Az EU közlekedéspolitikája


Az Európai Unió közlekedéspolitikája olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek az EU-tagországok mindegyikét érintik. Példaként említhetők a közúti és a légi forgalmi torlódások, a kőolajfüggőség, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az uniós közlekedéspolitika finanszírozást biztosít ahhoz, hogy az európai országok Unió-szerte ugyanolyan magas színvonalú közlekedési infrastruktúrával rendelkezzenek, és hogy az európai közlekedési ágazat megállja a helyét a gyorsan növekvő globális piacon folyó versenyben.

Az uniós közlekedési ágazat előtt álló legfontosabb kihívások

Korunk társadalmában egyre nagyobb szerepet játszik a mobilitás, és ezáltal a közlekedés. Az uniós közlekedéspolitika azt hivatott elősegíteni, hogy az európai közlekedési rendszerek meg tudjanak felelni az előttük álló legnagyobb kihívásoknak:

Két nagysebességű vonat, rajtuk több európai vasúttársaság logója © EU

Az Európai Uniót átszelő, nagysebességű vonatok számára kiépített új vasútvonalak biztonságos, kényelmes és környezetbarát közlekedési megoldást kínálnak az európai polgároknak.

  • A forgalmi torlódások a közúti és a légi közlekedésben egyaránt problémát jelentenek. A torlódások költségvonzata már a jelenlegi forgalom mellett is az éves uniós GDP mintegy 1%-ára tehető, a jövőben pedig várhatóan mind a személy-, mind az áruszállítás tovább bővül majd.
  • A kőolajfüggőség továbbra is jelentős kihívást jelent. Annak ellenére, hogy a közlekedés egyre energiahatékonyabbá válik, 96%-ban még ma is az olajra van utalva. A kőolajellátást egyre inkább olyan lelőhelyek biztosítják, amelyek instabil térségekben találhatók, a készletek pedig az elkövetkező évtizedekben mind szűkösebbek lesznek. 2050-re a kőolaj ára az előrejelzések szerint a 2005-ös ár több mint kétszeresére fog növekedni.
  • A legfontosabb kihívások egyike az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2ºC-ot, az Európai Uniónak el kell érnie, hogy 2050-re a közlekedési ágazat számlájára írható kibocsátások az 1990-ben mért szinthez képest 60%-kal csökkenjenek.
  • Az Európai Unión belül az infrastruktúra egyenetlen fejlettségű. Így például az EU keleten fekvő tagállamai közül csak kevés büszkélkedhet azzal, hogy vonalakat épített ki a nagysebességű vasút számára, a régióban található hagyományos vasútvonalak műszaki állapota pedig gyakran igen rossz.
  • Végezetül fontos kihívást jelent a verseny is – az EU közlekedési ágazatának egyre több versenytárssal kell számolnia a világ egyéb régióiban található közlekedési piacok gyors fejlődése következtében.

Közlekedési statisztikák: Közlekedési eredménytábla English (en)

Közlekedési infografika

  • 0-tól 10-ig English (en)
  • Összekapcsolódással a versenyképességért English (en)
Az uniós közlekedés számokban: statisztikai zsebkönyv English

Uniós eredmények a közlekedési ágazatban

Az uniós közlekedéspolitikának köszönhetően az európai közlekedési ágazat sok területen számottevő előrelépést tudott felmutatni az elmúlt 20 évben:

  • biztonságosabbá vált a légi, a vízi és a közúti közlekedés;
  • a közlekedési ágazat dolgozóinak munkaideje ma már megfelelő mértékben korlátozva van;
  • az utasok és a cégek több közlekedési, illetve szállítási lehetőség közül választhatnak;
  • csökkent a közlekedés által okozott környezetszennyezés mértéke;
  • jelentős eredmények születtek a környezetkímélőbb közlekedési technológiák fejlesztése terén.

A közlekedés fejlődésének 20 éve (tájékoztató kiadvány) English

Az uniós közlekedési ágazaton belüli verseny kiéleződésének következményei

Közúti közlekedés: a közúti fuvarozók ma már külföldön is vállalhatnak fuvart, így járműveiknek nem kell rakomány nélkül hazatérniük nemzetközi útjaikról. Ez az új lehetőség rugalmasságot biztosít, ami kedvez a versenynek, a személy- és az áruszállítás minőségét egyaránt javítja, költségmegtakarítást eredményez, hatékonyabbá teszi a járművek működtetését, és ezáltal csökkenti a környezetszennyezést. Az egységes műszaki szabványok kidolgozása pedig nemcsak a versenynek, hanem a közlekedésbiztonságnak is javára vált.

Légi közlekedés: ma már egyre könnyebben és olcsóbban lehet repülővel utazni az új légitársaságok megjelenésének, az útvonalak bővítésének, és a sok európai repülőteret összekapcsoló több száz járatnak köszönhetően. Az EU egységes európai égbolt English elnevezésű kezdeményezése révén ez a tendencia tovább fog folytatódni. Az ún. „nyitott égbolt” English (en) megállapodások lehetővé teszik, hogy az uniós légitársaságok az EU bármely repülőtere és más országok bármelyik városának repülőtere között járatokat üzemeltessenek. Az EU több országgal – az Amerikai Egyesült Államokkal, Kanadával, Izraellel, a Nyugat-Balkán országaival, Marokkóval, Jordániával, Grúziával és Moldovával – kötött már ilyen megállapodást, és jelenleg is több további megállapodás előkészítésén munkálkodik.

