Navigation path

Left navigation

Additional tools

D/11/4

COMMISSION EUROPÉENNE

SECRETARIAT GENERAL

Bruxelles, le 24 juin 2011

TEXTE HU

CONSEIL EUROPEEN – BRUXELLES

23 & 24 juin 2011

_________________

A delegációk mellékelten kézhez kapják az Európai Tanács (2011. június 23–24.) következtetéseit.

________________________

Az Európai Tanács üdvözölte, hogy a 2011 márciusában elfogadott átfogó intézkedéscsomag végrehajtása csaknem teljesen befejeződött. A csomag célja, hogy Európát a fenntartható és munkahelyteremtő növekedés pályájára visszaállítsa, és megerősítse a gazdasági kormányzást. Az Európai Tanács üdvözölte az európai stabilitási mechanizmusról és a módosított európai pénzügyi stabilitási eszközről született megállapodást, valamint a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogalkotási javaslatcsomaggal kapcsolatban elért jelentős előrelépést. Lezárta az első európai szemesztert, a Bizottság felmérése alapján kollektív értékelést készítve a tagállami programokról és jóváhagyva az országspecifikus ajánlásokat, melyeket a költségvetésről és a strukturális reformokról hozandó tagállami határozatokban figyelembe kell venni. Ezzel összefüggésben nyugtázta, hogy az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamok elkötelezettek aziránt, hogy a jövő évi folyamat keretében fokozzák kötelezettségvállalásaik szintjét, illetve pontosítsák azokat. Az Európai Tanács értékelte a kiigazítási programban érintett tagállamok helyzetét. Görögországgal kapcsolatban az euróövezet állam-, illetve kormányfői megállapodtak a következő lépésekről, és felkérték a euróövezeti pénzügyminisztereket, hogy fejezzék be az ezzel kapcsolatos munkát, hogy a szükséges intézkedéseket július elejéig meg lehessen hozni.

Az Európai Tanács részletes vitát követően iránymutatást adott az EU migrációs politikájának fejlesztésére vonatkozóan, és ezen belül a schengeni térség kormányzásával, a külső határok ellenőrzésével, a déli szomszédság országaival kialakítandó partnerségekkel, valamint a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő létrehozásával kapcsolatban.

Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat 2011 júniusáig le kell zárni, és ezzel megerősítette határozott elkötelezettségét a Nyugat-Balkán európai perspektívája iránt.

Az Európai Tanács megvitatta a déli szomszédságában történt eseményeket, és külön nyilatkozatot fogadott el e tárgyban.

°

° °

  • I. GAZDASÁGPOLITIKA

  • A mostani európai tanácsi ülésünkön lezárjuk az első európai szemesztert, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy európai uniós szinten közösen értékeljük a tagállamok által előirányzott nemzeti intézkedéseket. Az első tapasztalatok fényében az Európai Tanács úgy véli, hogy az európai szemeszter az uniós és a nemzeti szakpolitikai döntéshozatal számára integrált, átlátható és időszerű támogatást nyújtó, hatékony kormányzási módszerré válhat. A stabilitási és konvergenciaprogramok és a nemzeti reformprogramok egyidejű benyújtása révén az EU egyszerre tudja értékelni a nemzeti növekedési és költségvetési stratégiákat és tudja kezelni az esetleges kockázatokat, egyensúlyhiányt, illetve a szükséges kompromisszumokat.

  • Az Európai Tanács a Bizottság által végzett értékelés alapján megbeszélést folytatott a tagállamok által ismertetett szakpolitikákról és intézkedésekről. Ezek jó kiindulási pontot jelentenek a európai gazdaság további élénküléséhez, a költségvetési kihívások kezeléséhez, valamint az ambiciózusabb nemzeti szintű reformokhoz. Az Európai Tanács megállapítja, hogy valamennyi tagállam egyértelműen elkötelezett aziránt, hogy mindent megtegyen a Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan végrehajtása érdekében. A tagállamok jó eredményeket értek el a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükséges intézkedések meghatározásában. Egyes kiemelt célok megvalósítása jól halad, más célok (a foglalkoztatás, az energiahatékonyság, a kutatás és fejlesztés, a szegénység csökkentése és a felsőoktatás) esetében azonban még további erőfeszítésekre van szükség. Elsőbbséget kell biztosítani továbbá a jól működő makrogazdasági környezet garantálásának, a költségvetési fenntarthatóság helyreállításának, a makrogazdasági egyensúlyhiány korrekciójának és a pénzügyi ágazat megerősítésének.

