Közegészségügy

Az EU egészségügyi stratégiája és közegészségügyi programja

Az EU „Együtt az egészségért” elnevezésű egészségügyi stratégiájában [123 KB] – amely tevékenységeinek alapjait képezi –az alábbi három ambiciózus célt tűzte ki annak megvalósítása érdekében, hogy az emberek ne csak tovább, hanem egészségesebben is éljenek:

• az egészség védelme az öregedő Európában,
• az emberek védelme az egészséget fenyegető veszélyektől,
• dinamikus egészségügyi rendszerek és új technológiák támogatása.

Az EU egészségügyi programja hozzájárul a stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. Célja, hogy kiegészítse és támogassa az uniós országok szakpolitikáit és intézkedéseit, illetve hogy további értékeket adjon hozzájuk. Különösen az alábbi téren kíván eredményeket elérni:

• az egészség védelme és az egészséges életmód népszerűsítése, ideértve az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését,
• az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretanyag átadása,
• az érintett szereplőkkel való szoros együttműködés.

A programot a luxemburgi székhelyű Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség irányítja.

Betegségek megelőzése

Sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük egészségünket és megelőzzük a betegségeket. Például:

• Figyeljünk oda, mit és milyen mennyiségben eszünk vagy iszunk, illetve hogy milyen gyakran végzünk testmozgást! Az elhízás a szívbetegség, a cukorbaj és bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának egyik fő oka. Az EU azon munkálkodik, hogy előmozdítsa a felelősségteljes élelmiszer-címkézést, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, mit is esznek.
• Menjünk el szűrővizsgálatokra! A Bizottság arra törekszik, hogy a mell-, méhnyak- és vastagbélrák kiszűrésére irányuló vizsgálatok EU-szerte elérhetőek legyenek. Szakértőket hív össze Európa különböző részeiről, hogy megosszák egymással tudásukat. Elkerülhetők lesznek ezáltal az átfedések és az erőfeszítések elaprózódása, és a források a legoptimálisabban használhatók fel ezen a területen.
• Csökkentsük az alkoholfogyasztást és a dohányzást! Az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy tájékoztassa az embereket azokról az egészségügyi problémákról, amelyek a krónikus betegségeket okozó szokásokhoz (pl. dohányzás, helytelen táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás) kapcsolódnak.
• Szükség esetén oltassuk be magunkat! Az EU és a tagállami hatóságok azt vizsgálják, hogyan lehetne még több személyt beoltani a szezonális influenza ellen.

Korai figyelmeztetés és reagálás

A világ összes egészségügyi hatósága folyamatos aggodalommal figyeli a közegészséget fenyegető veszélyek esetleges megjelenését. Az EU és tagállamai egy felkészülésre és válaszadásra képes rendszer (pl. korai figyelmeztető rendszerek) kiépítésén dolgozik, hogy szembe tudjanak szállni az olyan veszélyekkel, mint például a 2009-es H1N1(sertésinfluenza)-járvány.

A stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felméri az újonnan megjelenő egészségügyi veszélyeket, lehetővé téve ezáltal az Uniónak, hogy gyors válaszintézkedéseket hozhasson a közegészségügyet fenyegető vészhelyzetekben.

A központ feladata a jelenlegi és az új egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos ismeretek összesítése és terjesztése. A tagállami betegségmegelőzési és járványügyi szervekkel együttműködve európai szintű járványfelügyeleti rendszer kiépítésén dolgozik.

Gyógyszerek

Valamennyi új gyógyszert az uniós forgalomba hozatal előtt engedélyeztetni kell.

Ezt követően a gyógyszerek biztonságos voltát az EU folyamatosan nyomon követi. Amennyiben egy adott gyógyszer elfogadhatatlan negatív mellékhatásokkal jár, farmakovigilanciai rendszere révén gyors intézkedések hozhatók (pl. a forgalombahozatali engedély felfüggesztése vagy visszavonása).

A Londonban székelő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) koordinálja a gyógyszerek minőségének, biztonságának és hatékonyságának tudományos értékelését.

Kutatás és innováció

Az EU a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramon belül 2007 és 2013 között 6 milliárd eurót költ egészségügyi kutatásra. A hangsúly az alábbi tevékenységeken van:

• klinikai alkalmazások kidolgozása az alapvető kutatási eredmények alapján,
• új eljárások kifejlesztése és jóváhagyása,
• az egészséges életmód népszerűsítése, megelőzési stratégiák,
• jobb diagnosztikai eszközök és gyógyászati technológiák,
• fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerek.

Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz bárhol az EU-ban

Az emberek általában a lakóhelyükhöz közeli településeken veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, néha azonban – gyakorlati okokból vagy szükségből – egy másik uniós tagállam egészségügyi ellátóihoz kell fordulniuk. Ez olyankor történhet például, ha a legközelebbi ellátó szerv a határ túloldalán található vagy ha az adott kezelés csak külföldön végezhető el.

A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló uniós jogszabály egyértelműen kijelenti, hogy az európaiaknak joguk van arra, hogy egy másik uniós tagállamban vegyenek igénybe egészségügyi ellátást és az ellátás költségeit visszatéríttessék. A jogszabályt az uniós tagállamoknak 2013-ra alkalmazniuk kell. A jogi aktus emellett:

• a tagállami egészségügyi hatóságok számára egyszerűbbé teszi a szorosabb együttműködést, valamint az egészségügyi ellátás minőségi és biztonsági előírásaival kapcsolatos információk cseréjét,
• biztosítja, hogy a rendelvényeket valamennyi uniós tagállamban elismerjék,
• megalapozza a speciális szakértelemmel rendelkező egészségügyi ellátókból álló Európai referenciahálózatok létrehozást, amelynek célja, hogy a szakértők Európa-szerte meg tudják osztani a bevált egészségügyi gyakorlatokat.

Egy másik kezdeményezés gyümölcse, az európai egészségbiztosítási kártya megkönnyíti a nyaralóknak és az üzletembereknek, hogy érvényesíthessék az egészségügyi ellátáshoz való jogukat abban az esetben, ha egy másik uniós vagy európai országban betegednek meg.

Egészségügy – globális megközelítés

A globális egészségügy fogalma azokra az egészségügyi témakörökre utal, amelyek túlmutatnak a tagállami határokon és kormányokon, és amelyekre csak nemzetközi horizontú intézkedésekkel lehet hatni. Ide tartozik a kereskedelem, a migráció, a biztonság, az élelmiszerbiztonság és az éghajlatváltozás.

Az Európai Bizottság szorosan együttműködik az olyan stratégiai partnerekkel, mint az Egészségügyi Világszervezet. Munkájuk alapját a globális egészségpolitikai keretrendszer képezi, amely kapcsán a szakértők hat főbb kihívást azonosítottak:

• igazságosság,
• a globalizációra adott válaszintézkedések következetessége,
• hozzáférés és innováció,
• egészség mint emberi jog,
• kormányzás,
• kutatás.

További fontos témák:

• globális szintű szolidaritás – nem csupán a fejlesztési segélyek kapcsán, hanem a munkaerőre és a gyógyszerekhez való hozzáférésre irányuló szakpolitikák kapcsán is,
• a külső és a belső uniós szakpolitikák közötti összhang.