Navigation path

Left navigation

Additional tools

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED
COMMISSION EUROPÉENNE

SECRETARIAT GENERAL

TEXTE HU

CONSEIL EUROPEEN – BRUXELLES
17 juin 2010
CONCLUSIONS DE LA PRÉSIDENCE

_________________

    ____________________

    Az EU egységesen és határozottan lépett fel a pénzügyi világválsággal szemben, és megtette a gazdasági és monetáris unió stabilitásának biztosításához szükséges lépéseket. Ennek keretében májusban megállapodás született a Görögországnak nyújtandó támogatási csomagról, valamint az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusról és eszközről, mely utóbbit júniusban véglegesítették. Mindezzel egy sokkal erőteljesebb gazdasági irányítás alapjait fektetjük le. Továbbra is elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy meghozzunk minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy gazdaságainkat ismét fenntartható és munkahelyteremtő növekedési pályára állítsuk.

    E célból a mai napon:

  • elfogadjuk a foglalkoztatást és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új stratégiánkat, az Európa 2020 stratégiát. E stratégia koherens keretet biztosít az Unió számára valamennyi eszközének és szakpolitikájának mozgósításához, a tagállamok számára pedig a fellépések fokozott koordinálásához. Elő fogja segíteni a strukturális reformok végrehajtását. A hangsúlyt most a végrehajtásra kell helyezni, ehhez iránymutatást nyújtunk, és figyelemmel kísérjük e folyamatot. Az elkövetkező hónapokban további megbeszéléseket folytatunk majd arról, hogy a szakpolitikák miként mozgósíthatók az EU növekedési potenciáljának felszabadítása érdekében; e megbeszéléseket az innovációs és energiapolitikával kezdjük;

  • újólag megerősítjük kollektív elkötelezettségünket a költségvetési fenntarthatóság biztosítása iránt, többek között – amennyiben indokolt – a költségvetési konszolidációra irányuló tervek felgyorsításával;

  • megerősítjük kötelezettségvállalásunkat aziránt, hogy a pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete terén mutatkozó hiányosságok felszámolásával – mind uniós szinten, mind pedig a G20-ak szintjén – biztosítjuk a pénzügyi stabilitást. Egyetértünk abban, hogy sürgősen előbbre kell lépni a fő jogalkotási intézkedésekkel annak érdekében, hogy az új felügyeleti szervek a jövő év elejétől megkezdhessék munkájukat, továbbá hogy a torontói csúcstalálkozóra az EU számára ambiciózus álláspontot kell kialakítanunk;

  • maradéktalanul egyetértünk abban, hogy sürgősen szükség van gazdaságpolitikáink összehangolásának megerősítésére. Megállapodunk az első iránymutatásokról a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a költségvetési felügyelettel, valamint a kiterjedtebb makrogazdasági felügyelettel kapcsolatban. Várakozással tekintünk a munkacsoport októberi végső jelentése elé.

I. A FOGLALKOZTATÁST ÉS NÖVEKEDÉST CÉLZÓ ÚJ EURÓPAI STRATÉGIA

Az Európa 2020 stratégia véglegesítése és végrehajtása

  • Az Európai Tanács a mai napon véglegesítette az Európai Unió foglalkoztatást és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új stratégiáját. A stratégia a versenyképesség, a termelékenység, a növekedési potenciál, a társadalmi kohézió és a gazdasági konvergencia ösztönzésével segítséget fog nyújtani Európa számára ahhoz, hogy uniós és nemzetközi szinten is megerősödve lábaljon ki a válságból. Az új stratégia válasz arra a kihívásra, amelyet a szakpolitikáknak a válságkezelésről a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítását, valamint az államháztartás fenntarthatóságának biztosítását – többek között a nyugdíjbiztosítási rendszerek reformja révén – szolgáló közép- és hosszú távú reformok bevezetésére történő átállítása jelent.

