A kisegítő lehetőségek eszközei
A szolgáltatás eszközei
Nyelvválasztás
Navigációs útvonal
A kutatás és az innováció az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájának elsőbbségi kérdése. Az Unió a tagországokat arra ösztönzi, hogy 2020-ra GDP-jük 3%-át (közpénzekből 1%-ot és a további 2%-ot magánszektorbeli befektetésekből) kutatásra és innovációra fordítsák. Ez várhatóan 3,7 millió munkahely teremtését és az éves GDP közel 800 milliárdos növekedését eredményezi majd.
Az e területet célzó támogatások iránti uniós szintű versenynek köszönhetően Európa legjobb kutatói és az innovációval foglalkozó szakemberei dolgoznak majd korunk legfőbb problémáinak, például az energiával, az élelmezésbiztonsággal, az éghajlatváltozással és az idősödő népességgel összefüggő kérdéseknek a megoldásán. A kutatás és az innováció új munkahelyeket teremt, hatására növekszik a jólét, és emelkedik az életszínvonal. Ugyan az EU számos technológia terén világelső szerepet tölt be, egyre nagyobb kihívások elé állítják mind a az eddigi, mind a feltörekvő gazdaságokbeli versenytársai.
Jövőbeli életszínvonalunk attól függ, hogy képesek vagyunk-e innovatív megoldásokat találni a termékek, szolgáltatások, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok és modellek számára. Az innováció ezért került az Európa 2020 stratégia középpontjába, amelynek egyik kiemelt kezdeményezése az Innovatív Unió
.
Az Innovatív Unió kezdeményezés az európai erőfeszítéseket – és az Unión kívüli országokkal folytatott együttműködést – a fent említett fő kihívásokra összpontosítja. A kezdeményezés a közszféra bevonásával igyekszik majd ösztönözni a magánszférát, és elhárítani az ötletek megvalósítását és piacra jutását megnehezetítő akadályokat – ezek közül említhető a forráshiány, a kutatási rendszerek és a piacok szétaprózodottsága, az innovációt ösztönző közbeszerzések potenciáljának kihasználatlansága és a szabványalkotás lassúsága.
Az EU azon fáradozik, hogy 2014-re létrehozza az Európai Kutatási Térséget, amely lehetővé teszi majd azt, hogy a kutatók az Unión belül bárhol dolgozhassanak, és elősegíti majd a határokon átívelő együttműködést is.

Uniós források támogatják a GPS-rendszerek fejlesztését, hogy könnyebbé váljon az eltűntek keresése és az életmentés.
A hetedik kutatási keretprogram négy cselekvési terület köré szerveződik:
A Közös Kutatóközpont hét európai kutatóintézetből álló hálózat. A JRC az atomenergiáról és az atomenergia biztonságosságáról végzett kutatásokon túl bizonyos technológiákat is kifejlesztett. Példaként említhető a műholdas távérzékelő technológia, amelynek segítségével észlelni lehet, hogy a fejlődő országokban hogy hol fogja élelmiszerválság felütni a fejét, tehát hol lesz szükség uniós élelmiszersegélyre.
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) a „felderítő kutatást” támogatja (ez a kifejezés az alapkutatás új értelmezését tükrözi, amely egyrészt arra utal, hogy a tudományos és technológiai alapkutatás rendkívül fontos a gazdasági és társadalmi jólét szempontjából, másrészt pedig arra, hogy az ismeretek jelenlegi határain és azokon túl végzett kutatás természeténél fogva kockázatos vállalkozás, amely új és komoly kihívást jelentő kutatási területeken ér el eredményeket), arra ösztönözve a tevékenységi területükön legjobbnak számító, valóban kreatív tudósokat, kutatókat és mérnököket, hogy lépjék át a tudás és a tudományágak kialakult határait. Az Európai Kutatási Tanácsnak a kutatók által javasolt kutatásokra, alulról jövő kezdeményezésekre épülő módszere lehetővé teszi a kutatók számára, hogy az egyes kutatási területeken új lehetőségeket és új kutatási irányokat ismerjenek fel, ahelyett, hogy a politikusok által kijelölt kiemelt célokat követnék.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet célja, hogy „tudományos és innovációs társulások” létrehozása révén elősegítse a tudományos eredmények mielőbbi kereskedelmi alkalmazását.
Az egyetemek, kutatóintézetek, vállalkozások, alapítványok és más szervezetek együttműködésének újszerű formája ez. A társulások tevékenységének fő csapásirányát az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, illetve az információs és kommunikációs technológiák következő generációja jelentik.
A Horizont 2020 az Uniónak a kutatás és innováció 2014 és 2020 közötti időszakban történő finanszírozására szolgáló új programja. A forrásokból (az adott időszak alatt hozzávetőleg 80,2 milliárd euróból) kutatóintézetek, egyetemek, innovatív magánvállalkozások és kisvállalkozások részesülhetnek.
Az európai gazdaság minden ágazata hasznát látja majd ennek a programnak , köztük a mezőgazdaság, a halászat, az élelmiszeripar, az egészségügy, a közlekedés és az energiaipar – különösen a megújuló energiaforrások területén –, valamint az információs és kommunikációs technológiák.