  • Az Európai Tanács támogatja a Tanács által jóváhagyott országspecifikus ajánlásokat, és minden tagállamot felkér arra, hogy a költségvetést és a strukturális reformokat érintő nemzeti döntéseiben érvényesítse azokat, a folyamat során feltárt hiányosságokat pedig kezelje.

  • A tagállami erőfeszítéseket európai uniós szintű intézkedéseknek kell támogatniuk, mindenekelőtt Európa teljes gazdasági növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának felszabadítása érdekében. Ezzel összefüggésben a Tanács által 2011. május 30-án meghatározott prioritások mentén fel kell gyorsítani az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek és az egységes piaci intézkedéscsomagnak a végrehajtására irányuló munkát. Konkrétan: tovább kell csökkenteni a szabályozásból eredően a kkv-kre nehezedő terheket, és adott esetben a mikrovállalkozásokat mentesíteni kell egyes jövőbeli szabályozások hatálya alól, illetve velük szemben legalábbis könnyített szabályozást kell érvényesíteni. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság vállalta, hogy értékeli a jövőbeli szabályozásnak a mikrovállalkozásokra gyakorolt hatását, továbbá áttekinti az uniós vívmányokat, hogy megállapítsa, hogy a mikrovállalkozásokat mely meglévő kötelezettségek alól lehetne mentesíteni. Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy 2011. decemberi ülésén visszatér ezekre a kérdésekre. A Bizottságot felkérjük, hogy készítsen ütemtervet a digitalizált egységes piac 2015-ig való megvalósításáról, továbbá arra, hogy 2011 októberében tegyen jelentést ezekről a növekedést serkentő területekről annak érdekében, hogy a Európai Tanács 2012. tavaszi üléséig előrelépés történhessen.

  • Az Euró Plusz Paktumban résztvevő tagállamok előterjesztették kötelezettségvállalásaikat, összesen 100 külön intézkedést1. Ezek a vállalások jó kiindulási alapot jelentenek a paktum céljainak megvalósításához, és azokat most nemzeti szinten végre is kell hajtani. Az állam-, illetve kormányfők a 2011. decemberi ülésen, a következő európai szemeszter elindítása előtt visszatérnek a paktum egyes kérdéseire.

  • További vállalásaik megfogalmazása során a részt vevő tagállamok gondoskodnak róla, hogy azok:

  • legyenek átfogóbbak: a vállalások jobban összpontosítsanak a növekedésserkentő olyan reformok előreütemezésére, amelyek célja, hogy előmozdítsák a versenyképességet például a hálózatos iparágakban és a szolgáltatási ágazatban, továbbá több figyelmet kell szentelni a pénzügyi stabilitás megerősítésének is;

  • konkrétabb megközelítésre épüljenek: a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy jövőbeli vállalásaik a lehető legkonkrétabbak és legmérhetőbbek legyenek, így részletesen meg kell határozni, hogy azokat hogyan és mikor fogják teljesíteni. Erre azért van szükség, hogy mérhető legyen, hogy az idő előrehaladásával milyen eredmények születnek, illetve hogy azok összehasonlíthatóak legyenek a többi tagállam és Európa stratégiai partnerei által elért eredményekkel;

  • legyenek ambiciózusabbak: a tagállamok jelezzék a paktum nyomán kezdeményezett előremutató reformterveiket, és vegyék figyelembe a legjobb gyakorlatokat;

  • biztosítsák az adópolitikák pragmatikus koordinációját: a Bizottságot és a részt vevő tagállamok pénzügyminisztereit felkérjük arra, hogy 2011 decemberéig számoljanak be az adópolitikai kérdésekről folytatott strukturált megbeszéléseik során elért eredményekről, mely megbeszélések célja elsősorban a legjobb gyakorlatok cseréjének, a káros gyakorlatok kiküszöbölésének, valamint az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemre irányuló javaslatoknak a biztosítása. A Bizottság a paktummal összhangban javaslatot tett a közös konszolidált társasági adóalapra.

  • Az Európai Tanács a 2012. márciusi ülésén a Bizottság éves növekedési jelentése alapján értékeli majd a Tanács országspecifikus ajánlásai, valamint a paktum keretében vállalt kötelezettségek végrehajtása terén elért tagállami eredményeket.

