Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Következtetések – 2013. február 7–8.

Következtetések – 2013. február 7–8.

Következtetések – 2013. február 7–8.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

FŐIGAZGATÓSÁG

D/13/2

Brüsszel, 2013. február 8.

(OR. en)

EURÓPAI TANÁCS – KÖVETKEZTETÉSEK
Brüsszel, 07-08/02/2013
(MULTIANNUAL FINANCIAL FRAMEWORK)

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az Európai Tanács (2013. február 7–8-i) ülésén a többéves pénzügyi keretre vonatkozó napirendi ponttal kapcsolatban elfogadott következtetéseket1.

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS

  1. Az Európai Unió és tagállamai az elmúlt években fontos intézkedéseket hoztak a gazdasági és pénzügyi válság által előidézett problémák megoldására. A jövőt tekintve a következő többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell, hogy az Európai Unió költségvetésében meghatározó cél legyen Európa kilábalása a válságból. Az Európai Unió költségvetésének katalizátorként kell segítenie a növekedést és a munkahelyteremtést szerte Európában, leginkább azáltal, hogy ösztönzést ad a termelő és a humántőke-beruházásoknak. A következő többéves pénzügyi keretben az Európa 2020 stratégiának megfelelően a kiadásokat a növekedés, a foglalkoztatás, a versenyképesség és a konvergencia szolgálatába kell állítani. Ugyanakkor, azzal összefüggésben, hogy Európa országaiban erősödik a költségvetési fegyelem, elengedhetetlenül fontos, hogy a következő többéves pénzügyi keret tükrözze a tagállamok által a költségvetési hiány és az államadósság fenntarthatóbb pályára állítása céljából tett konszolidációs intézkedéseket. Minden egyes elköltött euró lehetséges hozadékát alaposan meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a következő többéves pénzügyi keret alapján teljesített kiadások minősége fokozódjon, és nagyobb európai hozzáadott érték jöjjön létre, nem utolsósorban az erőforrások összevonása, a katalizátorhatás, a méretgazdaságosság, illetve a határokon átnyúló és átgyűrűző pozitív hatások érvényesítése révén, hozzájárulva ezáltal az elfogadott közös szakpolitikai célok hatékonyabb vagy gyorsabb megvalósításához és a nemzeti kiadások csökkentéséhez. A fenntartható növekedés és a foglalkoztatás csak akkor fog helyreállni, ha következetes és széles alapokon nyugvó megközelítést alkalmazunk, amely a jövőbeli növekedést célzó beruházást fenntartó intelligens költségvetési konszolidációt ötvözi a stabil és rendezett makrogazdasági politikával és a társadalmi kohéziót megőrző aktív foglalkoztatási stratégiával. Az uniós szakpolitikáknak összhangban kell lenniük a szubszidiaritás, az arányosság és a szolidaritás elvével, és valós hozzáadott értéket kell biztosítaniuk.

  1. A következő pénzügyi keretnek nemcsak a kiadások megfelelő szintjét, hanem a minőségét is garantálnia kell. A kiadások jó minősége lehetővé teszi a szakpolitikák jobb kidolgozását és azoknak a lehetőségeknek a teljes körű kiaknázását, amelyeket az európai hozzáadott érték szempontjából kínálnak, különösen olyan időszakokban, amikor a tagállamokat súlyos költségvetési korlátok szorítják. Ezért a finanszírozási eszközök keretében rendelkezésre álló források felhasználása a lehető leghatékonyabb kell, hogy legyen. Az uniós források felhasználásának javítását célzó lépések között szükség van egyebek mellett a szakpolitikák jobb irányítására, amelybe bele kell tartoznia bizonyos feltételrendszernek, valamint a források olyan területekre történő koncentrálására és olyan területeken való célzott felhasználására – lehetőség szerint valamennyi fejezet minden finanszírozási eszköze és programja esetében –, amelyek a leginkább hozzájárulnak a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozásához. Biztosítani kell a rendszeres jelentéstételt annak érdekében, hogy politikai szinten értékelhetők legyenek az egyes szakpolitikák és finanszírozási eszközök tekintetében elért eredmények. Mindemellett a kiadások megfelelő minőségét többek között a következőkkel kell biztosítani: rugalmasság, pozitív ösztönzők, a források növekedésserkentő intézkedésekre történő koncentrálása, értékelés és felülvizsgálat, eredményalapú szemlélet, a teljesítés egyszerűsítése, megfelelő technikai segítségnyújtás, a verseny elvének követése a projektek kiválasztásakor, valamint a pénzügyi eszközök helyes felhasználása. A következtetések több olyan elemet is tartalmaznak, amelyekkel elérhető a fenti elvek megvalósulása. Ezenkívül az Unió valamennyi intézményének meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy az érintett finanszírozási eszközökre vonatkozó ágazati jogszabályok tartalmazzanak a kiadások minőségének növelését célzó rendelkezéseket.

  1. A Bizottság – annak érdekében, hogy a kiadások minőségét részletesen elemezni lehessen, és a Bizottság által az EUMSZ 318. cikkének megfelelően az Unió pénzügyi helyzetéről készített éves értékelő jelentéssel összhangban – minden évben összefoglaló jelentésben számol majd be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a közös stratégiai kerethez tartozó programokról (a tagállamoktól kapott éves végrehajtási jelentések alapján), valamint megküldi a két intézménynek a programokról rendelkezésre álló értékelések összegzését. Ezenkívül két stratégiai jelentés is benyújtásra kerül a programozási időszakban a közös stratégiai kerethez tartozó programokról.

  1. Az új többéves pénzügyi keret a 2014 és 2020 közötti hétéves időszakra fog vonatkozni, és – azt feltételezve, hogy Horvátország 2013-ban csatlakozik az Unióhoz – egy 28 tagállamból álló Európai Unió számára készül.

  1. A kiadások az Unió politikai prioritásait tükröző hat fejezetre oszlanak, amelyek biztosítják a források hatékony elosztásához szükséges rugalmasságot.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerkezete az alábbi lesz:

  • 1a. alfejezet – „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért”, amely tartalmazza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt,

  • 1b. alfejezet – „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”,

  • 2. fejezet – „Fenntartható növekedés: természeti erőforrások”, amelynek keretében külön, fejezeten belüli felső határ vonatkozik majd a piachoz kapcsolódó kiadásokra és a közvetlen kifizetésekre,

  • 3. fejezet – „Biztonság és uniós polgárság”,

  • 4. fejezet – „Az EU mint globális szereplő”,

  • 5. fejezet – „Igazgatás”, amelynek keretében külön, fejezeten belüli felső határ vonatkozik majd az igazgatási kiadásokra,

  • 6. fejezet – „Ellentételezések”.

  1. Az Európai Tanács politikai megállapodásra jutott arról, hogy a 28 tagú EU kiadásai végösszegének felső határa a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan kötelezettségvállalási előirányzatokban 959 988 millió EUR, amely az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,00 %-át képviseli, valamint 908 400 millió EUR kifizetési előirányzatokban, amely az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,95 %-át képviseli. A kötelezettségvállalási előirányzatok bontása az alább leírtak szerint alakul. Ugyanezen adatok az I. melléklet táblázatában is megtalálhatók, amely a kifizetési előirányzatok ütemezését is tartalmazza. Valamennyi számadat 2011-es változatlan árakon alapul. Az infláció figyelembevétele céljából automatikus évenkénti technikai korrekcióra fog sor kerülni. A Tanács ennek alapján kéri az Európai Parlament egyetértését az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdésével összhangban, mely bekezdés előírja, hogy a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően fogadja el a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet.

Annak érdekében, hogy az EUMSZ 323. cikkével összhangban az Unió a 2014 és 2020 közötti időszakban teljesíteni tudja a fennálló és a jövőbeli kötelezettségvállalásaiból fakadó összes pénzügyi kötelezettségét, az éves kifizetések felső összeghatárának kezelésére különös szabályok megállapítására kerül majd sor.

A közös stratégiai kerethez tartozó alapokból való támogathatóság és a keretösszegek megállapításához, valamint a teljes bruttó nemzeti jövedelem kiszámításához azok a statisztikai adatok és előrejelzések kerülnek felhasználásra, amelyeket a Bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletjavaslat 2012. júliusi aktualizálása során használt (COM(2012) 388).

  1. Az európai beruházások fejlesztéséhez szükséges finanszírozási igényeket szem előtt tartva, valamint figyelembe véve, hogy el kell érni, hogy az uniós költségvetés által támogatott intézkedések multiplikátorhatása a lehető legnagyobb legyen, a következő többéves pénzügyi keret végrehajtásának részeként a pénzügyi eszközök, közöttük a projektkötvények szélesebb körű felhasználására fog sor kerülni. A pénzügyi eszközöknek az Unió egy vagy több specifikus szakpolitikai célját kell szolgálniuk, megkülönböztetéstől mentes módon kell működniük, egyértelműen meghatározott lejárattal kell rendelkezniük, összhangban kell lenniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, és ki kell egészíteniük a hagyományos eszközöket, például a vissza nem térítendő támogatásokat. Az Uniónak az ilyen pénzügyi eszközök viszonylatában fennálló pénzügyi kötelezettségei a következő többéves pénzügyi keretben az EU költségvetéséből való hozzájárulásokra fognak korlátozódni, és nem keletkeztethetnek függő kötelezettséget az uniós költségvetéssel szemben.

A pénzügyi eszközök csak akkor alkalmazhatók, ha megfelelnek az új költségvetési rendeletben előírt szigorú feltételeknek. A pénzügyi eszközök céljaira csak akkor lehet az uniós költségvetésből finanszírozást igénybe venni, ha az ésszerű mértékű és hozzáadott értéket képvisel.

  1. A fennálló kötelezettségvállalások (RAL: reste à liquider) elkerülhetetlen melléktermékei a többéves programozásnak és a differenciált előirányzatoknak. Különböző okokból azonban a 2007–2013-as pénzügyi keret végén fennmaradó RAL jelentősen nagyobb lesz a vártnál. Ezért annak érdekében, hogy valamennyi fejezeten belül kezelhető legyen a kifizetési előirányzatok szintje és szerkezete, több kezdeményezés is a 2014–2020-as pénzügyi keretről szóló megállapodás szerves részévé vált:

  • a kötelezettségvállalások szintjét minden fejezetnél megfelelő szinten állapították meg,

  • a visszavonási szabályokat – különösen az automatikus visszavonásra vonatkozó szabályokat – minden fejezetben szigorúan alkalmazni fogják,

  • az előfinanszírozási ráták a 2007–2013-as időszakhoz képest csökkennek,

  • a kohéziós politika keretében életbe léptetett regionális „védőháló-megállapodásokra” irányuló éves kötelezettségvállalások nem lesznek degresszívek, ez pedig hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kötelezettségvállalások és a kifizetések profilja kezelhető legyen.

