Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az Európai Központi Bank jogosan tagadta meg a görög gazdasági helyzetre vonatkozó két dokumentumhoz való hozzáférést

Court of Justice - CJE/12/156   29/11/2012

Other available languages: EN FR DE ES IT PT EL CS SK BG RO

Sajtó és Tájékoztatás

Az Európai Unió Törvényszéke

156/12. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Luxembourg, 2012. november 29.

A T‑590/10. sz. ügyben hozott ítélet

Gabi Thesing és Bloomberg Finance LP kontra EKB

Az Európai Központi Bank jogosan tagadta meg a görög gazdasági helyzetre vonatkozó két dokumentumhoz való hozzáférést

E dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértette volna az Unió és Görögország gazdaságpolitikájához fűződő közérdek védelmét

Minden uniós polgárnak, valamint a valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező minden természetes, illetve jogi személynek joga van az Európai Központi Bank (EKB) dokumentumaihoz való hozzáféréshez. Mindazonáltal az EKB‑nak meg kell tagadnia a hozzáférést valamely dokumentumhoz, ha, különösen, annak hozzáférhetővé tétele sértené a közérdek védelmét.1

Gabi Thesing újságíró a Bloomberg Finance LP‑nél, amely tevékenységét Londonban Bloomberg News néven gyakorolja. 2010. augusztus 20‑án hozzáférést kért az EKB‑tól két dokumentumhoz, amelyek a „A piacon kívüli ügyletek államháztartási hiányra és államadósságra gyakorolt hatása. Görögország esete”, illetve a „A Titlos‑ügylet és az euróövezetben az államadósság vagy államháztartási hiány szintjeire hatást gyakorló, esetlegesen bonyolított hasonló ügyletek” címet viselik. Az EKB megtagadta az e dokumentumokhoz való hozzáférést többek között azzal az indokkal, hogy védeni kell az Európai Unió és Görögország gazdaságpolitikájához fűződő közérdeket. Gabi Thesing és a Bloomberg Finance LP a Törvényszék előtt vitatta e határozatot.

Mai ítéletében a Törvényszék elutasítja e keresetet.

A Törvényszék először is megvizsgálja azt az érvet, amely szerint nyomós közérdekkel igazolható az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele, mivel – a felperesek szerint – e dokumentumok valójában közérdekű céllal készültek. A Törvényszék elutasítja ezt az érvet, és úgy ítéli meg, hogy egyrészt ha valamely dokumentum hozzáférhetővé tétele sérti a közérdeket, az EKB köteles megtagadni a hozzáférést, másrészt az uniós jog nem írja elő, hogy e tekintetben mérlegelni kell a hozzáférhetővé tételhez fűződő „nyomós közérdeket”.

Másodszor a Törvényszék megvizsgálja, hogy az EKB a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásával nem követett‑e el nyilvánvaló mérlegelési hibát azzal kapcsolatban, hogy sérülne az Unió és Görögország gazdaságpolitikájához fűződő közérdek.

Az első dokumentum az EKB munkatársainak arra vonatkozó feltételezéseit és álláspontjait tartalmazza, hogy milyen hatást gyakorolnak a piacon kívüli ügyletek az államháztartási hiányra és az államadósságra, különös tekintettel Görögország helyzetére, mindezt annak érdekében, hogy a dokumentum készítésének idején csak részben rendelkezésre álló adatok alapján pillanatképet adjon a 2010. márciusi állapotról. 2010 októberében – vagyis a dokumentum elkészültét követően több mint hét hónappal – az EKB azzal indokolta a hozzáférés megtagadását, hogy a dokumentumban szereplő információk meghaladottá váltak. Ennélfogva a hozzáférhetővé tételük annak jelentős és súlyos veszélyével járna, hogy teljesen megtéveszti általában a nyilvánosságot és különösen a pénzügyi piacokat. Olyan helyzetben, amikor a piacok fokozottan sérülékenyek, a hozzáférhetővé tétel befolyásolná a pénzügyi piacok megfelelő működését. Így az e dokumentumban szereplő információk hozzáférhetővé tétele aláásná az Unió és Görögország gazdaságpolitikájának hatékonyságába vetett közbizalmat.