  • A dohai fejlesztési forduló lezárása jelentős lendületet adna a gazdasági növekedésnek és előmozdítaná a versenyképességet. Az Európai Tanács ismételten kifejezi, hogy az EU elkötelezett a kereskedelmi liberalizáció, valamint a többoldalú rendszer megerősítését célzó szabályozás folyamatának előmozdítása mellett, és készen áll arra, hogy feltárja mindazokat a tárgyalási lehetőségeket, amelyekkel elérhető lehet a dohai forduló lezárása, ennek során a dohai megbízatással összhangban figyelembe véve a legkevésbé fejlett országok prioritásait.

  • Az Európai Tanács által 2011. márciusában jóváhagyott átfogó csomag csaknem maradéktalanul végrehajtásra került. Megegyezés született az európai stabilitási mechanizmusról szóló megállapodásról és az európai pénzügyi stabilitási eszköz módosításáról. A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az európai stabilitási mechanizmusról szóló megállapodást 2012-ig megerősítsék, és hogy a módosított európai pénzügyi stabilitási eszköz mielőbb hatályba lépjen. Jelentős eredményt sikerült elérni az EU gazdasági kormányzásának megerősítését célzó csomagra vonatkozó jogalkotási munkával kapcsolatban, és a csomag első olvasatban történő elfogadása karnyújtásnyi közelségbe került. A bankszektorban folyamatban van a stressztesztek végzése. Kulcsfontosságú, hogy a tesztek teljességgel hitelesek és átláthatóak legyenek, és hogy azokat az Európai Bankhatóság által kiadott módszertannal és útmutatással teljes összhangban folytassák le, valamint hogy a résztvevők törekedjenek a lehető legszínvonalasabb eredmények biztosítására. Minden lehetséges, a nemzetközi előírásoknak maradéktalanul megfelelő intézkedést haladéktalanul meg kell hozni a stressztesztekkel kimutatott esetleges banki stabilitási kockázatok gyors kezelése érdekében.

  • Az Európai Tanács üdvözli azt az előrehaladást, amelyet Írország reformprogramjának megvalósítása terén ért el: a program végrehajtása jó úton halad. Üdvözli emellett az újonnan megválasztott portugál kormány határozott elkötelezettségét amellett, hogy teljes körűen végrehajtsa reformprogramját. A reform szükségességéről a pártok között kialakult egyetértésre építve e programok szigorú végrehajtása biztosítani fogja az államadósság fenntarthatóságát, és elősegíti, hogy Írország és Portugália visszatérhessen a pénzügyi piacokra.

  • Az euróövezet állam-, illetve kormányfői újólag megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy az euróövezet egészének pénzügyi stabilitása érdekében minden szükséges lépést megtegyenek.

  • A gazdaságélénkülés jó irányban halad az euróövezeten belül, és ebből következően a stabil növekedés fenntartható pályára került. Az euró szilárd alapokon nyugszik, és nagy megelégedésünkre szolgál az az eredmény, amelyet az árstabilitás terén az euró bevezetése óta sikerült elérnünk.

  • Görögország tekintetében az Európai Tanács elismeri az elmúlt év során – elsősorban a költségvetési konszolidáció terén – tett jelentős előrelépést. Üdvözli, hogy a görög kormány továbbra is szilárdan elkötelezett a korrekciós program végrehajtása iránt.

  • Az Európai Tanács felszólítja a görög nemzeti hatóságokat, hogy kitartóan folytassák az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy az ország újra fenntartható pályára álljon. Az elkövetkező napokban sürgősen véglegesíteni kell a Bizottsággal közösen – az EKB-vel és az IMF-el egyeztetve – elfogadott átfogó reformcsomagot, valamint a görög parlamentnek mielőbb el kell fogadnia a költségvetési stratégiáról és a privatizációról szóló kulcsfontosságú jogszabályokat. A görög kormány részéről benyújtott kérést követően, amelyet a görög miniszterelnök jelentett be, ezen intézkedések szolgálnak majd alapul az ország euróövezeti partnerei és az IMF által egyaránt támogatott új program főbb paramétereinek – a jelenlegi gyakorlatokkal összhangban történő – meghatározásához, és egyúttal lehetővé teszik, hogy a folyósítás Görögország júliusi finanszírozási szükségleteinek megfelelően, időben megtörténjen.