  1. A források jobb felhasználásának biztosítása – bizonyos feltételrendszer, erőteljes ellenőrzés és hatékony teljesítménymérés révén – az EU felelőssége. Ugyanakkor a finanszírozási programjai egyszerűsítésével kapcsolatos igénynek is meg kell felelnie annak érdekében, hogy csökkentse a kedvezményezettek, illetve mind uniós, mind nemzeti szinten valamennyi résztvevő adminisztratív terheit és költségeit. Ezért a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos valamennyi ágazati jogszabálynak, illetve az új költségvetési rendeletnek és a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásnak jelentős érdemi rendelkezéseket kell tartalmaznia az egyszerűsítéshez való hozzájárulás, illetve az elszámoltathatóság javítása és az uniós források hatékony felhasználása érdekében. Továbbá mind a jogalkotás, mind a jogszabályok végrehajtása során külön figyelemben fog részesülni a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes körű érvényesítése, valamint az ún. „egyrégiós” tagállamok kisebb programjaira jellemző sajátosságok figyelembevétele a szabályozás könnyítése által.

  1. Egyes szakpolitikai területeken a célok optimális elérése annak függvénye, hogy az olyan prioritásokat, mint például a környezet védelme, sikerül-e szervesen beépíteni bizonyos más szakpolitikai területekhez tartozó eszközökbe. Az éghajlatváltozás elleni fellépés céljaira fordított kiadások 2014 és 2020 között az uniós kiadások legalább 20 %-át fogják kitenni, és ezért e célok tükröződni fognak a megfelelő eszközökben is annak érdekében, hogy azok hozzájáruljanak az energiaellátás biztonságának megerősítéséhez, valamint egy olyan karbonszegény, hatékony erőforrás-felhasználású és az éghajlatváltozáshoz rugalmasan alkalmazkodó gazdaság felépítéséhez, amely fokozza Európa versenyképességét, illetve több és környezetbarátabb munkahelyet teremt.

  1. Annak érdekében, hogy az uniós költségvetés betölthesse a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség előmozdítása terén játszott alapvető fontosságú szerepet, az alábbi jogszabályok szövegét a lehető leggyorsabban el kell fogadni, összhangban a Szerződésekben foglalt eljárásokkal, illetve tiszteletben tartva az egyes intézmények szerepét. Ez különösen a következőket jelenti:

  • a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító rendelet,

  • a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás,

  • az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozat és a hozzá kapcsolódó végrehajtási intézkedések..

Az e megállapodás keretében meghatározott kötelezettségvállalások szintje alapján, illetve figyelembe véve a Bizottság által az egyes fejezetekhez tartozó célokra előirányzott számadatokat, a Tanács és az Európai Parlament felkérést kap, hogy kellő időben jusson megállapodásra a többéves pénzügyi kereten belüli finanszírozásra javasolt eszközök, programok és alapok mindegyikének megfelelő finanszírozására vonatkozóan, ideértve egy felülvizsgálat lehetőségét is.

Emlékeztetve az Európai Parlamenttel az elmúlt hónapokban – mind az Általános Ügyek Tanácsának ülései alkalmával, mind pedig az EUMSZ 324. cikkének megfelelően az intézmények elnökeinek szintjén – folytatott intenzív együttműködésre, az Európai Tanács felkéri az elnökséget, hogy minél gyorsabban vigye előbbre a megbeszéléseket az Európai Parlamenttel.

A Bizottságot felkérjük, hogy adjon meg minden segítséget és támogatást, amelyet célszerűnek tart a döntéshozatali folyamat elősegítése érdekében.

  1. Az Európai Tanács felszólítja a társjogalkotókat arra, hogy minél hamarabb fogadják el a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet végrehajtó finanszírozási programokat, biztosítva ezzel azt, hogy azok 2014. január 1-jétől, kellő időben bevezetésre kerüljenek. Az Európai Tanács emlékeztet arra, hogy az intézményeknek és a tagállamoknak közös célja és feladata a finanszírozási szabályok és eljárások egyszerűsítése. Az Európai Tanács üdvözli a folyamatban lévő tárgyalásokon elért eredményeket, és a társjogalkotókat arra sürgeti, hogy egyszerűbb programokról állapodjanak meg, amelyek révén egyértelműen csökkennek a hatóságokra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek. Ezáltal a programok könnyebben igénybe vehetővé és rugalmasabbá válnának, továbbá nagyobb hangsúlyt helyeznének a növekedés és a foglalkoztatás terén elért eredményekre, összhangban az Európa 2020 stratégiával.

I. RÉSZ: KIADÁSOK

1a. alfejezet „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért”

  1. Az intelligens és inkluzív növekedés olyan terület, ahol az uniós intézkedések jelentős értéktöbbletet eredményeznek. Az e fejezethez tartozó programok jelentős mértékben képesek hozzájárulni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, különösen ami a kutatás, az innováció és a technológiafejlesztés elősegítését, a vállalkozások és a kkv-k versenyképességét kedvezően befolyásoló konkrét intézkedéseket, az „Erasmus mindenkinek” program révén az oktatás és az emberi készségek területén történő befektetést, valamint a szociális menetrend fejlesztését illeti. A finanszírozás e fejezeten belüli elosztása során kiemelt figyelmet kell fordítani az uniós kutatási, oktatási és innovációs erőfeszítések jelentős és progresszív elősegítésére, többek között az eljárások egyszerűsítése révén.

  1. Tekintve, hogy a Horizont 2020 és az „ERASMUS mindenkinek” program rendkívüli mértékben hozzájárul az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához, az ezekre a programokra nyújtandó finanszírozás tényleges növekedést jelent majd a 2013-as szinthez képest.

  1. Az ezen alfejezethez tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső összeghatára 125 614 millió EUR lesz:

1a. alfejezet – „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért”

(millió EUR, 2011-es árakon)

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

15 605

16 321

16 726

17 693

18 490

19 700

21 079

  1. Rendkívül fontos erősebb és szélesebb alapokra helyezni az Unió tudományos kiválóságát. Ennek megfelelően a kutatási-fejlesztési erőfeszítések a kiválóságon fognak alapulni, széles körű részvételi lehetőséget biztosítva az összes tagállamban a résztvevők számára; ez pedig – a program alapos egyszerűsítésével együtt – biztosítani fogja a jövőbeli európai kutatási politika hatékonyságát és eredményességét, nagyobb lehetőségeket kínálva a kkv-knak is a programokban való részvételre. Az összes szakpolitikát igénybe kell venni a versenyképesség fokozása érdekében, és külön figyelmet fog kapni a Horizont 2020 keretében finanszírozott tevékenységeknek a más uniós programok által – így például a kohéziós politikán keresztül – támogatott tevékenységekkel való összehangolása. Ezzel összefüggésben jelentős szinergiákra lesz szükség a Horizont 2020 és a strukturális alapok között ahhoz, hogy létrejöjjön a „kiválóság előszobája”, és hogy ennek révén javuljon a regionális kutatási-innovációs kapacitás, valamint a kevésbé jól teljesítő és a kevésbé fejlett régiók azon képessége, hogy kiválósági klasztereket hozzanak létre.

Európai hálózatfinanszírozási eszköz

  1. A közlekedési, az energetikai és a digitális hálózatok összekapcsolása az európai egységes piac megvalósításának egyik fontos eleme. Ezenkívül az európai uniós többletértéket nyújtó, kiemelt infrastrukturális beruházások közép- és hosszú távon erősíthetik Európa versenyképességét a lassú növekedés és szűkös költségvetések jellemezte kedvezőtlen gazdasági környezetben. Végül ezek az infrastrukturális beruházások döntő szerepet játszanak annak elősegítésében is, hogy az EU teljesíteni tudja az Európa 2020 stratégiában a fenntartható növekedésre vonatkozóan felvázolt célkitűzéseket, valamint az EU „20-20-20” célkitűzéseit az energiával és éghajlattal kapcsolatos szakpolitika területén. Ugyanakkor az e területen hozott intézkedések során tiszteletben kell tartani azt, hogy az energetikai és a digitális infrastruktúrába történő beruházások és ezek tervezése elsődlegesen a piaci szereplők felelőssége.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megvalósításának pénzügyi keretösszege a 2014 és 2020 közötti időszakra 29 299 millió EUR lesz, beleértve a Kohéziós Alapból a lenti a) pontnak megfelelően átcsoportosított 10 000 millió EUR összeget. Az említett összeget az alábbiak szerint kell felosztani az egyes ágazatok között:

a) közlekedés: 23 174 millió EUR, ebből 10 000 millió EUR-t a Kohéziós Alapból csoportosítanak át, amelyet a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelettel összhangban kell felhasználni;

b) energia: 5 126 millió EUR;

c) távközlés: 1000 millió EUR.

A közlekedési infrastruktúráknak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében történő finanszírozása érdekében a Kohéziós Alapból átcsoportosított összegből az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet mellékletében felsorolt projektekhez lehet társfinanszírozást nyújtani. 2016. december 31-ig a finanszírozható projektek kiválasztását a Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosított tagállamonkénti összegek figyelembevételével kell elvégezni. Ezt az időpontot követően a fel nem használt pénzeszközöket új pályázati felhívás meghirdetésével új projektekre lehet átvinni.

  1. A három nagy infrastrukturális projekt, a Galileo, az ITER és a GMES finanszírozására az 1a. alfejezet keretében, 12 793 millió EUR összeggel kerül sor. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a pénzügyi fegyelem biztosítása érdekében a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet az alábbiak szerint fogja megállapítani az egyes projektek kötelezettségvállalási előirányzatainak maximális szintjét:

    • Galileo: 6 300 millió EUR;

    • ITER: 2 707 millió EUR;

    • GMES: 3 786 millió EUR.

  1. Európa nukleáris biztonságának megerősítése érdekében az EU támogatást ad az alábbi atomerőművek leállításához:2

  • Ignalina (Litvánia): 400 millió EUR, 2014–2020,

  • Bohunice (Szlovákia): 200 millió EUR, 2014–2020,

  • Kozloduj (Bulgária): 260 millió EUR, 2014–2020.

1b. ALFEJEZET – „GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ”

Kohéziós politika

  1. Az Európai Unió egyik fontos célkitűzése a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió, valamint a tagállamok közötti szolidaritás előmozdítása. Az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésének legfontosabb eszköze a kohéziós politika, amelynek keretében ezért a kevésbé fejlett régiókra és tagállamokra kell összpontosítani. A kohéziós politika az európai szintű beruházások, növekedés és munkahelyteremtés, valamint a nemzeti szintű strukturális reformok fontos eszköze. A kohéziós politika a közberuházások jelentős részét teszi ki, hozzájárul a belső piac elmélyítéséhez, és így fontos szerepet játszik a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség javításában. A kohéziós politikának emellett az Európa 2020 stratégiához is hozzá kell járulnia, amely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgálja az egész Európai Unióban. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap felhasználásával a kohéziós politika a következő célok megvalósítására törekszik: a valamennyi alapból támogatandó „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” a tagállamokban és a régiókban; illetve az ERFA-ból támogatandó „európai területi együttműködés”. A Kohéziós Alapból a környezetvédelem és a transzeurópai közlekedési hálózatok terén indított projektek is támogatásban részesülnek. A humán tőke fejlesztéséhez szükséges támogatást egy, az ESZA számára a kohéziós politikán belül elkülönített megfelelő keret fogja biztosítani.

