013

EURÓPAI TANÁCS – KÖVETKEZTETÉSEK
Brüsszel, 27-28/06/2013

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az Európai Tanács által (2013. június 27–28-án) elfogadott következtetéseket.

___________________________

Amellett, hogy Európa rövid távú gazdasági kilátásai meglehetősen borúsak, az ifjúsági munkanélküliség több tagállamban példa nélküli szintre szökött fel, amiért emberi és társadalmi szempontból is nagy árat kell fizetnünk. Sürgősen cselekednünk kell.

Az Európai Tanács ma megállapodott az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre vonatkozó átfogó megközelítésről, az alábbi konkrét intézkedésekre építve: az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kifizetéseinek felgyorsítása és előreütemezése; az ifjúsági garancia megvalósításának felgyorsítása; az ifjúsági mobilitás fokozása; valamint a szociális partnerek nagyobb mértékű bevonása. Az Európai Tanács ezenfelül megvitatta a beruházások fellendítésének és a hitelhez jutás megkönnyítésének lehetőségeit is. Az európai erőforrásoknak, így az EBB forrásainak a mozgósítására szólított fel, továbbá új beruházási tervet indított útjára a kkv-k támogatása és a gazdaságfinanszírozás fellendítése érdekében.

Ugyan javul a pénzügyi stabilitás, de az EU-nak és a tagállamoknak további lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy Európa újra a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés pályájára lépjen és többé ne térjen le róla. A rendezett államháztartás és a fenntartható növekedést és munkahelyteremtést támogató szakpolitikák egymást kölcsönösen erősítő tényezők. Ugyanakkor határozottabb erőfeszítésre van szükség minden szinten a strukturális reformok előmozdítása, valamint a versenyképesség és a foglalkoztatás fellendítése érdekében. Mindezek ismeretében az Európai Tanács országspecifikus ajánlásokat hagyott jóvá a tagállamok szakpolitikáihoz és költségvetéséhez nyújtott útmutatásként, egyben lezárva a 2013. évi európai szemesztert.

Ezenfelül a bankunió irányában tett lépéseket is értékelte, mivel a bankunió döntő fontosságú a GMU pénzügyi stabilitása és zökkenőmentes működése szempontjából. Végezetül meghatározta, hogy melyek a GMU struktúrájának megerősítését célzó következő lépések, és kijelentette, hogy e kérdésekkel kapcsolatban folytatni kell a munkát az Európai Tanács decemberi üléséig.

Az Európai Tanács melegen üdvözölte az Európai Unió tagállamai között Horvátországot, mely 2013. július 1-jétől tagja az Uniónak. Továbbá gratulált Lettországnak, mivel az teljesítette a Szerződés konvergenciakritériumait, és így 2014. január 1-jén bevezetheti az eurót.

Az Európai Tanács jóváhagyta a Tanács következtetéseit, valamint a bővítésre, illetve a stabilizációs és társulási folyamatra vonatkozó ajánlásokat.

I. IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁS

  1. Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem különleges és azonnali célkitűzésnek minősül, tekintve az európai munkanélküli fiatalok elfogadhatatlanul magas arányát. Minden erőfeszítéssel arra kell törekednünk, hogy megvalósítsuk azt az ifjúsági garanciáról szóló tanácsi ajánlásban megfogalmazott közös célkitűzést, amely szerint a munkanélküli, az oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalokat négy hónapon belül vissza kell irányítani a munkaerőpiacra, az oktatásba vagy a képzésbe. A Bizottság ifjúsági foglalkoztatásról szóló közleménye alapján határozott és haladéktalan fellépésre van szükség nemzeti és uniós szinten egyaránt.

  1. Az EU mozgósítani fog minden rendelkezésre álló eszközt az ifjúsági foglalkoztatás támogatására. Az Európai Tanács az alábbi konkrét intézkedéseken alapuló átfogó megközelítésben állapodik meg:

  1. a strukturális alapok felhasználása során – többek között adott esetben a fel nem használt összegek újraprogramozása révén – külön figyelmet kap majd az ifjúsági foglalkoztatás. A Bizottság és a tagállamok az Európai Szociális Alapban (ESZA) mint az ifjúsági foglalkoztatás pénzügyi támogatását célzó egyik legfőbb uniós szintű eszközben rejlő minden lehetőséget kiaknáznak, többek között a fiatal munkavállalókat célzó munkahelyteremtés támogatása révén. Adott esetben a tagállamok a Bizottság fokozott szakmai segítségnyújtását igénybe véve és a legjobb gyakorlatokra építve javítják közigazgatási kapacitásuk hatékonyságát;