  • Az euróövezet állam-, illetve kormányfői egyetértenek abban, hogy a szükséges kiegészítő finanszírozás biztosításához a hivatalos források mellett magánforrásokat is igénybe kell majd venni. Jóváhagyják azt az eurócsoport által június 20-án elfogadott megközelítést, amely szerint ösztönözni kell a magánszektor önkéntes részvételét. Erre a lejáró görög állampapírok informális és önkéntes megújítása formájában kerülhet sor, jelentősen csökkentve ezzel a szükséges évenkénti finanszírozást. El kell ugyanakkor kerülni a „részben nem teljesítő” (selective default) besorolást.

  • Az euróövezet állam-, illetve kormányfői felkérik a pénzügyminisztereket, hogy fejezzék be a lezáratlan kérdésekre irányuló munkát, hogy a szükséges döntéseket július elejéig meg lehessen hozni.

  • Az Európai Tanács Görögország valamennyi politikai pártját felszólítja, hogy támogassa a program fő célkitűzéseit és az abban foglalt kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedéseket, azok mielőbbi következetes végrehajtása érdekében. A Görögországban szükséges reformok aránya, időtartama és természete miatt a nemzeti összefogás elengedhetetlen a sikerhez.

  • Az Európai Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy erősítse a hitelprogram és az uniós alapok közötti szinergiákat. Az Európai Tanács emellett támogat minden arra irányuló erőfeszítést, hogy a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében növekedjen Görögországnak az uniós forrásokat illető felvevőképessége. Ehhez a forrásokat elsősorban a versenyképesség javítására és munkahelyteremtésre kell felhasználni. Emellett az Európai Tanács üdvözli és támogatja, hogy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve Görögországot célzó átfogó technikai segítségnyújtási programot dolgoz ki.

  • Az állam-, illetve kormányfők tudatában vannak annak, hogy a korrekciós intézkedések milyen jelentős erőfeszítéseket követelnek meg a görög polgároktól, és meg vannak győződve arról, hogy ezek az áldozatok elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági fellendüléshez, és hozzájárulnak az ország jövőbeli stabilitásához és jólétéhez.

II. MIGRÁCIÓ

  • A személyek szabad mozgása, amelyet a Szerződés rögzít, az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb és legsikeresebb vívmánya, és egyben a polgárok egyik alapjoga. A schengeni térségben határozottabb politikai iránymutatásra és szorosabb együttműködésre van szükség, emellett fokozni kell a kölcsönös bizalmat, hiszen a tagállamok egyformán felelősek annak garantálásáért, hogy valamennyi schengeni szabály az elfogadott közös előírásokkal, valamint az alapvető elvekkel és normákkal összhangban, hatékonyan kerüljön alkalmazásra. Európa külső határain eredményes és következetes határigazgatásra van szükség, ennek alapja pedig a közös felelősség, a szolidaritás és a fokozott gyakorlati együttműködés.

  • A Tanács 2011. június 9–10-i következtetéseivel összhangban javítani kell és intenzívebbé kell tenni a közös szabályoknak mindenekelőtt a schengeni értékelési rendszer keretében történő érvényesítését annak érdekében, hogy a jövő kihívásainak hatékonyan meg tudjunk felelni. A fentiek biztosításához eredményes és megbízható nyomon követési és értékelési rendszer szükséges. A jövőbeli schengeni értékelési mechanizmus biztosítani fogja az uniós vívmányokon alapuló kritériumok megerősítését, kiigazítását és bővítését. Az értékelésnek uniós szintűnek kell lennie, és abban részt kell venniük a tagállamok, a Bizottság és az illetékes uniós ügynökségek szakértőinek. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést az értékelések eredményeiről, és szükség esetén tegyen javaslatot az esetlegesen feltárt hiányosságok orvoslását célzó intézkedésekre.

  • A schengeni együttműködés egészét veszélyeztető kivételes körülmények kezelésére olyan mechanizmust kell bevezetni, amely ugyanakkor nem veszélyeztetheti a személyek szabad mozgásának alapelvét. A mechanizmusnak egy sor fokozatosan, differenciáltan és összehangoltan alkalmazandó intézkedésből kell állnia, hogy segítse a külső határokon komoly nyomásnak kitett tagállamokat. Ezen intézkedések magukban foglalhatnak helyszíni vizsgálatokat, technikai és pénzügyi támogatást, segítségnyújtást, koordinációt, valamint a Frontex közreműködését.