  2. A fejezet szerkezetét illetően és figyelembe véve a kohéziós politika sajátosságait, a kohéziós kiadások az 1. fejezeten belüli „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezetbe fognak tartozni.

Az előirányzatok általános felső határa

  1. Az 1b. alfejezethez – „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” – tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső összeghatára 325 149 millió EUR lesz:

1b. ALFEJEZET: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

(millió EUR, 2011-es árakon)

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

44 678

45 404

46 045

46 545

47 038

47 514

47 925

  1. A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” számára biztosított források összesen 313 197 millió EUR-t tesznek ki, és megoszlásuk a következő:

        • összesen 164 279 millió EUR a kevésbé fejlett régiók számára;

        • összesen 31 677 millió EUR az átmeneti régiók számára;

          összesen 49 492 millió EUR a fejlettebb régiók számára;

          összesen 66 362 millió EUR a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára;

        • összesen 1 387 millió EUR kiegészítő támogatás a Szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződéséhez csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, gyéren lakott északi régiók számára.

    1. Az „európai területi együttműködés” számára biztosított források összesen 8 948 millió EUR-t tesznek ki, és megoszlásuk a következő:

    a) összesen 6 627 millió EUR a határokon átnyúló együttműködés számára;

    b) összesen 1 822 millió EUR a transznacionális együttműködés számára;

    c) összesen 500 millió EUR a régióközi együttműködés számára.

    1. A Bizottság kezdeményezésére az összes forrás 0,35 %-át technikai segítségnyújtásra kell fordítani. A technikai segítségnyújtást mindenekelőtt az alapok hatékony irányítását célzó intézményerősítés és adminisztratív kapacitásépítés támogatására kell használni, valamint általuk abban kell segíteni a tagállamoknak, hogy az operatív programokon belül olyan hasznos projekteket határozzanak meg és hajtsanak végre, amelyek hozzájárulnak a jelenlegi gazdasági nehézségek leküzdéséhez.

    1. A Bizottság kezdeményezésére a strukturális alapok növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások céljára biztosított forrásaiból 330 millió EUR-t a fenntartható városfejlesztés területén végzett innovatív tevékenységekre kell felhasználni.

    Fogalommeghatározások és támogathatóság

    1. A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” számára biztosított forrásokat három régiótípus között kell felosztani, amelyek meghatározása annak alapján történik, hogy a vásárlóerő-paritáson mért és a 2007–2009-es időszakra vonatkozó uniós adatokból számított, egy főre jutó GDP-jük hogyan aránylik a 27 uniós tagállam ugyanazon időszakra vonatkozó átlagos GDP-jéhez, az alábbiak szerint:

          • a) kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-át;

            b) átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 90 %-a között van;

            c) fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 90 %-át.

    1. A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat támogatja, amelyeknek a vásárlóerő-paritáson mért és a 2008–2010-es időszak uniós adataiból számított, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27 ugyanezen időszakra vonatkozó átlagos egy főre jutó GNI-jének a 90 %-át.

    1. A határokon átnyúló együttműködés keretében támogatást élvező régiók közé tartoznak a valamennyi belső és külső szárazföldi határ mentén elhelyezkedő NUTS III. szintű uniós régiók, valamint a tengeri határok mentén elhelyezkedő olyan NUTS III. szintű uniós régiók, amelyeket legfeljebb 150 km választ el egymástól, ugyanakkor biztosítani kell a lehetőséget a 2007–2013-as programozási időszakra meghatározott együttműködési programterületek koherenciájához és folyamatosságához esetlegesen szükséges kiigazításokra.

    1. A transznacionális együttműködés keretében a Bizottság együttműködési programok szerinti bontásban elfogadja a támogatásban részesítendő, NUTS II. szintű régiókból álló transznacionális területek listáját, biztosítva ugyanakkor az összefüggő nagyobb területeken a korábbi programok alapján folytatott együttműködés folyamatosságát.

    1. A régiók közötti együttműködés keretében az ERFA-támogatás az Unió teljes területére kiterjed.

    1. Az egyik tagállam kérésére a 2011. január 17-i 31/2011/EU bizottsági rendelet értelmében összevont NUTS II. szintű régiók – amennyiben a módosított NUTS-nómenklatúra alkalmazása következtében egy vagy több érintett régió támogathatósági kategória státusa megváltozik – a módosított NUTS-régió szintjére vonatkozóan meghatározott kategóriába tartoznak.

    Az elosztás módja

    Az elosztás módja a kevésbé fejlett régiók esetében

    1. Az egyes tagállamok számára juttatott konkrét összegeket objektív módszerrel kell megállapítani, és az alábbiak szerint kell kiszámítani:

    Az egyes tagállamoknak járó juttatás az adott tagállam támogatásra jogosult régiói számára nyújtott juttatások összegével egyenlő, kiszámítása pedig az alábbi lépésekben történik:

    i. az érintett régió népességét az adott régió vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó GDP-je és az EU-27 egy főre jutó átlagos GDP-je közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút összeget (euróban);

    ii. az adott régió pénzügyi keretösszegének meghatározásához a fenti abszolút összegnek egy adott százalékát kell venni; ez a százalékláb más és más annak megfelelően, hogy vásárlóerő-paritáson mérve milyen annak a tagállamnak az EU-27 átlagához viszonyított jóléte, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, azaz:

    • azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje nem éri el az uniós átlag 82 %-át: 3,15 %,

    • azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje az uniós átlag 82 %-a és 99 %-a között helyezkedik el: 2,70 %,

    • azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje meghaladja az uniós átlag 99 %-át: 1,65 %;

    iii. a ii. lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy munkanélküli személyenként évi 1 300 EUR összegű pótlékot, olyan számú munkanélkülire vonatkoztatva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes kevésbé fejlett uniós régió átlagos munkanélküliségi rátájának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;

    iv. Városi pótlék nem lesz biztosítható.

    1. A bemutatott módszer alkalmazásával kapott eredményre felső értékhatár vonatkozik.

    Az elosztás módja az átmeneti régiók esetében

    1. Az egyes tagállamok számára juttatott konkrét összegeket objektív módszerrel kell megállapítani, és az alábbiak szerint kell kiszámítani:

    Az egyes tagállamoknak járó juttatás az adott tagállam támogatásra jogosult régiói számára nyújtott juttatások összegével egyenlő, kiszámítása pedig az alábbi lépésekben történik:

    i. az elméleti minimális és maximális támogatásintenzitás meghatározása minden egyes támogatásra jogosult átmeneti régióra vonatkozóan. A támogatás minimális mértéke a tagállamnak járó átlagos, egy főre számolt támogatás intenzitása alapján kerül megállapításra az adott tagállam fejlettebb régióinak juttatott 60 %-os regionális védőháló figyelembevétele nélkül. A támogatás maximális mértéke egy olyan elméleti régióra vonatkozik, amelyben az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának a 75 %-a, és azt a fenti 33. pont i. és ii. alpontjában ismertetett módszerrel kell kiszámítani. Az így kapott összeg 40 %-át kell figyelembe venni;

    ii. a regionális támogatások kezdő összegének kiszámítása a régió EU-27-hez viszonyított relatív gazdagságának lineáris interpolációja útján, az egy főre jutó regionális GDP figyelembevételével;

    iii. a ii. lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy munkanélküli személyenként évi 1 100 EUR összegű pótlékot, olyan számú munkanélkülire vonatkoztatva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes kevésbé fejlett uniós régió átlagos munkanélküliségi rátájának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;

    iv. Városi pótlék nem lesz biztosítható.

    1. A bemutatott módszer alkalmazásával kapott eredményre felső értékhatár vonatkozik.

    Az elosztás módja a fejlettebb régiók esetében

    1. A teljes pénzügyi keret elméleti kezdő összegét a 19,8 EUR/fő/év átlagos támogatásintenzitás és a jogosult népességszám szorzata adja.

    1. Az egyes érintett tagállamok részesedése a támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet az alábbi kritériumok alapján, a megadott súlyozás alkalmazásával kell meghatározni:

    • regionális össznépesség (súly: 25 %),

    • a munkanélküliek száma az olyan NUTS II. szintű régiókban, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb az összes fejlettebb régió átlagánál (súly: 20 %),

    • (a 20–64 éves korosztályban) hány fővel kell növelni a foglalkoztatottak számát az Európa 2020 stratégiában meghatározott 75 %-os regionális foglalkoztatottsági arány eléréséhez (súly: 20%),

    • a 30–34 éves korosztályban hány fővel kell növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát az Európa 2020 stratégiában meghatározott 40%-os cél eléréséhez (súly: 12,5 %),

    • a 18–24 éves korosztályban hány fővel kell csökkenteni a korai iskolaelhagyók számát az Európa 2020 stratégiában meghatározott 10 %-os cél eléréséhez (súly: 12,5 %),

    • a régió egy főre jutó tényleges GDP-je (vásárlóerő-paritáson mérve) és az elméleti regionális GDP (ha a régió a leggazdagabb NUTS II. szintű régió egy főre jutó GDP-jével rendelkezne) közötti különbség (súly: 7,5 %),

    • a 12,5 fő/km²-nél alacsonyabb népsűrűségű NUTS III. szintű régiók lakossága (súly: 2,5 %).

    Városi pótlék nem lesz biztosítható.

    A Kohéziós Alap felosztásának módja

    1. A teljes pénzügyi keret elméleti összegét a 48 EUR/fő átlagos támogatás és a jogosult népességszám szorzata adja. Az elméleti pénzügyi keretösszegből támogatásra jogosult egyes tagállamok kiinduló részesedését a népességük, a területük és a nemzeti jólétük alapján, az alábbi lépések alkalmazásával kell kiszámítani:

    i. ki kell számítani az adott tagállam népességének, illetve területének az összes jogosult tagállam össznépességéből, illetve összterületéből való részesedését, és ezek számtani átlagát kell venni. Amennyiben azonban egy tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyobb mértékben meghaladja az összterületből való részesedését, ami rendkívül magas népsűrűségre utal, akkor kizárólag a teljes népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél;

    ii. az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállamnak a 2008–2010-es időszakra vonatkozó, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (vásárlóerő-paritáson mérve) meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre jutó átlagát (ahol az átlag 100 %-nak felel meg), vagy amennyivel annál kevesebb.

