Navigation path

Left navigation

Additional tools

D/10/3

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED
COMMISSION EUROPÉENNE

Bruxelles, le 16 septembre 2010

TEXTE HU

CONSEIL EUROPEEN – BRUXELLES
16 septembre 2010
CONCLUSIONS DE LA PRÉSIDENCE

_________________

EURÓPAI TANÁCS

Brüsszel, 2010. szeptember 16.

(OR. en)

EUCO 21/10

CO EUR 16

CONCL 3

FEDŐLAP

Küldi:

a Tanács Főtitkársága

Címzett:

a delegációk

Tárgy:

EURÓPAI TANÁCS

2010. szeptember 16.

KÖVETKEZTETÉSEK

A delegációk mellékelten kézhez kapják az Európai Tanács (2010. szeptember 16-i) következtetéseit.

________________________

Az Európai Tanács megvitatta, hogy miként lehetne új lendületet adni az Unió külkapcsolatainak, teljes mértékben kihasználva a Lisszaboni Szerződés kínálta lehetőségeket. Egyetértett abban, hogy Európának határozottabban, valamint a viszonosság szellemében és a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával kell képviselnie az érdekeit és az értékeit. Első lépésként általános iránymutatásokat fogalmazott meg az elkövetkező hetek és hónapok több fontos eseményére vonatkozóan. Határozott továbbá több olyan konkrét intézkedésről is, melyek célja az uniós külpolitika hatékonyságának általánosabb javítása. Az Európai Tanács számba vette a gazdasági irányítási munkacsoportban elért eredményeket is.

I. A STRATÉGIAI PARTNEREKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK

Változó világ: kihívás az EU számára

  • Európa sok kihívással néz szembe gyorsan változó világunkban, amelyek mindegyike összehangolt nemzetközi válaszlépéseket tesz szükségessé. A közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság drámai módon nyilvánvalóvá tette, hogy az európaiak jóléte, biztonsága és életminősége mekkora mértékben függ a külső fejleményektől. A nemzetközi környezet lényeges új vonása továbbá a saját világnézetüket és érdekeiket képviselő új szereplők megjelenése.

  • Az Európai Uniónak valódi globális szereplővé kell válnia, és készen kell állnia arra, hogy kivegye a részét a világ biztonságáért vállalt felelősségből, valamint arra, hogy vezető szerepet töltsön be a közös kihívásokra adandó együttes válaszlépések meghatározásában. Az erős gazdaság és belső kohézió megerősíti az Unió arra vonatkozó képességét, hogy befolyást gyakoroljon a világra. Az Unió építhet a valódi multilateralizmusba – különösen az ENSZ szerepébe – és az egyetemes értékekbe vetett határozott meggyőződésére, egy nyitott világgazdaságra, valamint a rendelkezésére álló egyedülálló eszköztárra. Az Unió továbbra is a rászoruló országok legjelentősebb adományozója, az első számú kereskedelmi hatalom a világon, emellett pedig válságkezelési eszközökkel támogatott, közös biztonság- és védelempolitikát alakított ki, melynek további erősítésére van szükség. Fontos stabilizáló szerepet játszik továbbá a vele szomszédos országok tekintetében. Az Unió biztosította a nyugat-balkáni régió stabilitását, különösen az e régió számára kínált európai perspektíva révén; az Európai Tanács egy későbbi ülésén vissza fog térni erre a kérdésre.

  • Az Európai Unió és tagállamai – a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően és az európai biztonsági stratégiával összhangban – még inkább stratégiai módon lépnek majd fel, hogy Európa valódi súlya nemzetközi szinten elismerést nyerhessen. Ehhez arra van szükség, hogy az EU pontosan meghatározza az adott pillanatban fennálló stratégiai érdekeit és céljait, és alaposan átgondolja, hogy mely eszközök alkalmasak azok határozottabb képviseletére. Az Európai Tanács – a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően – az uniós és a nemzeti szint közötti szinergiák javítására szólít fel, az intézményi szereplők közötti koordináció fokozására, a vonatkozó eszközök és szakpolitikák mindegyikének jobb integrálására, valamint a harmadik országokkal tartott csúcstalálkozók hatékonyabbá tételére is, amint ezt az I. melléklet részletesebben meghatározza.

