Navigation path

Left navigation

Additional tools

EIROPADOME 2011. GADA 4. FEBRUĀRIS SECINĀJUMI

European Council - DOC/11/1   04/02/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA

D/11/1

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

COMMISSION EUROPÉENNE

SECRETARIAT GENERAL

Bruxelles, le 4 février 2011

TEXTE HU

CONSEIL EUROPEEN – BRUXELLES
04 février 2011
CONCLUSIONS DE LA PRÉSIDENCE

_________________

A delegációk mellékelten kézhez kapják az Európai Tanács (2011. február 4.) következtetéseit.

________________________

  • A gazdasági és pénzügyi válság legsürgetőbb kihívásainak a kezeléséhez szükséges azonnali cselekvésen túl fontos, hogy folytatódjon a fenntartható és munkahelyteremtéssel is járó növekedés megalapozása. Ezt a célt szolgálja a tavaly júniusban elfogadott, a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégia. Az Európai Tanács a mai napon két szektorra – az energiára és az innovációra – helyezte a hangsúlyt. Ez a két ágazat kulcsfontosságú Európa jövőbeli növekedése és jóléte szempontjából. Az Európai Tanács több olyan kiemelt cselekvési területről is megállapodott, ahol a célkitűzések megvalósítása jelentősen hozzá fog járulni a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítéséhez, valamint Európa versenyképességének javításához.

I. ENERGIA

  • Európa számára továbbra is kiemelten fontos a biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátás, hiszen ez nagyban hozzájárul az Unió versenyképességéhez. E célkitűzés megvalósítása során az uniós szintű intézkedések hozzáadott értéket jelenthetnek és kell is, hogy jelentsenek. Az elmúlt évek során jelentős eredményeket sikerült elérni az Európai Unió energiapolitikájának fő területein, ideértve az ambiciózus energiapolitikai és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések meghatározását, valamint az e célkitűzések elérését szolgáló átfogó jogszabályok elfogadását. Az Európai Tanács mai ülése rámutatott arra, hogy az EU elkötelezett e célok megvalósítása mellett, ahogyan azt az alábbi operatív következtetések is tanúsítják.

  • Az EU-nak teljesen működőképes, összekapcsolt és integrált belső energiapiacra van szüksége. A tagállamoknak ezért késedelem nélkül és maradéktalanul – a megállapodás szerinti határidők teljes körű betartásával – végre kell hajtaniuk a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályokat. Felkérjük a Tanácsot és az Európai Parlamentet arra, hogy törekedjen az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló bizottsági rendeletjavaslat mielőbbi elfogadására.

  • A belső piacot 2014-ig maradéktalanul meg kell valósítani annak érdekében, hogy minden akadály elháruljon a gáz és a villamos energia szabad áramlása előtt. Ehhez különösen arra van szükség, hogy a nemzeti szabályozók és az átvitelirendszer-üzemeltetők az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével együttműködésben fokozzák erőfeszítéseiket a piacok összekapcsolása, valamint az európai energiahálózatokra egységesen alkalmazandó iránymutatások és az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása terén. Felkérjük a tagállamokat arra, hogy – az európai szabványügyi testületekkel és az ágazattal egyeztetve – gyorsítsák fel a munkát annak érdekében, hogy az elektromos járművek töltőrendszereire vonatkozó műszaki szabványokat 2011 közepéig, az intelligens hálózatokra és fogyasztásmérőkre vonatkozó műszaki szabványokat pedig 2012 végéig el lehessen fogadni. A Bizottság rendszeresen jelentést fog tenni a belső energiapiac működéséről, amelyben – a Tanács 2010. december 3-i következtetéseivel összhangban – kiemelt figyelmet szentel majd a fogyasztóknak, és ezen belül is a fogyasztók kiszolgáltatottabb csoportjainak.

