Navigációs útvonal

Világűr


Távközlés és műsorszórás, időjárás-előrejelzés és globális pénzügyi rendszerek – megannyi példa azokra a területekre, ahol társadalmunk űripari rendszerekre és technológiákra támaszkodik.

Az űrkutatási projektek költségei óriásiak, ezért az országok többsége egymagában nem vállalkozhat ilyen tervek kivitelezésére. Ezért az európai országok összefogtak, és technológiai és pénzügyi kapacitásaikat a közös ügy szolgálatába állították. A közös űrpolitikát az Európai Bizottság irányítja – munkáját 20 európai ország kormányközi ügynöksége, az Európai Űrügynökség (ESA) English segíti.

Az uniós űrpolitika a következő három fő törekvés köré összpontosul:

  • a Copernicus Föld-megfigyelési rendszer és a Galileo/EGNOS műholdas navigációs rendszer fejlesztése, 
  • űrkutatás,
  • az európai cégek sikeres bevonása az űriparba.

Copernicus – környezetünk figyelemmel követése

A Copernicus English (en) összetett rendszerek együttese, amely műholdak, illetve földi, légi és tengeri érzékelők segítségével adatokat gyűjt bolygónkról. A cél az, hogy naprakész és megbízható adatok álljanak a döntéshozók, a vállalkozók és a lakosság rendelkezésére a Föld és az éghajlat változásáról.

Fotóművész által készített kép a Föld körül keringő Sentinel-2 műholdról

A Sentinel-2 nevű Copernicus-műhold nagy felbontású képeket fog készíteni a növényzetről, a talajról, a tengerekről, folyókról és tavakról, valamint a part menti területekről.

Az így szerzett információk sok területen hasznosíthatók, például:

  • a várostervezésben,
  • a természetvédelemben,
  • a mezőgazdaságban és az erdészetben,
  • az egészségügyben,
  • a vészhelyzetek kezelésében,
  • a közlekedésben,
  • az idegenforgalomban.

A Copernicus-projekt koordinálási és irányítási feladatait az Európai Bizottság látja el. A műholdas infrastruktúrát az Európai Űrügynökség English működteti, az érzékelők kifejlesztésével pedig az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és egyes uniós országok foglalkoznak.

Galileo – globális helymeghatározási szolgáltatás

A Galileo English (en) programmal Európának az a célja, hogy saját globális műholdas navigációs rendszert fejlesszen ki (a GNSS-rendszert). Az amerikai és orosz navigációs rendszerekkel ellentétben a Galileo polgári irányítás alatt áll, és ez így marad a jövőben is.

A Föld, körülötte keringő műholdakkal © ESA–J. Huart

Európa műholdas navigációs rendszere, a Galileo globális helymeghatározási adatokkal szolgál nem katonai célú felhasználásra.

A teljes kapacitással működő rendszerben 30 műhold (ezek közül hat tartalék) fog Európa-szerte nagy pontosságú globális helymeghatározási adatokat nyújtani polgári célú felhasználásra. A korszerű technológiáknak és más GNSS-rendszerekkel (például az amerikai GPS-szel) való együttműködtethetőségének köszönhetően a Galileo a jelenleg rendelkezésre álló rendszereknél sokkal pontosabb helymeghatározásra lesz képes.

A Galileo program történetében fontos mérföldkőnek számít az a nap, amikor 2013-ban először sikerült kizárólag Galileo-jelekkel fix pozíciót meghatározni. Amint sikerül elegendő műholdat pályára állítani, a Galileo megkezdi a kezdeti szolgáltatásnyújtást (a jelenlegi becslések szerint erre 2015-ben fog sor kerülni).

A Galileo rendkívül sok és sokféle alkalmazási lehetőséget English (en) kínál. Alkalmazható lesz például:

  • a forgalom- és szállítástervezésben,
  • mentési műveletekben,
  • a mezőgazdaságban,
  • a polgári védelemben,
  • időbélyegzéshez és időszinkronizáláshoz.

Remények szerint a Galileo megvalósítását célzó uniós beruházások bőven megtérülnek azáltal, hogy új piaci lehetőségek nyílnak, és új munkahelyek jönnek létre a műholdvevő berendezéseket gyártó és a műholdas alkalmazásokat fejlesztő vállalkozásoknál.

A Galileo program részt vevői a következők:

  • az Európai Bizottság – ő irányítja a programot és finanszírozza a teljes működési kapacitás kiépítését;
  • az Európai Űrügynökség English – a tervezésért, fejlesztésért, a közbeszerzések lebonyolításáért és az eredmények hitelesítéséért felelős. Részben az ügynökség finanszírozta a Galileo program tervezési, fejlesztési és kipróbálási szakaszát;
  • az Európai GNSS Ügynökség English (GSA) – a munkálatok befejezése után a GSA fogja a rendszert működtetni.

Az EGNOS műholdas kiegészítő rendszer

Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás English (en) olyan rendszer, amely növeli a rendelkezésre álló műholdas navigációs rendszerek (például az amerikai GPS) minőségét, a helymeghatározás pontosságát 10 méter körüliről kb. 2 méterre javítva. Az EGNOS ezenkívül értesítéseket küld a rendszerhibákról.

2014-ben csereműhold indult Kourouból, Európa űrrepülőteréről English, hogy további 12 évig biztosítsa az EGNOS szolgáltatás folytonosságát, ami jól illusztrálja Európa elkötelezett fellépését a műholdas navigációs rendszerek minősége érdekében.

Űrkutatás

Az űrkutatás rendkívül fontos az innováció, a technológiai fejlődés és a tudomány szempontjából. Az űrkutatási programok azonban túl költségesek ahhoz, hogy az országok egymagukban kivitelezni tudják őket, nemzetközi összefogásra van tehát szükség.

Az Európai Bizottság ezért – az uniós országok képviseletében – aktívan részt vesz az űrkutatás területét célzó nemzetközi tárgyalásokban, melyek során elsősorban olyan stratégiai partnerekkel törekszik együttműködést kialakítani, mint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.

Kutatás

Az uniós finanszírozású kutatási projektek Európa versenyképességét hivatottak növelni az ipar és a tudomány területén. A finanszírozás egy része a „Horizont 2020 English” elnevezésű uniós kutatási keretprogram költségvetéséből származik. Ez az uniós támogatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az űrkutatási ágazat jelenleg tapasztalható fejlődése ne szakadjon meg. A finanszírozás különösen fontos, ugyanis:

  • mind a közszférában, mind a magánszektorban dolgozó kutatókat arra sarkallja, hogy még több energiát fektessenek az űrkutatásba;
  • elősegíti, hogy az űriparban tevékeny vállalkozások (a gyártók, a szolgáltatók, az üzemeltetők stb.) versenyképesek maradjanak;
  • megfelelő szolgáltatásokat és infrastruktúrát biztosít az új technológiák kifejlesztéséhez és kiaknázásához.

Az oldal tetejére

Vállalkozáspolitika

Megjelent: 2013 március

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére


Kisfilmek


Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?