  • Az Európai Uniónak a világ kulcsszereplőivel fennálló stratégiai partnerségei az európai célok és érdekek megvalósításának hasznos eszközéül szolgálnak. Ez azonban csak akkor fog működni, ha e partnerségek olyan kétirányú utak, amelyek a kölcsönös érdekeken és előnyökön, valamint annak elismerésén alapulnak, hogy minden szereplőnek egyaránt vannak jogai és kötelességei. A feltörekvő gazdaságok teljes körű részvétele a nemzetközi rendszerben lehetővé kell, hogy tegye az abban rejlő előnyök kiegyensúlyozott megoszlását és a kapcsolódó felelősségek egyforma arányban történő viselését. Ezzel összefüggésben döntő fontosságú cél a stratégiai partnerekkel folytatott kereskedelem bővítése, mely elősegítené a gazdaság fellendítését és a munkahelyteremtést. Konkrét lépéseket kell tennünk ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodások megkötése, az európai vállalatok piacra jutásának nagyobb mértékű biztosítása, valamint a fő kereskedelmi partnerekkel való szabályozási együttműködés elmélyítése felé.

Iránymutatás a soron következő rendezvényekhez

  • Az Európai Unió az elkövetkező hetekben több fontos nemzetközi találkozót fog tartani. Az Európai Tanács a mai napon meghatározza az ezen találkozókra vonatkozó első iránymutatásait. A jövőben rendszeresen megvitatja majd a külkapcsolatokat annak érdekében, hogy a legfontosabb rendezvények előtt stratégiai iránymutatásokat nyújtson, különösen abból a célból, hogy a céljainkra és az azok elérését szolgáló eszközökre vonatkozó kulcsfontosságú üzeneteket fogalmazzon meg. Ehhez az Európai Tanácsnak világos stratégiai iránymutatást kell nyújtania, melyet a főképviselőnek és a Tanácsnak a lehető legjobban kell előkészítenie.

  • Októberben csúcstalálkozóra kerül sor Kínával és a Koreai Köztársasággal, valamint ekkor rendezik az Ázsia–Európa találkozót (ASEM) is, amelyet az év folyamán később az Indiával tartandó csúcstalálkozó fog követni. E találkozók jó alkalmat teremtenek a kapcsolatok ápolására a világ nagyon dinamikus részén lévő kulcspartnerekkel. A napirenden olyan kérdések fognak szerepelni, mint az egyes felek által a gazdasági válságból való fenntartható kilábalásban és a közös kihívások globális megoldásainak keresésében játszott szerep. Konkrét lépésekre van szükség az Európa és Ázsia közötti együttműködés kulcsfontosságú területein, így az éghajlatváltozás terén folytatott együttműködés, többek között a kibocsátások hatékony és ellenőrizhető csökkentésének az előmozdítása, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén; a sürgető biztonsági kérdéseket, például a proliferáció, a terrorizmus, a kiberbiztonság és a kalózkodás kérdését illetően; a regionális – például az Iránnal és Észak-Koreával kapcsolatos –, valamint globális kérdésekre – például a migrációra, az energiára és a nyersanyagokhoz való hozzáférésre – vonatkozóan folytatott együttműködést érintően; a fejlesztési politikák terén folytatott kooperáció, továbbá a jó kormányzás, a munkaügyi előírások és az emberi jogok előmozdítása, valamint az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése tekintetében.

Az Európai Uniónak – mindenekelőtt az EU–Kína csúcstalálkozó fényében – aktívan kell érvényesítenie stratégiai érdekeit, beleértve a kétoldalú kereskedelem ösztönzését, a termékek és szolgáltatások piacra jutásának elősegítését és a befektetési feltételek javítását; a szellemitulajdon-jogok védelmét és a közbeszerzési piacok megnyitását; az exporttámogatások terén tanúsított nagyobb fegyelmet; továbbá az árfolyam-politikákról folytatott párbeszédet.