  • Az energiainfrastruktúráról szóló bizottsági közleményben foglalt prioritásokkal összhangban komoly erőfeszítéseket kell tenni az európai energiainfrastruktúra korszerűsítésére és bővítésére, valamint a hálózatok határokon átnyúló összekapcsolására. Ez alapvetően fontos annak biztosításához, hogy a tagállamok közötti szolidaritás valóban működjön és létrejöjjenek az alternatív ellátási/szállítási útvonalak és energiaforrások, valamint hogy a megújuló energiák fejlődjenek és fel tudják venni a versenyt a hagyományos energiaforrásokkal. Szintén fontos, hogy a tagállami hatáskörök és eljárások tiszteletben tartása mellett egyszerűsítsük és tökéletesítsük az új infrastruktúrák építésének engedélyezésére vonatkozó eljárásokat. Az Európai Tanács várakozással tekint az elé, hogy a Bizottság a közeljövőben benyújtsa az erre vonatkozó javaslatot. A piacok és a hálózatok regionális szintű integrálására irányuló különböző tagállami kezdeményezések, valamint a bizottsági közleményben felvázolt kezdeményezések hozzájárulnak e célkitűzés eléréséhez, ezért érdemesek a támogatásra. 2015 után egyetlen uniós tagállam sem maradhat elszigetelt az európai gáz- és villamosenergia-hálózatoktól, és egyetlen tagállam energiabiztonsága sem kerülhet veszélybe amiatt, hogy hiányoznak a megfelelő kapcsolódások.

  • Az infrastrukturális beruházások jelentős finanszírozási költségeinek túlnyomó részét a piacnak kell viselnie, és ezek a költségek a díjbevételekből térülnek majd meg. Éppen ezért olyan szabályozást kell elfogadni, amely vonzó a befektetők számára. Különös figyelmet kell fordítani a finanszírozási szükségleteknek megfelelő, átlátható és megkülönböztetéstől mentes díjszabásra és a határokon átnyúló beruházások költségeinek megfelelő megosztására, fokozva a versenyt és a versenyképességet, továbbá figyelembe véve a fogyasztókra gyakorolt hatásokat. Egyes olyan projektek esetében azonban, amelyek az ellátásbiztonság vagy a szolidaritás szempontjából indokoltak, viszont a piac számára nem elég vonzók, a magánfinanszírozás kiegészítésére kisebb mértékű állami finanszírozásra is szükség lehet. Ezeket a projekteket világos és átlátható kritériumok alapján kell majd kiválasztani. A Bizottságot felkérjük arra, hogy 2011 júniusáig nyújtsa be a Tanácsnak a várhatóan szükséges beruházásokra vonatkozó számadatokat, továbbá az arra irányuló javaslatokat, hogy hogyan lehet megfelelni a finanszírozási szükségleteknek és hogyan lehet felszámolni az infrastruktúra-beruházások esetleges akadályait.

  • Európa ellátásbiztonságának további fokozása érdekében fel kell mérnünk, hogy milyen lehetőségeink vannak a fenntartható kitermelésre, valamint a fosszilis tüzelőanyagok hagyományos és nem hagyományos (palagáz, olajpala) forrásainak kiaknázására.

  • Az energiahatékonyság növelését célzó beruházások növelik a versenyképességet és elősegítik az energiaellátás biztonságát és fenntarthatóságát, mindezt alacsony költségek mellett. Teljesíteni kell az Európai Tanács által 2010 júniusában 2020-ra kitűzött 20 %-os energiahatékonysági célt, amelynek terén jelenleg elmaradás van. Ez határozott fellépést igényel, mert csak így lehet kiaknázni az épületek, a közlekedés és a termelési folyamatok tekintetében meglévő jelentős energiamegtakarítási potenciált. 2012. január 1-jétől a tagállamoknak az érintett középületekre és a közszolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződésekben rögzíteniük kell az uniós kiemelt cél figyelembevételével meghatározott energiahatékonysági követelményeket. A Tanácsot felkérjük arra, hogy mihamarabb vizsgálja meg az új energiahatékonysági cselekvési tervre vonatkozó, hamarosan előterjesztésre kerülő bizottsági javaslatot, amely a teljes energiaellátási láncra kiterjedő szakpolitikai iránymutatásokat és intézkedéseket fog részletekbe menően meghatározni. A javaslat számba fogja venni a 2013-ig meghatározott uniós energiahatékonysági cél megvalósítása terén elért eredményeket, és szükség esetén további intézkedéseket fog előirányozni.

  • A Bizottságot felkérjük arra, hogy fokozza az együttműködést a tagállamokkal a megújuló energiáról szóló irányelv végrehajtása terén, különösen a konzisztens nemzeti támogatási rendszereket és együttműködési mechanizmusokat illetően.