E mechanizmus keretében legvégső esetben egy védzáradék is bevezetésre kerülhetne, amely lehetővé tenné a belső határellenőrzések kivételes újbóli bevezetését olyan valóban kritikus helyzetekben, amikor egy tagállam már nem tudja teljesíteni a schengeni szabályok értelmében ráháruló kötelezettségeket. Erre az intézkedésre pontosan meghatározott objektív kritériumok és egységes értékelés alapján kerülhetne sor, szigorúan korlátozott alkalmazási körre és időszakra vonatkozóan, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a sürgős esetekre reagálni tudjunk. Mindez nem érinti majd a személyeknek a szabad mozgáshoz fűződő, a Szerződések által biztosított jogait.

Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy szeptemberben nyújtson be javaslatot egy ilyen mechanizmusra.

  • A külső határok ellenőrzése és őrizete a tagállamok feladata, amelyek e feladatkör ellátásával egyúttal az összes tagállam közös érdekét szolgálják. Minden releváns eszközt optimális módon kell felhasználni, illetve szükség esetén ki kell igazítani annak érdekében, hogy Európa külső határainak határigazgatása hatékony legyen és hogy mindenhol ugyanazok az előírások legyenek érvényben. Prioritásként továbbfejlesztjük az európai határőrizeti rendszert annak érdekében, hogy 2013-ra működőképes legyen és lehetővé tegye a határőrizeti tevékenységet folytató tagállami hatóságoknak az operatív információk megosztását és az együttműködés javítását.

  • Ezeket a törekvéseket az intelligens határellenőrzéssel kapcsolatos gyors előrehaladás is erősíteni fogja, amelynek célja, hogy kihasználjuk az új technológiákban rejlő lehetőségeket a határőrizettel kapcsolatos kihívások megoldásához. Konkrétan be kell vezetni egy határregisztrációs rendszert és egy regisztráltutas-programot. Az Európai Tanács üdvözli a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökséggel kapcsolatban elért megállapodást.

  • A Frontex és más ügynökségek működését folyamatosan ellenőrizni kell annak érdekében, hogy folyamatos és hatékony segítséget tudjanak nyújtani a tagállamoknak a külső határok igazgatásában, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben és a menekültek kezelésében. A Frontex együtt fog működni az érintett harmadik országokkal. Az Európai Tanács üdvözli a Frontex-rendelet felülvizsgálatáról elért megállapodást, mert ezáltal növekedni fog az ügynökség operatív kapacitásainak hatékonysága. A Stockholmi Programmal összhangban továbbfejlesztjük a tagállami határőrségek közötti együttműködés keretét, különösen a közös képzés előmozdításával és a kapacitások és előírások megosztásával. A Bizottságot felkérjük, hogy a Frontexszel szoros együttműködésben az év végéig nyújtson be további elképzeléseket erre vonatkozóan.

  • Tekintettel arra a nehéz helyzetre, amellyel egyes tagállamok szembesülnek, az Európai Tanács újólag megerősíti, hogy valódi és kézzelfogható szolidaritást kell tanúsítanunk a migrációs áramlásoknak leginkább kitett tagállamok iránt. Az EU és a tagállamok továbbra is megadják a szükséges operatív és pénzügyi támogatást a helyzet alakulásától függően, a Tanács által 2011. április 11-én elfogadott intézkedések alapján. Az Európai Unió biztosítja a szükséges pénzeszközöket, illetve a technikai és humán erőforrásokat az ezen tagállamok megsegítését szolgáló tevékenységek folytatása és adott esetben fokozása érdekében. Az Európai Tanács üdvözli a Máltán nemzetközi védelmet élvező személyekkel kapcsolatos kísérleti projekt önkéntes alapon történő kibővítését, és várakozással tekint az EU-n belüli megerősített szolidaritásról szóló, az év második felében várható bizottsági közlemény elé.

  • Ahhoz, hogy a mobilitást biztonságos keretek között tartsuk, konzisztens és stratégiai megközelítésre van szükség. Célul a migráció kiváltó okainak strukturális szintű megoldását kell kitűzni. Ennek érdekében az európai szomszédságpolitika keretében partnerségeket alakítunk ki a déli és a keleti szomszédság országaival.

