Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem


Válsághelyzetben – függetlenül attól, hogy azt társadalmi vagy természeti okok idézték-e elő – az Európai Uniót egyetlen cél vezérli: az, hogy a bajbajutottak a lehető leggyorsabban segítséget kapjanak. Az EU régóta elkötelezetten segíti a válságok áldozatait, és ahol szükség van rá, közvetlen segítséget nyújt a katasztrófa sújtotta területek lakosainak, állampolgárságukra, valamint vallási, nemi, illetve etnikai hovatartozásukra való tekintet nélkül.

Az EU világszerte jelen van a válságövezetekben, például Szíriában, Afganisztánban, a megszállt palesztin területeken, valamint Afrika, Közép- és Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia több részén. Ezenkívül segélyezési műveleteket hajt végre olyan területeken, amelyeket tartós válság sújt, illetve ahol egy konfliktus után még nem stabilizálódott a helyzet.

A segélyek ágazati megosztását mutató kördiagram. A segély legnagobb részét az élelem teszi ki.

A humanitárius segély megoszlása ágazatonként (2011-ben)

Az ECHO szerepe

Az EU segítségnyújtási műveleteit az Európai Bizottság egyik szervezeti egysége, az ECHO, azaz a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága irányítja. Az ECHO tevékenységének bővülése világosan jelzi, hogy az eltelt időben a világon egyre több súlyos válság robbant ki. Munkája arról is tanúskodik, hogy az EU vezető szerepet vállal az áldozatok megsegítésében. Az utóbbi időben a humanitárius műveletekre fordított átlagos költségvetés 1 milliárd euró körül volt évente, és ez az összeg több mint 100 millió rászorulónak nyújt segítséget minden évben.

Az ECHO legfontosabb feladata az életmentés, a szenvedés enyhítése és a szenvedők integritásának és emberi méltóságának védelme. A segélyszállítmányok többek között sátrat, pokrócot, élelmiszert, gyógyszert, orvosi felszerelést, víztisztító berendezéseket, valamint tüzelő- és üzemanyagot juttatnak el a bajbajutottakhoz. Az ECHO ezenkívül orvoscsoportok és aknamentesítést végző tűzszerészek tevékenységét finanszírozza, és szállítási és logisztikai támogatást nyújt. A főigazgatóság 1992 óta a világ több mint 140 országában segített a rászorulókon.

Törmelékek között a helyiekkel beszélő férfi, európai uniós mellényben © European Union – EC/ECHO

A Törökország Van tartományában 2011-ben bekövetkezett földrengéskor az európai segítségnyújtást egy uniós polgári védelmi csapat koordinálta.

A humanitárius segítségnyújtás mellett az ECHO a polgári védelem uniós szintű összehangolásához is segítséget nyújt. Az általa működtetett megfigyelési és tájékoztatási központot az EU 2013 első felében kibővítette, létrehozva az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központot. A megfigyelési és tájékoztatási központ/Európai Vészhelyzet-reagálási Központ az uniós polgári védelmi mechanizmus műveleti központja, mely a nap 24 órájában készenlétben áll. Minden olyan ország, amelyet súlyos katasztrófa ér, segítséget kérhet a központon keresztül, függetlenül attól, hogy tagja-e az EU-nak, vagy sem. A központ:

  • a 31 részt vevő ország (a 28 tagállam, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia), a bajba jutott ország és a helyszínre küldött szakértők kommunikációs központjául szolgál;
  • friss információkat biztosít a helyzet alakulásáról;
  • koordinációs szerepet játszik, összehangolva a részt vevő országok által felajánlott segítséget és a válság sújtotta országban felmerülő szükségleteket.

Partnerhálózatok

Turkana nő hagyományos öltözetben és egy, turkana fejdíszt és ékszereket viselő uniós segélymunkás © European Union – EC/ECHO/Malini Morzaria

A turkana törzs egyik nőtagja ékszereivel, valamint táskákkal és vizes/tejes palackokkal – a helybéli asszonyok által árusított tárgyakkal – ékesíti fel az Oxfam egyik dolgozóját.

