You are here:

Az EU közlekedéspolitikája

A közlekedési szektor kulcsfontosságú gazdasági ágazat, mely számottevően hozzájárul a gazdasági teljesítményhez (hozzájárulásának mértéke 4,8% – 548 milliárd euró – bruttó hozzáadott érték a 28 tagállamot tömörítő EU egészében), és több mint 11 millió munkahelyet biztosít Európa-szerte.

Az Európai Bizottság célja, hogy továbbfejlessze a hatékony, biztonságos és fenntartható közlekedési szakpolitikákat, elősegítse térnyerésüket, és megteremtse a feltételeit annak, hogy az ágazat versenyképes legyen, hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez, és munkahelyeket hozzon létre.

Az európai közlekedési ágazat előtt álló legfontosabb kihívások

Korunk társadalmában egyre nagyobb szerepet játszik a mobilitás, és ezáltal a közlekedés. Az uniós közlekedéspolitika azt hivatott elősegíteni, hogy az európai közlekedési rendszerek meg tudjanak felelni az előttük álló legnagyobb kihívásoknak:

  • A forgalmi torlódások a közúti és a légi közlekedésben egyaránt problémát jelentenek. A torlódások költségvonzata már a jelenlegi forgalom mellett is az éves uniós GDP mintegy 1%-ára tehető, a jövőben pedig várhatóan mind a személy-, mind az áruszállítás tovább bővül majd.
  • A kőolajfüggőség továbbra is jelentős kihívást jelent. Annak ellenére, hogy a közlekedés egyre energiahatékonyabbá válik, 96%-ban még ma is az olajra van utalva. A készletek a jövőben mind szűkösebbek lesznek, a kőolajellátást pedig egyre inkább olyan lelőhelyek biztosítják, amelyek instabil térségekben találhatók. 2050-re a kőolaj ára az előrejelzések szerint a 2005-ös ár több mint kétszeresére fog növekedni.
  • A legfontosabb kihívások egyike az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2ºC-ot, az Európai Uniónak el kell érnie, hogy 2050-re a közlekedési ágazat számlájára írható kibocsátások az 1990-ben mért szinthez képest 60%-kal csökkenjenek.
  • Az Európai Unión belül az infrastruktúra egyenetlen fejlettségű.
  • Végezetül fontos kihívást jelent a verseny is: az EU közlekedési ágazatának egyre több versenytárssal kell számolnia a világ egyéb régióiban található közlekedési piacok gyors fejlődése következtében.

Közlekedési statisztikák: közlekedési eredménytábla, közlekedési infografika és statisztikai zsebkönyv (Az uniós közlekedés számokban)

Uniós eredmények a közlekedés terén

Az uniós közlekedéspolitikának köszönhetően az európai közlekedési ágazat sok területen számottevő előrelépést tudott felmutatni az elmúlt 20 évben Az előző linken elérhető szöveg fordításai   English (en) :

  • biztonságosabbá vált a légi, a vízi és a közúti közlekedés;
  • a közlekedési ágazat dolgozóinak munkaideje ma már megfelelő mértékben korlátozva van;
  • az utasok és a cégek több közlekedési, illetve szállítási lehetőség közül választhatnak;
  • csökkent a közlekedés által okozott környezetszennyezés mértéke;
  • jelentős eredmények születtek a környezetkímélőbb közlekedési technológiák fejlesztése terén.

Kiélezettebb verseny

Közúti közlekedés: a közúti fuvarozók ma már külföldön is vállalhatnak fuvart, így járműveiknek nem kell rakomány nélkül hazatérniük nemzetközi útjaikról. Ez az új lehetőség rugalmasságot biztosít, ami kedvez a versenynek, a személy- és az áruszállítás minőségét egyaránt javítja, költségmegtakarítást eredményez, hatékonyabbá teszi a járművek működtetését, és ezáltal csökkenti a környezetszennyezést. Ezen túlmenően az egységes műszaki szabványok bevezetése javára vált a közlekedésbiztonságnak.

Légi közlekedés: ma már egyre könnyebben és olcsóbban lehet repülővel utazni az új légitársaságok megjelenésének, az útvonalak bővítésének, és a nagyszámú európai repülőtér között üzemeltetett szolgáltatásoknak köszönhetően. Az EU egységes európai égbolt Az előző linken elérhető szöveg fordításai   English (en) elnevezésű kezdeményezése révén ez a tendencia tovább fog folytatódni. Az ún. „nyitott égbolt” megállapodások lehetővé teszik, hogy az uniós légitársaságok az EU bármely repülőtere és más országok bármelyik városának repülőtere között járatokat üzemeltessenek. Az EU több országgal – az Amerikai Egyesült Államokkal, Kanadával, Izraellel, a balkáni országokkal, Marokkóval, Jordániával, Grúziával és Moldovával – kötött már ilyen megállapodást, és jelenleg is több további megállapodás előkészítésén munkálkodik. Az egyes légiközlekedési megállapodások státuszáról a linkre kattintva lehet tájékozódni országok szerinti bontásban.