    1. Annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok jelentős közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális szükségleteit, e tagállamok esetében a Kohéziós Alapból való részesedés mértéke az időszak során átlagosan kapott – a felső értékhatár megállapítása utáni – végleges teljes pénzügyi támogatás (strukturális alapok és Kohéziós Alap) egyharmada lesz.

    1. Azok a tagállamok, amelyek a 2007–2013-as időszakban teljes mértékben jogosultak a Kohéziós Alapból történő finanszírozásra, de az egy főre jutó nominális GNI-jük meghaladja az EU-27 átlagos egy főre jutó GNI-jének 90 %-át, átmeneti és egyedi alapon kapnak támogatást a Kohéziós Alapból. Az átmeneti támogatás mértéke 2014-ben 48 EUR/fő lesz, és 2020-ig fokozatosan megszűnik.

    1. A bemutatott módszer alkalmazásával kapott eredményre felső értékhatár vonatkozik.

    Az elosztás módja az „Európai területi együttműködés” esetében

    1. A határokon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködésre fordítható források tagállamonkénti elosztása a következők súlyozott összege alapján kerül megállapításra: az adott tagállam határ menti régióiban élő lakosságnak az összes határ menti régióban élő lakossághoz viszonyított aránya, illetve az adott tagállam lakosságának az összes tagállam lakosságához viszonyított aránya. A súlyozást az együttműködés határokon átnyúló, illetve transznacionális vetületének részaránya határozza meg. A határokon átnyúló és a transznacionális együttműködési komponens részaránya 77,9 %, illetve 22,1 %.

    Az elosztás módja a legkülső és a gyéren lakott régiók, valamint a szigetek esetében

    1. A legkülső és az északi gyéren lakott, NUTS II. szintű régiók 30 EUR/lakos/év pótlólagos külön juttatásban részesülnek. A juttatás régiónként és tagállamonként az érintett régiók összlakosságának arányában oszlik meg. A szigeti régiók különleges helyzetét is figyelembe kell venni.

          • Felső értékhatár

    1. Annak érdekében, hogy a kohéziós támogatások megfelelő mértékben a legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra koncentrálódjanak, valamint csökkenjenek az egy főre jutó átlagos támogatásintenzitások közötti különbségek, az egyes tagállamoknak juttatható összegek felső értékhatára a GDP 2,35 %-a. A felső értékhatárt évente kell megállapítani, és adott esetben arányosan csökkenteni kell az érintett tagállamnak nyújtott összes támogatást (a fejlettebb régióknak és az „Európai területi együttműködés” keretében nyújtottak kivételével) a maximális támogatási szint eléréséhez. Azon tagállamok esetében, amelyek 2013 előtt csatlakoztak az Unióhoz, és amelyekben a reál-GDP átlagos növekedése a 2008–2010-es időszakban -1 %-nál alacsonyabb volt, a támogatás maximális szintje 10 %-kal emelkedik, tehát a felső értékhatár a GDP 2,59 %-a lesz.

    1. A jelenlegi gazdasági körülményeket figyelembe véve, a maximálási szabályok nem eredményezhetik a tagállamonkénti összeg 2007–2013-as időszakra meghatározott – reálértéken vett – szintjének a 110 %-ánál magasabb szintre való emelését.

    Védőháló

    1. Azon régióknak, ahol a 2007–2013-as időszakban az egy főre jutó GDP nem érte el az EU-25 átlagának a 75 %-át, viszont meghaladja az EU-27 átlagának a 75 %-át, a „Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés keretében a 2014–2020-as időszakban nyújtott minimális támogatás – a 2007–2013-as többéves pénzügyi kereten belül a Bizottság által végzett számításoknak megfelelően – minden évben a korábban a konvergencia célkitűzés alapján járó éves átlagos indikatív támogatás 60 %-a lesz.

    1. Az egy adott tagállamnak járó minimális összes támogatás (Kohéziós Alap és strukturális alapok) a 2007–2013-as időszakra vonatkozó összes támogatásának 55 %-ával egyenlő. Az ezen követelmény teljesítéséhez szükséges kiigazításokat arányosan kell alkalmazni a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból származó támogatásokra, az európai területi együttműködési célkitűzést szolgáló összegek kivételével.

    2. Egyetlen átmeneti régió sem részesülhet kevesebb támogatásban, mint amennyit akkor kapott volna, ha fejlettebb régió lett volna. A minimális összes támogatás szintjének meghatározásához a fejlettebb régiókra alkalmazandó támogatáselosztási módszert kell alkalmazni mindazokra a régiókra, amelyekben az egy főre jutó GDP legalább az EU-27 átlagának a 75 %-a.

    Az elosztásra vonatkozó más egyedi rendelkezések

    1. Az euróövezeten belül több tagállamot súlyosan érintett a gazdasági válság, és közvetlen hatást gyakorolt e tagállamok jóléti szintjére. E helyzet kezelése, valamint e tagállamokban a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében a strukturális alapokból a következő további kereteket kell elkülöníteni: 1,375 milliárd EUR Görögország fejlettebb régiói részére; 1,0 milliárd EUR Portugália részére, a következő elosztásban: 450 millió EUR a fejlettebb régiók részére, ebből 150 millió EUR Madeirának, 75 millió EUR az átmeneti régiónak és 475 millió EUR a kevésbé fejlett régióknak; 100 millió EUR Írország határmenti, középső és nyugati régiója részére; 1,824 milliárd EUR Spanyolország részére, ebből 500 millió EUR Extremadurának; valamint 1,5 milliárd EUR Olaszország kevésbé fejlett régiói részére, ebből 500 millió EUR a nem városi övezetekre.

    1. A sziget tagállamoknak, illetve az Európai Unió egyes távoli részeinek a helyzetéből eredő kihívások kezelése érdekében Málta és Ciprus részére a 48. pont alkalmazása után további 200 millió EUR, illetve 150 millió EUR összegű keretet kell elkülöníteni a „Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés keretében, a következő elosztásban: az összeg egyharmada a Kohéziós Alapokból, kétharmada a strukturális alapokból kerül elkülönítésre. Ceuta és Melilla számára a strukturális alapokból 50 millió EUR további keretet kell elkülöníteni. Mayotte legkülső régió számára a strukturális alapokból 200 millió EUR teljes keretet kell elkülöníteni.

    1. Egyes régióknak a helyzetükben bekövetkezett változásokhoz, vagy a közelmúltbeli gazdasági változásaikból eredő hosszú távú hatásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében a következő összegek elkülönítésére kerül sor: Belgium (133 millió EUR, ebből 66,5 millió EUR Limburgnak és 66,5 millió EUR Vallóniának), Németország (710 millió EUR, ebből 510 millió EUR a korábbi konvergenciarégióknak és 200 millió EUR Lipcsének). A 45. ponttól eltérve Magyarország kevésbé fejlett régiói számára a strukturális alapokból 1,560 milliárd EUR összegű további keretet kell elkülöníteni, a Cseh Köztársaság kevésbé fejlett régiói számára 900 millió EUR összegű további keretet (amelyből 300 millió EUR a Cseh Köztársaság vidékfejlesztési előirányzatából kerül átcsoportosításra), Szlovénia kevésbé fejlett régiói számára pedig 75 millió EUR összegű további keretet.

    1. A PEACE program számára összesen 150 millió EUR kerül elkülönítésre.

    Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

    1. Figyelemmel Görögország és a válság sújtotta többi ország különösen nehéz helyzetére, 2016-ban a Bizottság felülvizsgálja majd a tagállamok számára a kohéziós politika „Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” céljára a 2017–2020-as időszakra elkülönített összes előirányzatot; a vizsgálat során a Bizottság az elosztásnak a 33–49. pontban meghatározott módszerét alkalmazza, és az aktuálisan rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatokat, valamint a 2014–2015-ös évek összesített nemzeti GDP-je és a 2012-ben becsült összesített nemzeti GDP összehasonlítása során kapott értékeket veszi alapul. A Bizottság kiigazítja az említett teljes előirányzatot, amennyiben az összehasonlítás során +/– 5 %-nál nagyobb kumulatív eltérést állapít meg. A kiigazítás teljes nettó hatása nem haladhatja meg a négy milliárd eurót. A szükséges kiigazításokat egyenletesen osztják el a 2017 és 2020 közötti időszakban, és a pénzügyi keret érintett korlátait ennek megfelelően kiigazítják.

    Társfinanszírozási arányok

    1. Az egyes prioritási tengelyek szintjén a „Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzést szolgáló operatív programok társfinanszírozási aránya legfeljebb:

          • a) 85 % a Kohéziós Alap esetében;

            b) 85 % azon tagállamok kevésbé fejlett régiói esetében, amelyekben a 2007–2009-es időszakban mért egy főre jutó GDP nem érte el az említett időszakban az EU 27 tagállamában mért egy főre jutó GDP átlagának 85 %-át, valamint a legkülső régiókban;

            c) 80 % a b) pontban említettektől eltérő azon tagállamok kevésbé fejlett régiói esetében, amelyek 2014. január 1-jén a Kohéziós Alapra vonatkozó átmeneti szabályok értelmében támogatásra jogosultak;

            d) 80 % a b) és a c) pontban említettektől eltérő tagállamok kevésbé fejlett régiói és mindazon régiók esetében, amelyeknek az egy főre jutó GDP-je a 2007–2013-as időszakban nem érte el az EU-25 tárgyidőszakban mért átlagának a 75 %-át, de meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75%-át, továbbá azon régiók esetében, amelyeket az 1083/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése úgy határoz meg mint a 2007–2013-as időszakban átmeneti támogatásban részesülő régiók;

            e) 60 % a d) pontban említettektől eltérő átmeneti régiók esetében;

            f) 50 % a d) pontban említettektől eltérő fejlettebb régiók esetében.

    Az „Európai területi együttműködési” célkitűzés keretében folyó operatív programok társfinanszírozási aránya valamennyi prioritási tengely szintjén legfeljebb 85 % lesz. Azon programok esetében, amelyekben legalább egy kevésbé fejlett régió is részt vesz, az „Európai területi együttműködési” célkitűzés keretében alkalmazott társfinanszírozási arány 85 %-ra emelhető.

    A Szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződéséhez csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS II. szintű régiók pótlólagos támogatásának társfinanszírozási aránya legfeljebb 50 %.

    1. Az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok magasabb összegű kifizetésekben részesülnek.

    A társfinanszírozási arány (10 százalékponttal) növelhető abban az esetben, ha a tagállam az EUMSZ 136. és 143. cikkének megfelelően pénzügyi támogatást kap, ezáltal csökkentve a nemzeti költségvetéstől megkövetelt hozzájárulást a költségvetési konszolidáció időszakában, miközben az európai uniós finanszírozás általános szintje változatlan marad. Ez a szabály 2016-ig alkalmazandó az érintett tagállamokra, 2016-ban pedig azt az 54. pontban előírt felülvizsgálat keretében újra mérlegelni kell.