  • A tagállamok elkötelezettek a költségvetési fenntarthatóság biztosítása, valamint a költségvetési célok késedelem nélküli teljesítése iránt. A költségvetési konszolidációt továbbra is eltérő ütemben valósítják meg, figyelembe véve mind a költségvetési, mind a nem költségvetési kockázatokat. A közelmúltban több tagállam is megerősítette és előre ütemezte a költségvetési konszolidációt. Valamennyi tagállam készen áll arra, hogy – amennyiben szükséges – a költségvetési konszolidáció felgyorsítása érdekében további intézkedést hozzon. Elsőbbséget kell biztosítani az elsősorban a kiadások visszafogására összpontosító, a növekedést elősegítő költségvetési konszolidációs stratégiáknak. A költségvetési kiigazítás hosszú távú megkönnyítéséhez elsődleges fontosságú a növekedési potenciál erősítése.

  • Az Európai Tanács megerősíti az öt kiemelt uniós célt (lásd az I. mellékletet), amelyek a tagállamok és az Unió fellépéseinek alapját képező közös célokat alkotják majd a következő területeken: a foglalkoztatás előmozdítása, az innováció, a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos céljaink megvalósítása, a képzettségi szint javítása, továbbá a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén. Megállapodik az oktatással és a társadalmi befogadással/a szegénységgel kapcsolatos konkrét mutatók meghatározásáról, a Tanács által elfogadottak szerint. Politikai jóváhagyását adja az integrált gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokhoz, amelyek hivatalos elfogadására az Európai Parlamentnek a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokra vonatkozó véleményét követően kerül sor. Továbbra is az iránymutatások képezik majd az alapját a Tanács által a tagállamoknak címzett minden országspecifikus ajánlásnak. Ezeknek az ajánlásoknak tökéletes összhangban kell lenniük a Szerződések megfelelő rendelkezéseivel és az uniós szabályokkal, továbbá nem módosíthatják a tagállami hatásköröket, például az olyan területeken, mint az oktatás.

  • A tagállamok most e szakpolitikai prioritásoknak a saját szintjükön történő végrehajtására kell, hogy törekedjenek. A Bizottsággal szoros párbeszédben, a kiindulási helyzetüket és a nemzeti körülményeiket figyelembe véve, valamint a saját döntéshozatali eljárásaiknak megfelelően rövid időn belül véglegesíteniük kell nemzeti célkitűzéseiket. Azonosítaniuk kell a növekedést gátló, főbb szűk keresztmetszeteket is, és nemzeti reformprogramjaikban jelezniük kell, hogyan szándékoznak ezeket megoldani. A kiemelt célok megvalósításában elért eredményeket rendszeresen át kell tekinteni.

  • A stratégiát minden közös szakpolitikának támogatnia kell, többek között a közös agrárpolitikának és a kohéziós politikának. A fenntartható, hatékony és versenyképes agrárágazat jelentős mértékben fog hozzájárulni az új stratégiához, a vidéki térségekben rejlő növekedési és foglalkoztatási potenciál miatt, a tisztességes verseny biztosítása mellett. Az Európai Tanács hangsúlyozza a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzésének, valamint az infrastruktúra fejlesztésének a fontosságát az új stratégia sikere szempontjából. Teljes mértékben ki kell aknázni a stratégia külső dimenzióját, különösen a Bizottság által év végére benyújtandó kereskedelmi stratégián keresztül. Törekedni kell a növekedést gátló legfontosabb szűk keresztmetszetek kezelésére, ideértve a belső piac működésével és az infrastruktúrával kapcsolatos uniós szintű problémákat, valamint a közös energiapolitika és egy új ambiciózus iparpolitika szükségességét is.

  • Mindenekelőtt az európai egységes piacnak kell – átfogó kezdeményezések révén – új szakaszba lépnie. Az Európai Tanács üdvözli a Mario Monti által benyújtott, az egységes piacot célzó új stratégiáról szóló jelentést és a Bizottság azon szándékát, hogy ennek alapján konkrét javaslatokat nyújtson be. Az Európai Tanács 2010 decemberében vissza fog térni erre a kérdésre.