  • Az elkövetkező hónapok során több olyan fontos külkapcsolati kérdés fel fog merülni, amellyel az Európai Tanácsnak foglalkoznia kell.

    • A szöuli G20-csúcstalálkozó lehetővé fogja tenni az általános gazdasági fellendülés, valamint a G20-csoport tagjai által vállalt kötelezettségek áttekintését. Az Unió számára lehetővé teszi nevezetesen annak hangsúlyozását, hogy fenn kell tartani a pénzügyi reform terén tapasztalható határozott lendületet; e tekintetben a pénzügyi felügyelettel kapcsolatos csomagról szóló, az Európai Parlament és a Tanács között frissen létrejött megállapodás, valamint a szabályozási keret reformjának 2011 végéig történő befejezése is erősíti az EU pozícióját. A csúcstalálkozónak továbbá egyértelmű jelzést kell adnia a tekintetben is, hogy szükség van a WTO/DDA-tárgyalások lezárására és az erőteljes, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedést szolgáló keret megvalósítására. Az Európai Tanács 2010. októberi ülésén meg fogja vitatni a szöuli találkozó előkészítésének részleteit, továbbá meg fogja határozni az uniós álláspontot. A G8- és a G20-csoport továbbra is fontos fóruma marad számos előttünk álló kihívásra globális szinten hozandó intézkedés meghatározásának, amelyben az Uniónak koordinált álláspontot képviselve, aktívan kell részt vennie. Az Európai Tanács ezért üdvözli azt, hogy erre a célra a 2011-ben soron következő francia elnökség teljes mértékben fel kívánja használni a G20- és a G8-csoport kereteit.

    • A közös értékrenden alapuló transzatlanti kapcsolat a nemzetközi rendszer központi elemét képezi. A jelenlegi körülmények között új lendületet kell adni e kapcsolatnak, és ismét mérlegelni kell, hogyan lehetne a felek erősségeire és sajátos jellemzőire épülő igazi partnerséget kialakítani. Az Obama elnök részvételével tartandó novemberi csúcstalálkozó erre remek lehetőséget nyújt, ezért gondosan elő kell készíteni. Az Európai Tanács 2010. októberi ülésén megállapodik majd azokról a fő politikai üzenetekről, melyekkel az Unió képviselői e fontos csúcstalálkozóhoz hozzájárulnak majd. A transzatlanti partnerségnek – egymás kölcsönös érdekeire és hozzájárulásaira kellő tekintettel – a gazdasági kapcsolatainkban rejlő lehetséges előnyök maximalizálására, a főbb nemzetközi kérdések terén való szorosabb együttműködésre, valamint a globális gazdasági és biztonsági kihívások összehangoltabb kezelésére kell összpontosítania. Ezzel kapcsolatban a főképviselő felkérést kap arra, hogy terjesszen elő az EU és a NATO között a válságkezelés terén való együttműködés további erősítésére vonatkozó elképzeléseket, amelyek megfelelnek az ENSZ Alapokmányának és az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak. Ezt a kölcsönös megerősítés szellemében és a döntéshozatali autonómia tiszteletben tartása mellett kell elvégezni, az EU által a NATO részére 2010 februárjában elküldött, konkrét intézkedésekre vonatkozó ajánlások nyomán.

    • Az Európai Tanács októberi ülésén át fogja tekinteni a cancúni éghajlat-változási konferencia előkészítését, és meg fog állapodni az EU által képviselendő álláspontról. Cancúnnak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalások terén fontos lépcsőfoknak kell lennie, ahol megállapodást kell elérni a résztvevők mindegyike által teljesítendő konkrétumok tekintetében a lendület megadása, valamint annak érdekében, hogy továbbra is lehetséges legyen egy ambiciózus és végérvényes megállapodás elérése.