  • Az EU és tagállamai ösztönözni fogják a beruházásokat a megújuló energiaforrások, valamint a biztonságos, fenntartható és alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák terén, továbbá nagy hangsúlyt fognak helyezni az európai stratégiai energiatechnológiai tervben meghatározott technológiai prioritások megvalósítására. A Bizottságot felkérjük arra, hogy nyújtson be új javaslatokat a – többek között a tiszta üzemű gépjárművek üzemeltetéséhez használt – intelligens energiahálózatokkal, az energiatárolással, a fenntartható bioüzemanyagokkal és a városokra vonatkozó energiatakarékossági megoldásokkal kapcsolatban.

  • Az EU és a tagállamok tevékenységeit jobban össze kell hangolni annak érdekében, hogy az Uniónak a kulcsfontosságú termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal való külső kapcsolataiban érvényesüljön a következetesség és a koherencia szempontja. A Bizottságot felkérjük arra, hogy 2011 júniusáig nyújtson be közleményt az ellátásbiztonságról és a nemzetközi együttműködésről az Unió által az energiaügy terén folytatott külső tevékenységek következetességének és koherenciájának javítása céljából. Felkérjük a tagállamokat, hogy 2012. január 1-jétől tájékoztassák a Bizottságot minden, unión kívüli országgal kötött új és meglévő kétoldalú energiaügyi megállapodásukról. A Bizottság ezt az információt megfelelő formában valamennyi tagállam számára elérhetővé teszi majd, az érzékeny üzleti adatok védelmére vonatkozó követelményeket is szem előtt tartva. A főképviselőt felkérjük arra, hogy munkája során maradéktalanul vegye figyelembe az energiabiztonságot mint tényezőt. Az energiabiztonság kérdésének az uniós szomszédságpolitikában is maradéktalanul meg kell jelennie.

  • Az EU-nak a Szerződésekkel összhangban kezdeményezéseket kell tennie a releváns nemzetközi fórumokon, valamint olyan kölcsönösen előnyös partnerségeket kell kialakítania a kulcsfontosságú szereplőkkel és a stratégiai folyosók mentén elhelyezkedő partnerekkel, amelyek a kérdések széles skálájával foglalkoznak – beleértve a szabályozási kereteket is – minden olyan közös érdekű témában, mint az energiabiztonság, a biztonságos és fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák, az energiahatékonyság, a beruházási környezet, továbbá a legmagasabb szintű nukleáris biztonság megőrzése és előmozdítása. Az Uniónak ösztönöznie kell a szomszédos országokat arra, hogy alkalmazzák a belső energiapiacra vonatkozó szabályokat, különösen az Energiaközösségről szóló szerződés kiterjesztése és elmélyítése, valamint a regionális együttműködési kezdeményezések támogatása révén. Ezenkívül a 2020-ig szóló energiastratégia keretében szükség szerint intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy az uniós energiatermelők az Európai Gazdasági Térségen kívül működő energiatermelőkkel egyenlő versenyfeltételekkel rendelkezzenek. Európának diverzifikálnia kell ellátási forrásait és útvonalait. A Bizottságot ezért felkérjük arra, hogy folytassa erőfeszítéseit a nagy mennyiségű gáz szállítására alkalmas stratégiai folyosók, pl. a déli folyosó létrehozásának előmozdítása terén.

  • Mihamarabb folytatni kell az arra irányuló munkát, hogy Oroszországgal megbízható, átlátható és szabályokon alapuló partnerséget alakítsunk ki a közös érdekű energiaügyi területeken, mégpedig a partnerségi és együttműködési megállapodást követő folyamatról szóló tárgyalások részeként, illetve a modernizációs partnerség és az energiaügyi párbeszéd keretében már elért eredményekre alapozva.

  • Az EU az energiaárak stabilizálása érdekében együtt fog működni harmadik országokkal is, és a G20-ak csoportjában is folytatja majd ezt a munkát.

  • Az Európai Tanács érdeklődéssel várja annak az alacsony széndioxid-kibocsátást célzó, 2050-ig szóló stratégiának a kidolgozását, amely meghatározza majd a hosszabb távú intézkedések kereteit az energiaágazatban és az egyéb kapcsolódó ágazatokban. Gyökeres és azonnali változásra van szükség az energiarendszerekben ahhoz, hogy elérjük azt a 2009 októberében elfogadott uniós célt, amely azt irányozza elő, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által a fejlett országok mint csoport esetében szükségesnek ítélt kibocsátáscsökkentés keretében az 1990-es szinthez képest 2050-ig 80–95 %-kal csökkentsük üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat. E tekintetben fontos, hogy a 2050-re kitűzött cél megvalósításával kapcsolatban köztes szakaszok kerüljenek meghatározásra. Az Európai Tanács rendszeresen értékelni fogja az elért eredményeket.