    Regionális támogatás

    1. A regionális támogatásra vonatkozó állami szabályok nem okozhatják a verseny torzulását. Az Európai Tanács arra ösztönzi a Bizottságot, hogy minél előbb jusson a végére a regionális támogatásra vonatkozó felülvizsgált iránymutatások elfogadásához vezető, már megkezdett folyamatnak. Ezzel összefüggésben a Bizottság biztosítani fogja, hogy a tagállamok figyelembe vehessék a konvergenciarégiókkal határos régiók egyedi helyzetét.

    Segítség a leginkább rászoruló személyeknek

    1. A leginkább rászoruló személyeknek adandó segélyekhez nyújtott támogatás a 2014 és 2020 közötti időszakban 2 500 millió EUR lesz, és az ESZA-forrásokból fog származni.

    Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés

    1. Az Európai Tanács több alkalommal hangsúlyozta, hogy a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása különösen kiemelt kérdés. 2012 januárjában külön ülést szentelt ennek a témának, amely a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumban is nagy hangsúlyt kapott. Az Európai Tanács elvárja, hogy a Tanács hamarosan fogadja el az Ifjúsági garanciáról szóló ajánlást. Felkéri a Bizottságot, hogy a következő hetek során véglegesítse a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét, hozza létre a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségét, valamint nyújtson be javaslatokat az új EURES-rendeletre vonatkozóan. Az EU költségvetéséből finanszírozást kell biztosítani ezen intézkedések támogatására. Az Európai Tanács – felismerve, hogy a fiatalok egyes régiókban különösen nehéz helyzetben vannak – úgy határozott, hogy ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést indít, ezzel növelve és megerősítve az EU strukturális alapjain keresztül már eddig is nyújtott számottevő támogatást. A kezdeményezés minden olyan régió számára nyitva áll (NUTS-II szint), amelyben az ifjúsági munkanélküliség meghaladja a 25 %-ot. A kezdeményezés a Bizottság által 2012 decemberében javasolt ifjúsági foglalkoztatási csomagban meghatározott intézkedéseket fog támogatni, mindenekelőtt pedig az Ifjúsági garanciát, annak elfogadását követően. A kezdeményezéshez tartozó támogatási összeg a 2014–2020-as időszakban 6 000 millió EUR lesz.

    1. 3 000 millió EUR az Európai Szociális Alapból érkezik a támogatható NUTS-II szintű régiókban végrehajtandó célzott beruházás formájában, az e régiókban élő munkanélküli fiatalok számával arányosan, további 3 000 millió EUR pedig az 1b. alfejezeten belüli, az ifjúsági foglalkoztatásra szánt költségvetési sorból. A támogathatóság és a munkanélküli fiatalok száma a 2012. évi uniós számadatok alapján kerül meghatározásra. A támogatásra jogosult régiókban az ESZA-ból nyújtott minden támogatás esetén azonos mértékű támogatásra kerül sor az erre a célra szánt költségvetési sorból. Erre az azonos összegű támogatásra nem vonatkoznak a 45. és a 46. pontban foglalt felső értékhatárok.

    2. FEJEZET – FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

    1. A közös agrárpolitika (KAP) céljai a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés ésszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának a biztosításával; ily módon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának – különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével történő – biztosítása; a piacok stabilizálása; az ellátás rendelkezésre állásának a biztosítása; valamint a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátása. Figyelembe kell venni a mezőgazdaság társadalmi szerkezetét és a különböző mezőgazdasági régiók közötti strukturális és természeti eltéréseket.

    1. A fentiek alapján a reformoknak biztosítaniuk kell 1) a fenntartható élelmiszertermelést; 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és az éghajlatváltozás elleni fellépést; valamint 3) a kiegyensúlyozott területfejlesztést. A KAP-ot továbbá maradéktalanul integrálni kell az Európa 2020 stratégia célkitűzéseibe – különösen a fenntartható növekedésre vonatkozó célkitűzésbe –, teljes mértékben tiszteletben tartva e szakpolitika Szerződésben foglalt célkitűzéseit.

    1. Ebbe a fejezetbe a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a halászat és egy, a környezetvédelmi és éghajlatváltozás elleni intézkedések finanszírozására szolgáló pénzügyi eszköz tartozik, a fejezetre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső összeghatára pedig 373 179 millió EUR lesz, amelyből 277 851 millió EUR a piachoz kapcsolódó kiadásokra és a közvetlen kifizetésekre fordítódik majd.

    FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

    (millió EUR, 2011-es árakon)

    2014

    2015

    2016

    2017

    2018

    2019

    2020

    55 883

    55 060

    54 261

    53 448

    52 466

    51 503

    50 558

    ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések

    41 585

    40 989

    40 421

    39 837

    39 079

    38 335

    37 605

    A 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös agrárpolitika megtartja kétpilléres szerkezetét:

    1. Az I. pillér közvetlen támogatást biztosít a mezőgazdasági termelőknek, és finanszírozza a piaci intézkedéseket. A közvetlen támogatás és a piaci intézkedések finanszírozása egészében és kizárólag uniós költségvetésből történik annak biztosítása érdekében, hogy a közös politikát alkalmazzák az egységes piacon belül mindenütt, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) igénybevételével.

    1. A KAP II. pillére konkrét környezeti közjavakat biztosít, javítja a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességét, továbbá előmozdítja a vidéki területeken, így az egyedi problémákkal küzdő régiókban is a gazdasági tevékenység diverzifikációját, és javítja az életminőséget. A II. pillérbe tartozó intézkedéseket a tagállamok társfinanszírozzák a 73. pontban szereplő előírások szerint, ami elősegíti a mögöttes célok elérését, valamint megerősíti a vidékfejlesztési politika fellendítő hatását.

    I. pillér

    A közvetlen támogatás szintje és elosztásának modellje – a tagállami hozzájárulások közelítése

    1. Annak érdekében, hogy a 2. fejezetben szereplő kiadások teljes összegét kiigazítsuk oly módon, hogy közben tiszteletben tartjuk a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésének a csatlakozási szerződésekben rögzített elveit, a szóban forgó időszakban a folyó áron számított hektáronkénti közvetlen kifizetések átlagos uniós szintje csökkeni fog. A közvetlen támogatás tagállamok közötti elosztása méltányosabban fog történni, figyelembe véve ugyanakkor a bérszínvonalban, a vásárlóerőben, a mezőgazdasági ágazat kibocsátásában és a termelési költségek terén még meglévő különbségeket: ehhez fokozatosan el kell szakadni a korábbi referenciáktól, és figyelembe kell venni a közös agrárpolitika és az uniós költségvetés átfogó összefüggéseit. A KAP-támogatások elosztásakor figyelembe kell venni a specifikus körülményeket, például a magas értéktöbbletet teremtő mezőgazdasági területeket, valamint azokat az eseteket, ahol a támogatási szintek közelítésének hatásai aránytalanul érezhetőek.

    Azoknak a tagállamoknak, amelyek esetében a közvetlen kifizetések hektáronkénti szintje elmarad az uniós átlag 90 %-ától, a következő időszak során fel kell számolniuk a közvetlen kifizetések meglévő szintje és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség egyharmadát. Mindazonáltal 2020-ra valamennyi tagállamnak el kell érnie – folyó árakon számolva – legalább a hektáronkénti 196 EUR összeget. A támogatási szintek közelítését az uniós átlagtól való eltérésükkel arányos mértékben azoknak a tagállamoknak kell finanszírozni, amelyek közvetlen kifizetései meghaladják az uniós átlagot. E folyamat a 2015-ös pénzügyi évtől a 2020-as pénzügyi évig tartó 6 évben fokozatosan valósul majd meg.

    A mezőgazdasági nagyüzemek támogatásának maximálása

    1. A tagállamok önkéntes alapon bevezethetik a nagy kedvezményezetteknek járó közvetlen kifizetések maximálását.

    A pénzügyi fegyelem módszere

    1. Annak biztosítása érdekében, hogy a KAP finanszírozására fordítandó összegek megfeleljenek a többéves pénzügyi keretben meghatározott éves felső határoknak, meg kell tartani a 73/2009/EK rendelet 11. cikkében meghatározott pénzügyi fegyelmi mechanizmust – melynek értelmében a közvetlen támogatás szintjét korrigálni kell, ha egy adott pénzügyi év vonatkozásában az előrejelzések azt mutatják, hogy a 2. fejezeten belüli felső határt túl fogják lépni –, ellenben a 300 millió eurós biztonsági tartalék nélkül.

    Környezetbarát szempontok érvényesítése a közvetlen kifizetések esetében

    1. A KAP környezetvédelmi összteljesítményét javítani fogja az, ha a közvetlen kifizetések esetében környezetbarát szempontok érvényesülnek majd, azaz olyan mezőgazdasági gyakorlatok kerülnek bevezetésre, amelyek az éghajlat és a környezet szempontjából előnyösek, ugyanakkor nem növelik indokolatlanul az adminisztratív terheket, és amelyeket valamennyi mezőgazdasági termelőnek követnie kell majd; e gyakorlatokat a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet állapítja majd meg. A tagállamok e gyakorlatok finanszírozására az éves nemzeti felső határ 30 %-át fordítják, és jól körülhatárolt rugalmasságot élveznek az egyenértékű környezetbarát intézkedések megválasztását illetően. Azt a követelményt, hogy minden mezőgazdasági üzem területén legyen ökológiai jelentőségű terület, olyan módon kell végrehajtani, hogy az ne tegye szükségessé azt, hogy a szóban forgó területet kivonják a művelés alól, valamint úgy, hogy elkerülhető legyen a gazdálkodók jövedelmének indokolatlan csökkenése.

    A pillérek közötti forrásátvitel lehetősége

    1. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet II. mellékletében a 2014 és 2019 közötti naptári évekre meghatározott éves nemzeti felső határok 15 %-áig kiegészítő támogatásként forrást nyújtanak az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel közvetlen támogatás nyújtására.

    1. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet szerinti közvetlen kifizetésként rendelkezésre bocsátják az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre elkülönített összegek legfeljebb15 %-át a 2015–2020-as időszak vonatkozásában. Azok a tagállamok, amelyekben a hektáronkénti közvetlen kifizetések az EU-átlag 90 %-a alatt vannak, dönthetnek úgy, hogy közvetlen kifizetésként rendelkezésre bocsátják a vidékfejlesztési intézkedések támogatására elkülönített összeg további 10 %-át. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel a vidékfejlesztési programok keretében nyújtandó támogatási intézkedésekre.

    II. pillér

    A vidékfejlesztési támogatás elosztásának elvei

    1. A vidékfejlesztési támogatás tagállamok közötti elosztása objektív kritériumok és a múltbeli teljesítmény alapján fog történni, figyelembe véve ugyanakkor a vidékfejlesztés célkitűzéseit, és szem előtt tartva a közös agrárpolitika és az uniós költségvetés egészét.

