Közlekedés


Korunk társadalma egyre mobilisabbá válik. Az Európai Unió közlekedéspolitikája mindenekelőtt olyan konkrét területekkel foglalkozik, melyek az EU-tagországok mindegyike számára fontosak. Példaként említhetők a (közúti és a légi) forgalmi torlódások, a kőolajfüggőség, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az uniós közlekedéspolitikai stratégia és a közlekedés céljára biztosított uniós források azt hivatottak elősegíteni, hogy a közlekedési infrastruktúra az Európai Unió egész területén elérjen egy bizonyos színvonalat, és hogy az európai közlekedési ágazat megállja a helyét a gyorsan növekvő globális piacon folyó versenyben.

Az uniós közlekedési ágazat előtt álló legfontosabb kihívások

Korunk társadalmában egyre nagyobb szerephez jut a mobilitás, és ezáltal a közlekedés. Az uniós közlekedéspolitika arra törekszik, hogy segítségével az európai közlekedési rendszerek meg tudjanak felelni az előttük álló legnagyobb kihívásoknak:

Két nagy sebességű vonat, rajtuk több európai vasúttársaság logója © EU

Az Európai Uniót átszelő új nagysebességű vasútvonalak biztonságos, gyors, kényelmes és környezetbarát közlekedési megoldást kínálnak az európai polgároknak.

  • A forgalmi torlódások a közúti és a légi közlekedésben egyaránt problémát jelentenek. A torlódások költségvonzata már a jelenlegi forgalom mellett is az éves uniós GDP mintegy 1%-ára tehető, a jövőben pedig várhatóan mind a személy-, mind az áruszállítás bővülni fog.
  • A kőolajfüggőség továbbra is jelentős probléma. Annak ellenére, hogy a közlekedés egyre energiahatékonyabbá válik, 96%-ban még ma is az olajra van utalva. A kőolajellátást egyre inkább olyan lelőhelyek biztosítják, amelyek instabil térségekben találhatók, a készletek pedig az elkövetkező évtizedekben mind szűkösebbek lesznek. 2050-re a kőolaj hordónkénti ára az előrejelzések szerint a 2005-ös ár több mint kétszeresére növekszik.
  • A legfontosabb kihívások egyike az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2ºC-ot, az Európai Uniónak el kell érnie, hogy 2050-re a közlekedési ágazat számlájára írható kibocsátások az 1990-ben mért szinthez képest 60%-kal (az ágazatok összességében pedig 80–95%-kal) csökkenjenek.
  • Az Európai Unión belül egyenlőtlenségeket mutat az infrastruktúra fejlettsége. Így például az EU keleti tagországainak legnagyobb részében nem építettek ki vonalakat a nagysebességű vasút számára, a hagyományos vasútvonalak műszaki állapota pedig gyakran igen rossz.
  • Végezetül fontos kihívást jelent a verseny is – az EU közlekedési ágazatának egyre több versenytárssal kell számolnia a világ egyéb régióiban gyorsan fejlődő közlekedési piacokon.

A közlekedéssel kapcsolatos statisztikák az alábbi oldalakon tekinthetők át:
Összekapcsolódással a versenyképességért: közlekedési infografika English (en)
„Közlekedés 2050”: 50 tény és adat

Az EU által elért eredmények

Az elmúlt 20 évben az uniós közlekedéspolitika segítségével az európai közlekedési ágazat sok területen számottevő előrelépést tudott felmutatni:

  • biztonságosabbá vált a légi, a vízi és a közúti közlekedés;
  • a közlekedési ágazat dolgozóinak munkaideje ma már megfelelő mértékben korlátozva van;
  • az utasok több közlekedési, a cégek pedig több szállítási lehetőség közül választhatnak;
  • csökkent a közlekedés által okozott környezetszennyezés mértéke;
  • jelentős eredmények születtek a környezetkímélőbb közlekedési technológiák kifejlesztése terén.

A közlekedés fejlődésének 20 éve (tájékoztató kiadvány) English

Az uniós közlekedési ágazaton belüli verseny kiéleződésének következményei

Közúti közlekedés: a közúti fuvarozók ma már külföldön is vállalhatnak fuvart, így járműveiknek nem kell rakomány nélkül hazatérniük nemzetközi útjaikról. Ez az új lehetőség rugalmasságot biztosít, ami kedvez a versenynek, a személy- és az áruszállítás minőségét egyaránt javítja, csökkenti a költségeket, hatékonyabbá teszi a járművek működtetését, és ezáltal csökkenti a környezetszennyezést. Ezen túlmenően az egységes műszaki szabványok kidolgozása a közlekedésbiztonság javulását eredményezte.