  1. minden szükséges előkészületet megteszünk annak érdekében, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2014 januárjára teljesen működőképes legyen, lehetővé téve a kifizetéseket, elsőként az EU azon régióiban működő kedvezményezettek részére, ahol az ifjúsági munkanélküliségi ráta 25 %-nál magasabb1. Annak érdekében, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés maradéktalanul betölthesse szerepét, a számára elkülönített 6 milliárd euró kifizetésére a következő többéves pénzügyi keret első két évében sort kell keríteni2. Ezenfelül a többéves pénzügyi keret 2014–2017-es felső összeghatára alatt megmaradt tartalékok „globális kötelezettségvállalási tartalékot” fognak képezni, elsősorban az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet szolgáló intézkedések finanszírozására. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kedvezményezett tagállamainak még az év vége előtt el kell fogadniuk egy tervet az ifjúsági munkanélküliségnek többek között az ifjúsági garancia megvalósításán keresztül történő kezelésére. A többi tagállamot is arra ösztönözzük, hogy 2014-ben fogadjanak el hasonló terveket. A Bizottság 2016-ban jelentésben számol be az ifjúsági garancia megvalósításáról és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés működéséről;

  1. az EBB hozzá fog járulni az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemhez az ifjúsági munkavállalókra vonatkozó kezdeményezése és a készségekbe való beruházásra vonatkozó programja révén, melyeket haladéktalanul végre kell hajtani;

  1. újabb erőfeszítéseket fogunk tenni a fiatal álláskeresők mobilitásának előmozdítása érdekében, többek között megerősítjük „Az első EURES-állásod” programot. Ösztönözzük a tagállamokat, hogy az ESZA-ból folyósított juttatások egy részét a határokon átnyúló mobilitási rendszerek támogatására fordítsák. A határokon átnyúló szakképzést is támogató „Erasmus +” programnak 2014 januárjára teljesen működőképesnek kell lennie. E tekintetben különösen üdvözlendő az a megállapodás, mely az Európai Parlament és a Tanács között született a szakmai képesítések elismeréséről. Haladéktalanul meg kell vizsgálni az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatának létrehozását célzó bizottsági javaslatokat. További erőfeszítésekre van szükség, különösen a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megőrzésével kapcsolatos javaslattal kapcsolatban, melynek elfogadására a tervek szerint a jelenlegi parlamenti ciklusban kerül sor;

  1. elő fogjuk mozdítani a magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és a munkaalapú tanulást, különösen a Tanulószerződéses Gyakorlati képzés Európai Szövetsége keretében, mely júliusban indul útjára. A tervek szerint 2014 elején bevezetjük a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét;

  1. a szociális partnereket maradéktalanul be kell vonni, hogy aktívan kivegyék a részüket ezekből a törekvésekből. Az Európai Tanács üdvözli az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozóan a szociális partnerek által 2013. június 11-én elfogadott intézkedési keretet.

  1. Nemzeti szinten – ahová a foglalkoztatással kapcsolatos hatáskörök legtöbbje tartozik – a tagállamoknak tovább kell vinniük reformjaikat. A tagállamok intézkedéseket hoznak a következők céljából: a szakoktatási és -képzési rendszerek modernizálása, az iskolából a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése érdekében az oktatás és az üzleti világ közötti együttműködés megerősítése, az alacsony képzettségű fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének javítása, a készségkereslet és -kínálat közötti eltérések kezelése, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai gyakorlatok előmozdítása a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban, valamint a vállalkozói készség és az induló vállalkozások támogatása. Több tagállam máris nagyra törő terveket nyújtott be az ifjúsági foglalkoztatás támogatására. De további lépésekre van szükség. Különösen a magas ifjúsági munkanélküliségi rátával küzdő tagállamoknak kell fokozniuk az aktív munkaerő-piaci intézkedéseiket. Fontos, hogy kellő figyelmet kapjon azon fiatalok munkaerő-piaci részvétele, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak és sajátos kihívásokkal néznek szembe. Az Európai Tanács emlékeztetett arra, hogy a foglalkoztathatóság fokozásához, valamint a munkahelyteremtés és a versenyképesség fellendítéséhez elengedhetetlenül fontos adott esetben az adóterhek átcsoportosításával csökkenteni az élőmunka terheit, többek között a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével, elismerve ugyanakkor, hogy az adózás területe a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Európai Tanács kijelentette, hogy a legjobb nemzeti gyakorlatok fokozott megosztására van szükség, és e tekintetben üdvözölte a hamarosan megrendezésre kerülő berlini konferenciát.

