Intézményi ügyek


Az Európai Unió egyedülálló politikai képződmény. Tagjai független államok, amelyek közös célokat szem előtt tartva a kormányzás néhány fontos területén együtt hoznak meg bizonyos döntéseket. A tagországok állampolgárai egyben uniós polgárok is, ami feljogosítja őket arra, hogy részt vegyenek az Unió demokratikus életében.

Az egyes államokhoz hasonlóan az Uniónak is megvan a maga törvényhozói ága (Parlament és Tanács), végrehajtói ága (Bizottság) és független bírósági apparátusa (Bíróság).

Az uniós intézmények hatáskörét a tagállamok által folytatott tárgyalások eredményeként kidolgozott és általuk ratifikált alapító szerződések rögzítik. A szerződések által nem szabályozott szakpolitikai területeken a tagállami kormányok szabadon gyakorolhatják nemzeti szuverenitásukat.

A két legfontosabb szerződés:

  • a Római Szerződés (1958), amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK);
  • a Maastrichti Szerződés (1993), más néven az Európai Unióról szóló szerződés.
EU interpreter at work © EU

Az EU mind a 24 hivatalos nyelvre biztosít tolmácsolást.

A szerződések sorába tartozik ezenfelül az egységes európai piacot létrehozó Egységes Európai Okmány (1987), továbbá az Amszterdami (1999) és a Nizzai Szerződés (2003). Időrendben a legutolsó a Lisszaboni Szerződés (2009), amely módosítja néhány korábbi szerződés szövegét.

Intézményi háromszög

Az uniós szakpolitikák kidolgozása és a döntéshozatal az alábbi három intézmény feladatkörébe tartozik:

  • Európai Parlament,
  • Az Európai Unió Tanácsa,
  • Európai Bizottság.

Egy negyedik intézmény, az Európai Tanács jelöli ki a politikai irányvonalat és prioritásokat, jogalkotási feladatokat azonban nem lát el.

European Parliament in Strasbourg © Van Parys Media

Az Európai Parlament strasbourgi épülete

Európai Parlament

Az Európai Parlament feladata, hogy az uniós polgárok érdekeit közvetlenül képviselje. Az intézmény jogkörei az uniós alapszerződések többszöri módosításának következtében egyre jobban kiszélesedtek. Az európai polgárok első ízben 1979-ben választhatták meg az Európai Parlament képviselőit közvetlen választások útján. A jelenlegi Parlamentet 2009 júniusában választották meg öt évre. Az intézmény 766 képviselőt számlál, akik az Uniót alkotó 28 tagország jelöltjei közül kerülnek ki.

A Parlament legfontosabb feladata, hogy a Tanáccsal közösen elfogadja vagy elutasítsa a Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezeteket. A képviselőtestület feladatai közé tartozik az uniós költségvetés ellenőrzése és jóváhagyása is. A Parlament ezen túlmenően demokratikus felügyeletet gyakorol a Bizottság felett, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy bizalmatlansági indítvány elfogadásával módja van a testület feloszlatására.

Európai Tanács

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői évente legalább négyszer találkoznak az Európai Tanács keretében. A Tanács elnöke igény szerint további üléseket is összehívhat. A találkozók a politikai prioritások meghatározása mellett azt a célt szolgálják, hogy lendületet adjanak az EU munkájának. Az Európai Tanács rendszerint konszenzussal hozza meg döntéseit.

A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot intézményi státusszal ruházta fel, és létrehozta az Európai Tanács választott elnökének pozícióját.

Az Európai Unió Tanácsa

az uniós tagállamok kormányait képviselő szerv, tagjai, az egyes tagállamok miniszterei havonta több alkalommal üléseznek. Az intézmény kettős feladatot lát el: a Parlamenttel közösen törvényhozói szerepet tölt be, a Bizottsággal együtt pedig végrehajtó hatalmat gyakorol. A külkapcsolatokkal, a gazdasági- és pénzügyekkel, a közlekedéssel, az energiával, a mezőgazdasággal stb. kapcsolatos ügyekről az adott szakpolitikai területért felelős miniszterek folytatnak megbeszélést és hoznak döntést. Az intézmény közismert neve Miniszterek Tanácsa, vagy egyszerűen csak: Tanács.

A miniszterek leggyakrabban minősített többségi szavazással hozzák meg döntéseiket, de több olyan kérdés is van – pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás, illetve a kül- és biztonságpolitika területén –, amely egyhangú határozathozatalt igényel.

Európai Bizottság

A Bizottság a tagállami kormányoktól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Négy fő feladata van:

  • uniós szakpolitikai és jogszabály-javaslatokat dolgoz ki;
  • gondoskodik az uniós szerződések és jogszabályok betartásáról (a „szerződések őre”);
  • irányítja és végrehajta az uniós szakpolitikákat és az uniós költségvetést;
  • képviseli az Uniót a nemzetközi színtéren.

Az Európai Tanács, illetve a Tanács ötévente, az európai parlamenti választásokat követően nevezi ki az új Bizottságot. A Bizottság elnökét a Parlament választja meg az Európai Tanács javaslata alapján. A Bizottságot jelenleg tagállamonként egy biztos alkotja, ideértve a Bizottság elnökét és alelnökét is. Kinevezésüket megelőzően a biztosjelölteket az Európai Parlament alaposan átvilágítja.

A közösségi jog védelme

Az Európai Unió Bírósága hivatott biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat valamennyi tagország azonos módon értelmezze és alkalmazza.

A Bíróság az uniós tagállamokat, valamint az uniós intézményeket, vállalkozásokat és polgárokat érintő jogvitákban is eljárhat. A luxembourgi székhelyű testületet tagállamonként egy bíró alkotja.

Egyéb intézmények és szervek

Az Uniónak nyolc másik fő szerve van, amelyek mind meghatározott feladatokat látnak el:

  • Európai Központi Bank – a frankfurti székhelyű intézmény irányítja az euróövezeti monetáris politikát.
  • Számvevőszék – ez az intézmény ellenőrzi, hogy a különböző adó- és vámbefizetésekből befolyó uniós költségvetési források felhasználása megfelel-e a szabályoknak.
  • Európai Külügyi Szolgálat – az EU külügyi és biztonságpolitikai szerve, amelynek munkáját a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő irányítja.
  • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és Régiók Bizottsága – a Brüsszelben működő konzultatív szervek képviselik a szociális partnereket, a civil társadalmat, valamint a helyi és a regionális önkormányzatokat.
  • Európai Beruházási Bank – a luxembourgi székhelyű intézmény projekteket finanszíroz az Unió szegényebb régióiban, és támogatja a kis- és középvállalkozások működését.
  • Európai ombudsman – az ombusdsmani hivatal az állampolgárok, vállalkozások és egyéb szervezetek által az uniós intézmények hivatali visszásságaival kapcsolatban benyújtott panaszokat vizsgálja ki.
  • Európai adatvédelmi biztos – a biztos hivatala gondoskodik arról, hogy az uniós intézmények és szervek a polgárok személyes adatainak feldolgozása során tiszteletben tartsák a magánélethez való jogot.

Az uniós jognak a különböző szakterületeken történő konkrét végrehajtását az EU 40 ügynöksége felügyeli, melyek jellegüket és méretüket tekintve sokfélék, és székhelyük más-más helyen található az Unió területén.

Az oldal tetejére

Az oldal tetejére



Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?