II. INNOVÁCIÓ

  • Az oktatás, a kutatás, a technológia és az innováció terén megvalósított beruházások a növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét jelentik, az új és piacképes termékekre és szolgáltatásokra váltható innovatív ötletek pedig hozzájárulnak a növekedéshez és minőségi munkahelyek létrejöttéhez. Az Európai Tanács olyan stratégiai jellegű és integrált megközelítés kidolgozására szólított fel, amely az innováció fellendítését és Európa szellemi tőkéjének maradéktalan kiaknázását célozza, és ezzel a polgárok, a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – és a kutatók érdekeit szolgálja. Az Európa 2020 stratégiát követő intézkedések keretében az Európai Tanács nyomon fogja követni az e téren tett előrelépést.

  • Az Európai Tanács ezzel összefüggésben nyugtázta a Bizottság aktuális innovációs eredménytáblája által kimutatott tendenciákat és fejleményeket. Felkérte a Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki egy, az innováció terén elért eredmények jobb nyomon követését lehetővé tévő egységes integrált mutatót. Az Európai Tanács figyelemmel fogja kísérni az ezzel kapcsolatos fejleményeket.

  • Az innováció hozzájárul korunk legsúlyosabb társadalmi kihívásainak a megválaszolásához. Európa szakértelmét és erőforrásait koherens módon kell mozgósítani, és elő kell mozdítani az Unió és a tagállamok közötti szinergiákat annak érdekében, hogy a társadalmi előnyökkel járó innovációs elképzelések gyorsabban a piacra jussanak. Ehhez közös programozásra van szükség. Az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó kísérleti innovációs partnerség beindítása is fontos lépés e tekintetben. A hosszú távú célkitűzések és az évről évre meghatározandó konkrét célok eléréséhez a Tanácsnak rendszeresen nyomon kell majd követnie az elért eredményeket. A Tanács még a leendő innovációs partnerségek beindítása előtt meg fogja hozni az azokhoz szükséges politikai döntéseket.

  • Európának egységes kutatási térségre van szüksége ahhoz, hogy vonzóvá váljon a tehetségek és a beruházások számára. A még fennálló hiányosságokat ezért mihamarabb orvosolni kell, és 2014-ig meg kell valósítani az Európai Kutatási Térséget, hogy ezáltal valóban egységes piac jöhessen létre a tudás, a kutatás és az innováció tekintetében. Ennek érdekében elsősorban javítani kell a mesterhallgatók, illetve doktoranduszok és a kutatók mobilitását és ez utóbbiak szakmai karrierlehetőségeit, valamint vonzóbbá kell tenni Európát a külföldi kutatók számára. Ezen túlmenően – a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása mellett – javítani kell az államilag finanszírozott kutatási és fejlesztési (K+F) projektekkel kapcsolatos információk terjesztését, mindenekelőtt az uniós finanszírozású K+F projektek nyilvántartásának létrehozása révén, mely a nemzeti finanszírozású K+F programok hasonló nyilvántartásaihoz kapcsolódna.

  • Ösztönözni kell a magánberuházásokat az innovatív termékek és szolgáltatások terén, mégpedig elsősorban a keretfeltételek javítása révén. Ezzel összefüggésben a Bizottságot felkérjük arra, hogy

  • tegyen javaslatokat a szabványosítási eljárások felgyorsítására, egyszerűsítésére és korszerűsítésére, mindenekelőtt annak érdekében, hogy az ágazat által kidolgozott szabványokat bizonyos feltételek mellett európai szabványokká lehessen alakítani;

  • iránymutatást nyújtson a közbeszerzési irányelvek alkalmazásához. A közbeszerzéseknek általánosságban jobban hozzá kell járulniuk az innovatív termékek és szolgáltatások iránti kereslet növeléséhez;

  • 2011-ben végezze el a releváns állami támogatási keretek félidős felülvizsgálatát;

  • tárja fel a szellemi tulajdonjogok hasznosítását célzó európai szintű eszköz létrehozásának lehetőségeit, különösen annak érdekében, hogy a kkv-k könnyebben részt tudjanak venni a tudáspiacon, és hogy erről 2011 végéig tegyen jelentést a Tanácsnak.