  • Első lépésként – amint azt a Bizottság közelmúltbeli közleményében javasolta – széles körű strukturált párbeszédet kezdünk ezekkel az országokkal a migrációról, a mobilitásról és a biztonságról annak érdekében, hogy számukra és az Európai Unió számára is kézzelfogható eredményeket érjünk el. Sürgősen meg kell kezdeni a párbeszédet azokkal a partnerországokkal, amelyek készek és képesek a konstruktív eszmecserére ezekről a kérdésekről. A mobilitási partnerségek a partnerországok egyéni érdemei szerint differenciáltak lesznek, és azokról az egyes partnerországokkal külön fogunk megállapodni. A partnerségek feltételeként az összes területen (migráció, visszafogadás, mobilitás és biztonság) végzett erőfeszítések és az elért eredmények szolgálnak, emellett e partnerségekbe beletartozna a hatékony ellenőrzési mechanizmus is. Fel kell mérni, hogy a meglévő kereteken belül milyen módon lehetne növelni az ezekre a területekre fordított finanszírozás arányát.

  • A Bizottságot felkérjük, hogy nyújtsa be a migrációval kapcsolatos általános megközelítésről szóló értékelését, meghatározva a releváns harmadik országokkal folytatott kapcsolataink következetesebb, szisztematikus és stratégiai szakpolitikai keretének kialakítását szolgáló pályát, és konkrét javaslatokat fogalmazva meg az Unió kulcsfontosságú partnerségeinek továbbfejlesztésére vonatkozóan. Ezek között prioritást élvez az Unió teljes közvetlen szomszédsága.

  • A közelmúlt eseményei kihívások elé állították az európai menekültügyi politikát. A védelemre szorulók számára biztonságos és hatékony menekültügyi eljárásokat kell biztosítani, amihez viszont az e területen elért uniós vívmányok teljes körű alkalmazására van szükség. Döntő fontosságú, hogy 2012-re befejeződjön a közös európai menekültügyi rendszer kialakítása, amely magas szintű védelmi előírásokon, valamint a visszaélések megakadályozására képes, tisztességes és hatékony eljárásokon alapul, és a rendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében lehetővé teszi a menedékjog iránti kérelmek gyors vizsgálatát. A Bizottság által a közelmúltban benyújtott, a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre és a befogadási feltételekről szóló irányelvre vonatkozó módosított javaslatok új támpontul szolgálhatnak a közös európai menekültügyi rendszer két fontos építőeleméről folytatandó tárgyalásokhoz. A módosítások nem szolgálhatnak ösztönzőként megalapozatlan kérelmek benyújtásához és nem eredményezhetik a tagállamok összköltségének növekedését. E tárgyalásokkal most gyors ütemben kell előrehaladni az összes benyújtott javaslatra kiterjedő, kiegyensúlyozott átfogó megközelítés alapján, hogy teljesüljenek a fenti célkitűzések.

III. HORVÁTORSZÁG

  • Az Európai Tanács nagyra értékeli Horvátország intenzív erőfeszítéseit, amelyek lehetővé tették, hogy a csatlakozási tárgyalások a végső szakaszba léphessenek. A fennmaradó tárgyalási fejezetek folyamatban lévő vizsgálatát a Tanács a szigorú feltételrendszer és a tárgyalási keret teljes körű tiszteletben tartásával végzi. Az elért eredmények és a kedvező bizottsági értékelés fényében az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy hozzon meg minden ahhoz szükséges döntést, hogy a közelmúltban a Bizottság által benyújtott közösálláspont-tervezetek alapján 2001. június végéig le lehessen zárni a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat, és a csatlakozási szerződést az év végéig alá lehessen írni. Horvátországnak töretlenül folytatnia kell a reformokat, különösen az igazságszolgáltatási szervek és az alapvető jogok területén, hogy a csatlakozást követően teljes mértékben eleget tudjon tenni a tagsággal járó kötelezettségeknek. E reformoktörekvéseknek a csatlakozásig történő nyomon követése megfelelő biztosítékot nyújt Horvátországnak és a jelenlegi tagállamoknak. A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel meghozhatja az összes szükséges intézkedést.