    1. A vidékfejlesztési támogatásra összességében rendelkezésre álló összeg 84 936 millió EUR lesz. Az éves bontást az Európai Parlament és a Tanács állapítja majd meg. Az egyes tagállamokra jutó összegek a 68. és a 69. pont rendelkezéseinek a figyelembevétele érdekében korrigálva lesznek.

    1. A vidékfejlesztésre összességében rendelkezésre álló összeg tagállamok közötti felosztása objektív kritériumok és a múltbeli teljesítmény alapján történik.

    Néhány olyan tagállam esetében, amelyek a mezőgazdasági ágazatban fokozottan szembesülnek strukturális kihívásokkal vagy amelyek jelentős erőfeszítéseket tettek a II. pillér szerinti kiadások hatékony teljesítési keretének létrehozására, további keretösszegek elkülönítésére kerül sor, a következők szerint: Ausztria (700 millió EUR), Franciaország (1000 millió EUR), Írország (100 millió EUR), Olaszország (1 500 millió EUR), Luxemburg (20 millió EUR), Málta (32 millió EUR), Litvánia (100 millió EUR), Lettország (67 millió EUR), Észtország (50 millió EUR), Svédország (150 millió EUR), Portugália (500 millió EUR), Ciprus (7 millió EUR), Spanyolország (500 millió EUR), Belgium (80 millió EUR), Szlovénia (150 millió EUR) és Finnország (600 millió EUR). Azon tagállamok esetében, amelyek az EUMSZ 136. és 143. cikke alapján pénzügyi támogatásban részesülnek, ezekre a további keretösszegekre 100 %-os társfinanszírozási arány vonatkozik. Ez a szabály 2016-ig alkalmazandó az érintett tagállamokra, 2016-ban pedig azt újra mérlegelni kell.

    A vidékfejlesztési támogatás társfinanszírozási aránya

    1. A vidékfejlesztési programok meghatározzák az EMVA hozzájárulásának egységes, valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértékét. Adott esetben külön EMVA-hozzájárulási mértéket kell meghatározni a kevésbé fejlett régiók, az átmeneti régiók, a legkülső régiók és a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek esetében. Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke:

      • a támogatható közkiadások 75 %-a a kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek esetében;

        • a támogatható közkiadások 75 %-a azon régiók esetében, amelyek egy főre jutó GDP-je a 2007–2013-as időszakban nem érte el az EU-25 tárgyidőszakban mért átlagának a 75 %-át, de meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75 %-át;

        • a támogatható közkiadások 63 %-a az előző francia bekezdésben említettektől eltérő átmeneti régiók esetében;

          • a támogatható közkiadások 53 %-a a többi régióban;

            • 75 % a környezetvédelemmel, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységek esetében;

              • 100 % a 68. pont szerint az I. pillérből a II. pillérbe a vidékfejlesztés kiegészítő támogatására átvitt összegek esetében.

              Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke 20 % lesz. A konkrét intézkedésekkel kapcsolatos többi EMVA-hozzájárulás maximális mértékét az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló rendelet határozza majd meg.

              A társfinanszírozási arány (10 százalékponttal) növelhető abban az esetben, ha a tagállam az EUMSZ 136. és 143. cikkének megfelelően pénzügyi támogatást kap, ezáltal csökkentve a nemzeti költségvetéstől megkövetelt hozzájárulást a költségvetési konszolidáció időszakában, miközben az európai uniós finanszírozás általános szintje változatlan marad. Ez a szabály 2016-ig alkalmazandó az érintett tagállamokra, 2016-ban pedig azt az 54. pontban előírt felülvizsgálat keretében újra mérlegelni kell.

              * *

              *

              1. A 2. fejezetbe tartozó finanszírozási forrásokból kap támogatást a közös halászati politika és az integrált tengerpolitika is, különösen az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és egy, a közös halászati politika nemzetközi dimenziójához kötött keret révén, valamint az éghajlatváltozás és a környezetvédelem terén folytatott tevékenységeket a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programon (LIFE) keresztül.

              A mezőgazdasági ágazatban jelentkező válságokhoz kapcsolódó új tartalékalap

              1. A 2. fejezet egy új, a mezőgazdasági ágazatban jelentkező válságok kezelésére szolgáló, 2 800 millió EUR összegű tartalékalappal bővül, melynek célja, hogy támogatást lehessen nyújtani belőle a mezőgazdasági termelést, illetve elosztást érintő nagyobb válságok esetén. A tartalékalaphoz szükséges forrás megteremtéséhez a pénzügyi felügyeleti mechanizmus keretében minden év elején elvonnak egy részt a közvetlen kifizetésekre szánt összegből. A tartalékösszeg közvetlenül az éves költségvetés része lesz, és ha nem kerül felhasználásra válságkezelési intézkedésekre, közvetlen kifizetésként visszatérítik.

              AZ ERFA-RA, AZ ESZA-RA, A KOHÉZIÓS ALAPRA, AZ EMVA-RA ÉS AZ ETHA-RA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

              A közös stratégiai keret

              1. A strukturális és a kohéziós alapok, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) egy közös stratégiai keretet fognak alkotni hatékonyságuk maximalizálása és a szinergiák optimalizálása érdekében. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Európa 2020 stratégiával összhangban össze kell állítani a tematikus célkitűzések listáját.

              Makrogazdasági feltételek

              1. A kohéziós politika és az uniós gazdasági kormányzás szorosabb összekapcsolása biztosítja, hogy a közös stratégiai keret alapjaiból származó kiadások hatékonyságát stabil gazdaságpolitika segítse elő, és hogy ezeket az alapokat szükség esetén át lehessen csoportosítani az országok előtt álló gazdasági problémák kezelésére. Ezen oknál fogva a közös stratégiai keretről szóló rendelet fokozatos makrogazdasági feltételeket fog megállapítani.

              1. A Bizottság felkérheti az egyes tagállamokat, hogy vizsgálják felül partnerségi szerződésüket és a hozzá kapcsolódó programokat, és tegyenek javaslatot azok módosítására, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése vagy az uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamokban a közös stratégiai kerethez tartozó alapok növekedésserkentő hatásának a maximalizálása érdekében. Ilyen felkérésre az alábbiak végrehajtásának támogatása céljából kerülhet sor:

              a) a gazdaságpolitikára vonatkozó átfogó iránymutatások alapján tett ajánlások;

              b) foglalkoztatáspolitikai ajánlások;

              c) a 136. cikk (1) bekezdésével összhangban az euróövezeti tagállamoknak címzett egyedi intézkedések;

              d) a túlzotthiány-eljárás keretében tett ajánlások;

              e) a túlzottegyensúlyhiány-eljárás keretében tett ajánlások;

              f) uniós támogatás a középtávú fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében;

              g) uniós támogatás az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében;

              h) pénzügyi támogatás az európai stabilitási mechanizmus keretében.

              1. Amennyiben a Bizottság azon felkérésére, melyben egy tagállamot partnerségi szerződésének és a hozzá kapcsolódó programoknak a felülvizsgálatára és a módosításukra vonatkozó javaslattételre kér, az adott tagállam nem tesz tényleges lépéseket, a kifizetési előirányzat részben vagy egészben felfüggeszthető.

              1. Amennyiben megállapításra kerül, hogy egy tagállam nem tett megfelelő intézkedést az alábbiak valamelyike keretében:

              a) a 136. cikk (1) bekezdésével összhangban az euróövezeti tagállamoknak címzett egyedi intézkedések;

              b) a túlzotthiány-eljárás;

              c) a túlzottegyensúlyhiány-eljárás;

              d) valamely, a középtávú fizetésimérleg-támogatási mechanizmushoz kapcsolódó program;

              e) valamely, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmushoz kapcsolódó program;

              f) pénzügyi támogatás az európai stabilitási mechanizmus keretében.

              a kötelezettségvállalási és fizetési előirányzatok egy része vagy egésze felfüggeszthető.

              1. A kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztésére vonatkozó javaslatot a Bizottság nyújtja be, és azt a Tanács által automatikusan elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha azt a Tanács egy hónapon belül minősített többséggel elutasítja. A kifizetési előirányzatok felfüggesztésére vonatkozó határozatot a Bizottság javaslatára a Tanács hozza. A felfüggesztésről szóló határozatok arányosak és hatékonyak lesznek, figyelembe fogják venni az érintett tagállam gazdasági és társadalmi körülményeit, továbbá biztosítani fogják a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot, különös tekintettel arra, hogy a felfüggesztés milyen hatást gyakorol az érintett tagállam gazdaságára. Priority should be given to the suspension of commitments; payments should only be suspended when immediate action is sought and in case of non-compliance.

              1. A kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztése esetén a felfüggeszthető összeg felső értékhatárának megállapításakor két feltétel alkalmazandó:

                • túlzotthiány-eljárás első alkalommal való lefolytatása esetén a közös stratégiai kerethez tartozó alapok legfeljebb 50 %-a függeszthető fel, túlzottegyensúlyhiány-eljárás első alkalommal való lefolytatása esetén pedig a közös stratégiai kerethez tartozó alapok legfeljebb 25 %-a. A felfüggesztést fokozatosan kell megvalósítani, és a szabálysértés súlyosságától függően túlzotthiány-eljárás esetén a közös stratégiai kerethez tartozó alapok legfeljebb 100 %-áig, túlzottegyensúlyhiány-eljárás esetén pedig 50 %-áig emelhető;

                • a túlzotthiány-eljárásnak a közös stratégiai keretről szóló rendelet 21. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerinti első megsértése esetén legfeljebb a nominális GDP 0,5 %-a, a túlzottegyensúlyhiány-eljárásnak az említett rendelet 21. cikkének (6) bekezdése c) pontja szerinti első megsértése esetén pedig legfeljebb a nominális GDP 0,25 %-a függeszthető fel. Ha a tagállam továbbra sem teljesíti a kötelezettségeket, ezt a GDP-arányos felső határt fokozatosan növelni kell a túlzotthiány-eljárás újabb, a közös stratégiai keretről szóló rendelet 21. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerinti megsértése esetén a nominális GDP legfeljebb 1 %-áig, illetve a túlzottegyensúlyhiány-eljárás újabb, a közös stratégiai keretről szóló rendelet 21. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerinti megsértése esetén a nominális GDP 0,5 %-áig.

              1. A kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztését a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok sérelme nélkül a Bizottság szünteti meg. A kifizetési előirányzatok tekintetében a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó határozatot a Tanács hozza a Bizottság javaslatára. Amint az érintett tagállam meghozza a szükséges lépéseket, a forrásokat újból a rendelkezésére bocsátják.

              1. Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt (15.) jegyzőkönyv értelmében az Egyesült Királyságra a 79. pont nem alkalmazandó a 78. pont a), b), d) és e) alpontjának és a 80. pont b) és c) alpontjának vonatkozásában, (lásd a munkacsoport „A gazdaságirányítás megerősítése az EU-ban” című, 2010. október 21-i jelentését).