    • Az európai szomszédságpolitika végrehajtásának a közeljövőben esedékes átgondolása lehetőséget teremt az Unió számára, hogy – a keleti partnerségen keresztül – a keleti szomszédaival, valamint a déli szomszédaival is elmélyítse kapcsolatait. A keleti partnerség keretében indított projektek zökkenőmentes végrehajtása az uniós értékek kiterjesztését jelenti, és előmozdítja az érintett országoknak az Unióhoz jogi, gazdasági és társadalmi szempontból való közelítését. Az Unió a Mediterrán Térségért második csúcstalálkozója megfelelő időben adódó lehetőséget biztosít az euromediterrán együttműködés megerősítésére, valamint a közel-keleti békefolyamatban részt vevő felek közötti közvetlen tárgyalások folytatásának az ösztönzésére.

    • Az EU–Afrika kapcsolatok az utóbbi években új lendületet kaptak. A 2010. szeptember 28-i EU–Dél-Afrika csúcstalálkozónak és a 2010. november 29–30-i EU–Afrika csúcstalálkozónak a kapcsolatok további elmélyítését kell céloznia. Az EU – az afrikai országokkal partnerségben – továbbra is a gazdasági fejlődés, a jó kormányzás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megvalósítására fog törekedni az EU–Afrika közös stratégia keretében.

    • Az ENSZ-közgyűlésnek a millenniumi fejlesztési célokról szóló magas szintű plenáris ülését szeptember 20–22-én tartják New Yorkban. Az Európai Unió határozottan elkötelezett a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő globális szintű, a nemzetközi közösségbeli partnerekkel együttműködésben történő megvalósításának elősegítése mellett.

    • Az Ukrajnával novemberben, Oroszországgal pedig decemberben sorra kerülő csúcstalálkozók során arra kell törekedni, hogy a felek számára kölcsönös előnyöket képviselő területeken elmélyítsék az együttműködést annak érdekében, hogy stabilabbá és kiszámíthatóbbá váljanak a kapcsolatok e két fontos országgal, illetve hogy előmozdítsák az emberi jogok kérdését.

Az Ukrajnával megrendezendő csúcstalálkozó várhatóan mindenekelőtt előrelépésekhez fog vezetni a társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokban, beleértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást is, valamint nyomatékot fog adni annak a fontos szerepnek, amelyet az Európai Unió az e fontos szomszédja által végrehajtott gazdasági és demokratikus reformokban játszik.

Az Oroszországgal tartandó csúcstalálkozó lehetőséget biztosít majd az Oroszországgal folytatott együttműködés fokozására és mindenekelőtt modernizációs programjának megvitatására. Erősíteni kell az együttműködést a gazdasági kérdésekben, például az energia, a beruházás és az innováció, a biztonságot érintő kérdések – beleértve az állandósult konfliktusokat is –, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, illetve a környezetvédelmi kérdéseket, többek között az éghajlatváltozást illetően.

Az Európai Tanács októberi ülésén visszatér az Európai Unió által ezeken a csúcstalálkozókon megfogalmazandó kulcsfontosságú üzenetekre annak érdekében, hogy biztosítsa a sikeres kimenetelt.

    • A latin-amerikai és karibi partnerekkel ez évben tartott eredményes csúcstalálkozóra építve az EU elkötelezett amellett, hogy az előttünk álló globális kihívások kezelése céljából szorosan együttműködjön a régió országaival.

* *

*

  • Pakisztán fejlődése és stabilitása stratégiai jelentőségű az Európai Unió számára. A pusztító árvizeket követően az Európai Unió és tagállamai fokozták a két- és többoldalú humanitárius segítségnyújtást. Az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el Pakisztánról (II. melléklet).

  • Az Európai unió továbbra is tevékeny szerepet fog játszani többek között a kvartett révén az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti tárgyalások sikerének elősegítésében és biztosításában. Az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el a közel-keleti békefolyamatról (III. melléklet).

II. A GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁSI MUNKACSOPORT

  • A gazdasági irányítási munkacsoport elnökének időközi jelentése alapján az Európai Tanács üdvözli az eddigi jelentős eredményeket, amelyeket különösen az európai szemeszter, a nem fenntartható versenyképességbeli eltérések és egyensúlyhiányok ellenőrzését és kellő időben történő kiigazítását célzó új makrogazdasági felügyeleti keret kidolgozása, valamint a nemzeti fiskális keretek erősítése terén sikerült elérni.