  • E fejlemények új lendületet adnak a nyugat-balkáni országok európai perspektívájának, amennyiben továbbra is a reformok útján haladnak. Az Európai Tanács a 2011. decemberi ülésén vissza fog térni erre a kérdésre. Ezzel kapcsolatban üdvözli Ratko Mladić letartóztatását és a hágai törvényszéknek való átadását, ami kedvező lépés a nemzetközi igazságszolgáltatás és Szerbia európai uniós perspektívájának szempontjából.

o

o o

EGYÉB NAPIRENDI PONTOK

Az Európai Tanács:

  • kinevezte Mario Draghit a 2011. november 1. és 2019. október 31. közötti időszakra az Európai Központi Bank elnökévé;

  • nyilatkozatot fogadott el a déli szomszédságról (Melléklet); jóváhagyta az Európai Unióval szomszédos országokkal fennálló kapcsolatokra vonatkozó, a 2011. június 20-i tanácsi következtetésekben foglalt új megközelítést, és hangsúlyozta a 2011. szeptember 29–30-én Varsóban megrendezésre kerülő keleti partnerség csúcstalálkozó fontosságát;

  • jóváhagyta a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiát, és valamennyi érintett felet felkérte, hogy azt a 2011. április 13-i tanácsi következtetésekben foglaltakkal összhangban haladéktalanul hajtsa végre; felkéri a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködésben folytassák a lehetséges jövőbeli makroregionális stratégiákkal kapcsolatos munkát, különösen az adriai- és jón-tengeri régió tekintetében;

  • hangsúlyozva annak kiemelkedő jelentőségét, jóváhagyta a romák befogadásáról szóló elnökségi jelentést, és „A romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című, 2011. május 19-i tanácsi következtetések gyors, 2011 végéig történő végrehajtására szólított fel, különös tekintettel a tagállamok nemzeti romabefogadási stratégiájának előkészítésére, aktualizálására és továbbfejlesztésére, valamint a romák helyzetének javítását célzó, az átfogó társadalmi befogadási szakpolitikákba ágyazott integrált szakpolitikai intézkedéscsomagok kidolgozására;

  • üdvözölte az EU által nyújtott fejlesztési támogatás célértékeiről szóló éves jelentést, megállapítva, hogy bár 2010-ben is az EU volt messze a legjelentősebb adományozó, a 2010-re meghatározott köztes célértéket nem sikerült elérni; újólag megerősítette kötelezettségvállalását a fejlesztési támogatásra vonatkozóan a 2005. júniusi következtetéseiben meghatározott célértékek 2015-ig történő elérése iránt.

MELLÉKLET

NYILATKOZAT A DÉLI SZOMSZÉDSÁGRÓL

  • Az Európai Tanács megerősíti a déli szomszédságról 2011. március 11-én elfogadott nyilatkozatában és 2011. március 25-én elfogadott következtetéseiben megfogalmazott elveket és célkitűzéseket. Üdvözli az átalakuló szomszédságra vonatkozó lépésekről szóló, a főképviselő és az Európai Bizottság által 2011. május 25-én kiadott közös nyilatkozatot. Teljes mértékben támogatja az európai szomszédságpolitikáról szóló, 2011. június 20-án elfogadott tanácsi következtetéseket, és gyors előrehaladásra szólít fel a Tanács által jóváhagyott elveknek és céloknak megfelelő konkrét intézkedések végrehajtása tekintetében.

  • Az Európai Tanács üdvözli, hogy a G8-ak támogatják Európa déli szomszédságának demokratikus átalakulását. Ismét hangsúlyozza az Unió a Mediterrán Térségért fontosságát, valamint annak jelentőségét, hogy ennek keretében mielőbb meginduljon egyes konkrét és jelentős projektek megvalósítása.

  • Az Európai Tanács üdvözli a régió demokratikus átalakulása felé tett lépéseket, különösen Egyiptomban és Tunéziában. Nagyra értékeli Marokkó új alkotmánya fő elemeinek bejelentését, továbbá üdvözli a politikai reformok iránti megújított elkötelezettséget, ideértve az alkotmány felülvizsgálatát Jordániában, és kedvezően értékeli a szükségállapot feloldását Algériában és a tervezett alkotmányos reformokat. Hangsúlyozza, hogy inkluzív szemléletre és párbeszédre van szükség a reformfolyamat során, és szorosan nyomon követi majd e reformok végrehajtását.

  • Az Európai Tanács megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbiáról szóló 1970. és 1973. sz. határozatát, valamint az uniós tagállamok által az azok végrehajtása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Teljes egészében jóváhagyja a Líbiáról szóló, 2001. június 20-án elfogadott tanácsi következtetéseket, és ismételten felszólítja Kadhafi tábornokot, hogy haladéktalanul mondjon le. Líbia demokratikus átalakulása továbbra is az Európai Unió egyik elsődleges érdeke. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az átmeneti nemzeti tanács mint a líbiai polgárok törekvéseinek képviselője döntő szerepet játszik e folyamatban.

