Az EU-intézmények hatásköreit az alapszerződések határozzák meg, amelyeket a tagállamok tárgyalták meg, és amelyeket minden egyes ország ratifikált. A szerződések által nem szabályozott szakpolitikai területeken az uniós tagországok szabadon gyakorolhatják nemzeti szuverenitásukat.
A legfontosabb szerződés a Római Szerződés (1957), amely életre hívta a később Európai Gazdasági Közösségként ismert egységet, illetve a Maastrichti Szerződés (az Európai Unióról szóló szerződés), amely 1993-ban lépett hatályba. A szerződések sorába tartozik ezenfelül az egységes európai piacot létrehozó Egységes Európai Okmány (1987), továbbá az Amszterdami (1999) és a Nizzai Szerződés (2003). A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a legújabb. Rendelkezései néhány korábbi szerződést módosítottak.
Az EU mind a 23 hivatalos nyelvre biztosít tolmácsolást.
Az intézményi háromszög
Az uniós szakpolitikák kidolgozása és a döntéshozatal az alábbi három intézmény feladatkörébe tartozik:
- Európai Unió Tanácsa;
- Európai Bizottság;
- Európai Parlament.
Egy negyedik intézmény, az Európai Tanács jelöli ki a politikai irányvonalat és prioritásokat, azonban jogalkotási feladatokat nem lát el.
Az Európai Unió Tanácsa
Legfőbb döntéshozó szervként az Európai Unió Tanácsa rendelkezik a legszélesebb hatáskörrel a három intézmény közül. Az uniós tagállamokat képviselő szerv tagjai, az egyes tagállami miniszterek havonta több alkalommal üléseznek. Az intézmény kettős feladatot lát el: az Európai Parlamenttel közösen törvényhozói szerepet tölt be, az Európai Bizottsággal együtt pedig végrehajtó hatalmat gyakorol. A külkapcsolatokkal, a pénzügyekkel, a közlekedéssel, az energiával, a mezőgazdasággal stb. kapcsolatos ügyeket az adott témáért felelős miniszterek vitatják meg. Az intézmény közismert neve Miniszterek Tanácsa, vagy egyszerűen csak: Tanács.
A miniszterek döntéseiket leggyakrabban többségi szavazással hozzák meg, de a kényes kérdések – pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás, a kül- és biztonságpolitika területén – egyhangú határozathozatalt igényelnek.
Az Európai Parlament strasbourgi épülete
Az Európai Bizottság
A Bizottság kormányoktól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Két fő feladata van: egyrészt szakpolitikai és jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, másrészt biztosítja, hogy a tagállamok betartsák az uniós szerződésekben, illetve a jogszabályokban rögzített rendelkezéseket A Bizottságot időnként a szerződések őrének is nevezik.
A biztosok kinevezése öt évre szól, így mandátumuk többé-kevésbé párhuzamos az Európai Parlament ötéves megbízatási időszakával. A testületet tagállamonként egy-egy biztos alkotja. Kinevezésüket megelőzően a biztosjelölteket az Európai Parlament alaposan átvilágítja.
Az Európai Parlament
A történelem során a parlamenteknek meg kellett küzdeniük azért a jogért, hogy a népet képviselhessék. Ez az Európai Parlament esetében is így volt. Az európai polgárok első ízben 1979-ben választhatták meg az Európai Parlament képviselőit közvetlen választások útján. A jelenlegi Parlamentet 2009 júniusában választották meg öt évre. Tagjai az Uniót alkotó 27 tagország jelöltjei közül kerülnek ki. Az intézmény 736 képviselőt számlál.
A Parlament fő feladata, hogy elfogadja az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezeteket. A Parlamentnek jogában áll bizalmatlansági szavazással feloszlatni az Európai Bizottságot.
Az Európai Tanács
Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői az Európai Tanács keretében évente legalább négyszer találkoznak. Az Európai Tanács elnöke szükség esetén további üléseket hívhat össze. A találkozókon a résztvevők kijelölik a politikai irányvonalat és lendületet adnak az Unió munkájának. Az Európai Tanács rendszerint konszenzussal dönt.
A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot választott elnökkel és intézményi státusszal látta el.
A közösségi jog védelme
Az Európai Unió Bírósága hivatott biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat valamennyi tagország azonos módon értelmezze és alkalmazza.
A Bíróság az uniós tagállamokat, valamint az uniós intézményeket, vállalkozásokat és polgárokat érintő jogvitákban is eljárhat. A luxembourgi székhelyű Bíróságot tagállamonként egy bíró alkotja.
Egyéb intézmények és testületek
A négy nagy intézmény mellett az Európai Uniónak további hat, sajátos feladatkörrel rendelkező fontos szerve van:
- A Számvevőszék ellenőrzi, hogy az európai polgárok adóbefizetéséből befolyó uniós költségvetési források felhasználása megfelel-e a szabályoknak.
- A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank kezeli az eurót, és határozza meg az EU monetáris politikáját.
- Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága tanácsadó szervezet, amely a civil társadalom és helyi önkormányzatok érdekeit képviseli Brüsszelben.
- A luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bank projekteket finanszíroz az Unió szegényebb régióiban, és segíti a kis- és középvállalkozások fejlődését.
- Az Európai Ombudsman az állampolgárok, illetve a vállalkozások és egyéb szervezetek uniós intézmények ellen irányuló panaszait vizsgálja ki.
