Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem

Az EU világszerte jelen van a válságövezetekben, például Líbiában, Afganisztánban, a megszállt palesztin területeken, valamint Afrika és Délkelet-Ázsia több részén is. Ezenkívül segélyezési műveleteket hajt végre olyan területeken, ahol sokáig elhúzódik a válság, illetve ahol egy konfliktus után még nem stabilizálódott a helyzet. A világ legkiszolgáltatottabb népcsoportjainak segítése a nemzetközi közösség erkölcsi kötelessége, és az Európai Bizottság régóta elkötelezte magát amellett, hogy segítséget nyújt a katasztrófák, illetve fegyveres konfliktusok áldozatainak. Az uniós intézmény humanitárius segítségnyújtással foglalkozó szervezeti egysége közvetlen segítséget nyújt a katasztrófa sújtotta területek lakosainak, állampolgárságukra, valamint vallási, nemi, illetve etnikai hovatartozásukra való tekintet nélkül.

Az ECHO szerepe

Az EU segítségnyújtási műveleteit az Európai Bizottság egyik szervezeti egysége, az ECHO, azaz a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága irányítja. Az ECHO munkája világosan jelzi, hogy az utóbbi időben a világon megnőtt a súlyos válságok száma. Tevékenysége arra is rávilágít: az EU, akár határain belüli, akár határain kívüli területeket sújt a természeti vagy ember okozta csapás, vezető szerepet vállal abban, hogy az áldozatokat ellássa a legnélkülözhetetlenebb eszközökkel, és szakértői segítséget biztosítson számukra. A főigazgatóság humanitárius segítségnyújtásra elkülönített átlagos éves költségvetése az utóbbi évek folyamán 900 millió euró körül mozgott.

Az ECHO legfontosabb feladata az életmentés, a szenvedés enyhítése és a szenvedők integritásának és emberi méltóságának védelme. A segélyszállítmányok többek között sátrat, pokrócot, élelmiszert, gyógyszert, orvosi felszerelést, víztisztító berendezést, tüzelő- és üzemanyagot biztosítanak a bajbajutottak részére. Az ECHO ezenkívül orvoscsoportok és aknamentesítést végző tűzszerészek tevékenységét finanszírozza, és szállítási és logisztikai támogatást nyújt. A főigazgatóság 1992 óta a világ több mint 130 országában segített a rászorulókon.

A humanitárius segítségnyújtás mellett az ECHO a polgári védelem uniós szintű összehangolását is igyekszik megkönnyíteni. Az általa működtetett megfigyelési és tájékoztatási központ (MIC) – az uniós polgári védelmi mechanizmus műveleti központja – a nap 24 órájában készenlétben áll. Minden olyan ország, amelyet súlyos katasztrófa ér, akár uniós tagállam, akár nem, segítséget kérhet a MIC-en keresztül. A MIC a 31 részt vevő ország (a 27 tagállam, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Horvátország) és a bajbajutott ország kommunikációs központjául szolgál, és friss információkkal látja el őket a válsághelyzet alakulásáról. Ezenkívül koordinációs szerepet játszik: összehangolja a részt vevő országok által felajánlott segítséget és a válság sújtotta országban felmerülő szükségleteket.

Partnerhálózatok

Az EU és az ECHO önmagában nem képes elegendő erőforrást felszabadítani ahhoz, hogy vészhelyzetekben képes legyen segélyszállítmányokról és mentőcsoportokról gondoskodni, illetve a helyszínen sürgősségi kórházakat felállítani és ideiglenes kommunikációs rendszereket kiépíteni. Az ECHO finanszírozza és koordinálja ezeket a műveleteket, de a polgári védelemhez szükség van az egyes EU-tagországok segítségére is. A humanitárius műveletek esetében az ECHO a civil szervezetekre (nem kormányzati szervezetek) és az ENSZ szakosodott szervezeteire, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok segítségére támaszkodik a segélyprogramok működtetéséhez.