  • Az európai digitális menetrendre vonatkozó, első kiemelt kezdeményezés Bizottság általi beterjesztését követően az Európai Tanács jóváhagyja egy konkrét javaslatokon alapuló ambiciózus cselekvési terv kidolgozását, és minden intézményt felszólít arra, hogy vegyen részt annak maradéktalan végrehajtásában, beleértve a teljes mértékben működő digitális egységes piac megteremtését 2015-ig. A Bizottság felkérést kap, hogy készítsen jelentést a 2011 végéig elért eredményekről.

  • Az Európai Tanács várakozással tekint a többi kiemelt kezdeményezésnek az év vége előtti beterjesztése elé.

A gazdasági irányítás erősítése

  • A válság rávilágított gazdasági irányításunk egyértelmű, elsősorban a költségvetési és a kiterjedtebb makrogazdasági felügyelet területén mutatkozó gyengeségeire. A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése ezért alapvető és sürgős prioritás.

  • Az Európai Tanács üdvözli a gazdasági irányítással foglalkozó munkacsoport elnökének az elért eredményekről szóló jelentését, és elfogadja az iránymutatások első csoportját.

  • A költségvetési fegyelemre vonatkozó alábbi szabályokat teljes mértékben végre kell hajtani. A szabályok szigorítását illetően az Európai Tanács az alábbi célokban állapodik meg:

  • meg kell erősíteni a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és kiigazító ágát is a középtávú célkitűzés megvalósításához vezető konszolidációs pályához fűződő szankciók révén; ezeket egy koherens és progresszív rendszer kialakítása érdekében felül kell majd vizsgálni, egyenlő feltételeket biztosítva a tagállamok körében. Megfelelően figyelembe fogják venni az euroövezeti tagállamok sajátos helyzetét, illetve az egyes tagállamoknak a Szerződések szerinti kötelezettségeit teljes mértékben tiszteletben fogják tartani;

  • a költségvetési felügyeletben a Stabilitási és Növekedési Paktumban eredetileg foglaltaknak megfelelően jóval meghatározóbb szerepet kell kapniuk az adósságszinteknek, e szintek alakulásának és az általános fenntarthatóságnak;

  • 2011-től kezdődően – az „európai félév” keretében – tavasszal a következő évekre szóló stabilitási és konvergenciaprogramokat kell benyújtani a Bizottsághoz, figyelembe véve a tagállami költségvetési eljárásokat;

  • biztosítani kell, hogy valamennyi tagállam rendelkezzen a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban lévő nemzeti költségvetési szabályokkal és középtávú költségvetési keretekkel, amelyek hatásait a Bizottságnak és a Tanácsnak kell értékelnie;

  • biztosítani kell a statisztikai adatok minőségét, amelyek alapvető fontosságúak a hatékony és eredményes költségvetési politika és költségvetési felügyelet szempontjából; a statisztikai hivataloknak az adatszolgáltatás tekintetében teljesen függetlennek kell lenniük.

  • A makrogazdasági felügyeletet illetően az alábbi célokban állapodik meg:

  • eredménytáblát kell kidolgozni a versenyképesség alakulásának és kiegyensúlyozatlanságának megfelelőbb értékelése, valamint a nem fenntartható és veszélyes tendenciák korai észlelésének lehetővé tétele érdekében;

  • hatékony felügyeleti keretet kell kialakítani, amely tükrözi az euroövezet tagállamainak sajátos helyzetét.

  • Az Európai Tanács felkéri a munkacsoportot és a Bizottságot, hogy mihamarabb fejlessze tovább és léptesse életbe ezeket az iránymutatásokat. Várakozással tekint a munkacsoportnak az Európai Tanács 2010. októberi ülésére benyújtandó, teljes megbízatására kiterjedő végső jelentése elé.

A pénzügyi szolgáltatások szabályozása

  • Az európai pénzügyi rendszer rendezettségének és stabilitásának helyreállításához szükséges reformokat sürgősen végre kell hajtani. Biztosítani kell a banki ágazat ellenálló képességét és átláthatóságát. Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy legkésőbb július második felében közzéteszik a bankfelügyelők által jelenleg végzett stressztesztelés eredményeit. Az elkövetkező néhány hónap során elérendő eredmények kulcsfontosságúak. „A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért” címmel 2010. június 2-án elfogadott bizottsági közlemény megadja az ennek érdekében beindítandó és még 2011 vége előtt lezárandó kezdeményezések átfogó jegyzékét. Az Uniónak bizonyítania kell, hogy eltökélt szándéka egy biztonságosabb, rendezettebb, átláthatóbb és felelősségteljesebb pénzügyi rendszer kialakítása.