  • Az Európai Tanács a leghatározottabban elítéli a szíriai rezsim által a saját polgáraival szemben továbbra is alkalmazott elnyomást és az elfogadhatatlan, megdöbbentő mértékű erőszakot. Az Európai Tanács mélységes aggodalommal veszi tudomásul a török határ menti Khirbet al-Jouz közelében zajló szíriai katonai tevékenységekről szóló jelentéseket, és megismétli azon korábbi felhívásait, amelyekben a lehető legnagyobb mértékű önmérsékletre szólított fel. A szíriai rezsim azzal, hogy az átfogó reformokról szóló ígéreteinek betartása helyett az elnyomást választja, saját legitimitását vonja kétségbe. A polgári lakosság elleni bűncselekmények és erőszak felelőseit felelősségre kell vonni. Jóváhagyva a Tanács által 2011. június 20-án elfogadott, Szíriáról szóló következtetéseket, az Európai Tanács üdvözli az új szankciók elfogadását. Emellett teljes mértékben támogatja az arra irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa saját felelőssége tudatában megfelelő módon reagáljon a szíriai helyzetre.

  • Az Európai Tanács továbbra is aggasztónak tartja a Jemenben kialakult helyzetet, és arra szólítja fel a feleket, hogy vessenek véget az erőszaknak, tartsák tiszteletben az emberi jogokat és kössenek tartós tűzszünetet, továbbá üdvözli az elnökhelyettes erre vonatkozó kötelezettségvállalását. Megerősíti, hogy sürgősen szükség van az Öböl-menti Együttműködési Tanács kezdeményezésével összhangban álló, rendezett és széleskörű átmenetre. Az Európai Tanácsot aggodalommal töltik el a bahreini ellenzék tagjai ellen folyó bírósági eljárások és az ellenük hozott ítéletek körülményei, továbbá arra ösztönzi az országot, hogy biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes körű tiszteletben tartását.

  • Az Európai Tanács megállapítja, hogy a gázai helyzet továbbra is aggodalomra ad okot. A gázai lakosságnak az ENSZ vonatkozó szabályozásával és határozataival összhangban kell humanitárius segítséget nyújtani, és ennek során nem szabad emberéleteket veszélyeztetni.

  • Az arab világban zajló gyökeres változások rávilágítanak annak szükségességére, hogy előrelépést tegyünk a közel-keleti békefolyamat terén, és a korábbi megállapodások és kötelezettségek tiszteletben tartása mellett véget vessünk a jelenlegi patthelyzetnek. Az Európai Tanács valamennyi felet felszólítja, hogy sürgősen kezdjenek tárgyalásokat. Csak a közvetlen tárgyalások újbóli megindításával lehet reális esélye annak, hogy a térségben ténylegesen javuljon a helyzet, és ezáltal elérhetővé váljon a tartós és átfogó megoldás. Az Európai Tanács hangsúlyozza a kvartett központi szerepét, és nagyra tartja a tagállamok és a főképviselő ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözli Obama elnök közelmúltbeli javaslatait, amelyek megfelelnek a korábbi uniós álláspontoknak. Teljes mértékben támogatja a főképviselőnek a Kvartetthez intézett azon felhívását, hogy sürgősen teremtsenek valós perspektívát a békefolyamat újraindításához. Az Európai Tanács minden felet felszólít, hogy tartózkodjon az olyan egyoldalú intézkedésektől, amelyek nem az átfogó megoldás irányába mutatnak. Támogatja továbbá azt a kezdeményezést, hogy Párizsban konferenciát hívjanak össze, hogy az újraindított békefolyamat keretében gazdasági támogatást nyújtsanak a Palesztin Állam létrehozásához. Az Európai Tanács komoly aggodalmának ad hangot Gilad Shalit sorsával kapcsolatban, akit a Hamász az egyetemes nemzetközi humanitárius jogot egyértelműen megsértve tart fogva. Az Európai Tanács Gilad Shalit elfogatásának ötödik évfordulóján azonnali szabadon bocsátására szólít fel.

1 :

Lásd: EUCO 24/11.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website