  • Az Európai Tanács kiemeli az európai gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban eddig végzett lendületes munka folytatásának szükségességét, és várakozással tekint az elé, hogy 2010. októberi ülésére a munkacsoport benyújtsa végső, az Európai Tanácstól 2010. márciusában kapott felhatalmazás minden aspektusát lefedő jelentését, amely a jogalkotási munkának irányt adó átfogó intézkedéscsomagot is magában foglal majd.

I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLSŐ POLITIKÁJÁNAK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ BELSŐ MEGÁLLAPODÁSOK

  • Az európai uniós külső politika működésének általánosabb javítását célzó konkrét intézkedéseket illetően az Európai Tanács egy olyan, integráltabb megközelítést sürget, amely biztosítja, hogy – a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően – valamennyi vonatkozó uniós és nemzeti eszközt és szakpolitikát teljes mértékben és koherens módon igénybe vegyenek az Európai Unió stratégiai érdekeinek támogatására. A csúcstalálkozók és egyéb nemzetközi rendezvények előkészítése során teljes mértékben figyelembe kell venni az éghajlatváltozás, az energiapolitika, a kereskedelem, a fejlesztés, valamint a bel- és igazságügy – többek között a migráció és a vízumpolitika – kérdésének a partneri, illetve multilaterális kapcsolatokban betöltött jelentőségét. E tekintetben az Európai Uniónak folytatnia kell a belső és külső politikái közötti összhang és komplementaritás erősítését. Tovább kell fejleszteni azt a gyakorlatot, hogy jóval a csúcstalálkozók előtt irányadó vitákra kerül sor, különös hangsúlyt helyezve a prioritások és a konkrét feladatok meghatározására.

  • Szinergiákat kell kialakítani az Európai Unió külkapcsolatai és a tagállamok harmadik országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatai között annak érdekében, hogy – adott esetben – az Európai Unió, illetve a tagállamok szintjén végzett munka kölcsönösen kiegészítse és erősítse egymást. Aktívabb és rendszeresebb információcserét és konzultációt kell folytatni az egyes szinteken lezajlott fejleményekről, melynek alapját az EU és a tagállamok által a fő stratégiai partnerekkel tartott csúcstalálkozók aktuális menetrendjének kell képeznie.

  • Szoros és rendszeres együttműködésre van szükség az Európai Unió külkapcsolatainak meghatározásában és végrehajtásában érintett különböző intézményi szereplők mindegyike között annak biztosítása érdekében, hogy az EU-t képviselők egységes álláspontot közvetíthessenek az Unió stratégiai érdekeinek és céljainak teljes skáláját illetően.

  • Jelentős előrelépés történt a többoldalú csúcstalálkozók európai uniós szintű előkészítése terén, különösen azon gyakorlati megállapodásoknak köszönhetően, amelyek az EU-nak a G8 és a G20 struktúrákban való képviseletére vonatkozóan az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke között jöttek létre. Az Európai Tanács felkéri az elnököket, hogy folytassák az azt célzó munkát, hogy javuljon az Európai Unió elképzeléseinek az ilyen fórumokon való közvetítése.

  • Az Európai Uniónak világos képet kell alkotnia az egyes partnerállamokkal fennálló kapcsolatok vonatkozásában felmerülő konkrét kérdésekről. Ki kell alakítani az idővel elérendő célokat tartalmazó középtávú tervezést, úgy, hogy az egyes csúcstalálkozók két–három kulcskérdésre összpontosítsanak. Az Európai Tanács ezért felkéri a főképviselőt, hogy a Bizottsággal és a Külügyek Tanácsával egyeztetve valamennyi stratégiai partner tekintetében értékelje a kapcsolatok jövőjét, és határozza meg az Európai Unió érdekeit, valamint az azok érvényesítését támogató lehetséges eszközöket. A főképviselő felkérést kap arra, hogy az e munkával kapcsolatban elért eredményekről szóló első jelentését az Európai Tanács 2010. decemberi ülésére készítse el. Ebben az összefüggésben át kell gondolni a csúcstalálkozók gyakoriságának, formájának és eredményeinek a kérdését, és a csúcstalálkozóknak nagyobb mértékben kell az uniós célok megvalósítását szolgálniuk. Az Európai Tanács felkéri elnökét, hogy a Bizottság elnökével és a főképviselővel együttműködve tegye meg a szükséges kezdeményezéseket a folyamat javítására.

