Intézményi ügyek

Az EU-intézmények hatásköreit az alapszerződések határozzák meg, amelyeket a tagállamok tárgyalták meg, és amelyeket minden egyes ország ratifikált. A szerződések által nem szabályozott szakpolitikai területeken az uniós tagországok szabadon gyakorolhatják nemzeti szuverenitásukat.

A legfontosabb szerződés a Római Szerződés (1957), amely életre hívta a később Európai Gazdasági Közösségként ismert egységet, illetve a Maastrichti Szerződés (az Európai Unióról szóló szerződés), amely 1993-ban lépett hatályba. A szerződések sorába tartozik ezenfelül az egységes európai piacot létrehozó Egységes Európai Okmány (1987), továbbá az Amszterdami (1999) és a Nizzai Szerződés (2003). A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a legújabb. Rendelkezései néhány korábbi szerződést módosítottak.

Az intézményi háromszög

Az uniós szakpolitikák kidolgozása és a döntéshozatal az alábbi három intézmény feladatkörébe tartozik:

• Európai Unió Tanácsa;
• Európai Bizottság;
• Európai Parlament.

Egy negyedik intézmény, az Európai Tanács jelöli ki a politikai irányvonalat és prioritásokat, azonban jogalkotási feladatokat nem lát el.

Az Európai Unió Tanácsa

Legfőbb döntéshozó szervként az Európai Unió Tanácsa rendelkezik a legszélesebb hatáskörrel a három intézmény közül. Az uniós tagállamokat képviselő szerv tagjai, az egyes tagállami miniszterek havonta több alkalommal üléseznek. Az intézmény kettős feladatot lát el: az Európai Parlamenttel közösen törvényhozói szerepet tölt be, az Európai Bizottsággal együtt pedig végrehajtó hatalmat gyakorol. A külkapcsolatokkal, a pénzügyekkel, a közlekedéssel, az energiával, a mezőgazdasággal stb. kapcsolatos ügyeket az adott témáért felelős miniszterek vitatják meg. Az intézmény közismert neve Miniszterek Tanácsa, vagy egyszerűen csak: Tanács.

A miniszterek döntéseiket leggyakrabban többségi szavazással hozzák meg, de a kényes kérdések – pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás, a kül- és biztonságpolitika területén – egyhangú határozathozatalt igényelnek.

Az Európai Bizottság

A Bizottság kormányoktól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Két fő feladata van: egyrészt szakpolitikai és jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, másrészt biztosítja, hogy a tagállamok betartsák az uniós szerződésekben, illetve a jogszabályokban rögzített rendelkezéseket A Bizottságot időnként a szerződések őrének is nevezik.

A biztosok kinevezése öt évre szól, így mandátumuk többé-kevésbé párhuzamos az Európai Parlament ötéves megbízatási időszakával. A testületet tagállamonként egy-egy biztos alkotja. Kinevezésüket megelőzően a biztosjelölteket az Európai Parlament alaposan átvilágítja.

Az Európai Parlament

A történelem során a parlamenteknek meg kellett küzdeniük azért a jogért, hogy a népet képviselhessék. Ez az Európai Parlament esetében is így volt. Az európai polgárok első ízben 1979-ben választhatták meg az Európai Parlament képviselőit közvetlen választások útján. A jelenlegi Parlamentet 2009 júniusában választották meg öt évre. Tagjai az Uniót alkotó 27 tagország jelöltjei közül kerülnek ki. Az intézmény 736 képviselőt számlál.

A Parlament fő feladata, hogy elfogadja az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezeteket. A Parlamentnek jogában áll bizalmatlansági szavazással feloszlatni az Európai Bizottságot.

Az Európai Tanács

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői az Európai Tanács keretében évente legalább négyszer találkoznak. Az Európai Tanács elnöke szükség esetén további üléseket hívhat össze. A találkozókon a résztvevők kijelölik a politikai irányvonalat és lendületet adnak az Unió munkájának. Az Európai Tanács rendszerint konszenzussal dönt.

A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot választott elnökkel és intézményi státusszal látta el.

A közösségi jog védelme

Az Európai Unió Bírósága hivatott biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat valamennyi tagország azonos módon értelmezze és alkalmazza.

A Bíróság az uniós tagállamokat, valamint az uniós intézményeket, vállalkozásokat és polgárokat érintő jogvitákban is eljárhat. A luxembourgi székhelyű Bíróságot tagállamonként egy bíró alkotja.

Egyéb intézmények és testületek

A négy nagy intézmény mellett az Európai Uniónak további hat, sajátos feladatkörrel rendelkező fontos szerve van:

• A Számvevőszék ellenőrzi, hogy az európai polgárok adóbefizetéséből befolyó uniós költségvetési források felhasználása megfelel-e a szabályoknak.
• A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank kezeli az eurót, és határozza meg az EU monetáris politikáját.
• Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága tanácsadó szervezet, amely a civil társadalom és helyi önkormányzatok érdekeit képviseli Brüsszelben.
• A luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bank projekteket finanszíroz az Unió szegényebb régióiban, és segíti a kis- és középvállalkozások fejlődését.
• Az Európai Ombudsman az állampolgárok, illetve a vállalkozások és egyéb szervezetek uniós intézmények ellen irányuló panaszait vizsgálja ki.

Az oldal tetejére

Uniós intézmények és szervek

• Az Európai Bizottság
  • Főtitkárság
  • Jobb szabályozás
  • Új kezdeményezések hatásvizsgálata
  • A Bizottság komitológiai nyilvántartása
  • Szakértői csoportok nyilvántartása
  • Átláthatósági nyilvántartás
• Az Európai Parlament
  • Alkotmányügyi Bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa
  • Általános Ügyek
• Európai Tanács
  • Európai Tanács
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
  • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
• Régiók Bizottsága
  • „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” szakbizottság
• Az Európai Unió Bírósága
  • Az Európai Unió Bírósága
• Európai Ombudsman
  • Európai Ombudsman

Kiadványok, hírlevelek és statisztikák

• Kiadványok
• Hírlevelek

Jogszabályok

• Az intézményi ügyekre vonatkozó uniós jogszabályok összefoglalói
• Az intézményi ügyekre vonatkozó hatályos jogszabályok
• Az Európai Unióról szóló szerződés - 13 - 19. cikk
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15 - 16. cikk, 223 - 309. cikk, 336. cikk