Igazságügy
Az EU területének nagy részén útlevél vagy ellenőrzés nélkül lehet közlekedni.
Ma már egyre több ember él, dolgozik vagy végez üzleti tevékenységet a határok nélküli Európa valamely másik országában. Az EU egy igazságügyi térség kialakítására törekszik annak érdekében, hogy megkönnyítse ezeknek a személyeknek az életét. A cél az, hogy gyakorlati megoldások szülessenek a határokon átnyúló problémákra, az állampolgárok kényelmesebben mozoghassanak az országok között, és a vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a közös piacot.
Az alapvető jogok védelme
Az EU az emberi jogok tiszteletén, a demokratikus intézményeken és a jogállamiságon alapul. Alapjogi chartája 
meghatározza az európai polgárokat megillető személyi, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat. Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA)
segíti a politikai döntéshozókat az új jogszabályok megalkotásában és bővíti a polgárok ismereteit az alapvető jogokról.
Az EU az uniós polgárok nevében küzd a fajon, etnikai származáson, valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen. Az EU kiáll a személyes adatok védelméért is, ami intenzív internethasználat korában kiemelt jelentőséget kap.
Az igazságügyi szervek közötti együttműködés
Az uniós hatóságok szorosan együttműködnek a határokon átnyúló bűnözés ellen.
Mivel az emberek az Unión belül szabadon mozoghatnak, fontos, hogy bármikor igénybe tudják venni az igazságszolgáltatást, illetve adott esetben ne térhessenek ki előle.
Felerősödött a tagállami igazságügyi rendszerek közötti együttműködés, amelynek célja biztosítani, hogy az egyik tagországban hozott ítéleteket a többi tagállam is elismerje és végrehajtsa. Ez különösen nagy szerepet játszik azokban a polgári eljárásokban, amelyek válás, szülői felügyeleti jog, tartási követelés ügyében, valamint csőd vagy kifizetetlen számlák okán indulnak olyan felek között, akik nem egyazon tagállam lakosai.
Az EU létrehozta az Európai Igazságügyi Hálózatot , amelynek célja, hogy kiálljon az olyan súlyos bűncselekmények ellen, mint például a korrupció, a kábítószercsempészet és a terrorizmus.
Az európai elfogatóparancs a hosszadalmas kiadatási eljárások helyébe lépve biztosítja, hogy a külföldre menekült gyanúsítottakat és elítélt bűnözőket azonnal vissza lehessen szállítani abba az országba, ahol ügyüket tárgyalták, vagy tárgyalni fogják.
Belügyek
A belügyi szakpolitikák jelentős szerepet játszanak abban, hogy a polgárok szabadon és biztonságban mozoghassanak, élhessenek és dolgozhassanak az EU-területén. Az EU belső határain folytatott ellenőrzések felszámolása miatt fontos, hogy az EU közös koncepciót dolgozzon ki a menekültügy és a migráció kezelésére, a külső határok ellenőrzésére és a belső biztonság problémáinak megoldására.
A menekültügy és a bevándorlás kezelése
Egyre többen szeretnének háborúk, üldöztetés vagy természeti csapások elől az Unió területén menedéket találni, míg mások a jobb jövő reményében vándorolnának be az EU-ba. Ez a közös kihívás a tagállamokat együttes megoldás keresésére ösztönzi.
Egységes minimumkövetelmények és eljárások biztosítják az arra rászoruló menedékkérők magas fokú védelmét, ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy senki se használhassa ki a tagállami menekültügyi rendszereket. E követelmények és eljárások meghatározzák például a kérelmek feldolgozásának helyét és módját, a menedékkérők befogadására vonatkozó előírásokat, a menedékjogot elnyert személyek státuszát, valamint a tagállami hatóságok feladatait.
Az EU vezetői jelenleg egységes, kiegyensúlyozott és átfogó uniós migrációs szakpolitika megalkotásán dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy Európa gazdasága és társadalma kihasználja a jogszerű bevándorlás nyújtotta lehetőségeket, és amely fellépne az illegális bevándorlás ellen. Az EU arra törekszik, hogy figyelembe vegye az egyes tagállamok prioritásait és szükségleteit, valamint arra ösztönözze a nem uniós állampolgárokat, hogy integrálódjanak abba a társadalomba, ahol élnek.
Az EU emellett partnerségek kialakítását tervezi a származási és tranzitországokkal, hogy hatékonyabban szervezze meg a legális bevándorlást, megfékezze az illegális bevándorlást, javítsa a migráció és a fejlődés közötti kapcsolatot, illetve hogy ezekben az országokban megerősítse a jogállamiságot és előmozdítsa az alapvető jogok tiszteletét.
Az EU határain belül csak akkor valósulhat meg a mozgás szabadsága, ha a külső belépési pontokon hatékony és eredményes az ellenőrzés. Az EU tagállamai közös erővel törekednek arra, hogy a külső határok hatékonyabb ellenőrzése révén javítsák a biztonságot, ugyanakkor könnyebbé váljon a jogszerű belépés az Unióba. Az uniós országok közötti operatív együttműködést a külső határokkal foglalkozó ügynökség (Frontex ) végzi.
A belső biztonság problémáinak megoldása
Az EU egyik legfőbb prioritása, hogy garantálja lakosai biztonságát. A tagállamoknak e téren egyre növekvő, egyre összetettebb és gyakran más országokat is érintő kihívásokkal kell szembenézniük. A belügyi szakpolitikák célja, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményeképpen Európa biztonságosabbá váljon. Intézkedései a lőfegyverek tiltott kereskedelmének, az emberkereskedelemnek és a gyermekek szexuális kizsákmányolásának megszüntetésére irányulnak.
A belső biztonság javítására irányuló együttes uniós stratégia a bűnüldözési együttműködés, a határigazgatás, a polgári védelem és a katasztrófavédelem segítségével hivatott fokozni a belső biztonságot.
A stratégia gyakorlati, illetve jogi eszközök segítségével veszi fel a harcot a szervezett bűnözés – a kábítószer- és emberkereskedelem, a pénzmosás, valamint a terrorizmus – ellen, így igyekszik megakadályozni a bűnözőket abban, hogy visszaéljenek az EU biztosította szabadságjogokkal. Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) keretében a tagállami rendőrségi szervek közötti koordináció javítására kerül sor.
cikke