II. NÖVEKEDÉS, VERSENYKÉPESSÉG ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS

Európai szemeszter

  1. Az Európai Tanács mélyreható véleménycserét követően az országspecifikus ajánlások általános jóváhagyásával lezárta a 2013. évi európai szemesztert. Ezeket az ajánlásokat a tagállamok a költségvetéssel, a strukturális reformokkal, illetve a foglalkoztatási és szociálpolitikáikkal kapcsolatos soron következő döntéseikkel valósítják meg, mindeközben előmozdítva a teljes körű nemzeti szerepvállalást és fenntartva a szociális párbeszédet. A Tanács és a Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az ajánlások megvalósítását. A Tanács rendszeresen meg fogja vitatni és értékelni fogja az európai gazdasági helyzetet.

  1. A növekedés és a költségvetési konszolidáció előmozdítása egymást kölcsönösen erősítő tényezők. A rendezett államháztartás elengedhetetlen ahhoz, hogy a hatóságok továbbra is képesek legyenek támogatni a fenntartható növekedést és munkahelyteremtést. E tekintetben az Európai Tanács üdvözli, hogy több tagállammal szemben megszűnt a túlzotthiány-eljárás, és üdvözli azon tagállamok erőfeszítéseit is, amelyek várhatóan teljesítik költségvetési céljaikat. Emlékeztet arra, hogy az EU jelenlegi fiskális kerete több lehetőséget is kínál a termelő közberuházások iránti igények és a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában a költségvetési fegyelemmel kapcsolatosan kitűzött célok közötti egyensúly megteremtésére. Egyes tagállamok esetében a költségvetési konszolidáció ütemét az uniós költségvetési keretben előírtaknak megfelelően hozzáigazították a gazdasági feltételekhez. Ugyanakkor a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a strukturális reformjaik tempóját. Ezzel támogatni tudják az uniós gazdaság egyensúlyának helyreállítására tett erőfeszítéseket, segítenek visszaállítani a versenyképességet, és kezelni tudják a válság társadalmi következményeit.

Új európai beruházási terv

  1. A mai gazdasági környezetben döntő, hogy visszaállítsuk a gazdaságba irányuló rendes hiteláramlást és elősegítsük a beruházások finanszírozását. Mivel a kkv-k különösen a munkahelyteremtés szempontjából fontos szerepet játszanak a gazdaságban, kiemelt helyen szerepelnek majd a kkv-k finanszírozásának támogatását célzó intézkedések. Ez különösen azokban az országokban lényeges, melyek magas ifjúsági munkanélküliségi rátával küzdenek, és ahol a növekedés és munkahelyteremtés előmozdítása érdekében új beruházásokra van szükség. A vállalkozói készség és az önfoglalkoztatás előmozdítása is elengedhetetlen. Az Európai Tanács ennek megfelelően megállapodott abban, hogy új beruházási tervet indít útjára.

  1. Az Európai Tanács üdvözölte a következő hét évre szóló többéves uniós pénzügyi kerettel kapcsolatban elért megállapodást. Köszönetét fejezte ki az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalódelegációinak munkájukért és fáradhatatlan erőfeszítéseikért, amelynek köszönhetően a mai napon létrejöhetett a megállapodás. A többéves pénzügyi keret egész Európában katalizátorként hat majd a növekedésre és munkahelyteremtésre, ezáltal pedig döntő szerepet fog játszani a gazdasági növekedés serkentésében és hozzájárul a termelő és a humán tőkét célzó beruházások hatásának megsokszorozásához. Az Európai Tanács a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és a kapcsolódó intézményközi megállapodás mihamarabbi hivatalos elfogadását sürgette. Ezzel kapcsolatban az Európai Tanács üdvözölte továbbá az olyan új programok vonatkozásában született megállapodásokat, mint az ERASMUS, a COSME, a Horizont 2020 és a foglalkoztatás és a szociális innováció programja. Az Európai Tanács hangsúlyozta az alábbiak fontosságát:

  1. az év vége előtt el kell fogadni az „Európa 2020” stratégia megvalósítását támogató különböző uniós programokat;

  1. a tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal partnerségi megállapodásaik mielőbbi megkötése és operatív programjaik gyors elfogadása érdekében;

  1. gyorsan fel kell használni a strukturális alapokat, valamint meg kell valósítani a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő COSME-programot és a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot, mivel ezek különösen relevánsak a kkv-k támogatásának szempontjából;

  1. fel kell gyorsítani a projektkötvények kísérleti szakaszának végrehajtását. A Bizottság tervei szerint 2013 végéig benyújtja az erről szóló értékelését.

  1. Az Európai Tanács üdvözölte a Bizottság és az EBB gazdaságfinanszírozásról szóló jelentését. Megállapodott az alábbi intézkedésekről, és üdvözölte a Bizottság és az EBB azon szándékát, hogy prioritásként kezelje az intézkedések megvalósítását, és az Európai Tanács 2013. októberi ülése előtt átfogó – számszerűsített célkitűzéseket, valamint eszközöket és ütemtervet tartalmazó – jelentést nyújtson be azok végrehajtásáról:

  1. a gazdaságba irányuló hiteláramlás támogatása érdekében az EBB által tett erőfeszítések fokozása, maradéktalanul felhasználva tőkéjének nemrégiben végrehajtott 10 milliárd euróval való emelését. Az Európai Tanács felkéri az EBB-t, hogy hajtsa végre tervét, melynek célja a 2013–2015-ös időszakban legalább 40%-kal növelni hitelezési tevékenységét az EU-ban. E célból az EBB eddig 150 milliárd eurót meghaladó értékben tárt fel hitelezési lehetőségeket olyan kritikus prioritások vonatkozásában, mint az innováció és a készségek, a kkv-k forráshoz jutása, az erőforrás-hatékonyság és a stratégiai infrastruktúrák;

  1. az Európai Bizottság és az EBB közös kockázatmegosztási finanszírozási eszközeinek kiterjesztése a magánszféra és a tőkepiacok által a kkv-kbe tett beruházások hatásának megsokszorozása érdekében. E kezdeményezésekkel a tervek szerint biztosítható, hogy a kkv-knek nyújtott új kölcsönök volumene növekedjen az EU-ban, tiszteletben tartva a pénzügyi stabilitás és az átláthatóság elvét, valamint a többéves pénzügyi keretben elfogadott felső összeghatárokat. A Tanács a Bizottsággal és az EBB-vel konzultációt folytatva haladéktalanul pontosan meghatározza a strukturális alapokból társfinanszírozott, nagy multiplikátorhatás elérését szolgáló eszközök kidolgozásához szükséges paramétereket. Meg kell tenni a szükséges előkészületeket annak érdekében, hogy ezek az eszközök 2014 januárjában megkezdjék működésüket;

  1. az Európai Beruházási Alap hitelminőség-javító kapacitásának fokozása;

  1. az EBB kereskedelemfinanszírozási rendszereinek fokozatos kiterjesztése a kkv-k tevékenységeinek támogatása érdekében EU-szerte, különösen a programban részt vevő országokban;

  1. a nemzeti fejlesztési bankok és az EBB közötti együttműködés megerősítése a társhitelezési lehetőségek számának növelése és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében;

  1. alternatív finanszírozási források kialakítása a tagállamokkal szoros együttműködésben.

A Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum végrehajtása

  1. Az Európai Tanács egy évvel ezelőtt állapodott meg a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumról, a növekedést elősegítő és gyorsan ható intézkedések csomagjáról, 120 milliárd eurónyi finanszírozási kerettel. Azzal együtt, hogy az intézkedések megvalósítása jó ütemben halad és azok némelyike máris eredményesnek bizonyult, további erőfeszítésekre van szükség. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak minden erővel annak biztosítására kell törekedniük, hogy a paktumban foglalt valamennyi elem mielőbb megvalósításra kerüljön, amint az a korábbi európai tanácsi következtetésekben is szerepel, különösen az egységes piac, az innováció, a digitális menetrend, a szolgáltatások, az energia és az adóügyek tekintetében. Az Európai Tanács érdeklődve várja a paktummal kapcsolatos eredményekről szóló, 2013 decemberében benyújtandó, naprakész jelentést, amely épít majd a Tanács által végzett rendszeres felülvizsgálatra.

