Navigációs útvonal

Világűr


Távközlés és műsorszórás, időjárás-előrejelzés és globális pénzügyi rendszerek – megannyi példa azokra a területekre, ahol társadalmunk űripari rendszerekre és technológiákra támaszkodik.

Az űrkutatási projektek költségei óriásiak, ezért az országok többsége egymagában nem vállalkozhat ilyen tervek kivitelezésére. Ezért az európai országok összefogtak, és technológiai és pénzügyi kapacitásaikat a közös ügy szolgálatába állították. A közös űrpolitikát az Európai Bizottság irányítja – munkáját 20 európai ország kormányközi ügynöksége, az Európai Űrügynökség English (ESA) segíti.

Az uniós űrpolitika a következő négy fő téma köré összpontosul:

  • a Kopernikusz Föld-megfigyelési rendszer
  • a Galileo/EGNOS műholdas rendszerek
  • a világűr felderítése
  • az űrkutatás

Kopernikusz – A Föld megfigyelése

A Kopernikusz English (en) az eddigi legambiciózusabb Föld-megfigyelési program.

Olyan összetett rendszerek együtteséről van szó, amely műholdak, illetve földi, légi és tengeri érzékelők segítségével gyűjt adatokat bolygónkról.

A cél az, hogy naprakész és megbízható adatok álljanak a döntéshozók, a vállalkozók és a lakosság rendelkezésére a Föld és az éghajlat változásáról. Ezen adatok segítségével előre jelezhetők az elkövetkezendő éghajlatváltozási tendenciák.

A Kopernikusz programot más területeken is lehet alkalmazni:

  • a várostervezésben
  • a természetvédelemben
  • a mezőgazdaságban és az erdészetben
  • az egészségügyben
  • a katasztrófaelhárításban
  • a közlekedésben
  • az idegenforgalomban

A Kopernikusz projekt koordinálási és irányítási feladatait az Európai Bizottság látja el. A műholdas infrastruktúrát az Európai Űrügynökség Englishműködteti, az érzékelők kifejlesztésével pedig az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és egyes uniós országok foglalkoznak.

A Kopernikusz tengerrel, légkörrel és éghajlatváltozással foglalkozó szolgáltatásainak működését továbbá a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT English) is támogatni fogja.

Galileo – Műholdas navigáció

A Galileo English (en) az EU globális műholdas navigációs rendszere, amely az amerikai globális helymeghatározási rendszer (GPS) és az orosz GLONASS európai megfelelője.

A Galileo az első olyan műholdas navigációs rendszer, amely polgári irányítás alatt áll. Teljes kiépítése után kompatibilis lesz az amerikai és az orosz rendszerrel, ugyanakkor nem fog tőlük függeni.

A Galileo segítségével 1 méteres pontossággal (sőt akár annál precízebben) lehet majd meghatározni egy adott helyet, azaz a rendszer a GPS-nél sokkal pontosabb helymeghatározásra lesz képes.

A rendszer 2020-ra 30 működő (és 6 tartalék) műholdból fog állni. Az első Galileo-szolgáltatásokat 2016-ban lehet majd igénybe venni.

A Galileo rendkívül sok és sokféle alkalmazási lehetőséget English (en) kínál, például az alábbi területeken:

  • forgalom- és szállítástervezés
  • mentési műveletek
  • mezőgazdaság
  • polgári védelem
  • időbélyegzés és időszinkronizálás

A Galileo megvalósítását célzó uniós beruházások új piaci lehetőségeket nyitnak, és új munkahelyeket teremtenek a műholdvevő berendezéseket gyártó és a műholdas alkalmazásokat fejlesztő ágazatokban.

A Galileo programban részt vevő felek a következők:

  • az Európai Bizottság irányítja és finanszírozza a programot
  • az Európai Űrügynökség English felelős a tervezésért, a fejlesztésért, a közbeszerzések lebonyolításáért és az eredmények hitelesítéséért Részben az ügynökség finanszírozta a Galileo program tervezési, fejlesztési és tesztelési szakaszát.
  • az Európai GNSS Ügynökség English (GSA) működteti a rendszert a munkálatok befejezése után

EGNOS – Műholdas kiegészítő rendszer

A Galileo elődje, az EGNOS English (en) olyan európai műholdas rendszer, amely a GPS minőségét javítja, a helymeghatározás pontosságát 10 méter körüliről 2 méter körülire korrigálva (ez 95%-os pontosságot jelent). Emellett jelzi a felhasználóknak a GPS által leadott jelek esetleges problémáit is.

A GPS hibáinak javítása és a pontosabb helymeghatározás érdekében az EGNOS három műholdat üzemeltet.

A Galileótól eltérően az EGNOS páneurópai (nem pedig globális) rendszer, és függ a GPS-től.

Az EGNOS az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség English és az Eurocontrol English (az európai légi forgalom irányításáért felelős szervezet) közös projektje.

Az EGNOS alkalmazásai többek között az alábbi területeken hasznosíthatók:

  • repülés – jobb navigáció, hatékonyabb útvonalak
  • kutatás és mentés – megkönnyíti a helikoptereknek a leszállást a rossz viszonyok között
  • forgalomirányítás – gyorsabb reagálás vészhelyzetekre
  • vasút – vonatok helyének pontos meghatározása
  • precíziós mezőgazdaság – virtuális kerítés, a szarvasmarhák termékenységének megállapítása

A világűr felderítése

Az űrkutatás a technológiai innováció és a tudományos felfedezés egyik motorja, különösen az újrahasznosítás, az egészségügy, a biotechnológia, az energiagazdálkodás és a környezeti hatások megfigyelésének területén.

Mivel az űrkutatási programok nagyon költségesek, a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen.

Az EU aktívan részt vesz az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokban, elsősorban az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával.

Részt vesz a világűr felderítését célzó nemzetközi fórumon (ISEF): a miniszteri szintű találkozók témája a nemzetközi űrkutatási koordináció és együttműködés.

Kutatás

Az EU célja, hogy versenyképes, független és globális európai űripart hozzon létre.

Fontos, hogy az EU az űrkutatás és az innováció fellendítésével megerősítse az európai űripart, hiszen csak így tudja fenntartani a világűr felderítésére és hasznosítására irányuló tevékenységét.

Az űrkutatási projekteket az EU a „Horizont 2020” keretprogram English „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” English munkaprogramjából finanszírozza (13,5 milliárd euró).

A támogatott területek az alábbiak:

  • műholdas navigációs alkalmazások – Galileo
  • Föld-megfigyelés
  • az európai űreszközök védelme
  • az európai űrkutatási ágazat versenyképességének fenntartása: technológia és tudomány,
  • kkv-eszköz (különleges segítségnyújtás a kis- és középvállalkozásoknak)

Az oldal tetejére

Vállalkozáspolitika

A kézirat frissítve: 2014. november

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?