Vasúti közlekedés: napjainkban az engedéllyel rendelkező vasúttársaságok bármelyike Unió-szerte bárhol szolgáltatásokat nyújthat. Az utóbbi években a nagysebességű vasút számára kiépített rendszer rohamtempóban bővült, aminek köszönhetően az utasok időt és pénzt takaríthatnak meg. A közeljövőben további fejlesztések várhatók.

Vízi közlekedés: az Európa és a világ más országai közötti kereskedelem esetében az áruk 75%-át, az Európán belüli teherszállítás esetében pedig a termékek 40%-át szállítják tengerjáró hajók. Az európai vízi utakat évente hozzávetőleg 400 millió utas veszi igénybe. A hajózási piac liberalizálása lehetővé tette a hajózási társaságok számára, hogy más országokra is kiterjesszék tevékenységüket. 2014-ben a Tanács és az Európai Parlament zöld utat adott annak a kezdeményezésnek, hogy 2025-re a transzeurópai hálózatba tartozó legfontosabb tengeri kikötőkben kiépüljön az LNG-töltőállomások törzshálózata, és biztosított legyen a part menti villamosenergia-ellátás.

Utasjogok az Európai Unióban

Az Európai Unióban az utasjogok széles skálája védi az utasok érdekeit.

Töltse le okostelefonjára alkalmazásunkat, melynek révén anyanyelvén tájékozódhat az Önt megillető utasjogokról

Közlekedésbiztonság a közutakon, a levegőben és a tengerjáró hajókon

  • 1992 és 2010 között az európai közutakon felére csökkent (70 ezerről 31 ezerre esett vissza) a halálos kimenetelű balesetek száma. 2010 és 2013 között további 17%-kal javult a statisztika. Ez azt jelenti, hogy az EU jó úton halad afelé, hogy elérje az általa kitűzött célt, és 2020-ra további 50%-os csökkenést érjen el.
  • Az EU kitiltotta légteréből a biztonsági előírásokat nem teljesítő légitársaságokat.
  • Az Unió szigorította a tengeri közlekedés biztonságára vonatkozó szabályokat, aminek eredményeként a hajókat ma már a korábbinál alaposabban át kell vizsgálni, a súlyos gondatlanság folytán bekövetkező környezetszennyezésért büntetést kell fizetni, az egyfalú olajszállító tartályhajókat pedig nagyobb ütemben kell kivonni a forgalomból.
  • Az EU biztonsági és védelmi normákat határoz meg, és csak olyan új infrastruktúra-projekteket finanszíroz, amelyek megfelelnek ezeknek az előírásoknak.
  • Az Unió együtt dolgozik különböző szervezetekkel, köztük a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel English és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel English annak érdekében, hogy a világ többi részén is érvényt szerezzen a biztonsági és védelmi előírásoknak.

Intelligens és fenntartható közlekedés

Forgalom London belvárosában © Shutterstock

London – az első olyan főváros, amely dugódíjat vetett ki a belvárosba gépjárművel behajtani kívánó polgárokra.

Az EU támogatja az új, környezetkímélő közlekedési technológiák kifejlesztésére irányuló kutatást és e technológiák bevezetését. Ezen túlmenően új jogszabályokat dolgoz ki DeutschEnglisheesti keelfrançais annak érdekében, hogy Európa-szerte bővüljön az alternatív töltőállomások száma. Ebből a célból egységes szabványokat állapít meg a töltőállomások kialakítását és használatát illetően, ideértve az elektromos autók feltöltéséhez használt csatlakozódugasz szabványosítását is.

Közlekedési infrastruktúra és finanszírozás

A transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó uniós szakpolitika egyik fő célkitűzése egy olyan, a különböző közlekedési módokat ötvöző hálózat kiépítése, amely összeköttetést biztosít a nagyobb városok között, és közelebb hozza egymáshoz az EU nyugati és keleti régióit. A kiemelt uniós célok közé tartozik ezen túlmenően a jólét terén fennálló egyenlőtlenségek kiegyenlítésének és az éghajlatváltozás feltartóztatásának elősegítése.

A közlekedési infrastruktúra finanszírozásáról az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz English gondoskodik, amelynek maximális költségvetése 50 milliárd eurót tesz ki a 2014–2020-as időszakban. Ezek a források a hatékony, fenntartható és megfelelően integrált transzeurópai hálózatok kiépítését fogják szolgálni a közlekedés, az energiaügy, valamint a széles sávú és a digitális szolgáltatások terén.

A közfinanszírozás mellett azonban arra is szükség van, hogy új módon közelítsük meg a közlekedési díjak kérdését ahhoz, hogy tisztességes pénzügyi környezetet alakítsunk ki, amelyben kellő mértékben érvényesül a „szennyező fizet” és a „közlekedő fizet” elv.

Az oldal tetejére

Közlekedés

Közzétéve 2013 decemberében

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Maradj kapcsolatban

Facebook

  • Európai Mobilitási HétEnglish (en)

Az oldal tetejére

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?