  1. Amint arról márciusban megállapodás született, az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja kísérni a gazdasági növekedés fellendítésére és a versenyképesség előmozdítására általa meghatározott iránymutatások végrehajtását, különösen rendszeres tematikus megbeszélések révén. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács első véleménycserét tartott két kiemelt kérdésről:

  1. a stabil európai ipari bázis az EU növekedési és versenyképességi menetrendjének létfontosságú építőköve. Az Európai Tanács a strukturális változásokat és a gazdasági megújulást kísérő modern európai iparpolitika vonatkozásában átfogó horizontális és koherens megközelítést sürgetett. Üdvözölte a versenyképes és fenntartható acéliparra vonatkozó bizottsági cselekvési tervet. Az Európai Tanács 2014. februári ülésére tekintettel kifejezte, hogy az Európai Tanács 2013. márciusi és májusi következtetéseinek megfelelően érdeklődve várja a Bizottság további hozzájárulását. Felkérjük a soron következő elnökséget, hogy folytassa a Tanácson belül az előkészítő munkát;

  1. Az Európai Tanács, emlékeztetve a 2013. márciusi következtetéseire, első hozzájárulásként üdvözölte a legnagyobb terhet jelentő tíz jogszabályról szóló bizottsági közleményt. Kifejezte, hogy várakozással tekint az elé, hogy a 2013. októberi ülését megelőzően részletes munkaprogramot kap kézhez, amely további, és adott esetben új konkrét javaslatokat fog tartalmazni a szabályozásból fakadó terhek csökkentésére és a versenyképesség ösztönzésére, miközben szem előtt tartja a fogyasztók és a munkavállalók megfelelő védelmének szükségességét. Az Európai Tanács további erőfeszítéseket szorgalmazott annak érdekében, hogy az uniós és a nemzeti szabályozás hatékonyabb, következetesebb és egyszerűbb legyen. Az Európai Tanács a javaslatok ismeretében vissza fog térni ezekre a kérdésekre.

Az Európai Tanács 2013. októberi ülésén folytatandó tematikus megbeszéléseinek célja, hogy új lendületet adjon az innováció, az egységes digitális piac és a szolgáltatások területének, és ezzel kapcsolatban felkérte a Bizottságot, hogy az említett ülést megelőzően nyújtson be jelentést a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékeléséről, valamint az európai tartalomfelhasználási engedélyezési eljárásról.

  1. Emlékeztetve a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésében a kereskedelemnek jutó szerepre, az Európai Tanács üdvözölte az Egyesült Államokkal kialakítandó transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre irányuló tárgyalások megkezdését.

III. A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA

  1. Azóta, hogy múlt év decemberében benyújtásra került „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című jelentés, jó ütemben haladt a munka azzal a négy kulcsfontosságú építőelemmel kapcsolatban, amelyekkel megerősíthető a gazdasági és monetáris unió struktúrája. Minden konkrét új lépést, amely a gazdasági kormányzás megerősítésére irányul, a döntéshozatal és a döntésvégrehajtás szintjén a demokratikus legitimáció és az elszámoltathatóság erősítését célzó további lépéseknek kell kísérniük. Ez a folyamat az EU intézményi keretén alapul majd, és maradéktalanul tiszteletben tartja az egységes piac integritását, és egyenlő versenyfeltételeket biztosít az uniós tagállamoknak, többek között a székhely szerinti tagállamok és a fogadó tagállamok közötti igazságos egyensúly megteremtése révén. A folyamat nyitott és átlátható lesz azon tagállamok számára is, amelyek nem a közös pénznemet használják.

  1. Az Európai Tanács 2012. decemberi és 2013. márciusi következtetéseivel összhangban rövid távon a legfontosabb prioritás a bankunió kiépítése. Ez alapvető a pénzügyi stabilitás biztosításának, a pénzügyi fragmentáltság csökkentésének és a gazdaságba irányuló rendes hiteláramlás helyreállításának a szempontjából. Az Európai Tanács emlékeztetett arra, hogy elengedhetetlen a bankok és az államháztartások közötti ördögi kör megtörése, és kiemelte az alábbi pontokat:

  1. a bankok tőkekövetelményeire vonatkozó új szabályok (a tőkekövetelményi jogszabálycsomag), valamint az új egységes felügyeleti mechanizmus központi szerepet játszik majd a bankszektor stabilitásának biztosításában;

  1. az egységes felügyeleti mechanizmusra való átállás során mérlegértékelésre fog sor kerülni, amely eszközminőség-ellenőrzést és egy ezt követő stressztesztet is magában foglal majd. Ezzel összefüggésben az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamok még a mérlegértékelés befejeztét megelőzően minden szükséges intézkedést megtesznek, ideértve a tagállami pénzügyi védőháló létrehozását is;

  2. az eurócsoport megállapodott a bankoknak az Európai Stabilitási Mechanizmus általi közvetlen feltőkésítését célzó operatív keret főbb jellemzőiről. Folytatni kell a munkát annak érdekében, hogy amikor létrejön egy hatékony egységes felügyeleti mechanizmus, az Európai Stabilitási Mechanizmusnak lehetősége legyen arra, hogy rendes határozatot követően közvetlenül tőkésítsen fel bankokat;

  1. az Európai Tanács üdvözölte a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó keretrendszer létrehozásáról szóló irányelv tervezetéről a Tanácsban elért megállapodást, és felkérte a Tanácsot és a Parlamentet, hogy kezdje el a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az irányelvet még az év vége előtt el lehessen fogadni. Ezenfelül kijelentette, hogy még az idén el kell fogadni a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvjavaslatot;

  1. ahhoz, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus teljes mértékben működjön, az kell, hogy az annak körébe tartozó bankokra vonatkozóan egy egységes bankszanálási mechanizmus is életbe lépjen. Az Európai Tanács érdeklődve várja az egységes szanálási mechanizmus létrehozásáról szóló bizottsági javaslatot, hogy az év végéig a Tanácsban megállapodás születhessen, és azt még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt el lehessen fogadni. A Bizottság azt tervezi, hogy 2013 nyarán módosított szabályokat fog elfogadni a pénzügyi szektornak nyújtott állami támogatások tekintetében annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket az állami támogatás bevonásával járó szanálási határozatok esetében.

  1. Folytatni kell a munkát a megerősített GMU valamennyi építőelemével kapcsolatban, mivel azok szervesen összefüggenek:

  1. a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 11. cikkének, valamint a szubszidiaritás elvének megfelelően hatékonyabb keretben kell folytatni a gazdaságpolitikai koordinációt. Március 20-i közleménye nyomán a Bizottság szándéka szerint ősszel javaslatot nyújt be a jelentős gazdaságpolitikai reformok előzetes koordinációjáról;

  2. annak ellenére, hogy egyetértés tapasztalható a kölcsönös megállapodás tárgyát képező szerződések és az ezekhez társuló szolidaritási mechanizmusok koncepciójának alapelveit illetően, az elkövetkező hónapokban folytatni kell az e kérdésekkel kapcsolatos munkát, és ennek során különösen a gazdaságpolitikai koordinációról szóló, hamarosan megjelenő bizottsági közleményre kell építeni;

  1. meg kell erősíteni a GMU szociális dimenzióját. Első lépésként fontos hatékonyabban nyomon követni és figyelembe venni a GMU-n belüli szociális és munkaerő-piaci helyzetet, különösen megfelelő szociális és foglalkoztatási mutatók alkalmazásával az európai szemeszter keretében. Fontos továbbá a foglalkoztatási és a szociálpolitika jobb koordinálásáról is gondoskodni, a tagállami hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett. A szociális partnerek és a – többek között nemzeti szinten folytatott – szociális párbeszéd szerepe szintén kulcsfontosságú. A Bizottság a közeljövőben közleményt nyújt be a GMU szociális dimenziójáról.

  1. A tagállamokkal való szoros egyeztetéseket követően az Európai Tanács vissza fog térni ezekre a kérdésekre. 2013 októberében meg fogja vizsgálni különösen a megerősített gazdaságpolitikai koordináció keretében figyelembe veendő mutatókat és szakpolitikai területeket, valamint a GMU szociális dimenzióját. A megbeszélések folytatódni fognak 2013 decemberében is, azzal a céllal, hogy döntés szülessen e kérdésekről, különösen a szerződéses megállapodások és a kapcsolódó szolidaritási mechanizmusok főbb jellemzőiről. A nem a közös pénznemet használó tagállamok esetében ezek az intézkedések önkéntesek lennének, és minden szempontból maradéktalanul összeegyeztethetők lennének az egységes piaccal.