A humanitárius segítségnyújtásban a partnerek mindegyike meghatározott feladatot lát el. A civil szervezetek gyakran a polgárháborús övezetekben játszanak döntő szerepet, akárcsak a Vöröskereszt is. Összetett, nagy területeket érintő és nagy népmozgással járó válságok idején csak a főbb ENSZ-ügynökségek – például a Világélelmezési Program vagy az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága – képesek arra, hogy nagy mennyiségben segélyt juttassanak el az áldozatok mindegyikéhez. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának ügynökei az egész világon tevékenyek. Gyakran ez a szervezet bizonyul a legalkalmasabbnak arra, hogy a segélyszállítmányokat gyorsan eljuttassa a váratlan természeti csapások által sújtott területekre.

Segítő kéz

Az EU az alábbi formákban nyújt humanitárius segítséget:

• Gyorssegély – ez pénzbeli juttatást jelent, melynek segítségével katasztrófákat követően gyógyszereket, élelmiszereket és más életszükségleti cikkeket lehet beszerezni és a helyszínre juttatni, menedék- és lakhelyekről lehet gondoskodni, továbbá a helyreállítási munkát lehet finanszírozni.
• Élelmiszersegély – az EU vagy élelmiszerek beszerzését finanszírozza az éhínség vagy aszály sújtotta területeken, így biztosítva az ellátás biztonságát mindaddig, amíg a helyi élelmiszer-termelés újra be nem indul, vagy élelmiszerszállítmányok eljuttatását támogatja ott, ahol ember okozta vagy váratlan természeti katasztrófa nyomán hirtelen élelemhiány alakul ki.
• A településüket vagy régiójukat, sok esetben országukat is elhagyni elhagyni kényszerülő menekültek számára nyújtott segély – az EU gondoskodik arról, hogy a menekültek át tudják vészelni a nehézségeket addig, amíg haza nem térhetnek, vagy egy másik országban le nem telepednek.
• A katasztrófakockázat csökkentésére szánt segély – az EU az e célra fordított összegekkel a katasztrófavédelmi felkészültség javítását is finanszírozza, és kockázatcsökkentésre törekszik a humanitárius segítségnyújtás valamennyi vetülete tekintetében.

Kilépési stratégia és zökkenőmentes átmenet

A katasztrófaelhárítás és a sürgősségi segítségnyújtás – nevének megfelelően – rövid távú tevékenységeket jelöl. Az EU által finanszírozott műveletek általában hat hónapnál kevesebb időt vesznek igénybe. Az Unió azonban gondoskodni kíván arról, hogy a humanitárius segélyezés lezárultával a kedvezményezettek képesek legyenek megbirkózni a nehézségekkel, illetve hogy a rövid távon biztosított segélyt hosszú távú fejlesztési támogatás váltsa fel. Fennáll ugyanis az a kockázat, hogy a humanitárius segítségnyújtás megszűnésekor semmilyen további intézkedés nem lép a segélyprogamok helyébe.

E kockázat csökkentése érdekében az EU arra ösztönzi helyszínen dolgozó partnereit, hogy projektjeik kidolgozásakor gondoskodjanak ún. kilépési stratégiáról. Más szóval a katasztrófaelhárítás befejezését követően adják vissza az ellenőrzést a helyi hatóságoknak, vagy – amennyiben erre nincs lehetőségük – gondoskodjanak arról, hogy tevékenységük helyébe más segélyezési formák lépjenek.

Napjainkban az uniós segélyintézkedések legfőbb célterületét az afrikai kontinens jelenti, de kiemelt figyelem jut a Közel-Kelet és Ázsia országainak is.

Az oldal tetejére

Uniós intézmények és szervek

• Európai Bizottság
  • Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem
  • Európai Külügyi Szolgálat
• Európai Parlament
  • Külügyi Bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa
  • Külügyek
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
  • „Külkapcsolatok” szekció
• Régiók Bizottsága
  • „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” szakbizottság

Forrásszerzési lehetőségek

• Támogatások
• Ajánlati felhívások (közbeszerzés)

Kiadványok, hírlevelek és statisztikák

• Kiadványok
• Hírlevelek
• Statisztikák

Jogszabályok

• A humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályok összefoglalói
• A humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó hatályos jogszabályok
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés – 214. cikk