  • Az Európai Külügyi Szolgálat kulcsfontosságú eszköz lesz az Európai Unió külső politikájának megszilárdítását célzó erőfeszítések támogatásában. Szolgálati szinten az EKSZ a főképviselő felügyelete alatt segíti majd az Európai Tanácsot, a Tanácsot és a Bizottságot az Európai Unió külső fellépésének mint egésznek a koherenciájához szükséges átfogó stratégiai áttekintés és koordináció tekintetében.

_____________________

II. MELLÉKLET

Nyilatkozat Pakisztánról

  • Az Európai Tanács döbbenettel szemléli a pusztító erejű pakisztáni áradások hatását, amelyek jelenleg is egész közösségeket tesznek tönkre és emberek megélhetését lehetetlenítik el az ország teljes területén. A katasztrófa mértéke egyedülálló Pakisztán történetében. A humanitárius szükségletek és az amúgy is sérülékeny helyzetben lévő gazdaságot sújtó terhek hatalmasak. A katasztrófa súlyossága azonnali és mélyreható válaszlépéseket tesz szükségessé, tekintettel arra, hogy Pakisztán fejlődése, biztonsága és stabilitása stratégiai fontosságú a régióban. A múlt év júniusában tartott legutóbbi EU–Pakisztán csúcstalálkozó nyomán az Európai Tanács ismételten kijelenti, hogy szándékában áll megerősíteni a politikai kérdésekben folytatott együttműködést. A stabil, demokratikus és virágzó Pakisztán kulcsfontosságú olyan globális kérdések szempontjából, mint a terrorizmus elleni fellépés, a nonproliferáció és a kábítószerek elleni küzdelem. A jó kormányzásnak is elsődleges szerepe lesz az ország gyors újjáépítésének biztosításában.

  • Az Európai Tanács emlékeztet az EU (a tagállamok és a Bizottság) közelmúltbéli erőfeszítéseire, amelyet a katasztrófára adott válaszlépések terén tett, mindenekelőtt az általa nyújtott jelentős humanitárius segítségre. Elismeri a Pakisztán számára a helyzet azonnali enyhítését célzó további támogatás, illetve a helyreállítást és az újjáépítést célzó hosszú távú segítség nyújtásának fontosságát.

  • E célból az Európai Tanács úgy határoz, hogy felhatalmazza a minisztereket, hogy sürgősen állapodjanak meg egy rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket tartalmazó átfogó csomagról, amely hozzá fog járulni Pakisztán helyreállításának és jövőbeli fejlődésének alátámasztásához. Ennek a csomagnak további jelentős humanitárius és fejlesztési támogatást, valamint a gazdaságélénkítés és növekedés szempontjából létfontosságú ambiciózus kereskedelmi intézkedéseket kell tartalmaznia. E tekintetben az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy szilárdan elkötelezett amellett, hogy kizárólag Pakisztán számára nagyobb hozzáférést biztosítson az uniós piacokhoz a Pakisztánból érkező kulcsfontosságú importtermékekre kivetett terheknek a WTO szabályainak megfelelő, azonnali és időszakos csökkentése révén, amelyet a lehető leghamarabb végre kell hajtani, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben Pakisztán teljesíti a szükséges kritériumokat, 2014-re jogosulttá válik a GSP+ rendszerben való részvételre. A Bizottság felkérést kap, hogy a WTO-partnerekkel közösen vizsgálja meg ennek lehetőségeit, és az európai uniós iparágak érdekeit figyelembe véve októberben nyújtsa be véglegesített javaslatát.