  1. Az Európai Tanács megvitatta Lettország arra irányuló kérelmét, hogy bevezesse az eurót. Az Európai Tanács elismerését fejezte ki Lettországnak a stabil gazdasági, költségvetési és pénzügyi politikán alapuló, eddig elért konvergenciáért, és üdvözli azt a tényt, hogy Lettország a Szerződésben meghatározott valamennyi konvergenciakritériumot teljesítette. Üdvözölte a Bizottság azon javaslatát, hogy Lettország 2014. január 1-jén bevezesse az eurót.

IV. EGYÉB

  1. Az Európai Tanács együttérzéséről biztosította az ez év júniusában Közép-Európát sújtó katasztrofális árvizek károsultjait. Igénybe kell venni a megfelelő pénzügyi forrásokat (például a Szolidaritási Alapot, a strukturális alapokat és a Kohéziós Alapot) annak érdekében, hogy a leginkább érintett régiókban és tagállamokban a lehető legnagyobb mértékben támogatni lehessen az azonnali enyhítést és az újjáépítést célzó erőfeszítéseket, valamint a jövőbeli megelőzésre irányuló intézkedéseket. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy gyorsan és konstruktív módon reagáljon az érintett tagállamok által benyújtott kérelmekre, így biztosítva, hogy haladéktalanul elérhetővé lehessen tenni az uniós alapokból a leginkább érintett régiók és tagállamok számára nyújtandó támogatást.

  1. Az Európai Tanács a 2013. februári ülésén elismerte, hogy a gazdasági válság az euróövezeten belül több tagállamot is súlyosan érintett, közvetlen hatást gyakorolva e tagállamok jóléti szintjére. E helyzet kezelése érdekében további kereteket különítettünk el a strukturális alapokból. Ekkor a Ciprus számára biztosítandó makrogazdasági támogatási programról még nem született döntés. A ciprusi kormány azóta további támogatás iránti kérelmet nyújtott be. Az Európai Tanács felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy Ciprus különösen nehéz helyzetének kezelése érdekében az éves költségvetési eljárás keretében vizsgálják meg a többéves pénzügyi kereten belüli rugalmasság által kínált lehetőségeket, a rugalmassági eszközt is ideértve.

  1. A bővítést illetően az Európai Tanács jóváhagyta a 2013. június 25-i tanácsi következtetéseket és ajánlásokat. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. Az első kormányközi konferenciát legkésőbb 2014 januárjában meg fogják tartani. Ezt megelőzően a Tanács elfogadja a tárgyalási keretet, amelyet az Európai Tanács a bővítéssel foglalkozó szokásos ülésén erősít majd meg.

  2. Elfogadásra kerültek az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozatok.

  1. Az Európai Tanács 2014. júniusi ülésén megbeszélést fog tartani a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli jogalkotási és operatív programok tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatások meghatározása érdekében (az EUMSZ 68. cikke alapján). Az ülés előkészítéseként felkérjük a soron következő elnökségeket, hogy a Tanácson belül indítsák el az együttgondolkodás folyamatát. Felkérjük a Bizottságot, hogy tegyen megfelelő hozzájárulást ehhez a folyamathoz.

________________________

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI TANÁCS ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTUMOK

• A Tanács 2013. június 25-i jelentése a 2013. évi országspecifikus ajánlásokról

• A Tanács 2013. június 25-i ülésén elfogadott következtetései a bővítésről

• A Tanács 2013. május 28-i ülésén elfogadott következtetései az EU hivatalos fejlesztési támogatásáról szóló éves jelentésről

• A Tanács 2013. június 25-i ülésén elfogadott következtetései a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó menetrendről

• A Tanács által 2013. június 25-én elfogadott cselekvési terv az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia végrehajtásáról

1 :

Tekintettel arra, hogy Szlovéniában az ifjúsági munkanélküliség 2012-ben több mint 30 %-kal nőtt, Kelet-Szlovénia régiója, ahol az ifjúsági munkanélküliség 2012-ben több mint 20 % volt, szintén az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kedvezményezettje lesz.

2 :

Ezt anélkül fogják megvalósítani, hogy az negatív hatást gyakorolna az Európai Tanács által 2013 májusában meghatározott energiapolitikai célkitűzésekre.

:

Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website