Vasúti közlekedés: napjainkban az engedéllyel rendelkező vasúttársaságok bármelyike Unió-szerte bárhol szolgáltatásokat nyújthat. Az utóbbi években a nagysebességű vasút számára kiépített rendszer rohamtempóban bővült. Az új vasútvonalaknak köszönhetően az utasok időt és pénzt takaríthatnak meg. A közeljövőben további fejlesztések várhatók.

Vízi közlekedés: az Európa és a világ más országai közötti kereskedelem esetében az áruk 75%-át, az Európán belüli teherszállítás esetében pedig a termékek 40%-át szállítják tengerjáró hajók. Az európai vízi utakat évente hozzávetőleg 400 millió utas veszi igénybe. A hajózási piac liberalizálása lehetővé tette a hajózási társaságok számára, hogy más országokra is kiterjesszék tevékenységüket. 2014-ben az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament zöld utat adott annak a kezdeményezésnek, hogy 2025-re a transzeurópai hálózatba Az előző linken elérhető szöveg fordításai   dansk (da) Deutsch (de) ελληνικά (el) English (en) español (es) français (fr) italiano (it) Nederlands (nl) português (pt) svenska (sv) tartozó legfontosabb tengeri kikötőkben kiépüljön az LNG-töltőállomások törzshálózata, és biztosított legyen a part menti villamosenergia-ellátás. 

Utasjogok

A világon sehol máshol nem illeti meg az utasokat annyi jog, mint az Európai Unióban. Ezek az utasjogok a közlekedési módok mindegyikére vonatkoznak, így a légi, a vasúti, a vízi és a közúti közlekedésre is.

Mobilalkalmazás az uniós utasjogokról

Közlekedésbiztonság

  • 1992 és 2010 között az európai közutakon a felére csökkent (70 ezerről 31 ezerre esett vissza) a halálos kimenetelű balesetek száma. 2010 és 2013 között további 17%-kal javult a statisztika. Ez azt jelenti, hogy az EU jó úton halad afelé, hogy elérje az általa kitűzött célt, és 2020-ra további 50%-os csökkenést érjen el.
  • Az EU kitiltotta légteréből a biztonsági előírásokat nem teljesítő légitársaságokat.
  • Az Unió szigorította a tengeri közlekedés biztonságára vonatkozó szabályokat, aminek eredményeként a hajókat ma már a korábbinál alaposabban át kell vizsgálni, a súlyos gondatlanság folytán bekövetkező környezetszennyezésért büntetést kell fizetni, az egyfalú olajszállító tartályhajókat pedig nagyobb ütemben kell kivonni a forgalomból.
  • Az EU biztonsági és védelmi normákat határoz meg, és csak olyan új infrastruktúra-projekteket finanszíroz, amelyek megfelelnek ezeknek az előírásoknak.
  • Az Unió együtt dolgozik különböző szervezetekkel, köztük a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel Az előző linken elérhető szöveg fordításai   English (en) (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel Az előző linken elérhető szöveg fordításai   English (en) (IMO) annak érdekében, hogy a világ többi részén is érvényt szerezzen a biztonsági és védelmi előírásoknak.

Intelligens és fenntartható közlekedés

Az EU támogatja az új, környezetkímélő közlekedési technológiák kifejlesztésére irányuló kutatást és innovációt, valamint ezeknek a technológiáknak a bevezetését.

Így például az életbe léptetett új uniós szabályok arra kötelezik az uniós országokat, hogy – az alternatív üzemanyaggal működő járművek (pl. az elektromos vagy hidrogénmeghajtású gépkocsik, illetve a gázmeghajtású teherautók, uszályok és hajók) számára – feltöltő- vagy töltőállomásokat állítsanak működésbe, legalább a jogszabályok által meghatározott számban.

Infrastruktúra és finanszírozás

2014 januárjában az EU új szakpolitikát vezetett be, hogy a kontinens egészén összefüggő hálózatba kapcsolja a közlekedési infrastruktúrát. A szakpolitika célja, hogy létrehozza a tagállami közlekedési hálózatok közötti folytonosságot biztosító összeköttetéseket, megszüntesse az egységes piac zökkenőmentes működését hátráltató szűk keresztmetszeteket, és felszámolja a műszaki akadályokat, köztük az egymással nem kompatibilis vasúti szabványokat.

A szakpolitika finanszírozásáról az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Az előző linken elérhető szöveg fordításai   English (en) gondoskodik, költségvetése a 2020-ig terjedő időszakban 26 milliárd eurót tesz ki. Az uniós közlekedéspolitika hasznát látja majd a Bizottság beruházási tervének is, mely a várakozások szerint három év alatt (2015 és 2017 között) legalább 315 milliárd euró értékben fog köz- és magánberuházásokat eredményezni az EU területén.