  • Az Európai Tanács különösen:

  • felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy késedelem nélkül fogadja el a pénzügyi felügyeletről szóló jogalkotási javaslatokat annak érdekében, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület és a három európai felügyeleti hatóság 2011 elején megkezdhesse működését;

  • arra szólít fel, hogy még a nyár előtt szülessen megállapodás az alternatív befektetési alapok kezelőire irányuló jogalkotási javaslatról, és hogy történjen meg a hitelminősítő intézetek európai uniós felügyeletének javításáról szóló bizottsági javaslat gyors vizsgálata;

  • várakozással tekint a származékos piacokról szóló, a Bizottság által bejelentett javaslatok, és különösen a rövidre eladással (beleértve a fedezetlen rövidre eladást is) és a nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos megfelelő intézkedések elé.

  • Az Európai Tanács egyetért azzal, hogy a tagállamoknak be kell vezetniük a pénzügyi intézmények által fizetendő adók rendszerét a méltányos tehermegosztás biztosítása érdekében, illetve azért, hogy ösztönzőket nyújtson a rendszerszintű kockázat korlátozásához.1 Az adókat hiteles szanálási keretrendszer részeként kell megállapítani. További sürgős munkára van szükség az adók főbb jellemzőivel kapcsolatban, illetve körültekintően fel kell mérni az egyenlő versenyfeltételek kérdését és a különböző szabályozási intézkedések kumulatív hatását. Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy haladjanak előre e feladattal, és 2010 októberében tegyenek jelentést.

II. A G20-AK TORONTÓI CSÚCSTALÁLKOZÓJA

  • Az Unió válságra adott válaszát továbbra is globális szinten kell koordinálni, így biztosítandó, hogy az intézkedések nemzetközi szinten összhangban legyenek. A versenyképesség ösztönzésére, az államháztartások konszolidálására és a pénzügyi szektor reformjára irányuló intézkedései révén a hasonló nemzetközi fellépésekkel kapcsolatban határozott álláspontokat tud majd képviselni a G20-ak közelgő csúcstalálkozóján. Az EU-nak azon erőfeszítések élén kell állnia, amelyek a pénzügyi intézmények által fizetendő adók rendszerének bevezetését célzó, globális megközelítés kialakítására irányulnak annak érdekében, hogy az egyenlő versenyfeltételek az egész világon fennmaradjanak, és ezt az álláspontját határozottan védeni fogja a G20-partnerek körében. Ezzel kapcsolatban alaposan meg kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetésére vonatkozó elképzelést.

  • A torontói csúcstalálkozóra tekintettel az Európai Tanács megerősíti a Tanács által elfogadott iránymutatásokat, amelyeket tartalmaz a busani miniszteri találkozóra készített mandátumtervezet is. Mivel a rendkívüli költségvetési ösztönző intézkedések leépítésével való késlekedés az államháztartások fenntarthatóságára nézve jelentős kockázatokkal járna, a G20-aknak összehangolt és differenciált exitstratégiáról kellene megállapodniuk az államháztartások fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Minden jelentősebb gazdaságnak ki kell vennie a részét az erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedésre irányuló, elfogadott célkitűzés megvalósításából. A G20-aknak újólag meg kell erősíteniük a pénzügyi rendszer reformja melletti elkötelezettségüket, valamint mihamarabb következetes és összehangolt módon eredményeket kell elérniük a Pittsburghben elfogadott összes intézkedés terén annak érdekében, hogy – többek között jobb minőségű további tőke és újabb likviditási tartalékok révén – megnőjön a pénzügyi rendszerünk ellenálló képessége és átláthatósága. Az IMF-kvótákat az IMF-fel kapcsolatos irányítási kérdések szélesebb körű csomagjának részeként kellene felülvizsgálni, és e felülvizsgálatnak a Pittsburghben és Isztambulban jóváhagyott valamennyi elemre ki kellene terjednie, és egységes és átfogó csomagként 2010 novemberéig be kellene fejeződnie.

III. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK

  • Az ENSZ millenniumi fejlesztési célokkal foglalkozó, közelgő magas szintű plenáris ülése egyedülálló lehetőséget nyújt a globális szegénység, éhezés és egyenlőtlenség megszüntetését célzó közös törekvéseink és a fejlődő országokkal fennálló e célú partnerségek megerősítéséhez. A Tanács által június 14-én elfogadott következtetések ezen ülésre vonatkozóan határozott álláspontot fogalmaznak meg az Európai Unió számára.

  • Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő globális megvalósítását. A célok megvalósíthatók, amennyiben valamennyi partner határozott politikai elköteleződést mutat, végrehajtja a szükséges szakpolitikai változtatásokat és konkrét intézkedéseket hoz. Az Európai Unió felkéri a magas szintű plenáris ülést, hogy állapodjon meg olyan konkrét intézkedésekről, amelyek célja a fejlődő országok általi felelősségvállalás fokozása, az erőfeszítések célzottabbá tétele, a szakpolitikák hatásainak növelése, több és kiszámíthatóbb fejlesztésfinanszírozás mozgósítása – beleértve az innovatív finanszírozási forrásokat is –, valamint a fejlesztési források hatékonyabb felhasználása. Az Európai Tanács újólag megerősíti kötelezettségvállalását a fejlesztési támogatásra vonatkozó, a 2005. júniusi következtetéseiben 2015-ig meghatározott célértékek elérése iránt. Az Európai Tanács megállapodik abban, hogy a Tanács által benyújtandó jelentés alapján évente megvizsgálja ezt a kérdést.

IV. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

  • Az Európai Tanács nyugtázza „Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 %-ot meghaladó mérséklésére irányuló lehetőségek elemzése és a kibocsátásáthelyezés kockázatának vizsgálata” című bizottsági közleményt. A június 11-i tanácsi következtetésekkel összhangban a Bizottság – az egyes tagállamokban jelentkező következményekre is kiterjedően – további elemzéseket fog elvégezni, a Tanács pedig folytatni fogja a közleményben felvetett kérdések vizsgálatát. Az ECOFIN-jelentésben szereplőknek megfelelően az EU és tagállamai előrelépéseket tettek a 2010-re vonatkozó gyorsfinanszírozási kötelezettségvállalásaik végrehajtásában, és a Cancúni Konferencián összehangolt módon jelentést fognak tenni az elért eredményekről. Az Európai Tanács ősszel, a Cancúni Konferencia előtt visszatér az éghajlatváltozás kérdésére.

V. EGYÉB KÉRDÉSEK

  • Az Európai Tanács elismerését fejezi ki a Bölcsek Tanácsa által elvégzett munkával kapcsolatban. A csoport „»Európa 2030« projekt – Erőpróbák és lehetőségek” című jelentése hasznos alapot nyújt majd az Európai Unió jövőbeli munkájához.

  • Az Európai Tanács üdvözli az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum végrehajtása terén elért eredményeket, és jóváhagyja a Tanács június 3–4-i következtetéseit.

  • Az Európai Tanács üdvözli az Izland európai uniós tagsága iránti kérelméről szóló bizottsági véleményt, és a csatlakozási tárgyalások megnyitására vonatkozó ajánlást. Azt követően, hogy az Európai Tanács e vélemény és a megújított bővítési konszenzusról szóló 2006. decemberi következtetések alapján megvizsgálta a kérelmet, megállapítja, hogy Izland teljesíti az 1993-as koppenhágai Európai Tanács által meghatározott politikai kritériumokat, és úgy határoz, hogy meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat.

  • Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy fogadja el az általános tárgyalási keretet. Az Európai Tanács emlékeztet arra, hogy a tárgyalások azt fogják célozni, hogy Izland teljes körűen elfogadja az uniós vívmányokat, és biztosítsa e vívmányok maradéktalan végrehajtását és érvényre juttatását, továbbá hogy figyelembe vegye meglévő kötelezettségeit, így például az EGT-megállapodás alapján az EFTA Felügyeleti Hatósága által megjelölt kötelezettségeket, valamint a bizottsági véleményben megállapított – többek között a pénzügyi szolgáltatások területét érintő – egyéb hiányosságokat. Az Európai Tanács üdvözli, hogy Izland elkötelezett amellett, hogy e kérdésekre megoldást keressen, és azon meggyőződésének ad hangot, hogy Izland aktív erőfeszítéseket fog tenni a fennálló összes kérdés megoldása érdekében. Az Európai Tanács megerősíti, hogy a tárgyalások Izland saját érdemein fognak alapulni, és hogy a tárgyalások üteme a többek között a fenti szempontokat figyelembe vevő tárgyalási keretben megállapított követelmények teljesítésében az Izland által elért előrehaladástól függ majd.

  • Az Európai Tanács elismerését fejezi ki Észtországnak a stabil gazdasági és pénzügyi politikán alapuló, eddig elért konvergenciáért, és üdvözli azt a tényt, hogy Észtország a Szerződésben meghatározott valamennyi konvergenciakritériumot teljesítette. Üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy Észtország 2011. január 1-jétől bevezesse az eurót.

  • Az Európai Tanács következtetéseket fogad el Iránról (II. melléklet).

  • Az Európai Tanács, megerősítve korábbi – 2008. decemberi és 2009. júniusi – következtetéseit, valamint az Európai Parlamentben a jelenlegi 2009–2014-es megbízatási időszak végéig 18 képviselői hely létrehozására irányuló átmeneti intézkedések megvizsgálásáról szóló 2009. decemberi határozata alapján, elfogadja az ezen intézkedések elfogadásához szükséges eljárás lefolytatásáról szóló határozatot (EUCO 11/10).

_________________

I. MELLÉKLET

A FOGLALKOZTATÁST ÉS NÖVEKEDÉST CÉLZÓ ÚJ EURÓPAI STRATÉGIA

KIEMELT UNIÓS CÉLOK

  • a 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátáját 75 %-ra emelése, többek között a fiatalok, az idősebb munkavállalók és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén,

  • a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, különösen azt célozva, hogy e területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke a GDP 3 %-a legyen; a Bizottság kidolgoz majd egy olyan mutatót, amely tükrözi a K + F- és az innovációs intenzitást,

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 %-kal való csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 %-ra való növelése a teljes energiafogyasztásra vetítve, és az energiahatékonyság 20 %-kal történő növelése érdekében tett lépések,
    az EU vállalja, hogy határozatot hoz arról, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz való feltételes felajánlásaként 2020-ra az 1990-es szintekhez képest 30 %-os csökkentést tűz ki elérendő célként, feltéve, hogy más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a fejlődő országok is megfelelő mértékben hozzájárulnak felelősségeik és képességeik szerint,

– a képzettségi szint javítása, különösen törekedve a korai iskolaelhagyás arányának kevesebb mint 10 %-ra való csökkentésére, és legalább 40 %-ra növelve a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30–34 éves korúak arányát1,

– a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén legalább 20 millió embert emelve ki a szegénységi küszöb és a kirekesztődés általi fenyegetettségből2.

____________________

II. MELLÉKLET

NYILATKOZAT IRÁNRÓL

  • Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy egyre aggasztóbbnak tartja Irán nukleáris programját, és üdvözli az ENSZ BT 1929. sz. határozatának elfogadását, amely új korlátozó intézkedéseket vezet be Iránnal szemben.

  • Az Európai Tanács üdvözli a Brazília és Törökország által a közelmúltban annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy előrelépés történjen a teheráni kutatóreaktorra vonatkozó megállapodással kapcsolatban, amelyet a NAÜ 2009 októberében javasolt Iránnak. Bizalomépítő intézkedésként lehetne értékelni, ha sikerül kielégítő megállapodást kötni Iránnal a teheráni kutatóreaktorra vonatkozóan. Az Európai Tanács azonban hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem érintené az iráni nukleáris kérdés lényegét. Az Európai Tanács felszólítja Iránt, hogy kezdjen tárgyalásokat nukleáris programjáról.