Légi közlekedés: ma már egyre könnyebben és olcsóbban lehet repülővel utazni az új légitársaságok megjelenésének, az útvonalak bővítésének, és az európai repülőtereket összekapcsoló több száz szolgáltatásnak köszönhetően. Az EU egységes európai égbolt English elnevezésű kezdeményezése révén ez a tendencia tovább fog folytatódni. Az ún. „nyitott égbolt English (en) ” megállapodások lehetővé teszik, hogy az uniós légitársaságok az EU bármely repülőtere és más országok bármelyik városának repülőtere között járatokat üzemeltessenek. Az EU több országgal – az Amerikai Egyesült Államokkal, a Nyugat-Balkán országaival, Marokkóval, Jordániával, Grúziával és Moldovával – kötött már „nyitott égbolt” megállapodást, és jelenleg is számos további megállapodás előkészítésén munkálkodik.

Vasúti közlekedés: napjainkban az engedéllyel rendelkező vasúttársaságok Unió-szerte nyújthatnak szolgáltatásokat. Az utóbbi években a nagysebességű vasút számára kiépített rendszer óriási mértékben bővült, aminek köszönhetően az utasok időt és pénzt takaríthatnak meg. A közeljövőben további fejlesztések várhatók.

Az európai vasúti közlekedés jövője (videó)

Vízi közlekedés: az Európa és a világ más országai közötti kereskedelem esetében az áruk 75%-át, az Európán belüli teherszállítás esetében pedig a termékek 40%-át szállítják tengerjáró hajókkal. Az európai vízi utakat évente hozzávetőleg 400 millió utas veszi igénybe. A hajózási piac liberalizálása lehetővé tette a hajózási társaságok számára, hogy más országokra is kiterjesszék tevékenységüket.

Utasjogok

Az Európai Unióban az utasjogok széles skálája biztosítja az utasok érdekeinek védelmét.

Töltse le okostelefonjára az utasjogokról készített tájékoztatónkat (az anyag magyarul is elérhető)

Közlekedésbiztonság

  • 1992 és 2010 között az európai közutakon felére (70 ezerről 31 ezerre) csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. Közlekedéspolitikája révén az EU arra törekszik, hogy 2020-ra további 50%-os csökkenést érjen el.
  • Az EU kitiltotta légteréből a biztonsági előírásokat nem teljesítő légitársaságokat.
  • Az Unió szigorította a tengeri közlekedés biztonságára vonatkozó szabályokat, aminek eredményeként a hajókat ma már a korábbinál alaposabban át kell vizsgálni, a súlyos gondatlanság folytán bekövetkező környezetszennyezésért büntetést kell fizetni, az egyfalú olajszállító tartályhajókat pedig nagyobb ütemben kell kivonni a forgalomból.
  • Az EU biztonsági és védelmi normákat határoz meg, és csak olyan új infrastruktúra-projekteket finanszíroz, amelyek megfelelnek ezeknek az előírásoknak.
  • Az Unió együtt dolgozik különböző szervezetekkel, köztük a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel English és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel English annak érdekében, hogy a világ többi részén is érvényt szerezzen a biztonsági és védelmi előírásoknak.

Intelligens és fenntartható közlekedés

Forgalom London belvárosában © Shutterstock

London volt az első olyan főváros, amely ún. dugódíjat vetett ki a belvárosba gépjárművel behajtani kívánó polgárokra.

Az EU támogatja a kutatást és az új, környezetkímélő közlekedési technológiák bevezetését. Az új uniós jogszabályok a jelenleginél alacsonyabb értékben maximalizálják majd az autók szén-dioxid-kibocsátását, emellett ösztönözni fogják az üzemanyag-hatékonyságot és az alternatív üzemanyagok használatát.

Infrastruktúra és finanszírozás

A transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó uniós szakpolitika a közlekedési infrastruktúra vonatkozásában olyan multimodális „törzshálózat” kiépítésére irányul, amely összeköti a legnagyobb városokat, illetve az EU keleti és nyugati régióit. A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos törekvések keretében az EU a közlekedésen túlmutató célok elérésére is törekszik. Példaként említhető a társadalmi kohézió elmélyítése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz English támogatja. Az eszköz a 2014–2020-as időszakban 50 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat, melyet a nagyteljesítményű, fenntartható és összekapcsolt transzeurópai hálózatok kiépítésére fogja fordítani a közlekedés, az energiaügy, valamint a széles sávú és a digitális szolgáltatások terén.

A közfinanszírozás mellett azonban arra is szükség van, hogy új módon közelítsük meg a közlekedési díjak kérdését ahhoz, hogy tisztességes pénzügyi környezetet alakítsunk ki, amelyben kellő mértékben érvényesül a „szennyező fizet” és a „közlekedő fizet” elv.

Az oldal tetejére

Az oldal tetejére


Kisfilmek


Maradj kapcsolatban

Facebook

  • Európai Mobilitási HétEnglish (en)

Az oldal tetejére

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?