              Teljesítési tartalék

              1. Minden tagállam az erre a célkitűzésre adott összes támogatása 7 %-ából nemzeti teljesítési tartalékot hoz létre a kohéziós politikához tartozó, „Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés megvalósítására, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára, ami megkönnyíti, hogy a teljesítésre és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésére összpontosítson. A kötelezettségvállalásokból az évente a nemzeti teljesítési tartalékba helyezett összegek mindaddig mentesülnek a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó n+3 szabály alól, amíg a tartalékot fel nem használták. A tartalék felhasználására a 2019-ben esedékes teljesítményértékelést követően kerül sor.

              Előfinanszírozási arányok

              1. A programok indulásakor nyújtott előfinanszírozás biztosítja, hogy a tagállam már a program megkezdésekor támogatást tudjon adni a kedvezményezetteknek a program végrehajtásához. Ezért a következő előfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

              A kezdeti előfinanszírozási összeg részletekben fizetendő, a következők szerint:

              a) 2014-ban: az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a, illetve az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás összegének 1,5 %-a, ha a tagállam az EUMSZ 122. és 143. cikkének megfelelően 2010 óta pénzügyi támogatásban részesül, vagy az EFSF-ből részesül támogatásban, vagy a 136. és 143. cikknek megfelelően 2014. december 31-én pénzügyi támogatásban részesül;

              b) 2015-ban: az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a, illetve az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás összegének 1,5 %-a, ha a tagállam az EUMSZ 122. és 143. cikkének megfelelően 2010 óta pénzügyi támogatásban részesül, vagy az EFSF-ből részesül támogatásban, vagy a 136. és 143. cikknek megfelelően 2014. december 31-én pénzügyi támogatásban részesül;

              c) 2016-ban: az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a.

              Ha a programot 2015-ben vagy később fogadják el, a korábbi részletek folyósítására az elfogadás évében kerül sor.

              Egyéb szabályozási rendelkezések

              1. Valamennyi program kötelezettségvállalás-visszavonási eljárás alá esik, melynek lényege, hogy egy adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó azon összegek, amelyeket N+3 éven belül nem használtak fel előfinanszírozásként, vagy nem érkezik rájuk vonatkozólag kifizetési kérelem, visszavonásra kerülnek.

              Az Európai Tanács Románia és Szlovákia vonatkozásában felkéri a Bizottságot, hogy tárja fel azon gyakorlati megoldásoknak – ideértve a 1083/2006/EK rendelet módosításának – a lehetőségeit, amelyek segítségével csökkenthető a 2007–2013-as nemzeti keretben a kötelezettségvállalások automatikus visszavonásának kockázata.

              Értékelés

              1. A 3. pont szerint rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján az Általános Ügyek Tanácsa kétévente megvitatja a közös stratégiai kerethez tartozó alapok felhasználását és eredményeit, és hozzájárulást nyújt az Európai Tanács tavaszi ülésén elvégzendő azon átfogó értékeléshez, amely azokra az uniós politikákra és eszközökre irányul majd, amelyek a növekedés és a foglalkoztatás Unió-szerte történő előmozdítását célozzák.

              1. A több mint 50 millió eurós (közlekedési projektek esetében több mint 75 millió eurós) teljes támogatható költségű projektekre részletesebb előzetes bizottsági értékelés vonatkozik annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban legyenek a partnerségi szerződéssel, hozzájáruljanak a program céljának megvalósításához és gazdaságilag megalapozattak legyenek.

              1. A Bizottságnak és a tagállamoknak a programozási időszak elején ambiciózus célokban kell megállapodniuk. A céloknak mérhetőknek kell lenniük, és pénzügyi és teljesítménymutatókat is kell tartalmazniuk. A Bizottság rendszeresen felméri a célok megvalósítása terén elért eredményeket, és a 3. pontnak megfelelően beszámol a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Ha bizonyítható az elfogadott céloktól való jelentős elmaradás, a Bizottság pénzügyi korrekciót alkalmazhat.

              A verseny elvének alkalmazása a projektek kiválasztására

              1. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a projektek kiválasztása olyan eljárások keretében és olyan kritériumok alapján történjen, amelyek megkülönböztetésmentesek, átláthatóak és teljes mértékben megfelelnek az uniós és a nemzeti jognak, hogy ezáltal csak a legjobb projektek kerüljenek kiválasztásra.

              Héa

              1. A héa nem támogatható a közös stratégiai kerethez tartozó alapokból és a Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosított 10 000 millió euróból. Mindazonáltal a héa támogatható abban az esetben, ha a nemzeti héa-jogszabályok alapján nem igényelhető vissza.

              3. FEJEZET – BIZTONSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG

              1. Az e fejezethez tartozó intézkedések a biztonságot és a polgárokat előtérbe helyező olyan sokrétű programokat jelentenek, amelyek esetében az uniós szintű együttműködés értéktöbbletet biztosít. Ide tartoznak például a menekültügyhöz és a migrációhoz kapcsolódó intézkedések, a külső határokra és a belső biztonságra irányuló kezdeményezések, valamint az igazságügy területére vonatkozó intézkedések. Különös hangsúlyt kapnak az aránytalan mértékű migrációs kihívásokkal küzdő szigeti társadalmak. Az e fejezethez tartozó intézkedések segítenek ösztönözni a polgárok európai uniós szerepvállalását is, többek között a kultúra, a nyelvi sokszínűség és a kreatív ágazatok révén. Az intézkedések ezenkívül kiterjednek a közegészségügy és a fogyasztóvédelem javítására is. A programok egyszerűsítése biztosítani fogja az e területen a jövőben végrehajtandó intézkedések hatékonyságát és eredményességét.

              Az e fejezethez tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső összeghatára 15 686 millió EUR lesz:

              3. FEJEZET – BIZTONSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG

              (millió EUR, 2011-es árakon)

              2014

              2015

              2016

              2017

              2018

              2019

              2020

              2 053

              2 075

              2 154

              2 232

              2 312

              2 391

              2 469

              4. FEJEZET – AZ EU MINT GLOBÁLIS SZEREPLŐ

              1. A külső politikák az uniós fellépések fontos területét jelentik. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott új intézményi keret megerősítette ezt a területet. A többéves pénzügyi kerettel megfelelő alapot kell biztosítani az Unió azon eltökélt szándékához, hogy regionális és globális érdekekkel és felelősséggel rendelkező, aktív szereplőként lépjen fel a nemzetközi porondon. A keret finanszírozási eszközei megerősítik az EU és a partnerei közötti együttműködést, és hozzájárulnak az olyan célkitűzésekhez, mint az uniós értékeknek az EU-n kívüli országokban való előmozdítása, a fő globális kihívások kezelését elősegítő uniós szakpolitikák kidolgozása, az uniós fejlesztési együttműködés hatásának a fokozása, az Unióval szomszédos országokban a hosszú távú jólétbe és stabilitásba való befektetés, az uniós bővítési folyamat elősegítése, az európai szolidaritás fokozása a természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén, a válságmegelőzés és -rendezés javítása, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A partnereknek nyújtandó támogatás – adott esetben, objektív kritériumok alapján – egyrészt a fejlettségi szinthez, másrészt az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás melletti elkötelezettség mértékéhez és az e téren elért eredményekhez lesz igazítva. Mindezt a 4. fejezeten belüli rugalmasság növelése és a hatékony végrehajtás is segíti.

              Az e fejezethez tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső összeghatára 58 704 millió EUR lesz:

              4. FEJEZET – AZ EU MINT GLOBÁLIS SZEREPLŐ

              (millió EUR, 2011-es árakon)

              2014

              2015

              2016

              2017

              2018

              2019

              2020

              7 854

              8 083

              8 281

              8 375

              8 553

              8 764

              8 794

              1. A tagállamok számára kulcsfontosságú prioritást jelent az EU arra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásának a tiszteletben tartása, hogy 2015-re a tagállamok együttesen a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,7 %-át irányozzák elő hivatalos fejlesztési támogatásra, ami határozott előrelépést jelent a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása felé. Ennek megfelelően az Európai Uniónak – kötelezettségvállalása részeként – a 2014–2020-as időszak alatt annak elérésére kell törekednie, hogy az összes külső támogatásának legalább 90 %-a az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) által kidolgozott jelenlegi fogalommeghatározásnak megfelelő hivatalos fejlesztési támogatásnak minősüljön.

              5. FEJEZET – IGAZGATÁS

              1. A közpénzügyek rövid, közép- és hosszú távú konszolidálásának szükségessége megköveteli, hogy minden közigazgatás és azok személyi állománya külön erőfeszítést tegyen a hatékonyság és az eredményesség növelése, valamint a változó gazdasági helyzethez való igazodás érdekében. Az e fejezetbe tartozó kiadások meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy az intézmények milyen mértékben képesek ellátni a Szerződések szerinti feladataikat, valamint az EU egyre bővülő jogi kötelezettségeit és a következő bővítését. Az uniós intézményeknek a jövőben is képesnek kell lennie arra, hogy az uniós közigazgatás személyi állományaként a földrajzi egyensúlyt biztosítva magas szakmai színvonalat képviselő munkaerőt vonzzanak, és azt meg tudják tartani.

              1. Az e fejezethez tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső összeghatára 61 629 millió EUR lesz:

              5. FEJEZET – IGAZGATÁS

              (millió EUR, 2011-es árakon)

              2014

              2015

              2016

              2017

              2018

              2019

              2020

              8 218

              8 385

              8 589

              8 807

              9 007

              9 206

              9 417

              1. Ezen felső határ keretein belül, az intézmények igazgatási kiadásai – a nyugdíjak és az Európai Iskolák nélkül – nem haladják meg 49 798 millió EUR összegű rész-összeghatárt:

              Az igazgatási kiadások fejezeten belüli felső határa (a nyugdíjak és az Európai Iskolák nélkül)

              (millió EUR, 2011-es árakon)

              2014

              2015

              2016

              2017

              2018

              2019

              2020

              6 649

              6 791

              6 955

              7 110

              7 278

              7 425

              7 590

              1. E felső határokba beépül az alábbi megtakarítások hatása is:

              az összes uniós intézménynél, szervnél, ügynökségnél és ezek adminisztratív állományainál a 2013–2017-es időszak során a személyzet csökkentése 5 %-kal. Ezt a munkaidő növekedésével kell ellentételezni, a bérek korrekciója nélkül.

              a nem személyzeti jellegű kiadások csökkentése, a személyzeti szabályzat további reformja és egyéb belső adminisztratív intézkedések.

              A személyzeti szabályzat reformjának részeként két évre felfüggesztésre kerül a fizetéseknek és nyugdíjaknak a fizetések meghatározására szolgáló módszerrel történő korrekciója.

