Egészségügy


Egészségügyi politikájával az EU azt szeretné elérni, hogy az EU minden lakosa magas színvonalú egészségügyi ellátásban részesülhessen. Az uniós egészségügyi politika elsődleges céljai a következők:

  • a betegségek megelőzése,
  • az egészségesebb életmód népszerűsítése, és
  • az emberek védelme az egészséget fenyegető veszélyekkel (pl. járványokkal) szemben.

Az egészségügyi ellátásról és annak megszervezéséről az uniós tagállamoknak kell gondoskodniuk. Az EU értékteremtő ereje abban áll, hogy a tagállamokat arra ösztönzi: a nemzetközi partnerekkel, például az Egészségügyi Világszervezettel szoros együttműködésben gondolkodjanak el együtt, miképp lehet leghatékonyabban kezelni a közös, globális szintű kihívásokat

Az uniós fellépés az EU egészségügyi stratégiáján DeutschEnglishfrançais alapul, amely a következőket célozza:

  • az egészség védelme az egyre idősödő Európában,
  • az emberek védelme az egészséget fenyegető veszélyekkel szemben,
  • dinamikus egészségügyi rendszerek és új technológiák támogatása.

Az uniós egészségügyi program támogatja és kiegészíti a tagállami intézkedéseket a következő területeken:

  • az egészség védelme és egészségjavító intézkedések, ideértve az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését,
  • az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretanyag terjesztése,
  • együttműködés az érintett szereplőkkel.

A programot a luxembourgi székhelyű Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség English irányítja.

Zöldségeket falatozó kisfiú © Van Parys Media

Az EU népszerűsíti az egészségesebb táplálkozást.

Betegségek megelőzése

Az EU támogatja a betegségek megelőzését célzó tevékenységeket, így például:

  • a felelősségteljes élelmiszer-címkézést, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, mit is esznek,
  • a mell-, méhnyak- és vastagbélrák korai felfedezésére irányuló, EU-szerte igénybe vehető szűrővizsgálatokat. A Bizottság elősegíti a különböző tagállamokban tevékenykedő szakértők közötti tudásmegosztást és információcserét, hogy a szétszórtan, egymással párhuzamosan tett erőfeszítések kiküszöbölésével a források felhasználása összehangoltan, a lehető leghatékonyabban történjen,
  • a figyelemfelkeltő és ismeretterjesztő kampányokat, hogy az emberek megfelelően tájékozódjanak azokról az egészségügyi problémákról, amelyek a krónikus betegségeket okozó szokásokhoz (pl. dohányzás, helytelen táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás) kapcsolódnak,
  • az ajánlott védőoltások, pl. a szezonális influenza elleni védőoltás alkalmazásának térnyerését.

Korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerek

Az EU és tagállamai készültségi és reagálási képességek (pl. korai figyelmeztető rendszerek) kiépítésén dolgoznak, hogy szembe tudjanak szállni az olyan veszélyekkel, mint például a 2009-es H1N1(sertésinfluenza)-járvány.

A stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) English felméri az új egészségügyi veszélyeket, lehetővé téve ezáltal az Uniónak, hogy gyors válaszintézkedéseket hozhasson a közegészségügyi vészhelyzetekben. A központ összesíti és terjeszti a jelenlegi és az új egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos ismereteket. AZ ECDC a tagállami betegségmegelőzési és járványügyi szervekkel együttműködve európai szintű járványfelügyeleti rendszer kiépítésén dolgozik.

Gyógyszerek

Szemfesték © Pixelio

Az EU közegészségügyi politikája garantálja, hogy csakis biztonságos kozmetikumok kerülhessenek piaci forgalomba.

Valamennyi új gyógyszert engedélyeztetni kell ahhoz, hogy forgalomba lehessen hozni az Unióban. Ezt követően az eladásra kínált gyógyszerek biztonságosságát az EU folyamatosan nyomon követi. Ha egy gyógyszerről bebizonyosodik, hogy veszélyes, az EU farmakovigilanciai rendszerének köszönhetően gyors intézkedések hozhatók (pl. a forgalombahozatali engedély felfüggesztése vagy visszavonása).

A gyógyszerek minőségének, biztonságának és hatékonyságának tudományos értékelését a Londonban székelő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) English koordinálja.

Kutatási és innovációs politika

A 2007 és 2013 közötti időszakban az Unió 6 milliárd eurót költ egészségügyi kutatásra. A finanszírozás elsősorban a következő tevékenységekre összpontosul:

  • az alapkutatás eredményeinek alkalmazása a klinikai gyakorlatban,
  • új eljárások kifejlesztése és jóváhagyása,
  • egészségjavító intézkedések előmozdítása, megelőzési stratégiák,
  • jobb diagnosztikai eszközök és gyógyászati technológiák kidolgozása,
  • fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerek kialakítása.

Egészségügyi ellátás bárhol az EU-ban

Az emberek általában a lakóhelyükhöz közeli településeken veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, néha azonban – gyakorlati okokból vagy szükségből – egy másik uniós tagállam egészségügyi ellátóihoz kell fordulniuk. Ez olyankor történhet például, ha a legközelebbi ellátó szerv a határ túloldalán található vagy ha az adott kezelés csak külföldön vehető igénybe.

A más tagállamokban orvosi kezelést igénybe vevő EU-polgárok jogait uniós jogszabály, mégpedig a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv rögzíti, mely:

  • a tagállami egészségügyi hatóságok számára egyszerűbbé teszi az együttműködést, valamint az egészségügyi ellátás minőségi és biztonsági előírásaival kapcsolatos információk cseréjét,
  • biztosítja, hogy a rendelvényeket valamennyi uniós tagállamban elismerjék,
  • elősegíti a speciális szakértelemmel rendelkező egészségügyi ellátókból álló európai referenciahálózatok létrejöttét abból a célból, hogy a szakértők Európa-szerte meg tudják osztani a bevált egészségügyi módszereket.

Az európai egészségbiztosítási kártya segítségével a külföldön üdülő, illetve az üzleti célból külföldön tartózkodó polgárok szükség esetén könnyebben érvényesíthetik az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogukat bárhol az Unióban.

Nemzetközi együttműködés

Az Európai Bizottság – stratégiai partnereivel, így például az Egészségügyi Világszervezettel szoros együttműködésben – globális szinten összehangolt egészségügyi politika kialakítására törekszik az alábbi hat fő területen:

  • jogegyenlőség,
  • a globalizáció kihívásainak koherens kezelése,
  • hozzáférés és innováció,
  • egészség mint emberi jog,
  • kormányzás,
  • kutatás.

További fontos témák:

  • szolidaritás – nem csupán a fejlesztési segélyek kapcsán, hanem a munkaerőre és a gyógyszerekhez való hozzáférésre irányuló szakpolitikák kapcsán is,
  • összhang a külső és a belső uniós szakpolitikák között.

Az oldal tetejére

Egészségpolitika

Megjelent: 2013 május

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére


Kisfilmek


Maradj kapcsolatban

Twitter

  • Európai Bizottság – egészségügy és fogyasztóvédelemEnglish (en)
  • Közös Kutatóközpont – Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi IntézetEnglish (en)
  • Közös Kutatóközpont – Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Intézet – Táplálkozásügyi csoportEnglish (en)
  • A tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerségEnglish (en)

Az oldal tetejére

Kapcsolódó témák

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?