  • Felkérjük a Bizottságot, hogy a digitális egységes piac 2015-ig történő létrehozása érdekében tegyen gyors előrelépést a digitális gazdaság kulcsterületein, többek között a kreativitás ösztönzése és védelme, az e-kereskedelem fejlesztése és a közszféra információinak hozzáférhetővé tétele terén.

  • Minden erőfeszítést meg kell tenni a kockázati tőke határokon átnyúló működése előtt álló, fennmaradó jogi és adminisztratív akadályok felszámolása érdekében. Felkérjük a Bizottságot, hogy 2011 végéig nyújtson be javaslatokat az alábbiakra vonatkozóan:

  • az Európai Beruházási Alapra és az egyéb releváns pénzügyi intézményekre épülő uniós kockázatitőke-rendszer létrehozása a tagállami gazdasági szereplőkkel együttműködésben;

  • a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus szerepének növelése;

  • annak megvizsgálása, hogy miként lehetne a gyors ütemben növekvő innovatív vállalkozások szükségleteit piaci alapú megközelítéssel a legjobban teljesíteni. Ezzel összefüggésben arra is felkérjük a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy kisvállalkozói innovációs és kutatási program megvalósíthatóságát.

  • A tagállamoknak a költségvetési konszolidáció végrehajtása során az olyan területeken, mint például a kutatás és az innováció, az oktatás és az energiaügy prioritásként kell kezelniük a fenntartható növekedést elősegítő ráfordításokat.

  • Ezeknek az erőfeszítéseknek a tagállami kutatási és innovációs rendszerek hatékonyságát növelő, egyértelmű reformintézkedésekkel kell párosulniuk. A tagállamok készek arra, hogy nemzeti szinten az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó bevételeik legalább felét az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések – többek között innovatív projektek – finanszírozására fordítsák. Emellett javítaniuk kell a strukturális alapokon belül kutatási és innovációs projektek céljaira előirányzott összegek felhasználását is.

  • Alapvető fontosságú a kutatás, a fejlesztés és az innováció (K+F+I) előmozdítását célzó uniós eszközök egyszerűsítése, mert az elősegítené azt, hogy azokat a legkiválóbb tudósok és az innováció terén élen járó vállalkozások is alkalmazzák. Ezt az egyszerűsítést mindenekelőtt úgy kell megvalósítani, hogy a releváns intézmények megállapodnak arról, hogy új egyensúlyt alakítanak ki a bizalom és az ellenőrzés, valamint a kockázatvállalás és a kockázatkerülés között. A Bizottságot felkérjük arra, hogy az év végéig tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek biztosítják, hogy az összes kutatást és innovációt finanszírozó eszköz egy közös stratégiai keretbe illeszkedjen. E tekintetben fel kell térképezni az olyan finanszírozási mechanizmusok kidolgozásának lehetőségeit, amelyek alkalmasak a kutatás és az innováció fontos mozgatórugóit jelentő főbb európai projektek finanszírozására. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a közkiadások tagállami és uniós szinten is a lehető leghatékonyabbak legyenek. Ezért az egyszerűsített költségvetési rendeletet még az év vége előtt el kell fogadni annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikákban életbe léphessenek a hatékony végrehajtási mechanizmusok.

III. A GAZDASÁGI HELYZET

  • Az Európai Tanács áttekintette a gazdasági helyzetet és megállapította, hogy javulnak az általános gazdasági kilátások, ugyanakkor továbbra is jelentős problémák állnak fenn. Megállapodott továbbá abban, hogy márciusi üléséig milyen lépéseket kell tenni e téren.

  • Az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy márciusban fogadjon el közös megközelítést a gazdasági kormányzásra vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban, biztosítva a munkacsoport ajánlásainak maradéktalan végrehajtását, annak érdekében, hogy június végéig végleges megállapodás szülessen az Európai Parlamenttel. Mindez lehetővé teszi majd a stabilitási és növekedési paktum megerősítését és egy új makrogazdasági keret bevezetését.

  • Az Európai Tanács felkérte az Európai Bankhatóságot és az egyéb érintett hatóságokat, hogy végezzenek ambiciózus stresszteszteket, a tagállamokat pedig arra, hogy gondoskodjanak – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelő – olyan konkrét tervekről, amelyek alapján kezelni lehet az olyan bankok helyzetét, amelyekkel kapcsolatban a stressztesztek kimutatták, hogy kockázat állhat fenn.