  • Az Európai Tanács újólag megerősíti Iránnak az atomsorompó-szerződés által meghatározott jogait és kötelességeit. Az Európai Tanács rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy Irán nem élt azzal a számos kínálkozó lehetőséggel, melyek révén eloszlathatta volna a nemzetközi közösségnek az iráni nukleáris program jellegével kapcsolatos aggályait. Ezeket az aggályokat tovább mélyítette Iránnak a 20%-os szintre történő urándúsításra vonatkozó döntése, amely ellentétes az ENSZ BT és a NAÜ Kormányzótanácsa hatályban lévő határozataival. Ezzel kapcsolatban az Európai Tanács tudomásul veszi a NAÜ legutóbbi, május 31-i jelentését.

  • Ilyen körülmények között elkerülhetetlenné vált az új korlátozó intézkedések alkalmazása. Emlékeztetve 2009. december 11-i nyilatkozatára, illetve a Külügyek Tanácsa által azt követően elvégzett munkára, az Európai Tanács felkéri a Külügyek Tanácsát, hogy soron következő ülésén fogadja el az 1929. sz ENSZ BT-határozatban foglalt intézkedéseket végrehajtó intézkedéseket. Ezzel tárgyalásos úton elősegítené a nukleáris programot és rakétaprogramot támogató érzékeny technológiák Irán általi fejlesztésével kapcsolatban továbbra is élő aggályok eloszlatását. Ezen végrehajtó intézkedéseknek elsősorban a kereskedelem területeire – különösen a kettős felhasználású termékekre – kell irányulniuk, és az alábbiakra vonatkozó további korlátozásokat kell célozniuk: kereskedelmi biztosítás; a pénzügyi szektor (ideértve további iráni bankok eszközeinek befagyasztását és a banki és biztosítási tevékenységek korlátozását); az iráni szállítási ágazat (különösen az Iszlám Köztársaság Tengerhajózási Társasága (Islamic Republic of Iran Shipping Line, IRISL), illetve annak leányvállalatai és a légi szállítás); a földgáz- és kőolajipar kulcsfontosságú szektorai (az e területekkel – különösen a kőolaj-finomítással, a cseppfolyósítással és az LNG technológiával – kapcsolatos új beruházásokra, a technikai segítségnyújtásra és a technológiák, felszerelések és szolgáltatások transzferjeire vonatkozó tilalommal); valamint új vízumtilalmi intézkedéseket és további pénzeszközök – különösen az Iszlám Forradalmi Gárda (Islamic Revolutionary Guard Corps, IRGC) pénzeszközeinek – befagyasztását kell tartalmazniuk.

  • Az Európai Tanács ismételten megerősíti, hogy az Európai Unió arra törekszik, hogy az iráni nukleáris program kérdésével kapcsolatban diplomáciai megoldás szülessen. Az Európai Tanács felszólítja Iránt, hogy tegyen bizonyságot arról, hogy megvan benne az akarat a nemzetközi közösség bizalmának elnyerésére, illetve a készség, hogy reagáljon a tárgyalások újrakezdésére vonatkozó felkérésre, továbbá megerősíti, hogy az Iránnak 2008 júniusában tett javaslatok még mindig érvényesek.

  • Most az iráni nukleáris program és más közös érdekű kérdések komoly megvitatására van szükség. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője készen áll, hogy mindezzel kapcsolatban újrakezdje a tárgyalásokat.

1 :

A Cseh Köztársaság fenntartja arra vonatkozó jogát, hogy ne vezesse be ezeket az intézkedéseket.

1 :

Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy az oktatás területén számszerűsített célokat határozzanak és valósítsanak meg.

2 :

Ezt a népességet a szegénységi küszöb alatt élők és a kirekesztődéssel fenyegetett személyek számával határozzák meg három mutató szerint (a szegénységi küszöb alatt élők, az anyagi nélkülözésben élők és az aktív kereső nélküli háztartásban élők), ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok a legmegfelelőbb mutatók alapján határozzák meg nemzeti célszámaikat, figyelembe véve nemzeti körülményeiket és prioritásaikat.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website