E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy a hozzáférést megtagadó határozat meghozatalának időpontjában az európai pénzügyi piacokat körülvevő környezet fokozottan sérülékeny volt. Ugyanis e piacok egyensúlya törékeny volt, többek között Görögország gazdasági és pénzügyi helyzete miatt. Ezenfelül e helyzet és a görög pénzügyi eszközöket érintő ezzel kapcsolatos eladások az említett eszközök jelentős leértékelődésével jártak, ami veszteséget okozott a görög és más európai tulajdonosoknak. Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy a piaci szereplők felhasználják a központi bankok által nyilvánosságra hozott információkat, továbbá az e bankok által készített elemzéseket és meghozott döntéseket különösen fontos és megbízható forrásnak tekintik a pénzügypiaci fejlemények értékelése során. Ebből következően a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az EKB nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor úgy tekintette, hogy az említett dokumentum hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen sértené az Unió és Görögország gazdaságpolitikájához fűződő közérdeket.

E megállapítás alátámasztására a Törvényszék hozzáteszi, hogy azon tény alapján, hogy a dokumentumban foglalt adatok meghaladottá váltak, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tétele esetén a pénzügypiaci szereplők maguk is úgy tekintették volna, hogy az EKB munkatársainak e dokumentumban foglalt feltételezései és megállapításai szintén meghaladottak és emiatt hasznavehetetlenek. Ugyanis, bár tény, hogy a piaci szereplők olyan szakemberek, akik hozzá vannak szokva az ilyen típusú dokumentumok alapján végzett munkához, ezzel együtt e szereplők úgy tekintik, hogy az EKB‑tól érkező feltételezések és álláspontok különösen fontosak és megbízhatóak a pénzügyi piac értékelése szempontjából. Tehát ésszerűen nem lehet kizárni, hogy az említett feltételezéseket és álláspontokat mérvadónak tekintették volna. Ennek következtében az, ha az EKB az esetlegesen hozzáférhetővé tett dokumentum kapcsán jelezte volna, hogy a benne található információk meghaladottak, nem akadályozhatta volna meg, hogy a hozzáférhetővé tétellel tévedésbe ejtsék a nyilvánosságot és a pénzügypiaci szereplőket az EKB által az államháztartási hiány és az államadósság vonatkozásában értékelt helyzetet illetően. E tévedés káros következményekkel járhatott volna a pénzügyi piacokhoz való hozzáférésre, különösen Görögország tekintetében, és így befolyásolhatta volna Görögország és az Unió gazdaságpolitikájának hatékonyságát.

A második dokumentumban lényegében a „Titlos‑ügylet”2 háttere, valamint az EKB munkatársainak ezen ügylet és a más tagállamok által esetlegesen lebonyolított hasonló ügyletek pénzügyi szerkezetére vonatkozó elemzése szerepelt. Ennek keretében az EKB megvizsgálta, hogy Görögország hogyan vett igénybe piacon kívüli ügyleteket, és ezen ügyletek milyen következményekkel jártak a már meglévő kockázatokra.

Mivel e dokumentum tartalma szorosan kapcsolódik az első dokumentuméhoz, a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy ugyanazon okok miatt az EKB nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát azzal, hogy úgy értékelte, hogy a dokumentum hozzáférhetővé tétele sértette volna az Unió és Görögország gazdaságpolitikáját.

EMLÉKEZTETŐ: A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.

EMLÉKEZTETŐ: A megsemmisítés iránti kereset az uniós intézmények uniós joggal ellentétes jogi aktusainak megsemmisítésére irányul. Bizonyos feltételek mellett a tagállamok, az európai intézmények és a magánszemélyek indíthatnak megsemmisítés iránti keresetet a Bíróság és a Törvényszék előtt. Az érintett intézménynek a jogi aktus megsemmisítése miatt esetleg kialakult joghézagot orvosolnia kell.

A sajtó részére készített nem hivatalos kiadvány, amely nem köti a Törvényszéket.

A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege megtalálható a CURIA honlapon

Sajtófelelős: Lehóczki Balázs (+352) 4303 5499

1 :

Az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4‑i 2004/258/EK európai központi banki határozat (HL L 80., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 5. kötet, 51. o.).

2 :

A Titlos plc egy olyan ad hoc pénzügyi közvetítő eszköz, amelyet a Görög Nemzeti Bank [nem azonos a görög jegybankkal] 2009. február 26‑án hozott létre, és amely bizonyos eurónyi összegben értékpapírt bocsátott ki 2039 szeptemberében lejáró eszközökhöz kapcsolódóan. A „Titlos‑eszközöknek” nevezett eszközökhöz kapcsolódó értékpapírok alapja egy a Görög Nemzeti Bank és Görögország közötti kamatlábcsere‑ügylet volt. A Titlos‑eszközöket garanciaként szolgálhatnak az Eurorendszer keretében bonyolított hitelügyletekhez, amit állítólag egy másik tagállam központi bankja vizsgált az EKB‑val való konzultációt követően.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website