III. MELLÉKLET

Tervezet – Nyilatkozat a közel-keleti békefolyamatról

Az Európai Unió határozottan üdvözli az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti közvetlen tárgyalások megkezdését, amelyet 2010. szeptember 2-án Washingtonban jelentettek be, továbbá elismerését fejezi ki az izraeli és a palesztin erőfeszítések, valamint az Egyesült Államok, a kvartett és az arab partnerek erőfeszítései iránt. A felek azon elhatározása, hogy érdemi párbeszédet indítsanak, fontos lépést jelent a régió igazságos, tartós és átfogó békéje irányában.

A közel-keleti békefolyamatról szóló 2009. decemberi tanácsi következtetésekre emlékeztetve az Európai Unió hangsúlyozza, hogy ezeknek a végleges jogállással kapcsolatos kérdésekre vonatkozó tárgyalásoknak kétállamos megoldáshoz kell vezetniük, ahol Izrael és egy független, demokratikus, egységes és életképes palesztin állam békében és biztonságban él egymás mellett.

Ennek összefüggésében az Európai Unió elengedhetetlennek tartja, hogy mindkét fél nyugalmat és mérsékletet tanúsítson, és tartózkodjon az olyan cselekedetektől, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a tárgyalások kimenetelét. Mindkét felet felszólítja arra, hogy tartsa be a korábbi kötelezettségvállalásait, és törekedjen olyan körülmények kialakítására, amelyek sikerhez vezethetnek. Az Európai Unió emlékeztet arra, hogy a nemzetközi jog értelmében a telepek jogellenesnek minősülnek, és az Izrael által elrendelt moratórium meghosszabbítására szólít fel. Ismételten felszólít minden erőszakos cselekmény, különösen a rakétatámadások és terrortámadások teljes beszüntetésére.

Az Európai Unió – a kvartettbeli partnerekkel és az arab partnerekkel együtt – minden erőfeszítést megtesz, hogy támogassa az Egyesült Államok irányította, a sikeres tárgyalások érdekében folytatott munkát, hogy azok egy éven belül keretmegállapodáshoz vezessenek, ami az izraeli és a palesztin nép, a régióban élő népek és a nemzetközi közösség közös érdeke. Az Európai Unió a palesztin nép első számú adományozója, valamint mindkét félnek és azok szomszédainak kulcsfontosságú politikai és gazdasági partnere. E tekintetben hangsúlyozza, hogy az Európai Unió továbbra is tevékenyen részt vesz – többek között a kvartetten keresztül – a tárgyalások sikeres kimenetelének támogatásában, és felkéri a főképviselőt, hogy továbbra is biztosítsa az Unió teljes körű szerepvállalását az erre irányuló folyamatos munkában. Az Európai Unió hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a kvartett továbbra is lényeges szerepet töltsön be a békefolyamatban. Kiemeli továbbá a palesztin államépítés folytatásának alapvető fontosságát, amelyet az Európai Unió továbbra is aktívan támogat, többek között a Fayyad-terv végrehajtása révén.

A Gázáról szóló 2010. júniusi tanácsi következtetésekre emlékeztetve az Európai Unió hangsúlyozza továbbá, hogy a fenntartható békéhez hosszú távú megoldást kell találni Gáza helyzetére vonatkozóan. Üdvözli az izraeli kormány által bejelentett közelmúltbeli intézkedéseket, amelyeket fontos előrelépésnek tekint. Az intézkedések teljes körű végrehajtására és kiegészítő intézkedések megtételére szólít fel annak érdekében, hogy alapvető politikaváltás valósuljon meg, amely a helyreállítást és a gazdasági fellendülést lehetővé teszi Gázában. Az EU felajánlotta segítségét e cél elérése érdekében. Az Európai Unió egy olyan megoldásra szólít fel, amely figyelembe veszi az Izrael biztonságával kapcsolatos jogos aggodalmakat.

Az EU emlékeztet arra, hogy a közel-keleti békének átfogónak kell lennie, és ismételten hangsúlyozza az Izrael és Szíria, valamint Izrael és Libanon közötti tárgyalások fontosságát.


Side Bar