Az Európai Unió elkötelezetten védelmezi az emberi jogokat, melyeket egyetemes és oszthatatlan jogoknak tekint. Határain belül éppúgy fellép érvényesülésük és védelmük érdekében, mint harmadik országokkal fennálló kapcsolataiban. Ennek során teljes mértékben és tevékenyen együttműködik az uniós tagállamokkal, a partnerországokkal, nemzetközi és regionális szervezetekkel és a civil társadalommal.
Emberi jogok – korhatár nélkül.
Kezdjük a magunk háza táján
Noha összességében jó bizonyítványt tud felmutatni az ember jogok területén, az EU nem engedheti meg magának, hogy a babérjain pihenjen. Az Unió támogatja a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint a hátrányos megkülönböztetés egyéb formái – a vallási meggyőződésen, a nemi hovatartozáson, az életkoron, a fogyatékosságon vagy a szexuális beállítottságon alapuló diszkrimináció – elleni harcot, és éberen őrködik a menekültek és migránsok emberi jogai felett. Nem új keletű jelenség, hogy az EU megnyitja kapuit a külföldről érkezők előtt, és befogadja azokat az embereket, akik hazájukat háború és üldöztetés miatt vagy jobb munkalehetőség reményében hátrahagyják.
A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
A PROGRESS elnevezésű közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program keretében az EU számos olyan tevékenységet finanszíroz, melyek arra irányulnak, hogy felszámolják Európában a rasszizmust és az idegengyűlöletet. A program 743 millió eurós költségvetésből gazdálkodik. A források mintegy negyede a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem célját szolgálja. Az emberi jogok védelmére jött létre a közelmúltban az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is.
Az Unió számára politikai prioritást jelent az emberkereskedelem felszámolása, különös tekintettel a nők és gyermekek kereskedelmére. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt időszak során az EU számos programot indított abból a célból, hogy a határokon átívelő – elsősorban a tagjelölt országokkal és az Unió délkeleti szomszédaival folytatott – együttműködés ösztönzése révén fellépjen az emberkereskedelem ellen.
Ez a diszkriminációellenes poszter díjat nyert egy 12–14 éves gyermekeknek kiírt uniós versenyen.
Az emberi jogok védelmezője a világban
Harmadik országokkal és Unión kívüli régiókkal kialakított kapcsolataiban az EU különösen nagy hangsúlyt helyez az emberi jogok kérdésére. Nem uniós országokkal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásainak mindegyike záradékot tartalmaz, mely kimondja, hogy az emberi jogok tisztelete a kapcsolatrendszer nélkülözhetetlen eleme. E megállapodások száma ma már a 120-at is meghaladja.
Köztük a legátfogóbb a Cotonoui Megállapodás 
, az Unió és 79 afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni ország (az ún. AKCS-csoport) között létrejött kereskedelmi és segélynyújtási egyezmény. Ha az AKCS-országok valamelyike nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, az EU megvonhatja a partnerországnak biztosított kereskedelmi kedvezményeket, és kisebb vagy nagyobb mértékben leépítheti a segélyprogramokat. Az uniós tengerentúli fejlesztési politika fő célkitűzését a szegénység enyhítése jelenti, melynek szempontjából az EU a demokratikus politikai berendezkedés meglétét előfeltételnek tekinti. Ugyanezt az elvet alkalmazza az Unió a többi partnerország esetében is.
Rendes körülmények között az EU nem korlátozza válsághelyzetek kialakulásakor folytatott humanitárius segítségnyújtási tevékenységét abban az esetben, ha az emberi jogok megsértéséről szerez tudomást. Az általa pénz, élelmiszer és szolgáltatások formájában, illetve technikai téren nyújtott segítség egyedüli rendeltetése az, hogy csökkentse az emberi szenvedést, függetlenül attól, hogy a kiváltó okot természeti katasztrófa vagy politikai elnyomás jelenti-e.
Az Európai Unió évek óta párbeszédet folytat az emberi jogokról Oroszországgal, Kínával és Iránnal és más országokkal, az emberi jogok megsértése miatt pedig szankciókkal sújtotta Mianmart (korábbi nevén Burmát) és Zimbabwét.
Kezdeményező szerepben
Az emberi jogok világszintű érvényesítését és védelmét szolgálja az „Európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért”. A kezdeményezés, melynek céljaira az EU a 2007–13 közötti időszakban 1,1 milliárd eurót biztosít, globális szinten kívánja elősegíteni az emberi jogok és a demokratikus értékek érvényesülését. Középpontjában a következő négy terület áll:
- a demokratikus értékek, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság megerősítése (a politikai pluralizmus, a médiaszabadság és a hatékony és eredményes igazságszolgáltatás előmozdítása);
- a halálbüntetés eltörlése azokban az országokban, ahol az még érvényben van;
- a kínzás elleni fellépés megelőző (oktatás, rendőrtiszti képzés), valamint büntetőintézkedések (nemzetközi törvényszékek és büntetőbíróságok) révén;
- a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés felszámolására irányuló küzdelem a politikai és állampolgári jogok védelme által.
A kezdeményezés finanszírozást biztosít a nemek egyenlőségét és a gyermekek védelmét szolgáló projektek céljára is. Emellett támogatja az Európai Unió és az emberi jogok védelmében érintett egyéb szervezetek, mint pl. az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közös fellépését.