  • Az európai szemeszter keretében a márciusi Európai Tanács a Bizottság által benyújtott éves növekedési jelentés alapján meghatározza majd egyrészt a strukturális reformokkal és a költségvetési konszolidációval kapcsolatos prioritásokat, amelyek alapul szolgálnak majd az új stabilitási és konvergenciaprogramok kidolgozásához, másrészt pedig azokat a prioritásokat, amelyek az uniós hatáskörökhöz, így az egységes piachoz kapcsolódnak. Ennek alapján, és az Európa 2020 stratégia integrált iránymutatásainak megfelelően felkérjük a tagállamokat, hogy áprilisban nyújtsák be nemzeti reformprogramjaikat, valamint stabilitási és konvergenciaprogramjaikat.

  • Az Európai Tanács márciusi ülésén végső döntés születik majd azon korlátozott mértékű szerződésmódosításról is, amely az európai stabilitási mechanizmus létrehozásához szükséges.

  • Az Európai Tanács üdvözölte az euroövezet állam-, illetve kormányfőinek és az uniós intézményeknek a mellékletben foglalt nyilatkozatát.

IV. KÜLKAPCSOLATOK

32. Az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el Egyiptomról és a térségről (II. melléklet).

33. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a mediterrán térségen belüli fejlemények nyomán minden eddiginél fontosabbá vált a korábbi békemegállapodások tiszteletben tartása és a közel-keleti békefolyamat gyors előmozdítása. Az Európai Tanács várakozása szerint a 2011. február 5-i müncheni kvartett találkozó érdemben hozzájárul majd ehhez a folyamathoz.

34. Az Európai Tanács jóváhagyta a Külügyek Tanácsa által január 31-én elfogadott, Belaruszról szóló következtetéseket, így a korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó döntést is. Az Európai Unió újólag megismétli azon határozott kötelezettségvállalását, hogy megerősíti a belarusz civil társadalomnak nyújtott támogatását. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a – többek között párbeszéd és a keleti partnerség keretében megvalósuló – kritikai közeledési politikája mellett, amelynek előfeltétele a demokratikus elvek, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. A Külügyek Tanácsa rendszeresen értékelni fogja a belaruszi helyzetet, és készen áll arra, hogy szükség szerint valamennyi területen célzott intézkedéseket hozzon.

________________________

I. MELLÉKLET

AZ EUROÖVEZET ÁLLAM-, ILLETVE KORMÁNYFŐINEK ÉS AZ UNIÓS INTÉZMÉNYEKNEK A NYILATKOZATA

Az euroövezet állam-, illetve kormányfői és az uniós intézmények 2010. decemberi nyilatkozatukat követően újólag megerősítették, hogy készek arra, hogy mindent megtegyenek az euroövezet egészének stabilitása érdekében, és ennek jegyében értékelték annak az átfogó stratégiának a végrehajtása terén elért eredményeket, amely egyrészt a pénzügyi stabilitás megőrzésére, másrészt annak biztosítására irányul, hogy az euroövezet megerősödve kerüljön ki a válságból.

Ez a stratégia kiterjed a gazdasági kormányzásra irányuló jogalkotási csomagra, a stressztesztekre és a pénzügyi szektor helyreállítására, valamint az európai szemeszter végrehajtására. A nyilatkozattevők ezenkívül a következő lépésekben állapodtak meg, amelyek a márciusban véglegesítendő átfogó intézkedéscsomag részét képezik:

  • a Görögországgal és Írországgal kapcsolatban meghatározott programok további eredményes végrehajtása;

  • az euroövezet tagállamaiban az államháztartás megszilárdítására és a növekedési kilátások javítására irányuló intézkedések végrehajtása terén elért eredményeknek a Bizottság általi értékelése, az EKB-val együttműködésben;

  • konkrét javaslattétel az eurocsoport részéről az európai pénzügyi stabilitási eszköz megerősítésére annak érdekében, hogy biztosított legyen a támogatás nyújtásához szükséges hatékonyság;

  • az európai stabilitási mechanizmus működési jellemzőinek véglegesítése az eurocsoport elnökének irányítása mellett, a decemberben adott megbízással összhangban.