              A fent említett megtakarítások egy felosztási kulcs alapján egyenlően oszlanak meg valamennyi intézmény és más szerv között; ezt bele kell foglalni a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásba, és ezáltal kötelező erejűvé kell tenni. Minden intézménytől, szervtől és ügynökségtől elvárt, hogy az éves költségvetési eljárás során a fenti iránymutatásoknak megfelelő szintű tervezett kiadásokat nyújtsanak be. A nyugdíjköltségek alakulásának a kérdése szintén a személyzeti szabályzat reformjának keretében kerül rendezésre. A személyzeti szabályzat reformjának keretében, a fizetések meghatározására szolgáló módszer reformjának részeként 6 %-os szinten újból bevezetésre kerül a szolidaritási adó. Ezek az intézkedések közép- és hosszú távon lényeges hatással lesznek a nyugdíjköltségekre.

              1. A fent említett felső határok adják annak az együttdöntési eljárásnak keretét, amely során meghatározásra kerül a fenti intézkedések, valamint a Bizottság által javasolt egyéb intézkedések (mint például a korai nyugdíjba vonulás korlátozása, a nyugdíjkorhatár megemelése, illetve az éves kiigazítás megállapításának módszere) konkrét megvalósítási módja.

              HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK – A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETEN KÍVÜLI ESZKÖZÖK ÉS A RUGALMASSÁG

              1. A többéves pénzügyi keret főszabályként minden olyan tételt magában foglal, amelyre vonatkozóan uniós finanszírozást irányoztak elő, biztosítva ezáltal az átláthatóságot és a megfelelő költségvetési fegyelmet. Ugyanakkor a rugalmassági eszköz, a Szolidaritási Alap, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a sürgősségisegély-tartalék és az Európai Fejlesztési Alap – sajátos jellegük miatt – a többéves pénzügyi kereten kívülre fognak kerülni.

              1. Az Uniónak rendelkeznie kell az EU-n belül és kívül jelentkező rendkívüli helyzetekre való reagálás képességével. Ugyanakkor a rugalmasság szükségességét össze kell egyeztetni a költségvetési fegyelem és az uniós kiadások – köztük a kiadások jóváhagyott összege – átláthatóságának elvével. Ezért a következő rugalmassági eszköz került beépítésre a többéves pénzügyi keretbe: a 2. fejezeten belül a mezőgazdasági ágazatban jelentkező válságokhoz kapcsolódó új tartalékalap, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson a mezőgazdasági termelést, illetve elosztást érintő nagyobb válságok esetében.

              A rugalmassági eszközök jellegéből adódóan azok igénybevételére csak szükség esetén kerül sor.

              1. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja, melynek célja, hogy nagyobb katasztrófák esetén pénzügyi támogatást nyújtson, továbbra is a többéves pénzügyi kereten kívül finanszírozandó, éves maximális összege pedig (2011-es árakon) 500 millió EUR.

              1. Az egyértelműen meghatározott és előre nem tervezett kiadásokra forrást biztosító rugalmassági eszköz finanszírozására továbbra is a többéves pénzügyi kereten kívül kerül sor, éves maximális összege pedig (2011-es árakon) 471 millió EUR.

              1. A sürgősségisegély-tartalék finanszírozására továbbra is a többéves pénzügyi kereten kívül, (2011-es árakon) évi maximum 280 millió EUR összegben kerül sor; a tartalék célja az, hogy haladéktalanul reagálni lehessen a harmadik országok részéről jelentkező, konkrét és előre nem látható segélyszükségletekre (humanitárius műveletek, polgári válságkezelés és polgári védelem, migrációs nyomás).

              1. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap továbbra is a többéves pénzügyi kereten kívül finanszírozandó, éves maximális összege pedig (2011-es árakon) 150 millió EUR.

              1. Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A rendkívüli tartalék igénybevételére vonatkozó döntést a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel határoz. A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai korrekciója szerint előirányzott maximumösszeget, és összhangban kell állnia a saját forrásokra vonatkozó felső határral. A rendkívüli tartalék igénybevételével rendelkezésre bocsátott összegeket a folyó pénzügyi évre vagy a következő pénzügyi évekre vonatkozó pénzügyi keretek egy vagy több fejezete keretében rendelkezésre álló tartaléksávok révén teljes mértékben ellentételezni kell. Az ilyen módon ellentételezett összegek nem mozgósíthatók a pénzügyi keretből. A rendkívüli tartalék igénybevétele nem eredményezheti a folyó pénzügyi évre és a következő pénzügyi évekre vonatkozóan a pénzügyi keretben megállapított kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összesített felső határának túllépését.

              1. Az EU által az AKCS-országoknak nyújtott támogatást – történelmi és jogi okok miatt – hagyományosan mindeddig az uniós költségvetésen kívül finanszírozták. A jelenlegi körülmények között, tekintve, hogy a Cotonoui Megállapodás 2020-ban lejár, az EFA továbbra sem képezi a 2014–2020-as keret részét. Megjegyzendő, hogy a Bizottság javasolni szándékozik, hogy 2021-től az EFA kerüljön be a költségvetésbe. Az EFA-hoz rendelkezésre álló teljes összeg 26 984 millió EUR lesz. A 11. EFA-hoz való hozzájárulási kulcsot a 2. melléklet tartalmazza.

              1. Konkrét és a lehető legnagyobb mértékű rugalmasság megvalósítására kerül sor az EUMSZ 323. cikkének való megfelelés érdekében, lehetővé téve azt, hogy az Unió teljesíthesse kötelezettségeit. Ez részét képezi majd annak a megbízásnak, amely alapján az elnökség a 11. ponttal összhangban előbbre viszi a megbeszéléseket az Európai Parlamenttel.

              Az EBB eredményesebb és fokozottabb szerepvállalása

              1. Az EBB már most is jelentősen támogatja a növekedést, pl. azzal, hogy kölcsönöket nyújt az olyan tagállamoknak, amelyek másképpen nem tudnák előteremteni a társfinanszírozást a strukturális alapokhoz, továbbá közös pénzügyi eszközök alkalmazásával. Az EBB szerepvállalását javítani kellene:

              a) az EBB szaktudásának felhasználásával az EU és az EBB által társfinanszírozott projektek korai szakaszában;

              b) annak biztosításával, hogy az EBB tájékoztatást kapjon az uniós támogatásban részesülő projektekről;

              c) az EBB-nek a nagy projektek előzetes értékelésébe való bevonásával, többek között a Jaspers programon keresztül;

              d) indokolt esetben az EBB-nek a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységekbe való bevonásával.

              II.RÉSZ: BEVÉTELEK

              1. A saját forrásokra vonatkozó szabályokat az egyszerűségi, átláthatósági és méltányossági célkitűzések figyelembevételével kell megállapítani. Az éves kifizetési előirányzatokat fedező, az Unió költségvetése számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg az összes tagállam GNI-je összegének 1,23 %-át. Az Unió költségvetésében szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg az összes tagállam GNI-je összegének 1,29 %-át. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok között megfelelő arányt kell fenntartani annak érdekében, hogy összeegyeztethetőségük biztosítható legyen.

              1. Az Európai Unió saját forrásainak új rendszere az elfogadásáról szóló utolsó tagállami értesítés beérkezését követő hónap első napján lép hatályba. Valamennyi eleme 2014. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal alkalmazandó.

              Tradicionális saját források

              1. A tradicionális saját források beszedésének rendszere változatlan marad.
                A tagállamok azonban 2014. január 1-jétől beszedési költség címén megtartják az általuk beszedett összegek 20 %-át.

              Héaalapú saját forrás

              1. Az Európai Tanács felhívja a Tanácsot, hogy folytassa a munkát az új héáalapú saját forrás kialakításáról szóló bizottsági javaslat ügyében azzal a céllal, hogy az a lehető legegyszerűbb és legátláthatóbb legyen, és szorosabb legyen az uniós héapolitikával és a tényleges héabevételekkel való kapcsolata, valamint hogy minden tagállam adófizetője tekintetében biztosított legyen az egyenlő bánásmód. Az új héaalapú saját forrás felválthatná a jelenlegi héaalapú saját forrást.

              Pénzügyitranzakciósadó-alapú saját források

              1. A Tanács 2013. január 22-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatot. Felkérjük a részt vevő tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogy ez az uniós költségvetés új saját forrásának alapját képezheti-e majd. Ez nem lenne hatással a részt nem vevő tagállamokra, és nem befolyásolná az Egyesült Királyság esetében alkalmazandó korrekció kiszámítását.

              GNI-alapú saját forrás

              1. A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló jelenlegi saját forráshoz nyújtott tagállami hozzájárulást meghatározó egységes mérték alkalmazási módja változatlan marad, a 115. és 118. pont sérelme nélkül.

              Végrehajtási rendelet

              1. Az EUMSZ 311. cikkének (4) bekezdése alapján a végrehajtási intézkedésekről tanácsi rendelet készül.

              Korrekciók

              1. Az Egyesült Királyságra vonatkozó korrekciós mechanizmus továbbra is alkalmazandó.

              Kizárólag a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan:

              • a hozzáadottérték-adó alapú saját forrás lehívási kulcsa Németország, Hollandia és Svédország esetében 0,15 %;

              • Dánia, Hollandia és Svédország éves GNI-hozzájárulása rendre bruttó 130 millió, 695 millió, illetve 185 millió euróval csökken. Ausztria éves GNI-hozzájárulása 2014-ben bruttó 30 millió, 2015-ben bruttó 20 millió, 2016-ban pedig bruttó 10 millió euróval csökken.

              ______________

              I. MELLÉKLET

              Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED
              Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

              II. MELLÉKLET

              A 11. Európai Fejlesztési Alap hozzájárulási kulcsai

              A 11. EFA hozzájárulási kulcsai

              BE

              3,25 %

              BG

              0,22 %

              CZ

              0,80 %

              DK

              1,98 %

              DE

              20,58 %

              EE

              0,09 %

              IE

              0,94 %

              EL

              1,51 %

              ES

              7,93 %

              FR

              17,81 %

              IT

              12,53 %

              CY

              0,11 %

              LV

              0,12 %

              LT

              0,18 %

              LU

              0,26 %

              HU

              0,61 %

              MT

              0,04 %

              NL

              4,78 %

              AT

              2,40 %

              PL

              2,01 %

              PT

              1,20 %

              RO

              0,72 %

              SI

              0,22 %

              SK

              0,38 %

              FI

              1,51 %

              SE

              2,94 %

              UK

              14,68 %

              HR

              0,23 %

              1 :

              A többi napirendi ponttal kapcsolatos következtetések a 3/13 dokumentumban találhatók.

              2 :

              Ez nem érinti a következőket: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozási okmányához csatolt, a litvániai Ignalina atomerőműről szóló 4. jegyzőkönyv és a szlovákiai Bohunice V1 Atomerőmű 1. és 2. blokkjáról szóló 9. jegyzőkönyv (HL L 236., 2003.9.23., 944. o.), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyv.


            Side Bar

            Mon compte

            Gérez vos recherches et notifications par email


            Aidez-nous à améliorer ce site