A digitális forradalom sikeréért
Noha az információs forradalom – a mobiltelefonok, az internet és a nagy sebességű digitális rendszerek térnyerése – szempontjából a legfőbb mozgatórugót a technológia és a piac jelenti, az EU fontos szerepet játszik a folyamatban, hiszen:
- meghatározza a piacnyitás ütemét;
- tisztességes versenyt biztosít minden vállalatnak;
- védi a fogyasztók érdekeit;
- műszaki szabványokat dolgoz ki.
Mindezek eredményeként az egyéni és üzleti felhasználók olcsóbb, megbízhatóbb és jobb minőségű szolgáltatások közül választhatnak. Bővült továbbá a szolgáltatók és a szolgáltatások köre is, következésképpen robbanásszerűen megnőtt a mobiltelefonok és az internet-hozzáférés iránti kereslet.
Egy a sok rendszeres felhasználó közül.
A szabályozástól a versenyig
A kommunikációs és a műsorszórási technológiák – digitalizációnak köszönhető – konvergenciája arra késztette az Uniót, hogy 2003-ban szabályozást vezessen be minden elektronikus hírközlő hálózatra és hírközlési szolgáltatásra vonatkozóan.
Jelenleg folyik e szabályok felülvizsgálata, amelynek során az EU arra összpontosít, hogy:
- a fogyasztók – ideértve a fogyatékkal élőket is – mind elérhető árakon férhessenek hozzá az alapszolgáltatásokhoz (telefon, fax, internet, ingyenes segélyhívás);
- a verseny további ösztönzést kapjon azáltal, hogy a felülvizsgálat eredményeként csökken majd az az erőfölény, amelyet a korábbi tagállami távközlési monopóliumok megőriztek egyes szolgáltatások – például a széles sávú internet – terén.
A szabályokat az egyes uniós országok hatóságai önállóan alkalmazzák. A tagállami szabályozó szervek uniós szinten különböző fórumokon keresztül – pl. az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC (korábban: európai szabályozók csoportja, ERG) révén 
koordinálják politikáikat.
A felülvizsgálat arra irányul, hogy tovább egyszerűsödjön a szabályozás. Célja, hogy a BEREC átvegye a szabályozó szerep egy részét, és így egész Európában egyetlen ügynökség feleljen a szabályozásért.
A gazdasági növekedés ösztönzése
Az információs technológiák ma már fontos részét képezik a gazdasági növekedést célzó európai stratégiának. Ezt mindenekelőtt a digitális menetrend biztosítja, amely számos szakpolitikát és intézkedést vázol fel abból a célból, hogy a digitális forradalomból származó előnyöket mindenki maximális mértékben élvezhesse.
A Bizottság ebből a célból szorosan együttműködik a tagállami kormányokkal, valamint a megfelelő szervezetekkel és vállalatokkal. A digitális menetrenddel kapcsolatos éves közgyűlésen az érintettek megvitathatják egymással az elért előrehaladást és a felmerülő problémákat .
A digitális szakadék áthidalása
Noha az európaiak több mint a fele rendszeresen használja az internetet, és a mobiltelefon használata még az internetezésnél is gyorsabban terjed, az EU arra törekszik, hogy a lehető legtöbb ember éljen az információs technológiák által biztosított lehetőségekkel.
A hatékonyan működő és versenyképes gazdaság kiépítése érdekében:
- a vállalatok és az egyéni felhasználók számára hozzáférést kell biztosítani az olcsó és magas színvonalú kommunikációs infrastruktúrához és a szolgáltatások széles köréhez;
- mindenkit fel kell vértezni azokkal a jártasságokkal, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az információs társadalom korában éljenek és dolgozzanak.
Az EU ezt többek között a következő konkrét intézkedések révén kívánja elérni:
- biztosítja, hogy a szolgáltatók az EU területén méltányos díjakat számítsanak fel a külföldi mobiltelefon-használatért (lásd: roaming-díjak );
- támogatja az internet-hozzáférést és az új digitális szolgáltatások térhódítását az EU szegényebb (gyakran távol eső) régióiban;
- elősegíti, hogy minél több háztartás rendelkezzen hozzáféréssel a nagy sebességű, széles sávú kommunikációs hálózatokhoz;
- támogatja a vállalatok számára biztosított elektronikus üzleti szolgáltatások, valamint az interneten elérhető közszolgáltatások térnyerését.
A kulcs a széles sávú internet
A széles sávú internetkapcsolat gyors, olcsó és folyamatos online kommunikációt biztosít. Ma az uniós háztartások közel 30%-a rendelkezik ilyen kapcsolattal, ám ez az arány alacsonyabb azokban az országokban, amelyek 2004 óta csatlakoztak az EU-hoz.
A cél az, hogy az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak és a múzeumok rákapcsolódjanak a széles sávú hálózatokra. Az iskoláknak ma már mintegy 96%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, és 67%-ukban ki van építve a széles sávú internet-hálózat.
Az EU-tagállamok kormányai online is biztosítanak egészségügyi szolgáltatásokat: betegségmegelőzéssel kapcsolatos információkkal látják el a polgárokat, online egészségügyi nyilvántartásokat működtetnek, valamint lehetővé teszik a távkonzultációt és az egészségügyi kiadások elektronikus térítését.