Az állam-, illetve kormányfők a versenyképesség fokozása érdekében az új gazdasági kormányzási keretre építve további lépéseket tesznek az euroövezeten belüli gazdaságpolitikai koordináció javítására, amely elősegíti a konvergencia növelését anélkül, hogy az egységes piacot gyengítené. Az eurocsoporton kívüli tagállamok is felkérést fognak kapni a koordinációban való részvételre. Az Európai Tanács elnöke konzultálni fog az euroövezet tagállamainak állam-, illetve kormányfőivel és jelentést fog tenni, amelyben a Szerződéssel összhangban meghatározza majd a konkrét teendőket. E célból szorosan együttműködik majd a Bizottság elnökével is. Gondoskodni fog továbbá arról, hogy az eurocsoporton kívüli érdekelt tagállamok állam-, illetve kormányfői is kellőképpen részt vehessenek ebben a folyamatban.

_____________________

II. MELLÉKLET

NYILATKOZAT EGYIPTOMRÓL ÉS A TÉRSÉGRŐL

Az Európai Tanács a legmélyebb aggodalommal követi figyelemmel az egyre romló egyiptomi helyzetet. A leghatározottabban elítélte az erőszakot, továbbá mindazokat, akik erőszakot alkalmaznak vagy arra bátorítanak. Hangsúlyozta, hogy valamennyi állampolgárnak jogában áll szabadon és békésen, a rendfenntartó hatóságok védelme mellett tüntetni. Elfogadhatatlan minden olyan kísérlet, amely a szabad információáramlás korlátozására irányul, ideértve az újságírók és az emberi jogi aktivisták bántalmazását és megfélemlítését is.

Az Európai Tanács felszólította az egyiptomi hatóságokat, hogy politikai reformokkal és ne elnyomással válaszoljanak az egyiptomi nép törekvéseire. Valamennyi félnek önmérsékletet kell tanúsítania, kerülnie kell a további erőszakot és meg kell kezdenie a rendezett átmenetet egy olyan kormány felállítására, amely széles körű támogatást élvez. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy ennek az átmenetnek azonnal meg kell kezdődnie. Az Európai Unió és Egyiptom közötti kapcsolatoknak a társulási megállapodásban foglalt elveken és a kötelezettségvállalásokon kell alapulniuk.

Az Európai Tanács üdvözölte, hogy a tunéziai és az egyiptomi lakosság békésen és méltósággal juttatta kifejezésre legitim, demokratikus, gazdasági és társadalmi törekvéseit, amelyek összhangban állnak az Európai Unió által is vallott és világszerte képviselt értékekkel. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az állampolgárok demokratikus törekvéseit párbeszéd és politikai reformok, valamint tisztességes és szabad választások útján, az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell megvalósítani. Minden felet arra szólított fel, hogy e célból kezdje meg az érdemi párbeszédet.

Az Európai Unió kész arra, hogy teljes körű támogatást nyújtson ahhoz az átmenethez, amelynek eredményeképpen létrejöhet a demokratikus kormányzás és a pluralizmus, növekedhetnek a gazdasági prosperitás és a társadalmi befogadás lehetőségei, továbbá fokozódhat a térség stabilitása. Az Európai Tanács elkötelezett egy olyan új partnerség kialakítása mellett, amely a jövőben – többek között az európai szomszédságpolitikán és az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésen keresztül – hatékonyabb támogatást biztosítana a politikai és gazdasági reformokat végrehajtó országoknak.

A fentiekre tekintettel az Európai Tanács

felkérte a főképviselőt, hogy a közelgő tunéziai és egyiptomi látogatása során közvetítse ezt az üzenetet,

felkérte a főképviselőt, hogy e partnerség keretében dolgozzon ki egy intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy uniós támogatást nyújtson az átmenet és az átalakulás folyamatához (a demokratikus intézmények megszilárdítása, a demokratikus kormányzás és a társadalmi igazságosság előmozdítása, valamint a szabad és tisztességes választások előkészítése és lebonyolítása terén); és e célkitűzések megvalósítása során az eddiginél nagyobb mértékben vegye igénybe az európai szomszédságpolitika és az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés kereteit, valamint

felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés, ezen belül Tunézia számára egy szorosabb partnerségi státusz elősegítéséhez minél hamarabb alakítsák át az uniós eszközöket, biztosítsanak humanitárius segítséget és tegyenek javaslatot a térségen belüli együttműködést, kereskedelmet és beruházásokat ösztönző intézkedésekre és projektekre.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website