Az ECHO maga nem rendelkezik a szükséges emberi erőforrásokkal és felszereléssel ahhoz, hogy vészhelyzetekben képes legyen sürgősségi segélyszállítmányokról és mentőcsoportokról gondoskodni, illetve a helyszínen sürgősségi kórházakat felállítani, vagy ideiglenes kommunikációs rendszereket kiépíteni. Ezért a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága a műveletek finanszírozásáról és összehangolásáról gondoskodik, civil szervezetekre, az ENSZ szakosodott ügynökségeire és a nemzetközi Vöröskeresztre, illetve Vörös Félholdra bízva a helyszíni feladatok ellátását.

Segítő kéz

Az EU az alábbi formákban nyújt humanitárius segítséget:

  • az ellenálló képesség fejlesztése, hogy fegyveres erőszak, konfliktus, szárazság és más természeti katasztrófa után az érintett egyének, családok, közösségek, régiók és országok alkalmazkodni tudjanak a kialakult helyzethez és talpra tudjanak állni;
  • gyorssegély, ami pénzbeli juttatást jelent, melynek segítségével katasztrófákat követően gyógyszereket, élelmiszereket és más szükségleti cikkeket lehet beszerezni és a helyszínre juttatni, menedék- és lakhelyekről lehet gondoskodni, továbbá a helyreállítási munkát lehet finanszírozni;
  • élelmezési segély, ami élelmiszerek beszerzését finanszírozza az éhínség vagy aszály sújtotta területeken, így biztosítva az ellátás biztonságát mindaddig, amíg a helyi élelmiszer-termelés újra be nem indul, illetve élelmiszer-szállítmányok eljuttatását támogatja ott, ahol ember okozta vagy váratlan természeti katasztrófa nyomán hirtelen élelmiszerhiány alakul ki;
  • menekültek segélyezése, hogy át tudják vészelni a nehézségeket addig, amíg haza nem térhetnek, vagy egy másik országban le nem telepednek;
  • katasztrófakockázat csökkentésére szánt segély, mely többek között a katasztrófavédelmi felkészültség javítását finanszírozza, és kockázatcsökkentést hivatott elősegíteni a humanitárius segítségnyújtás valamennyi vetülete tekintetében.

Kilépési stratégia és a műveletek befejezése

A katasztrófaelhárítás és a sürgősségi segítségnyújtás – nevének megfelelően – rövid távú tevékenységeket jelöl. Az EU által finanszírozott műveletek általában 6 hónapnál rövidebb ideig tartanak. Az Unió azonban gondoskodni kíván arról, hogy a humanitárius segélyezés lezárultával a kedvezményezettek képesek legyenek megbirkózni a nehézségekkel, illetve hogy a rövid távon biztosított segélyt hosszú távú fejlesztési támogatás váltsa fel.

Annak érdekében, hogy a segítségnyújtás befejeztével az emberek ne maradjanak teljesen magukra, az EU arra kéri helyszínen dolgozó partnereit, hogy projektjeik kidolgozásakor gondoskodjanak ún. kilépési stratégiáról. Más szóval a katasztrófaelhárítás befejezését követően adják vissza az ellenőrzést a helyi hatóságoknak, vagy – amennyiben erre nincs lehetőségük – gondoskodjanak arról, hogy tevékenységük helyébe más segélyezési formák lépjenek.

„A béke gyermekei”: a 2012. évi Nobel-békedíjjal kitüntetett Európai Unió kezdeményezése

2012-ben a Nobel-békedíjat az Európai Unió kapta az európai béke megteremtésében való sikeres közreműködéséért. Az EU a szolidaritás szellemében a díjjal járó pénzt azoknak a gyermekeknek a megsegítésére költi, akiknek nem adatott meg az, hogy békében nőjenek fel. Sőt, az EU a Nobel-díjjal kapott pénzt megkétszerezi, azaz 2 millió eurót fordít olyan projektekre, amelyek konfliktusos övezetekben élő gyermekeknek adnak lehetőséget a tanulásra. A kiválasztott projektek biztonságos és gyermekbarát környezetben 23 ezer gyermeknek fognak alapszintű oktatást biztosítani Irakban, Kolumbiában, Ecuadorban, Etiópiában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Pakisztánban.

Az oldal tetejére

Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem

Megjelent: 2013 februárjában

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Maradj kapcsolatban

Facebook

  • Európai Bizottság – humanitárius segítségnyújtás és polgári védelemEnglish (en)

Twitter

  • Európai Bizottság - Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelemEnglish (en)

Az oldal tetejére

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?